Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)
1932-11-27 / 269. szám
A törvényhatóság feladata Tekintetes Törvényhatósági Bi zottság ! Méltóságos Alispán Ur ! Törvényhatósági Bizottság a vármegye képviseleti szerve- Arra kell tehát törekednünk, hogy ez a képviselet valóságos és hü legyen. Kell, hogy e vármegye minden randü és rangú lakosa azzal a tudattal tekinthessen á Vármegyeházára, hogy itt a közérdeknek és az ö igazságos magánérdekeinek hü sáfárjait találhatja. Amellett tehát, hogy képviseleti szervnek a legszorosabb érintkezést kell fenntartani a vármegye minden dolgozó rétegéve 1, — nem lehet szó semmiféle osztályér dek egyoldalú képviseletéről még akkor sem, ha a bizottság összetétele szerint többségében egyik, vagy másik foglalkozási ágat reprezentálja. A törvény irott betűin tul azonban az ősi alkotmány szelleme a képviseleten túlmenő feladatot ró a tekintetes Törvényhatósági Bizottságra és ez a feladat a vezetés feladata. Lehetetlen, hogy az az erkölcsi és szellemi érték, amelyet vármegyéknek erős szelekció utján kiválasztott ilyen hatalmas testülete képvisel, ne kivánhassa magának a vezetés jogáfC., Lehetetlen, hogy akkor, amikor a közéleti munka jogán a vármegye java kerül össze a Törvényhatósági Bizottság keretében, felelőtlen és a közügyekbe tudatlan egyéneknek engedjük át a vármegye lakosságának közéleti megszervezéséi Kötelességemnek tartom tehát, hogy az önkormányzatnak ezt a feladatát a tekintetes Törvényhatósági Bizottság segítségével a legrövidebb időn belül megvalósítsam. Éppen ezért azonban más jogcímet az önkormányzatban való részvételre a közéleti munka jogán kivüi nem ismerek. — Abban az alkotmányos jogkörben, amelyet állásomnak a törvények biztosítanak, arra fogok tehát törekedni, hogy senki névbecsülésbő 1, vagy derék elődök érdeméből e testületnek tagja ne lehessen v hatnem egyedül annak a mérlegelése alapján, mennyire veszi vagy vette ki a részét a vármegyére áthárított nemzeti munkából. Semmi sem kapcsol össze olyan erősen, múlt a közösen végzett munka s a magyar lelkek összekovácsolásának munkáját, amelyet a minisztereJnök ur miskolci zász fóbontó beszédében hirdetett, semmivel sem szolgálhatjuk jobban, mintha mindenki azon a pcsaton, ahova állították, elvégzi az eléje szabott kötelességeit. Felekezeti békét Ennek a munkaközösségnek áU útjában mindenki, aki az elválasztó momentumokat hangsúlyozza. Nem lehet megengednünk, hogy ebben a testületben s bárhol a vármegye közéletében a fefekezéti torzsalkodás kapjon lábra. Hivatali elődöm is hangsúlyozta már beiktatási beszédében, hogy nem fogja sohasem nézni, ki milyetn templomban tiszteli Istenét s ezt az igéretét be is tartotta. Ezt kívánom én is követni, sőt tovább megyek s azt mondom, hogy azokat, akik közdolgok intézésénéi nem tudnak felekezetiségüktői megszabadulni, alkalmatlannak tartom közügyek vitelére. — Sohasem fogom hitvallásomat megtagadni, 'de nem fogom elfelejteni azt sem, hogy először vagyok magyar s csak azután protestáns. Ezt kívánom másoktól is. Nem folytathatjuk a gazdag ember politikáját Azt a politikát, a m elyet követni szándékozom, az erkölcsi értékek alapjára szeretném helyezni. Szegények és nyomorultak vagyunk. Az elmúlt fiz esztendő alatt végig éltük az arany álmának illúzióit s ma fojtogató gazdasági viszonyok között négy katasztrófáiig idsztenidő után megyünk neki a télnek. — Hogy milyen helyzetben vain a Törvényhatóság, hogy milyen terhek alatt roskadoznak községeink, a vármegye egész lakossága, azt a tekintetes közgyűlés nagyon jól tud ja. Szembe kell néznünk illúziók nélkül a valósággal s akkor be keil látnunk, hogy az elviharzott farsang után nc:n folytathatjuk a gazdag ember politikáját. A becsület politikája A becsület politikáját azonban be lehet és be is kell tartanunk s ez az egyedül helyes utat is jelenti. Nem lehet politikai érdem oly nagy, hogy felmentést adhasson a köztisztességbe ütköző dolgok elkövetőinek. Ha eddig uri huncutságnak minősítették a politikát, azon leszek, hogy ezt a korrupt felfogást megszüntessem- — Tévedéseket, hanyagságot s néha a