Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-23 / 265. szám

m jétiKmim 1932. november jii alakítása volt a csúcsteljesít­mény Bogara Jenő pompás figurája mellett. A súgó Zachár László, az ügyelő Takács József volt. A szép est általános tetszést ér­demelt ki és közelebb hozta a szi­veket a szociális kötefeségteljesités nagy feladatának teljesítésében, amikor szép eszközeivei Szo'gá'ta a jóság, a szeretet eszméjét. Fekésházy József feljegyzései a hadi­fogságban a csehekről 11. 1916. május 15. Pasics szerb mi­niszter és egy cseh államférfiú Oroszországban ugy nyuatkoztak, hogy Oroszország szentebb harcot, m®t most, még sohasem folytatott. Ennek a háborúnak célja: a szlá­vok egyesítése és a Fekete tenge­ren át a Földközi tengerre való szabad juthatás; ez utóbbi Orosz­országra nézve életkerdes. Május 17. Ausztria megfosztotta Galíciát, Bukovinát, Dalmáciát azon jogtói, hogy képviselőket küld hettek az osztrák tanácsba. Cseh­ország pedig 3 évig katonai ura­lom aiátt lesz. NySchne-UdlUSzk. 1916. okt. 30. (Orosz iap szerint.) Az osztrák kép­viselőházban nem biznak a csehek­ben. November 22. Többször megfi­gyeltem, hogy azokat a magyaro­kat, akiknek nincs magyar nevük, az idegenek nem tartják magya­roknak. Többször hallottam ilyen megjegyzést; Miért társalogsz a magyarral? Hiszen te nem vagy magyar... Alig van Itten magyar. Ez se magyar, ez se, ez se... hiába beszél magyarul. Hiszen a neve né­met, tót, cseh... Vannak itten az osztrákok között olyan, magukat tudósoknak tekintők, akik azt ál­lítják, hogy Magyarország az osztrák birodalomnak olyan része, mint Galícia, vagy Bukovina. Egy osztrák őrmester pedig dincsiknek (tiszti szolga) szegődött — így be­szél: Ti ínagyarok, rosszabbak vagytok még a cseheknél is. Arra törekesztek mindég, hogy jogokat csikarjatok magatoknak. December 3. Orosz lapból. I. Ferenc József sohasem koronáz­tatta meg magát cseh királynak, noha többször megígérte ezt. Sza­vajárása vólt: Inkább akarok a német császár palotájának egySze rü őre lenni ,mmt szláv császár. December 31. Grott K- orosz történetíró 1914. év szeptemberé ben megjelent Ausztria—Magyar­ország jövője a háború után cimü könyvéből; Csehországnak már azért is teljes önálló létet keli ad nunk, mert hiszen mi az osztrák iga alól nemcsak a szlávok egy ré­szét, hanem az egész szlávságot akarjuk fefszábaditani és ezért har­colunk. Történelmi rés műveltségi szerepük folytán a szlávok között kétségkívül (máshelyen jelző: hős és nagy "nemzet) Csehországé az -elsőség. A szlávság te yan kötelez­ve a cseheknek, akik évszázadokon át férfiasan és önfeláldozóan küz. döttek a szíáv-ság ellenségeivel, si kérésen verték vissza a német vi­lág csapását és nyomását, magasan tartva nemzeti létük zászlaját mű­veltségűkben, val ásukban és nyel­vükben. A szláv eszme elterjedésé­ben óriásiak az ő érdemeik, és ha valaki, akkor a csehek, a ml test­véreink azok, akik a munka gyü­mölcsérc érdemesek. Eljött végre az idő, hogy kiszabadítsuk őket a vérszopók karmaiból, szabadságot és függetlenséget adván nekik. A cseh korona jogai 'idősebbek az osztrák és a Habsburg korona jo­gainál, akik csak Magyarország sa gitségevei tudták legyőzni Cseh­országot és csak így tudták meg szerezni maguknak a cseh koronát. A csehek felszabadítása és egy ön íl'.ó cseh királyság áta akitása a cseh, morva, osztrák-sziléziai és feiső magyarországi'terű etekből a jelen legfontosabb feladata. 1917. január 7. Orosz íapbó 1. Ti­szától kérdezték az országgyü'ésen, hogy hova lett a 3-ik cseh ezred a román fronton. Erre felvilágosítást nem adott, mert eltűnt a hadifei­szereiéséve, mintha a föld nyelte voma el... Átszökött a románok­hoz. Tisza megígérte, hogy csehe­ket nem küld az orosz frontra. > Január 11. Egy csehet nevezett ki Károly király osztrák miniszter, elnökké. 