Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-24 / 216. szám

1932. szeptember 24. JstYÍRYIDÉK. . ,, \ta\aipo\t Vaip\\a\oV. ^yz.átíAacjos \eraV.a\ un át'Wa\ ü*,\e\é\>ei\. ^)orsaV\tvo f <\C^Q "kalaipoV uacj\ $á\as*,\éVbatv 1 . & j Védelem a hitelezőnek Irta: Dr. Dési Géza országgyűlést képviselő. A termelés és a fogyasztás krízi­séhez hozzájárul hitei'és a blza^ lom válsága. Ezt a mai gazdasági viszonyok között az elszegényedés, a munkanélküliség, a nyomorúság­nak; ezer gondja, gyakran olyan hátrányosan befolyásosa, hogy bi­zony az erkölcsi "'lecsúszás lejtő­jét is sokszor láthatjuk. Azt mond­ják némelyek, hogy gazdasági vo­natkozású reformokra nincs szük­ség mert ezek zavarótag hatnak; állítólag az orvosság rosszabb vol­na a betegségnél'; egyes körök, or­gánumok, érdekképviseletek tá­madják a törvényhozást azért, mert időnként belemerészkedik nyuím 'a gazdasági vonatkozásokba. Sze­rény nézetem, de teljes meggyőző­désem szerint az igazság épen az ellenkező oldalon van. Nyugodt, csendes időkben, amikor minden szuite magától megy, fölösleges voína a törvényhozás éber őrködése és gyámkodása, de a mai'időkben könnyelműség, sőt megbocsáthatat­lan bün volna, ha nem gondolkoz­nánk a gazdasági élet helyes kor­mányzásáról "és irányításáról. A hitelsértésről alkotott és ;nost életbe léptetett törvényünk is szá­mol ezekkel a viszonyokkai, törő­dik ezeknek a sebeknek orvoslásá­val. Tudjuk jó', hogy a bajokat meg nem szüntethetjük, de leg­alább arra keli törekednünk, hogy enyhítsük a helyzetet és lehetőleg távolítsuk ei "azokat a káros ele­meket, ameíyek nem pusztán a vi­szonyokból fakadnak, hanem az embeii gyarlóságokból tévedések­bői bűnökből, vagy hibákból. Az ország hitelének megítélése szem­pontjából is végte énül fontos, hogy riszta légkört teremtsünk, mert a külfö'd aszerint üé-i'meg az ország erkölcsi "állományát és hitelképessé­gét, hogy vájjon polgárai anyagi, szelemi és erkölcsi tekintetben, mi­lyen értéket képviselnek, vájjon az igazság mérlegén á biza om és hite 1 serpenyőjét egyensúlyban tartja-e a teljesítés serpenyője, vajjön az ál­lam polgárai a jogok érvényesítése mellett i e.jesitik-e kövességeiket és különösen, hogy az adott szó­nak és az írott kötelező erőnek szentsége uralkodik-e a gazdasági életben. A gazdasági életet g\akoria befo­lyásolják oiyan tünetek, ame.yek nagy számuknál fogva alkalmasak arra, hogy iniattok heíyte&riüi és kedvezőtlenül ítéljék meg az ország erkölcsi és gazdasági'helyzetét. Az a téves felfogás kerekedhetik szárnyra, mintha nálunk nem tisz­telnék, általában, a mások jogát, mmtha a törvénynek nem volna elegendő ereje arra, hogy megvéd­je a jogot és igazságot és megto­rolja a jog és igazság ellen elkö­vetett cselekedeteket. Az uzsora­törvény megalkotásával a-: adóst védjük meg az őt a hitelező részé­rői érhető visszaélések ellen, ami­kor szoiuít helyzetét kizsákmányol ják és megrendült anyagi "helyzetét még végzetesebben éiintik. Azután alkottunk egy másik törvénycik­ket, amely most került törvénytá­runkba; ez, védelem a hitelezőnek, az adósok részéről érhető' táma­dások és visszaélések ellen. Ugy az uzsoratörvény, mint a hitelsér­tési törvény nem egyolda u érdek­törvény, ezek a törvények minden­kinek 'az igazát védik, védik az egyetemesség jogát. Az a törek­vés, hogy tisztultabb higieniku­sabb gazdasági levegő legyen, hogy minél kevesebb rossz töltse be az élet kereteit. Ez az uj törvény, meggyőződé­sem szerint, kitűnően megszerkesz­tett jogi munka. Erősíteni "fogja az ország gazdasági erkölcsét. Fel­tétlenül dísze lesz törvénytárunk­nak. Ugy elmé'eti, mint gyakorlati szempontból' hézagot pótol és meg vagyok győződve arróf, hogy a gyakorlatban az az elmélet, ame­lyet ez a törvény megvalósít, üd­vösnek bizonyul, hogy az elmélet és a gyakorlat harmóniáiban egé­szíti ki egymást és javára válik a nemzetnek, a gazdasági életnek és amit sohase hagyhatunk figyelmen kívül: a gazdasági" erkölcsnek is. Ne higyjük azt, hogy a gazdasági élet merőben anyagi szempontból meríti er ejét, mert igenis, az erköl­csi érő a gazdasági életben is kell, hogy vezető, irányító szerepet ját­székl November elseje előtt megjelenik a boltbér­egyeatető rendelet? Az igazságügyinímszter törvény­előkészítő osztályán javában dol­goznak azon a rendelettervezeten, a meliyei az üziet- és mühelybére­ket akarják rendezni. A terveze­tet hír Szerint még november i-én ki akarják bocsátani. Hogy a ké­szülő tervezet mennyiben fogja az. iparos- és ker eskedőtársadaIom kí­vánságait kielégíteni, az még egye­lőre a jövő titka. Tény az, hogy a kereskedő és az iparos osztály rengeteget vár ennek a rendelet­nek a hatásától. A helyzet ma az, hogy igen sok kiadó műhely 'gs üzlethelyiség van, [ amelyeit jórészt azért ürültek meg, mert a csökkent forgafom, fe eme>t adók mellett a kereskedő, vagy iparos nem tudja a házbért sem kifizetni. A háztulajdonosok szeretnék megakadályozni a rendelet kibo­csátását, ez azonban érthetetlen és rövidlátó politika részükről, mert nekik ép oíyan érdekük, mint bérlő iknek, hogy ezt a kérdést végre megnyugtató módon felülről ren­dezzék. Alpár Gíltf?, Outizfáv Fröhüch sz'nzáciős op'-rett újdonsága MEGSZÓLALT A SZIVEM Magyartárgyu filmoperett. Rendezte: Bolváry Q. Zenéjét szerezte: Brodszky M. Magyar téma! Magyar zene 1 Cigányzene 1 MAGYAR TÁNCCSOKOR táncolják és éneklilc larnay Qéza, Szödi Kató ZctíMB Wla péntektől, hótföig ^^ AZ APOI1X1OBAN • Filléres téii helyárak. Szabad-e az utcán hangos megjegyzés! tenni másnak a teieségére? - Egy csattanós pofon előzményei Kínos és nem mindennapi je­lenet játszódott le az efmuh vasár­nap délutánján Nyíregyháza egyik mellékutcájában. Egy elegánsan öltözött ur, ki egy. hölggyel ment karonfogva, minden efőzetes szóváltás nélkül odalépett a sarkon álldogáló ugyancsak jói öltözött úrhoz, s pgy aapos lendü­lettel arcon vágta a meg epet fiatal­embert. Az eset előzménye az, hogy a hölgy, a délelőtt folyamán egye­dül ment végtg a korzón, s az in­zultált fiatalember ekkor tett rá hangos sértő megjegyzést. A fiatal­asszony nem reagált erre, hanem amikor délután férje kíséretében találkozott az aszfaltbttyárral, fér­jét, akit hazamenetelekor értesí­tett az inzultusról, figyelmeztette: — Ez az — súgta az urának —< akinek nem kellett több, csattanós elégtételt vett a megjegyzésért. Már-már ugy látszott, hogy a fumszerü gyorsasággal lepergő je­lenet botrányba fullad, de a pó­ruljárt fiatalember, az ellenfél ha­talmas termetére való tekintettel, meggondolta a do'got és élt az­zai Ja jó régi'közmondással, hogy ^Szégyen a futás, de hasznoS« futó­bajnokokat megszégyenítő módon elszaladt. S eltűnt a vasárnapi űt­I ca forgatagában. Másnap, az utcai jelenetnek folytatása lett. A pofont eszközlő ur lakásán megjelent a szenvedő fél 'két megbízottja és fovagias út­ra akarták terelni' az ügyet. Erre a herkufes