könynyelmüséget is meg lehet bocsátani de a bizalommal való visszaé'és esetén nincs helye méltányosság gyakorlásának. . Lehetünk szegényekés ml tudunk is azok lenni, mert ezt a fajtát a sors soha el nem kényeztette. — Addig azonban, amíg a becsületünkön folt nem esik, előttünk a feltámadás, a gazdag jövő minden reménye. Ennek a jövőnek a sorsa a mi kezünkben vain és nem máséban. — A becsületünket egyedül ml vagyunk hivatottak megvédeni s éppen ezért azzal a hatalommal, amely kezemre adatott, élni fogok minden a közbizalmat romboló visszaélés ellen. — Bizonyosan tudom, hogy ha sor kerülne erre, teljes mértékben számithatnék a tekintetes Törvényhatósági 'Bizottság minden egyes tagjának támogatására. Az élet valóságos szükségletei Az eddigiekben programom általános vonásait adtam meg s a tekintetes Törvényhatósági Bizottság engedelmével az egyes részletekről csak röviden kívánnék szólani. — A törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó felügyeleti "és ellenőrző jogkörömben arra fogok törekedni, hogy a közigazgatást az önkormányzat bevált' és általam őszintén nagyrabec?ü't tisztviselői karának segítségévei minél közelebb vigyük az élet valóságos szükségleteihez. — A közigazgatás feladatát abban látom, hogy minél kevesebb bürokratikus formaság közbeiktatásával, minél gyorsabban oldja meg a hozzáforduló polgárok ügyeit. — Bizonyosan tudom, hogy az a túlságosan komplikált közigazgatási szerkezet, amely ma a legegyszerűbb ügyből ís kénytelen sokszor bonyolultat csiijálni, a közeljövőben egyszerüsittetni fog. — Addig is azonban azan leszünk, hogy a törvényes keretek között már most elvégezhető egyszerűsítések megtörténjenek. — Ezt az utat kívánom a főispán felijgyeieti jogköre alá tartozó államhivatalok tekintetében is követni, ez ajka'ómmal is meg kell azonban alapítanom azt, hogy e hivatalok tapaszta'atom szerint feladatuk magaslatán állanak. Társadalmi béke és közrend Felesleges hangsúlyoznom, hogy a rendelkezésemre ái'ó minden eszközzel őrködni fogok a társada'mi béke és a közrend fenntartásán. — Éppen az építő munka, amelyre a kormány vállalkozott, nem tűr semmi kilengést és semmi rendbontást s ezt az elvet a legerélyesebb esz» kőzök alkalmazásával is hajlandó leszek szolgálni. Gazdasági kérdések Az a szomorú helyzet, amelyben a vármegye és a községek háztartása van, adott helyzet s mással számolnunk nem íehet. Tudom azt is, hogy az adózó polgárság elérkezett teherbíró képessége végső határához. — Éppen ezért a kormánynál arra fogok törekedni, hogy a köztestületekre nehezedő adósságok törvényes intézkedésekkel konvertáltassanak és meg^akadályoztassék egyes türelmetlen hitelezők végrehajtási cselekménye, amellyel sem a maguk, sem a pénzük érdekét nem szolgálják, csupán a költségek fe esleges szaporodását okozzák. — A köztestületek háztartásában a legmesszebbmenő takarékosságot kívánom érvényre juttatni, nem azért, mintha e takarékosság erény volna, hanem mert elkerülhetetlen szükségesség. A közigazgatás általában az egész politika tengelyében ma elsősorton a gazdasági kérdések állanak. — Kötelessége tehát a várme gyének, hogy azokon az irott szabályokon tul is, amelyek törvényes feladatát előírják, igyekezzék a lakosság gazdasági érdekeit szolgálni. Ezért fokozott jelentőséget kell adnunk minden olyan mozgalomnak, amely a lakosság gazdasági érdekeit van hivatva szolgálni. — Ennek a vidéknek speciális érdekei vannak és sajnos speciális nehézségei is vannak. — Ezeknek a külön érdekeknek hathatós érvényesítése szintén feladata az önkormányzatnak s ezt a feladatot a vármegye országgyűlési képviselőinek és felsőházi tagjakiak bevonásával kívánom szolgálni s meg vagyok győződve arról, hogy pártkülönbség nélkül készséggel fogják értékes munkásságukat ezeknek az érdekeknek szolgálatába állítani. A mezőgazdaság Fontosságát tekintve első helyein) a mezőgazdaság kérdései állanak, mert a belső gazdasági válság alapja a mezőgazdasági válságban keresendő. — E vármegye összes dolgozó osztályai a legszorosabban össze vannak gazdaságilag a mezőgazdasági lakossággal kapcsolva s az ő nehéz helyzetük