Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-14 / 11. szám

JhCYÍRVIDÉK. m^mmmmmmm&sm lehetősége annak, hogy fizethetnek, akkor fizetni is fognak. Énekes János "prelátus a pénz­ügyigazgató jelentésével kapcsolat­ban rámutat arra, hogy sokkai na­gyobb összegű áz az adó, amely nem folyt be, mint amennyire á kir, pénzügyigazgató rámutatott, mert nem fizették a "fe ek az egy­házi és iskolai adókat sem. Meg­rázó szavakkai mutat rá, hogy a magárahagyott egyház és iskola elszegényedése és 'fizetésképtelen­sége mi'yen romboló hat ás u a nemzet egyeteme szempontjából. Nyíregyházán annyi az uj hitfele­kezct, mint sehol az országban és ez a nemzeti egységet veszélyez­teti. Ez a széthullása a nemzeti társadalomnak jórészt az egyháza­kat sújtó gazdasági lehetetlenülés­re vezethető vissza. Az iskoíafemr tartó egyházak a nagy fellendülés korában hallgattak a hívó szóra é's kulturánk érdekében szaporították iskoláikat, bérházakat építettek ab­ban a reményben, hogy a szerző­désileg biztosított bolt és lakás­bérekbői fizethetik az amortizá­ciót. Most ez a remény semmivé lett, a nagytőke azonban ridegen követei! a pénzét. Két indítványt tesz. Az egyik az, hogy írjon fet a bizottság a kormányhoz az egy­oldalú pénzügyi politika érdekében. Csökkenteni keh nemcsak a kama­tot, hanem magát a kölcsönvett tőke összegét is. Ha valaki annyi kölcsönt vett fel, amibői egy lovat vehetett, most abból a pénzből négy lovat íehet venni, tehát négy fó * árát kellene visszafizetni. Ez igazságta'an. Jöjjön a devaforizációlíí A másik indítvány az, hogy írjon fei 'a bizottság a Denhof minisz­teri tanácsos á tai ígért iskolaadó törvény meghozatala érdekében, így majd az is fizeti az ísko'afenn­,tar tás költségeit, aki eddig elzár­kózhatott az elöl. Porzsolt István esperes csatlako­zott az elhangzó nagyhatású in­dítványhoz és kérte a pénzügyigaz­gatót, hogy a behajtásoknál a költ ségek éppen olyan Szigorral hajt­sák be az egyházi követe éseket is, mint az á lamnak járó adóhátralé­kokat. Az egyházak Súlyos hely­zetét nemcsak az idézte e ő, hogy iskolát épttettek felbuzdu ásból, hanem az, hogy látták Szabolcs elmaradottságát és érezték az anal­fabéta területeken az uj iskolák megépítésének szükségét. Figyel­meztet arra, hogy nem mindegy magánosnak a földjét.árverezi!? ei, vagy 'az egyház vagyona kerül dob­ra. Az egyházi vagyon egyszers­mint nemzeti erőforrás is. Nánássy Andor dr országgyűlési képvise ő is támogatja a devalori­zációs indítványt és súlyos érvekkei támasztja még jobban alá. — Az vo>na a kívánatos, ha ezt a javas­latot közvetienü 1 "a miniszterelnök kezébe juttatnánk, ő előtte keli feltárni á tiszántúli s uiyos helyze­tet, speciá'is okokból történt tel­jes elszegényedését. Ami áz álta­lános iskolaadót í-Uetf, e tekintet­ben a főispán urat kérje fei a bi­zottság, hogy interveniáljon az is­koiaadó ügyében. Korniss Ferenc dr. megelégedést sei állapítja meg, hogy az ő általa már jóideje indítványozott általá­nos lisko akötefezettség ko;no ;y for­mában kei ü t rendezés alá; Hozzá­járu'"Énekes János prelátus bizott-v sági tag javasltához. Porzsolt Ist­ván esperes, szaVaua reflektálva, azt hangsúlyozza, hogy nemzeti Bzempontbó 1 az sem közömbös, hogy a magyar ember földje ne lehessen soha másé, ne kerüljön nemzeti szempontból talán meg­bízhatatlanabb kezekbe. Kovách Elek dr kir. közjegyző üjbói szóvá teszi a 'hagyatéki ille­ték kötelezettség ügyében régeb­ben tett javaslatát, amelyre mint a kir. pénzügyigazgató és Virányi Sándor a ispán jelentik; — ma sem jött yá'aSz a "kormánytól. Sarvay E'ek dr főügyész jogász szempontból vííági'tja meg a kér­dést és javasolja, hogy a feliratban kérje a bizottság, hogy közjóté­konysági, egyházi stb. vonatkozású tar tozásokia alkalmazhassák a gáz­dámoratórium megfelelő intézkedé­sét, ameiy kamatkedvezményt biz­tosit. Az emelkedett szel emü esz­mecserét Víráiiy* Sándor alispán, Tctlt Bá'int kir. pénzügyigazgató, Énekes János pre'átus