Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-27 / 269. szám

JSftÍRYIDÉK. 1932. november 27. (Az 1. oldal folytatása.) terén tovább is dolgozni, s ha keü vagy ha a szükség ugy hozza ma­gára', esetleg a harcot is felvenni. Isten engem ugy segéljen! Hazafias üdvözlettel a tek. Tör­vényhatósági Bizottságnak legalázatosabb szolgája: ^Erdőhegyi Lajos dr. s. k. A törvényhatóság elismerése a távozó főispánnak Ezután Tóth László dr várme­gyei Yr.ásodfőjegyző felolvassa azt a "határozati "javaslatot, amelyet a vármegye aispánja a közgyűlés elé terjeszt Erdőhegy. 'Lajos dr tá­vozó főispán érdemeinek elisme­résére. A javaslat így hangzik: Szabolcs és Ung közig. e. e. vár­megyék közönségétől. 27.887—1932. K. Tárgy: A m- kir. Kormány leira­ta dr. Erdőhegyi 'Lajos főispánnak állásától váló felmentéséről. Véghatározat. A törvényhatósági 'bizottság a Kormányzó ur öfőtnéitóságának magas elhatározását a legmélyebb tisztelettel tudomásul veszi. Mély megilletődéssel fogadja egy­ben azokat a meieg bensőséges sza­vakat, amelyekkel a távozó főispán ebberu minőségében a várm egye közönségétől búcsúzik. A végzett munka teljes értéke­lésévei "állapítja meg a törvényha­tósági bizottság, hogy Erdőhegyi Lajos dr. főispáni működése folya­mán beváltotta azt a nemzeti, de­mokratikus programmot, ajngi e szék foglaiő beszédében annak "idején magát kötelezte. A vármegye minden lakosával szemben az egyenlő elbánás elvé­nek érvényesítésére irányuló őszin­te törekvése; az elmúlt három vi­szontagságos gazdasági esztendő folyamán az ínségeseknek "megsegí­tését eredményesen Szolgáló oda­adó munkássága, azok részére a korlátolt anyagi eszközök dacára is számos munkaalkalom megte­remtése s ez iránti buzgó fárado­zása; a törvényhatóság életének az 1929. évi" XXX. t.-c. alapján főis­páni működése tartamára es& át­meneti időben minden zökkenás néíkül való, a különböző társadalmi erők egyensúlyának megőrzésével történt újjászervezése: mind meg annyi maradandó em'éket biztosit részére és a th. bizottság öröm­mei'és köszönettel veszi "tudomásul a bucsuiráfában foglalt s várme­gyéje iránt mindenkor tanúsított szeretetéből fakadó ígéretét, hogy a vármegye közügyeit m agas köz­jogi méltóságától megváltán is hí­ven és készséggel kívánja szolgálni. Mindezektől 'indíttatva a várme­gye közönségé elhatározza, hogy Erdőhegyi "Lajos dr. iránt mélyen érzett hálája és köszönete jeléül főispáni működésének emlékét jegy­zőkönyve lapjain megörökíteni, arc­képét a közgyűlési terem számára rregfestetm rendeli. Errői dr. Erdőhegyi Lajos őm ál­lóságát átiraton, a vármegye al­ispánját jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Keit Nyíregyházán, Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék közönsé­gének 1932- évi november hó 26. napján tartott rendkívül közgyűlé­séből. Kiadta: Dr. Tóth László sk. vm. II. főjegyző. Geduly Henrik dr. ev. püspök Erdőhegyi Lajos dr' lemondott főispán érdemeiről resethiány, óriási közterhek legke­servesebb esztendeiben, amikor a mélységben ott dübörögnek a fe­nyegető társadalmi válságok jelei, — amikor a sok vérző sziv gyógyító irt, a sok fázó a könyörület mele­gét és a sok éhező kenyeret kért és a sok munkátalan ellátás ütán sóhajtozott, a jobb sorsban élők pedig nyugalmukat féltő izgalom­mal várták a társadalmi és közéleti rend biztonságának a megóvására vezető gyógyító cselekvést, -— mon­dom, örök érdeme marad a távozó főispánnak, hogy ő épen ezekben a keservesen válságos napokban lett és tudott lenni a mindnyájunké, mert átfogó kormányzati bölcsesé­gévei és meleg szivével osztály-, vallás- és foglalkozás különbsége nélkül tudott a vármegye egész ma­gyarságának,, egész népének első szolgája és munkása lenini. Ez az ő legnagyobb dicsérete. Vele