csupán tovább rezgése útinak a krízisnek, amely a mezőgazdaságot életfeltételeiben támadta meg. — A kormány által a termelés átirányítására vonatkozólag tervbe vett akciót idejében elő kell készíteni, addig is azonban a vármegyfe valamennyi mezőgazdasági érdekképviseletének bevonásával ki kell dolgoznunk azt a helyi programot, amely a nű speciális bajainkon javítani van hivatva. — Kiépítendőnek tartom e gazdasági érdekképviseletek s a gazdakörök szervezetét, mert tudatában vagyok annak, hogy magával e szervezkedéssel már sok bajnak és elégedetlenségnek lehet éléjét venni s a falvakban végzendő kulturális munkánál nem nélkü'özhetjük azt az erőt, amelyet a kisbirtokos lakosság szervezettsége jelent. — Ezeken a gazdasági szervezeteken keresztül lehet csak a minőségi termelés előfeltételeit a kisbirtokos osztály körében megteremteni. Munkanélküli segély nincs Éppen ezek a katasztrofális és a vármegye lakosságát különösen sújtó gazdasági viszonyok teszik szükségessé az inségakciónak a folyó évben való fenntartását. — Ki kell azonban jelenítenem, hogy ez az akció nem munkanélküli segély formájában fog lebonyolítást nyerni, mert munkanélküli segély 1932. november 27. nem lesz, hanem egyedül és kizárólag munka. A kisipar A vármegyei kisipar kérdéseit jól ismerem s tudom azok jelentőségét js. Sajnos, a közeljövőben nem várható, hogy nagyobb közmunkákkal m aga az állam, vagy a törvényhatóság biztosítson számukra kereseti lehetőséget, mert mindén munka csak az adóterheket gyarapítaná. — Meg vagyok azonban győződve ariól, hogy a magángazdaságok tehermentesítésével azok a kereseti források fognak éppen a kisipar részére megnyílni, amelyek ezidőszerint eldugultnak látszanak. A legális kereskedelem Készséggel fogom támogatni a legális kereskedelem tisztes "törekvéseit is, mert ismerem ennek közgazdasági fontosságát. — Ez alkalommal is hangsúlyoznom kell azonban, hogy a kereskedelem csak addig bir létjogosultsággal, míg felesleges közvetítőket nem kapcsod be s mig az elosztó hálózat túlságos kiterjesztésével improduktív mórf.on nem helyezkedik ei' A gazdasági életben. — Ahhoz tehát, hogy a kereskedelem egészséges -egyén, szükségesnek tartom az árdrágító tényezőknek teljes kikapcsolását s a tuL méretezett elosztó szervezet visszafejlesztését. A pénzintézetek Kapcsolatot akarok fenntartani a vármegyei pénzintézetek szervezetével, amelyben eddig is nagy megér, tést tapasztalam a speciális Szabolcsi gondok és szabolcsi nehézségek iránt. Meg vagyok győződve arról, hogy a jövőben is meg fogják érteni azt, hogy az adósvédelem hitelezői érdek s ezt az elvet a nehéz helyzetben lévő köztestületekkel szemben is érvényesíteni fogják. — Mezőgazdasági szaktudás A vármegye kulturális élete terén elsősorban a mezőgazdasági lakosság szaktudásának emelésére szeretnék törekedni s ehhez a vármegye kiváló tanítói karánajk s a gazdasági felügyelőségnek segítségére remélek támaszkodni. — Életszükséglet, hogy a l egfontosabb termelési ággal foglalkozó osztály teljesen tisztába legyen azokka^ a termelési és értékesítési "kérdésekkel, amelyektő. a jövő boldogulása függ A nyíregyházi rádióállomást is bekivánom kapcsolni ebbe a munkába olyan formában, hogy a budapesti adóállomás műsorának közvetítésén kivüi ennek a vidéknek gazdasági kérdéseit különösen érintő közvetítéseket adjon közvetlenül a nyíregyházi leadóról. — Amikor ez állomás kapacitása folytán a legolcsóbb és legegyszerűbb készülékekkel is lehetséges lesz az előadások vétele, erős jelentőséget tulajdonitok ezeknek a tervezett helyi ^adásoknak. | Kulturális fellendülés A vármegye kulturális életének erős fellendülése észlelhető az utóbbi időkben s ezt a tendenciát fokozni szándékozom- — Meg vagyok győződve arról, hogy . nagyobb anyagi áldozatok nélkül is lehet benső, a saját erőnkre támaszkodó kulturá-is fejlődést e'érnünk. — Éppen e cél érdekében kívánatosnak tartom a közművelődési egyesületek és a közművelődéssel foglalkozó hivatalos szervek legszorosabb együttműködésének megvalósítását. Testnevelés Készséggel leszek a vármegye! testnevelési ügyének szolgálatára s