hozzászciá ;a után MSfcecz ödön 'főispán rezii­máija, aki arra kéri 'a bizottságot, hogy a devaiorizációs indítványra Számos érdeklődésre alább is­mét közöljük a Társadalombiztosí­tó Szanálási rendeletének a 'egszé­lesebb köröket érintő intézkedé­sét. A be'ügymmiSzVer rendelete ja­nuár i -tő 1 kezdődő hatállyal meg­drágította a munkaadók részére az alkalmazottak gyógykeze'ését, fel­emelte a táppénzt, a különböző segélyeket és az orvosok fizetését. Ezentui "a megbetegedett tagot a munkaadói igazolvány (beteglap) ára fejében 20 fillér terhelt, to­vábbá minden egyes rendé és után 30 fiiért köteles az OTI javára megtérítem. A mai lecsökkentett fizetések me'iett a biztosítottak nem bírják el azt az ujabb meg­terhelést, amit a beteglapok "és gyógyszerek megtérítése je ent. Mn csmá'jon az a szerencsétlen vonatkozó határozattal várja meg Imrédy Béla pénzügyminiszter hazatérését, aki éppen ezekben a kérdésekben tárgyai Genfben. A Denhof miniszteri tanácsos által tett ígéret törvényben való be­váltása érdekében interveniálni fog. Sarvay E'ék dr indítványát azzal egészítené ki, hogy a j»azdarende­iet még egy" szakassza vonatkoz­hat az egyházi hitelekre, az a sza­kasz, amely kimondja, hogy a ked­vezmény akkor megadható, j,ia vár­ható az adós helyzetének javulása. Az érdekes és a közhangulatra jellemző vita után a bízottság át­tért a további jelentésekre. -..-íym'... - ' • y,­tisztvise'ő és munkás, akinek egy­szerre esetleg 2—3 orvosságot is rendéi az orvos, honnan vegyen 1 —2 pengőt? I Más oldalról .meg a készpénz­segéiyeket 10 Százalékkal csökkenti a fenti rende'et. A táppénz ezután az átlagos napi" keresetnek eddigi 60 százaléka helyett annak 50 Száza'éka lesz. Hason o mértékben csökkentették a terhességi és gyer­mekágyi segélyt is. A háztartási alkalmazottak után fizetendő járulékot ís lényegesen felemelték, mert január 1 -tői "kezd­ve tekintet nélkül a javadalmazás nagyságára napi tiz fiiért, vagyis havi 3 pengőt keü fizetni ezen a címen. Á munkaadó e járu ékot fel Szóítás nélkül utólag a következő hó 15-lg kötetes kifizetni. !933' január 14, PMiiiUBmi niiii mijii I wmmm­tud, mer t sehogy sem képes fi­zetni? Kérvényt kelt szerkesztenie a fentiek érteimében és annak min­den adatát bizonyítékokkal, ható­sági bizonyítvánnyal 'keh afátá­tnajSztartus a kéményt a ktr. pénz­ügy igazgatósághoz keu "Benyújtani. A kérvényt jói keli megszerkeszte­ni, alaposan meg keli indokolni, mert kü önben nem fog sikerre ve­zetni. Kérni "keli egyidejű eg a be­hajtási eljárás felfüggesztését is, mert a kérelem elintézése időt vesz igénybe s közben a behajtá­si p'i'óbák, a zaklatások folynak. A mai suiyos időkben az adó­törlésnek uj eljárási módjára vo­na szükség, — mert nagyon sokan vannak, akiknek megélhetését lét­alapjában támadná meg hátrálékoü adóiknak behajtása. Sőt még a be­hajtási próbák is megtámadják a megélhetés létalapját, mert az ál­landó behajtási zaklatások 'réme miatt a foglalkozásukat nyugod­tan folytatni sem tudják. A kér­vény utján való elintézés pedig so­káig tart. A kérvényt leküldik a községi e'őljárósághoz véleménye­zés yégett, az akta vándorol ide­oda, közben pedig a behajtás, il­letve a behajtási próbák folynak? Ezért az Adófelszólam'ási Bízott* ságok mintájára az érdekeltségek bevonásával Adótö ilésfBizottságo­kat ke'lene létesíteni s az adóhát­ralékokra áita rános revíziót kel'ene elrendelni. Legyen módja a kérel­mezőnek a bizottság előtt megje­lenni, s adatait személyesen előter­jeszteni. 