oly férfiú távozik a főispáni székből, akinek kormányhatósági E munkakörében való buzgó, bölcs, kitartó és Szeretetreméltó tevé­kenységére a vármegye egész osztatlan társadalma csak bizalom­mal, reménykedő várakozással, há­lás érzülettel tekintett és emel­kedett érzessél fog reá visszaemlé­kezni mindenkoron. Méltóságos Alispán Ur! Telan> tetes Törvényhatósági Bizottság! £n nem cypruságat jötte m letenni Erdőhegyi Lajos közéleti munkás­ságára, de megérdemelt babérie­ve.et fűzni a homlokára. A legszebb babérlevél annak az e ismerése és kijelentése, hogy Erdőhegyi Lajos az egész vármegyéé volt és mind­nyájunké marad. Ennek a jóleső tudata kísérje őt tovább közéleti pályafutásán. A határozati javasla­tot, amely az ő hűséges szolgá­latairól emelkedett s a közgyű­léshez és távozóhoz egyaránt mél­tó szavakban em'ékezik meg, teljes egészében a magamévá teszem és ajánlom osztatlan lelkesedéssel va­ló elfogadásra. Énekes János pápai prelátus méltatja a távozó főispán tevékenységét Geduly Henrik dr ev. püspök bizottsági tag emelkedik szólásra ezután és a következőket mondja: Méltóságos Aüspán Ur ! Tek. Törvényhatósági Bizottság ! Az imént elhangzott határozati ja­vaslathoz óhajtok néhány szót hoz­záfűzni s teszem ezt abban a meg­győződésben, hogy ez a részemről való megnyilatkozás egyúttal a tek. Törvényhatósági Bizottság összes tagjainak az érzéseit is hiven tük­rözi Dr. Erdőhegyi Lajos Őméltó­ságának a főispáni széktől való megválása alkalmából. A bucsu — tek. Törvh. Bizottság — mindig magában rejt valami fájdalm as alkat elemet, a kedves, kellemes együttlétnek, a közös erő­vel egy célra törekvésnek, együtt­haladásnak a megszakítását. S én ugy érzenij, hogy ebben a pillanat­ban, amikor Erdőhegyi Lajostól, mint nagyrabecsült, kedves, szere­tett főispánunktól az ő elhatáro­zásából meg kell válnunk, a bú­csúzás kényszerének ez a m egiw4itö hangulata, mélabús vonása lesz úrrá a telkeken ebben a te;<emb«n, mert érezzük, hogy valami kedveset, valami megnyugtatót, jogos várako­zásaink és bizakodásaink egy igein­ige ti értékes zálogát vesztettük ci a vármegyei közélet éléről. Bizonyára a főispáni hatalom és jogkör helyes gyakorlásához poli­tikai iskolázottság és társadalmi tá­jékozottság szükséges. De a főispá­ni székben a szivek egyetemes meg­hódításához sziv, a lelkek ragasfe^ kodásának a felkeltéséhez a várme­gye osztatlan társadalmával együtt­érző, együtthaladni kivánó lélek kell. S ha erre valaha szükség volt, fugy a nemzeti megpróbáltatás e ke­serves napjaiban kétszeresen, sőt fokozott mértékben van erre szük­ség, 1 — hogy igy lent és fent meg­szilárdulhasson a kölcsönös bizalom és győzedelmes mértékben kifej­lődhessék a nemzeti társadalom ere­je, amelynek erőforrása a zavarta­lan polgári egyetértés és magasztos eszmények utján való együtthata­dás. Sziv és lélek kell ehhez, amely meg tudja és meg akarja építeni kicsinynek és nagynak a baját, — amely méltányolni tudja miniden társadalmi réteg, minden közéleti munkakör jogos törekvéseit, — a melynek van érzéke és elhatáro­zottsága ahhoz, hogy adott pillanat­ban ugy nyúljon hele a vármegye közéletének az irányításába, hogy egyaránt fakadjon a vármegye, a társadalom egysége és a haza üdve javára előny. S ennek a szivinek, ennek a lélek­nek, ennek az áldásos érzéknek a megszemélyesítője volt mindazok számára, akik vele a közélet szolgá­latában találkoztak vagy hivatalosan érintkeztek, a főispán Erdőhegyi Lajos. Az ő soha nem feledhető ér­deme volt és marad, hogy szive é s ajtaja mindig nyitva volt mindenki előtt, aki hozzá segítségért, tá­maszért, jogért és igazságért fo­lyamodott. Elévülhetetlen . érdeme volt és marad, hogy az általános magyar elesettség, gond és nélkülö­zés. sovány termés, munka- és