Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-14 / 11. szám

T933- január 14. JSíIrfUVIDÉiC Árzuhanás, hitelhiány és válság Irta: P;sszer János. A Nyirvidék olvasótáborát is ér­dekű, dr. Görög Frigyes igazgató­nak, a TÉBE előadójának, a Vál­lalkozók Lapja ez évi d-ec. 15 -íki. számában irt »Árképződés, hitelélet és vá'Ságs cimü cikke, mert igazo­lása lehet, a Nyirvidék közei egy év e őtti, hasonló s ze;iernü közle­ményének. A cikk szerint az árképződésre a hitelélet döntő befolyással bír. A vá ság okozóinak a világháború tőkepusztitásait, a békeszerződése­ket, a jóvátételeket, a háborús adósságokat, a Jefegyverezés kér­dése rendezetlen voltát, a túlter­melést, a vámfal-ai elzárkózása kat, a devizakáoszt szokták emle­getni, de a cikk szerint nem ezek a főokok, inkább következmények, részben pedig már az 1925—1929. években is fennállottak. Az árszth­vonai süiyedése, a t erme'és írren­tabíissá válása, a fizetésképtelen­ségek bekövetkezése és a munka­nélküliség megnövekedésével függ öss ze. Ez csak monetáris okokkal magyarázható. E pénzforgalmi okokkal szemben arra szoktak hi­vatkozni, hogy az aranyfedezet nincs meg és tényleg nem Is keve­sebb a készpénz. Ezzei szemben szo.itás oka az árzuhanásnak.Hogy ezt a bizalomhiány okozta, az más kérdés. De a pénz mellett, a hi­telhiány az árzuhanás oka. A hi­teihiány a betét eívonást e;édmé­nyezi, ami viszont a meglevő hi­telek visszavonására vezet. Kibon­takozás a hitelélet felélesztésével uj hitetek nyújtásával lehetséges csak, ami a biza'om visszatért évei remélhető. Ez a rövid tartalma a cikknek, amelybőt láthatjuk, hogy a hitei hiánya az, amely a válság legfőbb oka. De láthatjuk gróf Széchenyi igazságát ujbó' fényesen bizonyít­va, mai gazdasági válságunk kap­csán, hogy hitei nélkül nme? élet. Láthatjuk, hogy a Cömbös kor­hánv munkaterve IX. fejezete, igen tö'cs előre átássai jelölte meg a kibontakozás útját és valóban Széchenyi gróf szellemében. Mert hiába hajtogatjuk, hogy ma ís ugyanannyi a pénzforgalmi" kész­pénzeszköz, mmt volt 4—5 évvel ezeottői mindig; ha a hitelhiány bekövetkezik és a Nytrvidékben is em fitett giráiis pénztömegek nem állanak a gazdasági 'elet rendelke­zésére, akkor válságnak keli be­következnie, akármennyire is ágá­lunk a pénzforgalmi eszközök sza­porítása e'len. A készpénzmennyiség és a girá­lis pénzek, egymást kiegészítőlég képezik a gazdasági é et mozgató rugójának teljes volumenét, ame­lyeknek akár az egyike, akár a má­sika szükittefik meg, a válságnak be ken következnie, az áraknak zuhannia ke 1 és a gazdasági élet megrom'ását jelző grafikont olyan csigavonalszerüen mma s/.ükebbre öss zezsugorodónak keli látnunk, amely végeredményében mint egy szük hurok fonódik a nemzetgaz­daságra, hogy azt teljesen meg is fojtsa, Ettő a megfúl adástól nem menekü hetünk, amíg gróf Széche­nyi István igazságát ismét nem valljuk ée fei "nem élesztjük az egészséges hiteléletet. Azt, amelyet a Nemzeti "Munkaterv is, az uzso­ramentes hitedként említ meg. A hiteléletnek ugyszó ván teljes megszűnése t ehát az egyik oka a vá'ságnak, az árak zuhanásának, a termelés veszteséges voltának, munkanélküliségnek és amit aka­runk, mindenféle rossznak. De, ha ná unk még csak ez len­ne az egyedü 1 baj, talán még nem szoutana a nyomor ily nagy mér­tkében. Van azonban más ok is, amire más alkalommal' ugyancsak a Nyirvidék rámutatott. Ez pedig a készpénzvo'umen területének is folytonos szüiüilése, araftk ellenére, hogy a Nemzeti Bank kimutatásai, a készpénz jegymennyiségét, bár csak kissé szükü'ően, de nagy egészben, közei ál andónak mutat­ják ki. Ez pedig a már nyíltan bevaf'lott készpénz »steríizálás«, az e'dugdosás, emelett a pénzintéze­tek teljesen megokolt mobi'itásá­nak kényszerűsége, hogy