'E bizottság munkája tisz­ta képet teremtene az adóhátrá'é­kokban, reá'íssá tenné az állam mérlegét, mentesítené a JnVatalo kat sok feleslegei munkától, s az adózókat sok felesleges zaklatási tői. " í j r.f : J Ipartestöleti közlemények Az ipartestület kulturális prog­rammja folytán kitűzött ismeret­terjesztő előadások során f. hó 19-én, csütörtökön d. u. 5 óra­kor székházunk nagytermében az Elemit Művek Hatschek La­jos budapesti bej. cég fog fel­olvasást tartani a legújabb törv. „Eternit" asbestcementpala gyárt­mányok (nagylemezek, csövek stb.) előállításáról és a legkülön­bözőbb módon való felhaszná­lásáról. Amidőn ezen közhasznú nem­csak a szakmabeli iparosok, ha­nem a nagyközönségnek is szi­ves figyelmébe ajánlom, egyben nagyon kérem iparostársaimat, hogy a felolvasáson teljes szám ban megjelenni szíveskedjenek. Ezúton is felhívom az ipar­testület igen tisz'elt tagjainak szíves figyelmét arra, hogy azok az iparosok, akik állami egyenes­adójukat, nevezetesen kereseti-, jövedelmi és vagyonadójukat sé­relmesnek és tulmagasnak tart­ják úgy azt ujabb adóbevallással f. évi január hó 31. napjáig be­záralag Írásban és bélyegmente­sen felmondhatják és kérhetik adójuk ujabb megállapítását. Minthogy ezen határidő utón sem felebbezésnek, sem pedig más jogorvoslatnak helye nincs, ennélfogva ismételten nyomaté­kosan felhívom iparostársaimat, hogy az adóbevallási ivek kiállí­tása és a felmondás elkészítése végett az ipartestület jegyzői hi­vatalában adókőnyveikkel együtt haladéktalanul megjelenni szíves­kedjenek. Ifj. Tóth Pál s. k. elnök. |Ma boldog Eesz mindenki! jpEgP Meyjött! L1LIAN 1AEVBY A NŐGYŰLÖLŐ (CALAIS DOWER) című operett újdonsággal. — Partnere : Félix Bressart, Harry Liedtke Vasárnapig bezárólag Revisiót az adóhátralékokra Irta: LelfcovJts Ignác dr. ügyvéd. A polgárainak előírja az állam, hogy valódi, reális mérleget .ké­szítsenek. A kereskedőre kötelező­vé teszi ezt a kereskedelmi tör­vény, amely szerint: »A leltár és mérleg összeál-itásánái a javak és követelések azon érték szerint -ve­endők számlásba, amellyel azok a felvétel idejekor bírnak. A kétes követelések valószínű értékükben veendők fe 1, a behajthatatlanok pedig ieirandók..« A saját háztar­tásában azonban nem akarja az ál­lam ezeket a törvényeket alkalmaz ni, amelyeket polgárainak előirt és amelyet a józan realitás "diktál. Nem akarja a hátráiékas, de be­hajthatatlan adókat leírni, hanem könyvei, nyilvántartja, végrehajt­ja, behajtani próbálja s ezzel ma­gának felesleges munkát, a hátrá­lékos adózónak felesleges zakla­tást okoz. ő 'Szükséges volna tehát az adó­hátrá'ékok álta ános revíziója egy­részt, hogy az á iám tiszta képet teremtsen magának, tudja még, imi hajtható be a hátralékok­ból és mi törlendő, másrészt, hogy megkímélje az adózókat a fe­lesleges zak'atástóf. Az adótörlés a ma fennál'ó sza­bá'yok alapján is lehetséges. Ha va aki tönkrement, oly súlyos anya­gi helyzetbe került, hogy adóját fizetési haasztás, vagy részietfi­as Hpolíoban zetési kedvezmény ecetén sem ké­pes megfizetni, adójának részbeni vagy teljes elengedését kérheti. A jövedelemadóról szőo szabá­lyok szerint kérhető az adótörlés: »Ha a jövedelem, lieiiőieg vagyon az adóévben az adózótói függet­lenül bekövetkezett rendkivüu 'kö­rülmények folytán tartósan oly módon csökkent, hogy a hátrálé­kos 'tartozását még méltányos rész letekben sem képes megfizetni, az apadást előidéző esetnek bekö­vetkezésekor még nem esedékes adónak aránylagos része egész­ben vagy részben e engedhető. Ha pedig az adózó halála, vagy más az adózótó 1 függetlenül bekövet­kezett rendkívüli körülmény foly­tán a jövedelemforrás és vagyon­tárgy időközben megszűnt, vagy' ha a tartozás behajtása a hátiáió­kos megélhetését iéta'apjában tá­madná meg, kivéte esen egészben, vagy részben eiengedhető.« ; A kereseti adó'a vonatkozó sza­bályok szerint pedig: »Ha az adózó ha áia, vagy más, az adózótói füg­getlenül 'bekövetkezett rendkívüli kö ü'mény folytán a jövedelemfor­rás megszűnt vagy ha a tartozás behajtása a hátrá'ékos megélhetés, sét a létalapjában támadná meg.« —kérhető az adótöríés. Mit tehet hát az az adózó, aki­nek adótartozása nagyon felszapo­rodott, a fizetésre szorítják, végre­hajtják, árverést tűznek ki e lene, de bármint akarna is fizetni, nem Hit tartalmai i TársadalomMositó-rendelet? á beleglapok dija, a rendelések utáni 30 fillér és a leszállított segélyek

Next

/
Thumbnails
Contents