Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-14 / 11. szám

T933- január 14. JSíIrfUVIDÉiC Árzuhanás, hitelhiány és válság Irta: P;sszer János. A Nyirvidék olvasótáborát is érdekű, dr. Görög Frigyes igazgatónak, a TÉBE előadójának, a Vállalkozók Lapja ez évi d-ec. 15 -íki. számában irt »Árképződés, hitelélet és vá'Ságs cimü cikke, mert igazolása lehet, a Nyirvidék közei egy év e őtti, hasonló s

ze;iernü közleményének. A cikk szerint az árképződésre a hitelélet döntő befolyással bír. A vá ság okozóinak a világháború tőkepusztitásait, a békeszerződéseket, a jóvátételeket, a háborús adósságokat, a Jefegyverezés kérdése rendezetlen voltát, a túltermelést, a vámfal-ai elzárkózása kat, a devizakáoszt szokták emlegetni, de a cikk szerint nem ezek a főokok, inkább következmények, részben pedig már az 1925—1929. években is fennállottak. Az árszthvonai süiyedése, a t

erme'és írrentabíissá válása, a fizetésképtelenségek bekövetkezése és a munkanélküliség megnövekedésével függ öss

ze. Ez csak monetáris okokkal magyarázható. E pénzforgalmi okokkal szemben arra szoktak hivatkozni, hogy az aranyfedezet nincs meg és tényleg nem Is kevesebb a készpénz. Ezzei szemben szo.itás oka az árzuhanásnak.Hogy ezt a bizalomhiány okozta, az más kérdés. De a pénz mellett, a hitelhiány az árzuhanás oka. A hiteihiány a betét

eívonást e;édményezi, ami viszont a meglevő hitelek visszavonására vezet. Kibontakozás a hitelélet felélesztésével uj hitetek nyújtásával lehetséges csak, ami a biza'om visszatért évei remélhető. Ez a rövid tartalma a cikknek, amelybőt láthatjuk, hogy a hitei hiánya az, amely a válság legfőbb oka. De láthatjuk gróf Széchenyi igazságát ujbó' fényesen bizonyítva, mai gazdasági válságunk kapcsán, hogy hitei nélkül nme? élet. Láthatjuk, hogy a Cömbös korhánv munkaterve IX. fejezete, igen tö'cs előre átássai jelölte meg a kibontakozás útját és valóban Széchenyi gróf szellemében. Mert hiába hajtogatjuk, hogy ma ís ugyanannyi a pénzforgalmi" készpénzeszköz, mmt volt 4—5 évvel ezeottői mindig; ha a hitelhiány bekövetkezik és a Nytrvidékben is em

fitett giráiis pénztömegek nem állanak a gazdasági 'elet rendelkezésére, akkor válságnak keli bekövetkeznie, akármennyire is ágálunk a pénzforgalmi eszközök szaporítása e'len. A készpénzmennyiség és a girális pénzek, egymást kiegészítőlég képezik a gazdasági é et mozgató rugójának teljes volumenét, amelyeknek akár az egyike, akár a másika szükittefik meg, a válságnak be ken következnie, az áraknak zuhannia ke 1 és a gazdasági élet megrom'ását jelző grafikont olyan csigavonalszerüen mma s/.ükebbre öss

zezsugorodónak keli látnunk, amely végeredményében mint egy szük hurok fonódik a nemzetgazdaságra, hogy azt teljesen meg is fojtsa, Ettő a megfúl adástól nem menekü hetünk, amíg gróf Széchenyi István igazságát ismét nem valljuk ée fei "nem élesztjük az egészséges hiteléletet. Azt, amelyet a Nemzeti "Munkaterv is, az uzsoramentes hitedként említ meg. A hiteléletnek ugyszó ván teljes megszűnése t

ehát az egyik oka a vá'ságnak, az árak zuhanásának, a termelés veszteséges voltának, munkanélküliségnek és amit akarunk, mindenféle rossznak. De, ha ná unk még csak ez lenne az egyedü 1 baj, talán még nem szoutana a nyomor ily nagy mértkében. Van azonban más ok is, amire más alkalommal' ugyancsak a Nyirvidék rámutatott. Ez pedig a készpénzvo'umen területének is folytonos szüiüilése, araftk ellenére, hogy a Nemzeti Bank kimutatásai, a készpénz jegymennyiségét, bár csak kissé szükü'ően, de nagy egészben, közei ál andónak mutatják ki. Ez pedig a már nyíltan bevaf'lott készpénz »steríizálás«, az e'dugdosás, emelett a pénzintézetek teljesen megokolt mobi'itásának kényszerűsége, hogy betevőiket kielégíteni tudják és kifizetéseknél fennakadás ne legyen. A bankok nem tehetnek egyebet, mint megfelelő készpénzt kénytelenek r