ke­A lelkes éljenzéssei és tapssal fo­gadott beszéd után énekes János pápai pre átus, prépostkanonok, bi­zottsági tag a következőket mondja: Mélyen tisztelt Törvényhatósági Közgyűlés ! A most meghallgatott legfelsőbb kéziratból hódolattal vettük tudo­másul dr Erdőhegyi "Lajos idáig volt főispánunk kegyelemben való felmentését! Amit a Kormányzó Ur ő Főméi­tó* ága is megállapít, ez a felmen­tés dr Erdőhegyi Lajos hűséges és eredményes szolgálatainak elis­merésévé- történt. Mi vagyunk, Tek. Törvényható­sági Közgyjilés, a közvetlen tanul ennek az érdemes és eredményes munkának! Mert három éves fő* íspánsága alatt nem volt egy me­zőgazdasági ipari vagy népjóléti kérdés, amelynek ő nem a legön­zeUenebb odaadással ne járt volna utána! Nem volt a vármegye egy po'gára sem Szegény és gazdag egyaránt, akik előtt Szobája é s Szive zárva lett volna és akiken segíteni nem igyekezett. Innét van az a páratlan népszerűség, amelyre a vármegye összes községeiben szert tett s amelyet a vármegye székhelyén is élvez! Pedig nehéz időben töltötte be feladatát! Az egész világra kiható gazdasági krizis, ameiy megcson­kított Hazánkban még jobban érezhető! Továbbá vármegyénk speciális helyzete, amelynek föld­jét immár éveken át elemi csapá­sok, jégverés, árvíz és aszály sujtot tak, fokozottabb mértékben vet­ték igénybe tevékenységét! ö min­denütt ott volt, mindennek utána járt, mindenben segíteni igyeke­zett! Nagyrészben neki ís köszön hető, hogy íhSég által sanyarga­tott népünk a nyomor vám szedői­nek áldozatává nem lett, a Haza és a társadalmi béke eszméje, sze­retete mellett kitartott! A hűséges és eredményes mun­kát tehát mi 'is törvényes felsősé­geinkkct összhangban megállapít­hatjuk. Amidőn ezért, hiszem, az egész vármegye polgársága nevében'kö­szönetet mondok, további "életére Isten szent áldását kívánom! (Lel­kes é'jenzés és taps.) A kisgazdák üdvözlete A kisgazdák nevében pápai Mihály gazdaszövetségi elnök bensőséges közvetlen szavakban vesz bucsut a távozó főispántól. — A határozati javaslatot — mondotta — kisgazdatársaim nevé-' ben a távozó főispán ur őmél­tósága iránt érzett mély hálával ajánlom egyhangú elfogadásra. Mi, akik "legjobban tudjuk, hogy őmél­tósága a ránkzuduló nehéz napok­ban mindig előrelátással, megértés­sel, szeretettei sietett a kisgaz\ datársadalom segítségére, egy em­berként állunk a határozati javas­latot egyhangúan elfogadók hálás soraiban. j Miután a határozati javaslathoz több felszólalás nem történt, el­nöklő Virányi Sándor alispán azt egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki A kinevezési okirat felolvasása Ezután Mikecz László dr. vár­1 megyei főjegyző felolvassa a Mi­kecz Ödön dr. főispáni kinevezé­séről szóló belügyminiszteri leira­tot. A felolvasás elhangzását nagy taps és éljenzés köveii, majd Vi­rányi Sándor alispán felkéri az újonnan kinevezett főispánért me­nesztendő küldöttség tagjait Küldöttség megy az új főispánért Eszerint Ujfalussy Dezső dr. ny. főispán vezetésével Kovách Elek dr. kir. közjegyző, báró Vay Miklós országgyűlési képviselő és Pápai Mihály kisgazda bizottsági tagok Nyíregyháza város ötös disz­hintóján mennek küldöttségileg Mikecz Őiön dr. főispánért, aki Nyirviz-palotában lévő lakásán fo­gadja a deputációt, majd ennek tagjaival a diszhintóba ül és a vármegyeházára hajtat. Mikecz László dr. fő­jegyző a vármegye székházának kapujá­ban fogadja az uj fő­ispánt A vármegye székházának ka­pujában, a vármegyei tisztikar gőzölje a^ most megnyilt Olcsó Áruházban Bessenyei-tér, (Takarékpalotában) V dOClI IClDdll ahol meg győződést szerezhet, hogy mindég a legjobbat, legolcsóbban lehet vásárolni. — — Uri és női divatáruk nagy választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents