Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-23 / 215. szám

1932- szeptember 22. JStYÍRYIDÉK. Szűrni evál aszták Simkovics szűcsnél Luther-utca Bundaraktár Lélekemelő ünnepség keretében hódolt a magyarság szine-java a legvitézebb huszár emlékének Négyezer ember vett részt a nsgykállói Simonyi óbester emléktáblájának leleplezésén I NagykáUó községbői indult kl az a gondolat, hogy a magyar vi­Simonyi József a miénk volt egé­szen. Itt szívta magába a levegőt, tézség és a magyar őserő egyik I itt játszott ez a Simonyi "gyerek legnagyobb alakjának báró vitéz. ~ » — nAt t vári Simonyi József ezredesnek szü­lőházát emléktáblával jelöljék meg. Ebbői a célból mégis alakult a Si­monyi emlékmübizottság, pmeiynek élén dr. Káltay Miklós ny. állam­titkárral és dr. £Jánássy Andor or­szággyülési képviselővei 'a gondo­latnak a tulajdonképpeni felvetői, Majtényi Károly reálgimriáziumi tanár és Thuránszky Károly do­hánybeváltó főnök állottak. Arány, lag rövid idő alatt, nehéz, küzdel­mes munka után, a mai nehéz vH szonyok között is, testet öltött a gondolat, Simonyi óbester halálá­nak századik évfordulójára a szü­lőház falán készen állott az em­lékmű. Az emlékmű leleplezésé­nek a hire eljutott a csonka ország mmden részébe és NagykáUó, a legvitézebb huszár szülőfaiuja egy. szeriben az érdeklődés középpont­jába került. A leleplezési ünnepély országos eseménnyé nőtte ki ma­gát. Megmozdult a csonka ország szive, a kitűzött napra megjelent a magyar főváros előkelőségeinek a színe-java, városok képviseltet­ték magukat, a környék és Nyír­egyháza lakosságának igen "jelen­tős hányada ott szorongott a nagy­kállói Simonyi téren, a leleplezés­nek a napján, vasárnap. Mintegy négyezemyi tömeg gyiilt .össze ezen a napon. A meg­jelentek soraiban ott láttuk a Jó­zsef főherceg és Mária Terézia lo­vagrend képviseletében vitéz Szur­may Sándor báró gyalogsági tá­bornokot, a Nyukosz nevében bá­ró Lukachich Géza altábornagyot, a honvédelmi' miniszter kiküldöt­tét, vitéz Sípos Árpád altáborna-i gyot, viféz Déschán Benő tábor­nokot, Kálíay Miklós dr. ny. ál­lamtitkárt, Darkó Jenő és Erdős Károly egyetemi tanárokat, Feren­czy Tibor budapesti főkapitányt) a vármegye képviseletében Mikecz László főjegyzőt, Kiss Sándor rend­őrfőtanácsost, dr Gergeíyffy And­rás járási főszolgabírót, Zwick Vil­most és Komáromy Károlyt, vala­mint az összes más intézmények képviselőit. A helyi lakosságnak igen nagy része a teret körülvevő háztető­kön foglalt helyet. Három óra után néhány perccel kezdetét vette a leleplezési ün­nepély. A nagyká lói Polgári Da'ávda nagyszerűen betanított kara a Hi­szekegyet adta elő, majd Kállay Miklós ny. államtitkár, a kiváló szónok tartott nagyhatású meg­nyitó beszédet. Beszéde s 0rán töb­bek között a következőket mon­dotta: Báró Vitézván Simonyi József ezredes halálának 100 éves ávfor­kulója alkalmából vagyunk itt. Ma nem a halált ünnepe jük, az élet fakadása most az ünnep. Innen indult ei az ő élete, ebbői az ala­csony házból. Azért ünnepeljük, hogy példát fakasszon az ifjabb nemzedék leikében. Most, amikor 150 év távlatából nézzük ezt a születést, megállapíthatjuk, hogy ebben a nyui porban, itt nőtt közöttünk legendás hősséT Csak­hogy az ő hőstettei nem a legen­dák világába tartoznak, az ő hős­tettei megtörtént valóságok. Az első hőstette az a gyermekcSmy volt, amikor fölmászott a templomi tornyára és leesett. Nem történt baja ) tajpra ugrott. Figyelmeztetés, szép szó nem használt. Nem törődött senkivel, bátran és daco­san haladt az utján. S ettől az első