Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-23 / 215. szám

JSÍYÍRYIBÉl-L 1932. szeptember 22. XEiadő fóldbtotok A Végess Gyuláné féle Balkány községhez tartozó és Aradványpuszta állomás mellett levő birtok egészben vagy részletekben épületekkel, dohányengedéllyel igen kedvező áron és igen kedvező kölcsönnel eladó. Teljes és részletes felvilágosítást szívességből Kun Imre Nagykálló ad. 5066 2 Szolgálati" állása alól felmen­tik, bírói vizsgálat indul ellene, a hadbíró, hogy saját rangját meg. mentse,- kétségbeesésében ehene vali, ő vállai mindent és 4 évi várfogságra ) rang és rendjeiv-esz­tésre ítélik. A hosszú vizsgálat és fogság annyira felőrlik ennek az erős em­bernek idegeit, hogy 1832. augusz­tus 23-án, midőn nem ő, hanem a várparancsnok nyújtott be kér­vényt érdekében és azt visszauta­sítják, meghaf hü neje és gyerme­kei karjai között. Hogy miért fellett a legvitézebb huszárt ily szigora ítélettel 'sújta­ni, nehezen érthető, mikor tud­juk, hogy már kartársat vélemé­nye is az volt, hogy ha hibáztatha­tó is eljárása, de felmentendő lett volna. Az utókor szemében ma már világos, hogy nem volt bű­nös, tévedései rajta kívül álló okokból keletkeztek. Eljárását, hogy a háborúban meglazult fegye'em hefyreáhitásSra a legszigorúbb eszközöktől sem riadt vissza, a mi, "forradalmakat átélt nemzedékünknek már nem­csak meg keh bocsátania, de meg fs keli érteni. Mi már tudjuk, hogy ha a hadseregben felbomlik a fe­gyelem, könnyen kicsavarható a kezéből a Trard s ezzel "belső és külső ellenség prédájává válik az ország. Simonyi féltette mindig győze­delmes ezredének, fegyver- és csa­patnevének, a magyar katonának hírnevét s ezért vaskézzel nyuít bele a fegyeimettenségek megtorlá­sába. De éppen igy elégtételt keh, hogy szo%áltass Dn neki az utókor életrajzaiban még ma is olvasható sok félreértés elmu'asztásávar. Leg­többször azt ofvassuk, hogy hiány­zott belőle a kellő katonai tudás és balsorsának is részben ez az oka. Magas képzettsége és iskolá­zottsága nem volt, de ne felejtsük, hogy abban az időben, a katonai és megye'* éFetben, közp'ályákon és sza bad pályákon s 0k gyakorlati ember működött, a hivatalos és közéleti működést végzettséghez, mint ma, nem kötötték. Világos, hogy az ifjú újonc és Vicekáplár vakmerő rohamához efe­gendő volt pusztán személyes bá­torsága, mint alantas tiszt, ügyes vezetéssel 'és azzal az alsó veze-> tőnél nélkülözhetetlen személyes példaadással, melyet nálánál kifeje­zőbben alig találhatunk valakinél, tudott győzelmes rohamokat De akkor, mikor az 'üldöző el­lenséget hátba támadja s elért si­kerei után a saját utóvédezredet beavatkozásra hivja feí és közlésé­vel az ezredparancsnokot a 'hely­zetről tájékoztatja s az ezred visz­Szaveti az ellenséget, majd máskor, midőn nagy erőt sziriielve támad az ellenségre s csapatát ugy cso­portosítja, hogy az ellenség, ki pe­dig Szervezetünket ismerte, tény­leg nagy erőket sejt és visszavo­nul, végül pedig midőn a Rhone folyón 'átkel, "oly helyen hol az ellenség harcászati'ag leggyengébb pontját éri "és e nehéz átkelést -nüszakilag is kitűnően készíti elő, niáltaí az ellenséget