Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-05 / 4. szám

'933- január 5. JirtrfRYIDáK. Per aspera ad astra Szegény magyar fiuk elmennek á Szélrózsa minden irányiba, aztán el­merülnek a vMgforgatag nagy ten­gerében, mintha s 0hasem éltek volna. A íes tők idesareglenek Nagybá­nyára. Sohasem vagyunk 20—30 jele 3 ícs tő nékül v nyáron meg szá­zan i s járják a Rozsály és Gutin c 3odás völgyeit, hegyeit. De akad olyan piktor is, akt elmegy innen. Jizek köztit vaióvóít Nagy Zsig­mond, a világhírű portré festő, akt mmt névtelén ifjú vi ágvándor lett, ig"en nagyi a nőti idegenben és Szü iöváio 3ában sohasem tudott többé megtelepedni. Az a férfiú: gyügyei Nagy Zsig­mond^ aki nov. 21-en meghalt Bu­dapesten s aki Spanyolországnak leghíresebb piktora vo-t, itt szüle­tett Nagybányán 1872 márciu s 14-én. Atyja Nagy Albert ref. val. polgár vo^t, anyját Kazay Lujzának hívták. Szülei iparo snak akarták nevet­ni. Z-iga beállt sokféle tanulónak, próbába ezt ís^azt is,de nem egye ze tt meg egy mesterség sem az ő lelkületével^ végre 1 3 szobafestő lett belő e. Sokat Szenvedett és küzdött, de titokban ti magasabb mu/^ákpak áldozott s csakhamar fetünt nagy rajztehet ségévef. 1895-ben már azért pingáítattuk ki ve.e a Po'gán'Kör termeit gót, bárok, reneszánsz, magyar, stb. s tiíben. hogy a keresett összeggel mehessen továbbá íe stőakadémiáia. Teleki Blanka grófnő a koltói kas téiy festése alkalmával fedezte feí benn- a művészi arravatóságát s anyagi támogatásban is részesítet­te; majd ie'kes pártfogója volt a költői lelkületü Nyirő Sándor, a »Fütty« cimü népSzmmü szerzője. Kevés ember nélkülözött annyit studiózus korában, mint ö k noha tudjuk, hogy legtöbb kiváló em­berünket a Szenvedés tette naggyá Gyakran éhezett. Budapesten is. Pánsban is a kofák áltat e'.dobott hagymával táplálkozott. Itt-ott aludt jóembereinél, lakása sokszor nem volt­Egyezerre csak a londoni Stúdió­ban olvas tuk, hogy nagyot nőtt a mi Z sigánk. ismerik a müveit nem­zetek mindenfele *s a Stúdió több remek képének a reprodukcióját is hozta- A leghíresebb emberek ke­gyeikkei halmozták el. Parisból Spanyolországba ment s Madridban t a'álta a világháború kitörése. A szenvedélyes Spanyolok Szidták a magyarokat s minden rosszat kiabáltak rájuk, gyalázták a 'fajtánkat is. Nagy Zsiga ieiugrott egy padra, a főtér közepén s erélyesen vissza­utasította a vádakat és kikiáltotta a zajongó tömegnek, hogy ő is ma­gyar s a magyarok becsületes^ müveit emberek, mint ő. A merész föllépés Nagy Zsig­mondnak majdnem életébe került. Szerencséjére azonban a hadügymi­niszter véletlenül arra járt, karon fogta s bevitte a királyi palotába. — Mit akartok ezzel az urrai, nem tudjátok, hogy ez a királyné védelme alatt áll? 0 'fes tette t. 1. éppen abban az időben a Spanyol királyné arcképét. Kár ie tt volna a jefes művészért, akt "Délanierikában, Uruguayban, Argentínában a legnevezetesebb emberek képmásait "örökítette meg. Lefes tette később Hindenburgot, Mária román királynét, Uoyd Geot­ge-ot, Horthy Miklós kormányzót, József főherceget, Apponyi Aíbert grófot stb. ' Szorgalmasan dolgozott. Renge­teg történeti tárgyú és bibliai mii­vé maradt s gyönyörű tájképei, ameiyekkei c fak ugy mellesleg fog­lalkozott, pedig ezek voltak a leg­remekebb alkotásai. Newyorkban palatábla nagyságú apró tájképerskékel készített, csak ugy hevenyészve, autógramm he­tyeg e zek et s uiyos dollárokkai fi­zették a jenkik. Harminc "évi világkóboríá s után jött ei s 2ü:őföldére s a nemesíelkü, jószivü, aranyos kedélyű férfiút nagy örömmé^ ünnepelték régi o sz­táíytársai, barátai. 