endefkezt'sre készen tartani, hogy meglepetések ne érjék, a kifizetésnél. A transferalap is ke'i, hogy forgalmon kívül tartson bizonyos készpénzmennyiséget, mai intézkedések mellett." A ,»steri i'záláson« kivül, ezek kényszerű következmény ek. Ha tehát a gazdasági élet akadályta'an folytatásához szükséges teljes pénz vo umennek egyik része, a hitel úgyszólván teljesen hiányzik, a megievő befagyott, a készpénzvo'umen psdig szintén szüküi, az egész vo'umenben pedig tagadhatatlan összezsugorodás van, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy az árak zuhannak, a termelés veszteséges és igy nem és

zsz

erü, az emberek munkahelyeikről távozni kényszerülnek, munkanélküliekké válnak, a keresethiány növekszik, a vásár'óképesség a minimumra zsugorodik össze, a termelésre mind kevesebb szükség van és a gazda* sági é-et nyakán a hurok ugy 9zo* rui "össze, mint a »jóní csigavonala a kapltá eken, mind kisebb körre, mlg egy pontban összeszűkülve, teljesen összezsugorodott. A Nemzeti 'Munkatervnek a hitelélet té újítását célzó fejezetét a legsürgősebben meg keü valósítani, hogy gróf Széchenyi István örök igazsága, a mai nyomorúságban is fénnyel tündökölhessenI A monetáus hibákat mindkét oi'da'on, a hitei és a jegyforga

rom oldalain meg keli szüntetni, ha életet akarunk e kis országcsonkban lDevalorizációs indítvány hangzott el gatási bizottság ülésén a Szabotcsvármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt ta.totta rendes havi ü ését Mikecz Ödön dr főispán elnöklete mellett. Az ülésen Virányi "Sándor aispán jelentését Mikecz László főjegyző olvasta fei. A jelentés beszámol a vármegyében megindu t inségmunká átokról, meleg hangon méltatja Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő érdemeit .abból az alkalomból hogy a kormányzó gazdasági fő* a na csossá nevezte k». ismerteti a törvényhatósági bizottság köíg) ülésében történt bizottsági 'tagvá'asztások eredményét, majd arró' tájékoztatja- a közigazgatást 'bizottsá-,, got, hogy mennyi Nyíregyháza város és a községek pótadója, amelyet háztartási és a nyugflijköltségvetéshez va'ó hozzájárulás címen vetettek ki. Nyíregyháza város -póiadója 19.8 Szá'a<ék, a községeké 32.2 Százalék. Az a ispáni jelentéshez e.'sőnek Énekes János prelátus szólt hozzá, ki újra szóvá tette a szegény népnek ruhaszükség.etét, amely kü önösen most, a nagy hidegben sürgeti a gyors segítést. Utal Éber Antai dr. előadására, amely kimutatta, hogy az á lam átai szubvencionált textilgyárak ma már a texti szükséglet 90 száza ékát hazánkban készítik s ezzel szemben a kiszorult külfö'd mezőgazdasági terményeink kivite 1 fcontingen fe5t a gazdákat s

uiyosan éuntő mér tékben reduká'ta. Ha Uyen előny höz jutottak a texti gyárak, akkor adjanak hite'be megfele ő inenynyiségü texti árut a szegények felruházására. KornsK Ferenc a főszolgabírói hivatalokban elrendelt hivatalos órák iránt érdeklődik és erre vonatkozó ag információt kér az alispántól, aki 'közli, 'hogy délelőtt 8-tó' délután 2-ig mindenkinek pontosan ott ke i lennie hivatalában. Korniss Ferenc dr a felvtfágosnást tudomásul veszi és hangsúlyozza hogy benyomásaiét, amelyek alapján érdeklődnie kellett, nem a tiszai járásban szerezte. V.rányi'Sándor aispán kijelenti, hogy szigorú rendeletben hívja fel az í.ietékes hivata'okat a munkaidő betartására. JVUkecz Ödön dr főispán Énekes János pre átus felszó alá^ára ki

rejti, hogy az t'nségakdóra rendelkezésre áüó összeg cSeké'y ahhoz, hogy nagyobb ruhamennyiséget tudna a vármegye szétosztani, üe ebben a t