teljesen rífeg­íepi, ez vezér, nem pusztán vak­merőség és egyéni bátorság ered­ménye, ez már a vezető bátorsága, E hőstettei éles harcászati ítélő­képességet mutatnak, bizonyítják, hogy nehéz helyzeteket is bizto­san «téi meg, megfontoftan, körül­tekintően, de mindig elszántan in­tézkedik s ez a magyarázata ál J íandó sikerének. Nem pusztán a vakszerencse társult melléje, hanem az öntudato­san cselekvő és határozottan in­tézkedő parancsnok, ki magában, tudásában is az ő irányítása mei­lott kiképzett csapatban bízik, — érte el a megérdemelt sikereket. Magyar mivoltát az osztrák csá­szári seregben is mindig kimutatta. Bárósitásakor, mint osztrák ülánus ezredbeli "főhadnagy, a vttézván előnevet választ ja, nem haditett sí­hez fűződő külföldi"helyiségneyet. A budapesti temetőben sírfelira­tán e mondatot olvashatjuk: »Emléke minden magyar szivében örökké élni fq™« s a" mai szép ün­nepély . bizonyltja, hogy e "felirat már élő valósággá vált. De legnagyobb elégtétele e Szo­morú sorssal záródó, de ragyo­gó pályát befutott magyar ezre­des részére az, hogy ma már ei­választhatatfanul 'összekapcsolódott az ifju. tettrekész magyar nemzeti hadsereggel. Magyar tisztképző In­tézetünkben azok az ifjak, kik a lo­vas tiszti pályát választják élet­hivatásuf, báró Simonyi József ez­redest tartják mintaképüknek és mmden évben összegyűlnek, hogy a hős emlékének áldozzanak, a Simonyi serleggel a kezükben foga­dalmat tesznek^ hogy mmden becs­vágyuk az ás minden erejükkei azon lesznek, hogy a még reánH váró felszabadító hadjáratban hoz­zá hasonló tettekkel" szaporítsák ők is a magyar vitézséget. És így a legszebben akkor áldo­zunk a rettenthetetlen magyar hős, a legvitézebb huszár emlékének, ha kérjük a Mindenhatót, adja meg a ma éfő nemzedéknek, hogy érje meg mielőbb azt a napot, melyfen azok, kik báró Simonyi' József ez­redest tartják eszményképüknek, adhassanak hálát a Magyarok is­tenének, hogy megengedte, hogy fogadalmunkat valóra válthatták Nagymagyarország feltámasztásá­nál. Vitéz Déschán Ben őtábornok beszédet zugó éljenzés és taps kö­vette, majd ennek elhangzása után az emlékmű felé fordult a tábor­nok a következő szavakkal: — Most pedig hulljon le a lepel. A következő pillanatban ott ál­lott a vendégek szemei előtt Si­monyí óbester emlékmüve, imíeiy Istók Józset fővárosi szobrászmű­vész elsőrangú alkotása. Ezután Ambrozy György, a Mária Tenézia-rend lovagja lépett az emefvériyre és Simonyiró', mint a Mária Terézia rend lovagjáról tar­tott rövid felolvasást. Majd Lénárt István községi'főjegyző átvette az emlékmüvet a község nevében. 'A főjegyző beszéde után a megjelent előkelőségek és különböző egyesü­letek, községek, városok megko­szorúzták az emlékművet. Koszorút tettek az emlékműre; József főherceg és a Mária-rend nevében vitéz báró Szurmay Sán­dor gyalogsági tábornok, a Nyu­kosz nevében báró Lukachich Gé­za altábornagy, a honvédelmi mi­niszter megbízásából vitéz Sipo'ss Árpád altábornagy, a huszárezred nevében Nóvák Elemér ezredes, a gyalogezred nevében vitéz Kiss Kálmán ezredes, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nevében dr Darkó Jenő