termetű ur aj­tót mutatott, a két megbízottnak s azok legnagyobb ámu-atára ki­jelentett 2, hogy erre semmi szük­ség nincsen, mert ő, az alapos kiadós pofonnal eüntézettnek te­kinti az egész ügyet. De különben sem fehetne lovagias utrói szó — mondotta — mert egy olyan em­ber, ki az utcán aszfaltbetyár módjáia uriasszonyokra hangos, szemtelen megjegyzést tesz, az nem párbajképes. És nem érdemei mást, mint pofont. S ha a sértett ezek után is az elszenvedett pofon­ért elégtételt kíván, állok elébe, de nem a kard, hanem a bíróság előtt. Ezzel a furcsa aktussal végző­dött a pofonügy, melynek az előz­Í ménye tényleg az, hogy a póruljárt fiatalember hangos, félre nem ma­gyarázható sértő megjegyzést tett a pofont adó ur feleségére; Az egész dologban az a nevet­séges, hogy a megjegyzést tevő fiatalember délutánra elfelejtette, hogy kit szólított meg és igy mi­után nem tudta azt, hogy miért kapta a pofont, ázért küldte ei segédeit. A szenvedő fél, legalábbis azt hisszük, ezekután nem valószínű, hogy a bíróságnál kér elégtételt az elszenvedett pofonért, mert szé­gyenít magát. Az aszfaltbetyár jelző ugyan­csak ráillik, megérdemelné, hogy m'' is nevén nevezzük őt, de mi elánunk ettől. Csupán azt füzzük hozzá ehhez a névtelen tudósítás­hoz: Megérdemelné minden asz­faltbetyár, hogy hasonló sorsra jus­son,, Nyíregyházán a kultuszmi­niszter rendelete alapján árusítják az iskolaszereket Az iskolai év elején sulyo s gon­dot okoz a szülőknek a papír- és írószerek tömeges beszerzése. A kultuszminiszter, hogy ezt a gon­dot némiképpen enyhítse, ankétre hívta össze a papír- és irószer­kereskedőket és iskolák képvise­lőit és ezen az ankéten megállapod­tak az árak csökkentésében. Igy a tört füléres árakat a kereske­dőknek fefeíe keli kikerekíteniük és a vidéken nem számithatják fei többé á ker eskedők az eddig szokásos felárat. '-Munkatársunk érdeklődött a nyíregyházi könyvesboltokban, hogy érvénybe lépett-e itt a fontos megálapodás. — A minisztérium által össze­hívott ankét döntésének azonnal érvényt Szereztünk — mondották a könyvkereskedők A füzetek jó­val olcsóbbak, mint tavaly, az ára­kat kikerekítettük, a felárat nem számítjuk, sőt ennél az az ered­ménynél jóval többet adtunk a szü löknek. Érdeklődtünk a tankönyvvásár idei eredménye iránt is. — Soha ilyen rossz szeptembe­rünk még nem volt — mondották a kereskedők egyhangúan és szomo" ruan. A tankönyveket mi csak kész pénzárban kapjuk, a szülők azon­ban még soha nem kérték oíyan hangsúlyozottan a hitelt, mint ma, a "defláció megbénító mélypont­ján. Igy a legnagyobb áldozatokat kellett meghoznunk és inkább le­mondtunk a tankönyvvásár na­gyobb mértékű lanszirozásárói, sem hogy elviselhetetlen terhet vállal­junk. Legtöbben használt könyvet vettek, sokan ma sem Szerezték be a tankönyvszükségfetüket. Re­méljük, ez az utolsó szeptember, amelyet a gazdasági válság árnyé­kol be, mert többet nem bírunk el. Sem mi, sem a szülők. — Ha táj a feje és szédü®, ha teltséget, béitzgaimat^ gyomor­égést, njellszoru'ást vagy szívdobo­gást érez, igyék minél előbb valódi »Fsrcnc Józset:. keserű vizeit'. Gyo-, mot- és bélszakorvosok bizonyít­ják, hogy a Ferenc Józset víz re­mek természetalkotta hashajtó. A Ferenc József keserűvíz gyógy­szertárakban, drogériákban és fű-* szerüzletekben kapható. — 25 levéipapir, borítékkal, fi­nom "vá szon, selyetmbéléssei 1 peri; gő 10 fillér az Ujságboltban! .

Next

/
Thumbnails
Contents