gyermekcsinytő' kezdve föl­felé ivei az ő pályája. Csillagá válik a magyar égen. Az egész világ fel­figyel az ő hőstetteire. A? <5 ne­vétől lesz hangos egész Európa. Kardjának csodás varázsa átszáll maroknyi seregére s egyik hős­tettét a másik után aratja. És en­nek a nagy embernek, -fennek a nagy hősnek az éfete egy nagy hanyatlással 'keHett, hogy végződ­jön. Most 100 év távlatából ha visszapillantunk, meg keli állapi, tanunk, hogy volt egy nagy eré­nye, amely csak a magyar vér tu­lajdonsága: a yiTtus. Bátor volti hős volt. Mindenkor odaállíthatja őt szeme elá példakép az ifjabb nemzedék. Ma, csupa Simonyi óbesterekre van szükség ebben azj országban. Viharos taps fergeteg támadt ennek a mondatnak a nyomában.­Kál ay Miklós dr. ezután üdvözölte a megjelent előkelőségeket, majd Papp Miklós tanító lépett , az emelvényre, ki Keéky István kö tő páratlan szépségű alkalmi ódáját szavalta lelkekbe markoló erővel. Ezután pedig » Vitéz D&»chán Benő ta­bOrnoK emlékbeszéde következett, ki "a következőket mondotta: A magyar erények legszebbike volt mindig a hősök emléke iránt való hála és tisztelet lerovása. De a mai kor magyarjának, kit a sors átmenetileg azzai sújtott, hogy fényes múltjában mindunta'an meg újuló s most ujbói reánk neheze­dett borús korszakot éljen át ideiglenesen, egyenesen lelki "Szük­séglet, hogy a múltba tekintsen s a sivár jelen mindennapi "gondját pillanatra félre téve, onnan ment­sen reményt egy szebb jövő iránt. Ezt a jövőbe veteti bizalmat és reményt pedig a magyar hősök vi­tézi tetteiből mentsük, mert a ma­gyar haza határait magyar kard és magyar vitézség vonta meg, nem betelepítés és nemzetközi szerző­dések szabályozták; 1000 éven át magyar kard és magyar vitézség tartották fenn s ujbói csak magyar kard és magyar vitézség fogják visszaszerezni a régi' határokat) melyeken belül minden magyar meg fogja találni elhelyezkedését 1 és boldogulását. i I Hála és köszönet illesse ezért NagykáUó község hazafias közön­ségét, hogy a helység nagy Szü­löttének, báró Simonyi József ez­redesnek maradandó emléket emelt s ezzei "alkalmat adott arra, hogy itt, az ideigfenes határ közelében áldozhassunk egy olyan magyar hős emlékének, kinek Vitézi'tettei, mint a magyar vitézség, örök pél­dája élnek még ma is. Itt, e ház­ban Született báró vitézvári Si­monyi * József ezredes, a legvité­zebb huszár, a napoleoni hábo­rúk halhatatlan hőse, a 4. huszárez­red volt parancsnoka s Mária Te­rézia-rend vitéze, az orosz Szt. György rend és a francia becsü­letrend lovagja és 64 más vitézi kitüntetés tulajdonosa. Legelső ifjúkorát itt, ebben a környezetben éh "s innen indul neki az életnek, mely o'y gazdag, kimeríthetetlen egyéni, fizikai és lelki "kiválóságokban, hogy őt le­gendás hőssé emeli. De nem csoda, ha legendás hős­sé válik az^ kinek a valósággal végi­hezvitt és okmányokkal igazolt tet. tei olyanok, hogy eltörpülnek mel­lette más nemzetek hőskölteményei ben és mondáiban megénekelt kép­zeletbeli hősök költött cselekedetei. Itt élte le az eleven eszű és eleven természetű fiúcska a gyermekkor pajzán csínytevéseit, melyekkei itt s a merre iskoláit végezte, gyakran kiváltotta a felnőttek rosszaló fej­csóválásaft, de ezek a megrovan­dó s már akkor nagy merészségről tanúskodó csinytevések, meglett em ber korában a tettek mezején di­cséretesekké válnak. A középiskola VI. osztályát jár. ja, midőn iskolaévét be sem fejez­ve ,beáü oda, hová szive mindig vonzotta, katonának. Atyja kiváltja, de ujbói betoboroztatja magát. A tűzkeresztségen 1780-banesik át