betevői­ket kielégíteni tudják és kifizeté­seknél fennakadás ne legyen. A bankok nem tehetnek egyebet, mint megfelelő készpénzt kényte­lenek r endefkezt'sre készen tartani, hogy meglepetések ne érjék, a kifizetésnél. A transferalap is ke'i, hogy forgalmon kívül tartson bizo­nyos készpénzmennyiséget, mai in­tézkedések mellett." A ,»steri i'záláson« kivül, ezek kényszerű következmény ek. Ha te­hát a gazdasági élet akadályta'an folytatásához szükséges teljes pénz vo umennek egyik része, a hitel úgyszólván teljesen hiányzik, a megievő befagyott, a készpénz­vo'umen psdig szintén szüküi, az egész vo'umenben pedig tagadha­tatlan összezsugorodás van, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy az árak zuhannak, a termelés veszte­séges és igy nem és zsz erü, az em­berek munkahelyeikről távozni kényszerülnek, munkanélküliekké válnak, a keresethiány növekszik, a vásár'óképesség a minimumra zsugorodik össze, a termelésre mind kevesebb szükség van és a gazda* sági é-et nyakán a hurok ugy 9zo* rui "össze, mint a »jóní csigavonala a kapltá eken, mind kisebb körre, mlg egy pontban összeszűkülve, teljesen összezsugorodott. A Nemzeti 'Munkatervnek a hi­telélet té újítását célzó fejezetét a legsürgősebben meg keü valósíta­ni, hogy gróf Széchenyi István örök igazsága, a mai nyomorúság­ban is fénnyel tündökölhessenI A monetáus hibákat mindkét oi­'da'on, a hitei és a jegyforga rom ol­dalain meg keli szüntetni, ha éle­tet akarunk e kis országcsonkban l­Devalorizációs indítvány hangzott el gatási bizottság ülésén a Szabotcsvármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt ta.totta rendes havi ü ését Mikecz Ödön dr főispán elnöklete mellett. Az ülé­sen Virányi "Sándor aispán jelen­tését Mikecz László főjegyző ol­vasta fei. A jelentés beszámol a vármegyében megindu t inségmun­ká átokról, meleg hangon méltatja Kausay Tibor gazdasági főfelügye­lő érdemeit .abból az alkalomból hogy a kormányzó gazdasági fő* a na csossá nevezte k». ismerteti a tör­vényhatósági bizottság köíg) ülésé­ben történt bizottsági 'tagvá'asztá­sok eredményét, majd arró' tájé­koztatja- a közigazgatást 'bizottsá-,, got, hogy mennyi Nyíregyháza vá­ros és a községek pótadója, ame­lyet háztartási és a nyugflijkölt­ségvetéshez va'ó hozzájárulás cí­men vetettek ki. Nyíregyháza vá­ros -póiadója 19.8 Szá'a<ék, a köz­ségeké 32.2 Százalék. Az a ispáni jelentéshez e.'sőnek Énekes János prelátus szólt hoz­zá, ki újra szóvá tette a szegény népnek ruhaszükség.etét, amely kü önösen most, a nagy hidegben sürgeti a gyors segítést. Utal Éber Antai dr. előadására, amely kimu­tatta, hogy az á lam átai szubven­cionált textilgyárak ma már a texti szükséglet 90 száza ékát ha­zánkban készítik s ezzel szem­ben a kiszorult külfö'd mezőgazda­sági terményeink kivite 1 fcontingen fe5t a gazdákat s uiyosan éuntő mér tékben reduká'ta. Ha Uyen előny höz jutottak a texti gyárak, akkor adjanak hite'be megfele ő ineny­nyiségü texti árut a szegények felruházására. KornsK Ferenc a főszolgabírói hivatalokban elrendelt hivatalos órák iránt érdeklődik és erre vo­natkozó ag információt kér az alis­pántól, aki 'közli, 'hogy délelőtt 8-tó' délután 2-ig mindenkinek pontosan ott ke i lennie hivatalá­ban. Korniss Ferenc dr a felvtfá­gosnást tudomásul veszi és hang­súlyozza hogy benyomásaiét, ame­lyek alapján érdeklődnie kellett, nem a tiszai járásban szerezte. V.rányi'Sándor aispán kijelenti, hogy szigorú rendeletben hívja fel az í.ietékes hivata'okat a munkaidő betartására. JVUkecz Ödön dr főispán Énekes János pre átus felszó alá^ára ki rej­ti, hogy az t'nségakdóra rendelke­zésre áüó összeg cSeké'y ahhoz, hogy nagyobb ruhamennyiséget tudna a vármegye szétosztani, üe ebben a t ekin tetfcen megnyugtatja, hogy