1927-ben itt sem tudott pihenni, egy egész képtárt vitt et magával, amit a nyár folyamán itt festett. Két év előtt láttuk utoljára, ak kor is lázasan dolgozott, de a szó szoros érteimében lázasan, mert beteg volt, a pu sztitó kór már befészkelte magát szervezetébe. A Spanyolországi zavarok miatt Budapes tre költözött s ott próbál­ta nagy baját is meggyógyíttatni. Reménykedett, hogy egy sikeres műtét visszaadja őt az életnek, az ái ta'a annyira imádott munkának. Az orvoSot vérátömlesztéssel előbb erőt öntöttek belé, azután került a műtő asztalra, de haszta­Nem filmez, » Nem mulattat, hanem annál jobban fűt a Pécsi tojásszén Kohn Jeremiás cégnél, Viz-u. 30. Telefon 03. 6903-? tan. egy-két vágásra megállapítot­ták. hogy már késő. Visszavarrták a sebet s a müvésszel elhitették, hogy sikeres operáción ment ke res Z tüi. Nern akarták neki a ször­nyű .valót megmondani, hogy béi­rákja van, e'őrehaiadott stádium­ban. Ebben az időben írja egy nagy­bányai barátjának a kö\ étkező So­rokat: »Ma már, hála Istennek ér­zem, hogy íépésről-Iépésre erősö­döm, és növekszik a munkakedvein 1. Már dolgozom i s szép sikerrel — MoSt utókura alatt * állok, injek­ciókai adnak a karomba, hogy erősödjem- A vörös vérsejtek is Szaporodnak órárói-órára«. A pia fraus válsággal hipnoti züta a nagy mestert. — >>Junius végén mír Herkules lehetek!« így kiáltott fe mosolygó ábrázattal. É s a vég, lassú, biztos léptekkel elközelgett. November 23-án a Ke­repeSi uti temetőbe elföldelték a nagy férfiút, aki annyi "dicsőséget (Szerzett a magyar névnek s aki leg­keservesebb világküzde-met kízött is megmaradt derék, törhetet.'en, telkes magyarnak. A nagybányai igénytelen, kis poi­gárfiu cini" fog késő századok mm? va i 3 remek müveiben 1 Nagybánya, január hó. Révész János. Bársony Rózsi EŐST 1 Willg Frifsch SVSSSSi Újévi iisitelgés dr. Illés ánáor kir. törvénfszéki elnöknél A nyi" egyházi kir. törvényszék és kir. járásbíróság bírói, ügyészi és jegyzői' kara újév napján teljes számban megjelent dr. [Kés An­dor kir.'kuiiat biró, kir. törvényszé­ki 'elnöknél üdvözlés céljából. — amikor is dr. Szarka Sándor kir. kúriai bíró, a kir. törvényszék el­nök helyett« se s zép gondolatokban gazdag v.eszéddel üdvözöte a kir. törvényszék elnökét. Beszédében rámutatott többek között arra, hogy az elmúlt év a közelmu't egyik legszomorúbb esz­tendeje voh. Az eseményekben volt ugyan s 0k reménytkeitő és biztató js^ — azonban sorsunk eleddig nem váHozott és nem maradt számunkra egyéb Madách Imre hagy költő am a gyönyörű i st«ni kijelentésénél: »Mondottam v ember küzdj és bízva bízzál!« A bírói és ügyészi kar a mai megnehezült időkre tekintettel fo­kozott buzgósággal igyekezett el­látni 'teendőit, abban a tudatban, hogy az igazságszolgáltatás aka­dálytalan menete éppen a nehéz időkben az az alap, amely a jog­kereső közönség íeiki megnyugta­tását szolgálja. Az a nép, amely­Játja és érzi azt, mikép a háta mö­gött egy pártatlan, megingathatat lan bnó ság áll s hogy erre minden körülmények közöt' s zámithat v — könnyebben türr a s z tévedéseket, s nem kapha tó esztelen kiengé­sekre. Ebben a baka csmba vonódott Szomorú nagy magyar éjszakában csak egy vigasztaló, felemelő, eiőbbrevivő momentum- van, s ez az. hogy mindenki, akt e megcson­kított hazában éi v — * köztük a magyar birói és ügyészi kar, a meg nehezült nyomasztó éetköiü'.me­nyek között i s derekasan, példás önmérséklettel, a haza feltámadá­sába vetett rendíthetetlen hittel ha iad a kö Le ességtelj esités a,auy kö­zéputján 3 nem tér Fe arról még gondolatban sem, sőt fokozottabb mértekben teljesíti kötéességét, mert tudja, hogy ezt kívánja a haza legfőbb érdeke és ez az egyedüli kivezető ut a nemzeti feltámadás­hoz . Majd beszéde további részében kiemelte, hogy a bírót 3 ügyészi testületet a nagyrabecsü és és sze­retet hozta össze az újévi "üdvöz­lésié, mert elnökében olyan vezért iát, aki nemcsak vezeti, de ismeri is egyenkint és összesen a vezeté­se alatt tevő testület tagjait ás fnegfele.'