Pancsovánái a török elleni har­cokban, egyéniségét igen j el emző körülmények között. Az öreg huszárok ezideig még lenézik, elzavarják körükbői a ten­tásképü diákot. Egy rossz sárgá­val lovasitják, mely a rohamnál elragadja és midőn nehezen le­fogja lovát egy reá rohanó dsidás török van előtte. Rásüt.i pisztolyát) ne m taiái; e válságos helyzetbői ugy vágja ki magát, hogy a pisz­tolyt a török szeme közé vágja, az lefordul lováról, de egy török ttszt hatalmas vágást mér arcába. Tár­sai megmentik, kórházba kerül, orvosságát felcserélik egy másbé­tegnek szánt kenőccs el, mitői még rosszabbul fész , már lemondanak életéről, de mégis fe gyógyul. Ettői kezdve megnő a tekinté­lye a huszárok ;lőtt. 1790-ben vtce­káplár lesz, atyja meghal s egy kevés vagyont örököl, de mert kül­sejére sokat ad, csinnai öltözik, ruházkodása és életmódja hamar felemésztik kis örökségét. F 1792-ben francia földre kerüi s 16 lovasból álló járőrével egy ízben 60 francia lovast ver Vissza, itt meg is sebesül. Első kitüntetését itt nyeri él. . , 1796-ban őrmester ,midőn egy hadtestet befcentenek .és tüzérségét is elfogják. Az odarendelt Simonyi az ellenre ront, az ágyukat vissza­foglalja s megmenekül 'a hadtest Szorongatott helyzetéből; jutalmul hadnagy lesz s egy ulánu s ezredhez helyezik át. » 100-ban hajtja végre azon di­csőséges két tettét, melyékért a Mária Terézia lovagja lesz. Első ízben a már körülfogott lovasdan­dárt öt egymásutáni'rohammaf meg mentette a fogságból, másodízben a visszavonuló saját hadsereg utó­védét támadó franciák hátába ke­rül, egy zászlóaljat szakaszávai szétver s a saját utóvédezredét is felhívja beavatkozásra. Ezzei a hadsereg nyugodt elvonulását biz­tosítja. f A Mária Terézia rend elnyelése után bárói oklevelét, itt az akkori megyeházán hirdetik ki, 1907. jú­nius 1-1 közgyűlésen. 1809-ben a hadsereg visszavo­nulását a wagrami csata után biz­tosítja a Thaya foíyó hidjánái. A hidat a franciák előtt fel­gyújtja, azon ezredével kitart s mint utolsó vonul vissza a lobogó lángok közt a bedőlni készülő híd­ról. Jókai méltán nevezi" Simonyit e hőstettéért modern Horatius Coc­lesnek. . [ Midőn 1813-ban a szövetségesek támadják "Napoleont, túlerő el­len oly vérengző rohamot lovagol) hogy a Szt. György rendet kapja jutalmul . A következő évben ezredes, a 4. huszárezred parancsnoka, mint ilyen veSz részt a lip Csei csatában, hol golyó én, de tárcájában meg­akad. Elszédül, de magához térve, tovább vezeti ezredét. Ugyanez évben hajtja végre egyik legvakmerőbb tettét, midőn a zajló jKhone-fo'yón ezredévei át­kel, a franciákat meglepi*és Lyon várost elfoglalja. Midőn Napoleon üldözése közben a fontenebleau királyi kastélyhoz ke­rül s az őket kalauzoló udvaronc sértő módon beszél vélük, bosz­szantására leül 'a trónjába s pipá­ját annak karfáján veri ki. A háború befejeztével Bécsbe, Nagyváradra, 1810-ban Debrecénbe majd Tamopolba kerül. Megnősü', kiváló hadiérdemei e'ismeréseüi két bntokot, nejévefgazdag hozományt kap és boldog, szép családi életet él. Egy fia s egy leánya születik. A békeévekkel kfezd a sorsa szomorúra fordulni. A háborús évek ben meglazult fegyelem fenntartá­sára kíméletlen szigort honosít meg ezredében, az ezred hadbirá­ja elhamarkodott rendeletek ki­adására ösztönzi 's m>dőn statáriu­mot hirdet és azt két évig fenn­tartja, 11 halálos ítéletet hajtat végre. ( — <v legyen otthonában, mert az egész csa­ládot szórakoztatja és azonfelül a fonto­sabb eseményeket helyszínről közvetiti. Gyártja: Orion Izzólámpagyár,

Next

/
Thumbnails
Contents