12. A Károly "király áltai kine­vezett cfeli nev'ü miniszterek nem csehek, hiszen mindannyian átved­lettek németekké ,m!ikép az olasz származású Kossuth magyarrá. Jan. 17. Egy egészséges cseh í századost ma haza bocsátottak. Jan. 31. Csehországnak iookm. széles és 200 km. hosszú ut adan­dó a tengerig. Február 9. A csehek — ez az első eset — részt vettek a magyar koronázó ünnepélyen. Március 11. Orosz lap. »Cseh­országban a német nyelvet tették kötelezővé.« Nem hiszem ezt, mon­dottam olvasás után. Lehetséges, felelt egy, hiszen a csehek egy re­sze megadta már magát az ellen­ségnek; az át nem szököttek s zét vannaK hányva, vagy pedig nem is cseh érzelműek. Áz * országban nincs férfi... a nők, gyermekek mit sem tehetnek. Április A cseh és tót foglyok kikiáltották a független Cseh- és Tótországot s felhívták a még fog­ságban lévőket a velük v-aló mun­kálkodásra. Április 24. A csehek kinyilvání­tották, hogy egy Romanovot szí­vesen látnának a trónon. Ápr. 29- Oroszországnak könnyű a helyzete a békekötésben, mert Finnországnak megadta az alkot-, mányt... Lengyelország nincs a ke­zén. ,ők csupán Perzsiában van­nak bent... de a központi hatal­maknak ki ken vonumi Romániá­ból, Szerniábói, Montenegróból, Belgiumból. Ha ezen országok visz szakapják alkotmányukat, úgyszin­tén alkotmányt kap Csehország és Galícia, valamint az északi s ziáv­ság: akkor kész a béke. (Folyt- köv.) á Nyíregyházi Izraelita Leáoyegylet műsoros estje A Nyíregyházi Izr. I.eányegyiet szombaton es^e a Korona termében nagysikerű műsoros estet rende­zett- A zsúfolt széksorok, a telt páholyok azt mutatták, hogy Nyír­egyháza társadalma mindenkor és minden időben készséggel s'iet en­nek a nemes célkitűzésű egyesület­nek a segítségére, megérti annak hívó sz%vát s lelkesedéssel áll az aia. a jótékonycélu zászló alá, me­llyet a Leányegy.'et bontott ki. A/ egybegyűlt közönség jói érez. te magát, maga az előadás, a mű­sorszámok összeál itása és kivá'asz. tása ; a rendezés, elsőrangú volt s valahogy elütött a szokásos müked vetői előadások keretétől. Már az első pilanatban, amikor szétment a függöny és elhangzott az első szó a közönség megérezte, hogy ezen az estén igényeinek megfele­lően fog szórakozni. Frissen, minden zökkenő nélkül pergett le a műsor. Az első Szám Birnbaum Kornélia szavalata vo't, Mécs László »A gyermek játszani akar» c. páratlan szépségű verséit acif t a elő, majd Ady Endrének egyik kö* teményét szavalta ef. Birnbaum Kor néHában egy meleghangú előadónőt ismertünk meg ,fcme!< a szavai fnÖH gött ott lüktet a szív. Simkovics Li'i, Strausz £vl, Gon­da István és WirtSchafter Gabi táncszáma következett ezután, ök négyen vitték ei az est pálmáját, sikkes mozdulataikkal, bájos meg­játszásukkai heves tapsorkánra ra­radtatták a közönséget. A tánc ki­fogástalanul vo't betanítva. A har­madik műsorszám az Ott ki beszél cimü Karinthy tréfa volt, mehet Naményi László és Geiger György adtak elő áita fátios tetszés rneílett. Előadásra került ezután Zágon Ist­vánnak egy jelenete. Ebben a jele­netben remekeit Harstein Lili, aki Vaszary Piroskának egyik legked­vesebb Szerepét a szakító diákot alakította. A hanghordozása, gesztu sa, grimasza kacagta tó volt. Azt hisszük, hogy ezt a nadrágos sze­repet egy színésznő sem játszotta volna meg jobban. Igazi kamasz voit- Partnere Brüb Magda nagyon bájosan oldotta meg a szerelmes íeckecsináíó kislány szerepét, Ker­tész Sírt nevelőnője jó alakítás. A szünet után a Legyen sötét­ség cimü parasztjelenet került Szin­re Vajda László, Gerő Erzsébet és Kiem Ferenc s 0k tapsot kapott, BnUt meg is érdemeltek, különöské­pen Gerő Erzsébet takaros paraszt­lány figurája tetszett. Kcwtíoiy ér­téket képviselt az est folyamán Geiger Magda zongoraszámi, a rmit bátyja Geiger György szellemesen konferált bé. Geiger Magda művé­szi 'játékával meghódította a kö­zönséget, kitűnő technikája, tu­dása elvitathatatlan. Meeg tapso­kat kapott . Bemutatásra került ezután egy ÜT WiilB Fritsch ma n^ÍfS, ar u' az üpolloban 'WS Hogy volt 2000-ben Irta; caokalya