magánjótékonysági a'apon,, s zep sikerrel "számolhat rak be, •úgyhogy 1500 szegény isko'ás gyermeket ruháztak fe ezen a té­len. Ezzel a legnagyobb szükséget szenvedőkön segített a társadalom. Helyesli, 'hogy Énekes János ja­vasa'-ának megfeleően feliratot intéz '& bizottság a kormányhoz és ké:i, hogy a textúgyá'akat hívják fei megfelelő ruházati anyagnak ónkö tségi áron való átengedésére. Ami a mezőgazdaság rovására tör­ténő iparpár to'ást i'í eti, erre vo­natkozó ag megngugtatéan közi*, hogy a miniszterelnök egy leg­utóbb tartott értekezleten beje­lentette, hogv az ipari protekcio­nizmusnak nem engedi fe áldozni a mezőgazdaság érdekeit és e te­kintetben konkrét intézkedések várhatók. Énekes János köszönetté' fogad­ja a főispán megnyugtató informá­cióit, majd Oícháry Pál koimányfő­tanácsos szóal fel és annak a fel­fogásnak ad kifejezést, hogy a sze­gény lakosság ruhával va ;ó ellátá­sát háziiparrai kellene biztosítani, mint ahogyan Erdélyben tö:tónik. Sarvay Elek dr. főügyész a fe­gyelmi 'és bírságolási ügyekről, Frate r Szabolcs dr árvaszéki el­nök pedig az 'árvák és gondnokol­V árosi Mozgóképszínház Péntek, szombat, vasárncp W. S. van Dykc a „Tradernhorn" megteremtőjének uj remekműve TARZÜN AZ ŐSERDŐK URA Fősz. : Johnny Welssmüller sz úszás Olympíaí világbajnoka Jön 1 Igloo Jon! Ülóadások kezdete: csütörtökön 7 és ö órakor Péntek, szombat 5, 7, 9. Vasárnap 2, 4, 6, 8, 10 órakor takia vonatkozó uto »ó negyedévi adatokról tesz érdekes jelentést. Mikecz Miklós dr főorvos közli, hogy az eimult hónapban 692 egyén halt meg a vármegyében. A ha áleset ek 32.8 s záz»léka egy éven a'u'i, 12.6 százaléka hét éven aluh gyermek. A születések száma 809, a természetes szaporulat 117. A legtöbben a tiszai, a legkevesebben a nyirbaktai járásban halta*, meg. A fertőző betegségek közül leg­nagyobb szármái a tífusz fordult elő s ma is vannak olyaíi községek, ahoi ílíuszjárvány van. Öiómme: jelenti a főorvos, hogy, Nyi adonyban is megiaaJcu.'t immir a Stefánia anya- és csecsemővédő intézete. A nyíregyházi Erzsébet kórházban e hó e éjén 441, a kis­várdaiban 193 beteg vo't. Bejelenti végűi a főorvos, hogy a községi és a körorvosok a súlyos gazdasági helyzet következtében a betegláto­gatási dijakat 30 százalékkai mér­sékelték. Az orvosnál történő láto­gatás dija 1.50 P helyett 1 P, a beteglátogatás 3 P helyett 2 p. Tóth Bá int kir 4 miniszteri taná­csos, pénzügyigazgató pontos In­mutatást terjesztett eő nagy fi­gyelmet k eitő je entésében a be­folyt adókról és a fenná'ló hátralé­kokról, amelyek az elírásnak 114 százaléka, az öss;es tartozásnak 67 százaléka. A pénzügyigazgató bejelentette, hogy a vármegye területén lévő forga'miadó körieteket megszün­tették és a forgaitniadó központost­to tt hivatala Nyíregyházán a pénz­ügyigazgatóságon van. Nyíregyhá­za forgalmiadó hivatala továbbm is működik. Je entést t ett a pénzügylgazgató az adóbehajtás terén követendő uj eljárásról. "Ezentúl nem várják be az őszi "hónapokat, rnmt eddig, lia­nem egész éven Ír. szorítják az adófizetőket, hogy ha kisebb rész­ieteket is, de ál andóan fizessen, Szigorúan megvizsgálják az adó 4 íize,ők anyagi kö.ü ményeit és ha látják, hogy nem tud fizetni, ak­kor nem bántják, ha pedig részlet* fizetési :kedvezménnyei tud csak fizetni, ezt a kedvezményt meg­kapja. Érdekes adatokat tár fei a pénzügyígazgató a nagybirtokos adózókró . Ezeknek a nagy adózói­nak száma Szatmárt és Bereget is ideszámítva, 185. Sokan közülük lefizették a múlt évi hítra'ékokat is, de szomorúan á lapította ."meg a kir. pénzügyigazgatóság, hogy közöttük is sokan vannak, alak a legjobb akarat mel ett sem tud­nak fizetni. Ezeket az adózókat is állandóan figyelik éi ha beáü a

Next

/
Thumbnails
Contents