ekin

tetfcen megnyugtatja, hogy magánjótékonysági a'apon,, s

zep sikerrel "számolhat rak be, •úgyhogy 1500 szegény isko'ás gyermeket ruháztak fe ezen a télen. Ezzel a legnagyobb szükséget szenvedőkön segített a társadalom. Helyesli, 'hogy Énekes János javasa'-ának megfeleően feliratot intéz '& bizottság a kormányhoz és ké:i, hogy a textúgyá'akat hívják fei megfelelő ruházati anyagnak ónkö tségi áron való átengedésére. Ami a mezőgazdaság rovására történő iparpár

to'ást i'í eti, erre vonatkozó ag megngugtatéan közi*, hogy a miniszterelnök egy legutóbb tartott értekezleten bejelentette, hogv az ipari protekcionizmusnak nem engedi fe áldozni a mezőgazdaság érdekeit és e tekintetben konkrét intézkedések várhatók. Énekes János köszönetté' fogadja a főispán megnyugtató információit, majd Oícháry Pál koimányfőtanácsos szóal fel és annak a felfogásnak ad kifejezést, hogy a szegény lakosság ruhával va

;ó ellátását háziiparrai kellene biztosítani, mint ahogyan Erdélyben tö:tónik. Sarvay Elek dr. főügyész a fegyelmi 'és bírságolási ügyekről, Frate

r Szabolcs dr árvaszéki elnök pedig az 'árvák és gondnokolV

árosi Mozgóképszínház Péntek, szombat, vasárncp W. S. van Dykc a „Tradernhorn" megteremtőjének uj remekműve TARZÜN AZ ŐSERDŐK URA Fősz. : Johnny Welssmüller sz úszás Olympíaí világbajnoka Jön 1 Igloo Jon! Ülóadások kezdete: csütörtökön 7 és ö órakor Péntek, szombat 5, 7, 9. Vasárnap 2, 4, 6, 8, 10 órakor takia vonatkozó uto »ó negyedévi adatokról tesz érdekes jelentést. Mikecz Miklós dr főorvos közli, hogy az eimult hónapban 692 egyén halt meg a vármegyében. A ha áleset

ek 32.8 s

záz»léka egy éven a'u'i, 12.6 százaléka hét éven aluh gyermek. A születések száma 809, a természetes szaporulat 117. A legtöbben a tiszai, a legkevesebben a nyirbaktai járásban halta*, meg. A fertőző betegségek közül legnagyobb szármái a tífusz fordult elő s ma is vannak olyaíi községek, ahoi ílíuszjárvány van. Öiómme: jelenti a főorvos, hogy, Nyi adonyban is megiaaJcu.'t immir a Stefánia anya- és csecsemővédő intézete. A nyíregyházi Erzsébet kórházban e hó e éjén 441, a kisvárdaiban 193 beteg vo't. Bejelenti végűi a főorvos, hogy a községi és a körorvosok a súlyos gazdasági helyzet következtében a beteglátogatási dijakat 30 százalékkai mérsékelték. Az orvosnál történő látogatás dija 1.50 P helyett 1 P, a beteglátogatás 3 P helyett 2 p. Tóth Bá int kir

4 miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató pontos Inmutatást terjesztett eő nagy figyelmet k

eitő je entésében a befolyt adókról és a fenná'ló hátralékokról, amelyek az elírásnak 114 százaléka, az öss;es tartozásnak 67 százaléka. A pénzügyigazgató bejelentette, hogy a vármegye területén lévő forga'miadó körieteket megszüntették és a forgaitniadó központostto

tt hivatala Nyíregyházán a pénzügyigazgatóságon van. Nyíregyháza forgalmiadó hivatala továbbm is működik. Je entést t

ett a pénzügylgazgató az adóbehajtás terén követendő uj eljárásról. "Ezentúl nem várják be az őszi "hónapokat, rnmt eddig, lianem egész éven Ír. szorítják az adófizetőket, hogy ha kisebb részieteket is, de ál andóan fizessen, Szigorúan megvizsgálják az adó

4 íize,ők anyagi kö.ü ményeit és ha látják, hogy nem tud fizetni, akkor nem bántják, ha pedig részlet* fizetési :kedvezménnyei tud csak fizetni, ezt a kedvezményt megkapja. Érdekes adatokat tár fei a pénzügyígazgató a nagybirtokos adózókró . Ezeknek a nagy adózóinak száma Szatmárt és Bereget is ideszámítva, 185. Sokan közülük lefizették a múlt évi hítra'ékokat is, de szomorúan á lapította ."meg a kir. pénzügyigazgatóság, hogy közöttük is sokan vannak, alak a legjobb akarat mel ett sem tudnak fizetni. Ezeket az adózókat is állandóan figyelik éi ha beáü a