FSnyes Károly. I. 1. A bokevjmus megszüntelese. Ma, 3500-ban, az oknyomozó tör­ténelem és a rádió visszahozó ké­pek segélyévei tisztán megtudjuk állapítani a vi ágtörténelemben elő­fordult eseteket és az előidéző oko­kat. Most könnyebb hozzájutni 'a bizonyító okmányokhoz, rtnnt a XVII. vagy a .XVIII-ik században, amikor a zavaros időkben sok ok­mány meg is semmisült. Sajnos most is voltak események, melyek­ről "okmányok nincsenek, vagy na­gyon homályosak és népi bírnak t eV jes bizonyító erővel, mint amilyen L Hugónak Ferdinándhoz intézett le­vele, Czézár trónörökös haláláról, mely szerint ezen gyükosságot, a családi tanács határozta el, Mon­gólia túlsúlyra emelkedésének meg­gátiása okából és ujabb szövetség elősegítéséért. Magam részéről ezen levelet tanúsítványnak tartom, da­cára annak, hogy egyik »Tudós Társaság« okmánytárában kiadta. Az 1918-ban befejeződött úgyne­vezett világháború okai is homályo. sak és nincs ugy okmányokkal, bi­zonyítva, mmt az 1970-ben lezaj­lott sokkai nagyobb és véresebb emberi katasztrófa, a 2-ík nagy vi­lágháború, melyben igazán földré­szek küzdettek egymással. Itt már tisztábban és okmánySze rüieg meg voltak állapíthatók az okok és két osztályba sorozhatók: erkölcsiek és anyagiakra. Erkölcsi okokui szolgáltak a fajok egyesü­lése, a világuralmi törekvések letö­rése és egyes államférfiak beteges ambíciói. Anyagi okok a világ for­galmában levő 16 miíuó métermá­zsa aranynak, oly nagymérvű szét­osztása, hogy a nagy tőke már nem volt képes haszonnal, vagyis in­kább oly nagy haszonnAi dolgozni, meiy céljai elérésében ke lőleg se­gíthette volna. A nagy akciót közvetve a bol­sevizmus indította meg, melynek az egész világon kifejtett propa­gandája, végre ls odakényszeritette Angliát Francia-, Lengyel- és Oláhországot, hogy Oroszország el­len hadba szálljanak, megszüntess­sék a bolscvizmust és alkotmányos köztársaságot állítsanak ott fel. Ezen kezdete a 2-lk nagy világhá­borúnak 1940-ben be is fejeződött és a nagy orosz nemzet hatalmas lépésekkei haladt «iőre a civilizáció utján. A nemzetköziséget a nem­zeti érzés túlszárnyalta és csak any­nyiban tartotta fent, amennyiben a fajnak az ártalmára nem volt, ellenben az egész emberiséget egy­máshoz közelebb hozta. Kezdett ér­vényesülni a krisztusi tanítás: sze­resd felebarátodat. 2. A második világftáooiHi. így talált egymásra a két hatal­mas nemzet az orosz és a német. Érdekes, hogy az orosz nemzet, nem a felszabadítóként szereplő an­goi és franciához csat'ákozott, ha nem a bolsevizmus letörésében egy általán nem szerepelt némethez és a némettel lépett titkos katonat szövetségre. Ennek oka főleg a földrajzi "utaltságon kívü 1, azon megszorító békeszerződés, melyet az angol, francia, oláh és lengyel államok az orosszal kötöttek és mellyel kizárták az oroszt, nem­csak Európa felé, de Ázsia felé való terjeszkedésben is. Ez az önző béke hajtotta össze a két letört óriást, hogy az angol-amerikai vi. láguralom ellen megalkották azt a szövetséget, amely aztán az an­gol—amerikai világuralom meg­szüntetéséhez vezetett. 1970-ben, már a német—orosz szövetséghez látjuk csat 'akozva a japánt, a törököt, sőt a lengyelt is. Utóbbinak függetlenségét a szö­vetség biztosította. Vissza kellett ugyan adnia Németországnak Po* zent és Szüéziát, de ezért cserébe kapta a régi' osztráklengyel orszá­got — Galíciát­1.940-től 1970-fg Mmu'atos hala­dást tett Németország, amely 1940­ben, semlegességét csak ugy biz­tosította, ha teljes függetlenségét visszakapja. Most már nem tit­kon, de nyUvánosan alakította óriá­si hadseregét és hajóhadát, emel­lett az orosz és török sereget is német mintára szervezték és a ha­jóhadat évről-évre nagy mértékben építették, ugy hogy a 4 hatalom hajóhada, mái elérte az angol-ame­rikai 'hajóhad nagyságát. Ehez já­rult még a japáni flotta, meiy egy­maga majdnem versenyzett harcké­pességben az angoléva f. (Folyt, köv.) •

Next

/
Thumbnails
Contents