ően értékeli azok munkás­ságát- Ez az együttérzés meg lesz a jövőben ís. És bár minden bíró csak az istennek és a saját lelki ismeretének tartozik fele ősséggel az ítélkezésben. — mégis vezérévei egyetértve, egymást szeretve kíván ja a z igazságot szolgálni"ezután is. A jövőt il etően v — mondotta dr. Szarka Sándor, — a magyar ember mindig optimista, bizakodó volt. A legnagyobb szerencsétlenség idején sem esett kétségbe, hanem bízott I stenében és a jobb jövőben. Lesz még kikelet Kolozsvár feletti Ebben a hitben é s tudatban kí­vánt boldog uj évet a kir. törvény­Szék szeretet elnökének és kedves családjának. Dr. Itlés Andor elnök megkö­szönte az üdvözlést és jókivánato­kat, melyet viszont kívánva kife­jezést adott teljes megelégedésé nek! Rámutatott arra, hogy a fna­gyar bírót régi nagy hagyományai­hoz képeit, az alapos és szakszerű tudományos, folytonos önképzéssé párosult gyakor ati életismeret bir­tokában. lagyogó jet emünek szere­ti látni 'és o'yannak, akt "nemcsak fe'isineii. hanem át is é i a jogot é s p.z igazságot, amelyet az igaz­ságszolgáltatás gyakorlásában ér­vényre juttat, örömének adott ki­fejezés^ hogy olyan gárda áll rrífi­götte. amelynek tagjaira mindig s zá mithat és amelynek müiTien egyes tagja példásan e'eget tesz köte­lességének. A magyar biró akkor boldog, ha az e.nbeu'ség szemében az öröm fényét látja c sii!ogni és az egyetemes munka zaját habja m'm^ denütt, — mert a fejlődésben és fejlesztésben van nemzeti jövő és éle t! Őrömmel állapítja meg, mikép az 1932. évben kifejtett bírói mun­ka mennyiségében és minőségében az előző évekhez viszonyítva, ki­váló eiőhaladás van. Ugy tótja,1 hogy a vezetése alatt álló bírói 'kar teljes tudatában van nagyfontos­ságú állami "hivatásának és ennek eredményeként a megnehezült vi­szonyok dacára fs derekasan tett rnr' ~ nwiin eieget kötelességének. A magyar bírónak legfőbb gyö­nyörűsége az a megnyugvás, amely lelkét eltölti abban a felemelő tu­datban. hogy mindé tki üdvére, ja vára. hűen é 3 lelkiismeretesen tesz eieget a r eá bizott állami felada­toknak. £s ugy érzi, hogy ez az érzés méltán éi a magyar bíróság és ügyészség lelkében. Az elnök ezután főbb vonások­ban ismer tette az évi eredményt és eseményeket s azzal zárta be be­szédét, jníkép a múlthoz képest, azon lesz ezután is, hogy minden­kinek mméi sikeresebb boldogulá­sát segítse elő. Az üdvözlés az e'nök lelkes éijen­zésévei ért véget. á ftyTVE Bethlen-utcai sportcsarnokának érarendje A Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesületben újra megindult a tor­nacsarnoki sportélet, amelynek dél­utáni ora e.idjérőt a következő ér­tesítést kaptuk: Női tornaórák: hétfőn, "Sze dán és szombaton délután féi hat és fél nyoic között. Vezeti Arany Ir­ma, a' Leánykáiví'neum tanitónőkép­zőjér.ek tanárnője. Férfi tornaórák: kedd, c sü örtök és pénteken délután fél hat és fél nyolc között. Vezeti PetraSkó Lász­ló, a kir. kat. gimnázium torna­tanára. ökölvívás; hétfő, Szerda és pén­teken nyolc é 3 tíz óra között. Ve ze Li Dávid Jáno s, az ökölvivó-szak­oSztáiy előadója és trénere. Vívás: női 'és férfi vivás egyidő" ben és pedig hétfőn, Szerdán, pén­teken é s szombatQn délután 3-tói 10-ig. kütön vívóteremben. Itt je­gyezzük meg s hogy folyó hó 4-tői kezdve hétfőn. Szerdán és pénteken délután 3 óraikor gyermekek tőris­koláját szintén megkezdték 8—14 éves gyermekek részére. A vívást Szarka Andor okleveles vívómes­ter tanítja. ' Birkózó órák: kedd. csütörtök é s szombaton nyolctói tízig, a ien? delkezésre álló külön birkozóte­remben. Vezeti Madarass János szakosztályi "elnök és Cseh András előadó. A sztali tennisz órák: kedden, csü­törtökön é 3 szombaton nyolctói tíz­ig é s a közbeeső napokon délután 4 órakor. Veze ti Neubauer Andor; Jelentkezni lehet bármeíy Sport­ág gyakorlására a fent megjelölt időpontokban az oktatóknál. Nyomtatványok minden ízlést kielégítően készülnek a Jóba nyomdában Nyíregyháza, Széhenyi-út ö. szám Telefon 139.

Next

/
Thumbnails
Contents