egyetemi tanár, a Tisza Ist­ván Tud. Egyetem képviseletében dr. Erdős Károly egyetemi tanár, Ferenczy Tibor budapesti főkapi­tány, a volt c s. kir. 4-es huszárok nevében, vitéz Kiss Ferenc tüzér­őrnagy, a tüzérosztály nevében, dr. Míkecz László vm- főjegyző a vár­megye képviseletében, vitéz Mí­kecz Kálmán százados SzaboicSvár­megye Vitézi Széke nevébenl, a Rá, kó.czi Szövetség nevében M aj tény < Károly rg. tanár, a dohánybeváltó nevében Turánszky Károly. Ezután a rokkantak, frontharcosok, a nő­egylet ^ vöröskereszt és más egyesü­letek rakták le rövid beszéd kísé­retében koszorúikat. Majd Sándor Dezső, a Honsz ügyvezető igazga­tója fölkérte a járás főszolgabíró­ját a rokkant jelvények kiosztására. A Himnusz eféneklésévei az ün­nepség véget ért. A beszédek közötti énekszámo­kat a nagykáilót "vegyéskar adta elő kitűnő felkészültséggel'. A megjelent e'őkelőségek ugy az ünnepség megkezdése előtt, mint annak Végeztével" Turánszky Ká­roly dohánybeváltó magyaros ven­dégszeretetéről 'ismert házát keres­ték fel. 'Este pedig az egész köz­ség lakossága az előkelőségek élén a népkertbe vonult le, hol a Ref. iskola növendékei zenére, Nagy Ká­roly tanító vezetésévei tornagya­korlatokat, a fiatalság pedig festői öltözetben a »KáIlóf kettős«-t mutatta be. Árendácky Gabriella Lőnnczy Györgynek, a Petőfi Tár­saság tagjának egyik alkalmi ver­sét szavalta nagy sikerrel. A kifo­gástalan rendezésért Thuránszky Károlyt illeti a dicséret és elisme­rés. A népünnepély a késő esti órák­ban ért véget. Másfél kiló szalonnát evett meg tizenötperc alatt egy nyíregyházi tolvajcigányfiú A gyorsevés terén utólérhetet­len rekordot állított fei egy nyír­egyházi cigányfiú aki Makula Ká­roly névre hallgat és aki a cigány* telepen lakik. Ez a cigányfiú teg­nap délelőtt ott ólálkodott a gyü­moicSpiacon az árusok frontja előtt. Közvetlenül a járda mellett egy kocSi állott, melybői dinnyét raktak ki. A kocsi mellett pedig ott feküdt a földön egy kézikosár, melyben egy szvetter feküdt. A cigányfiú ezt a kosarat látta meg és elhatározta ,hogy egy óvatlan pillanatban megkaparintja, amit meg is tett. Sikerült megugramri a kosárral. Azonban az ujfehértói asszony, a tulajdonos, azonnal ész­revette az eftünést és a rendőr­ségre sietett ,hol kihallgatták és nyomban megindult a nyomozás. A rendőrség bravúros munkát vég­zett 15 perc múlva előkerült az el­lopott kosár a tolvajjal együtt, a szvetternek sem eestt baja, csak a mi alatta volt, a másfálkiló pap­rikás szalonna, az nem került elő. Nyomtalanul eltűnt. A füstösképii sportsman 15 perc alatt 1 kuó kenyér 'kíséretében begyűrte A Beneznr Kör pályanyertes költőiének müve az Iparos­ifjak vasárnapifestjén Egész Nyíregyháza fiatalságát élénken fogia.koz tatja az első mű­soros táncos est, amelyet szep­tember 25-én, vasárnap rendez az Iparosifjak Önképző Egyesülete. Mindössze 60 fillér a belépő 1 pen­gő a páholyjegy ezen a vidám mű­sora estén, amelyen három pom­pás vígjáték mellett magánszámó­kat is élvezhet a közönség. Ezek között a számok között van a Ben­czúr Kör költeménypályázatán pá­lyadíjat nyert tehetséges fiatai költőnek, Bálint Mihálynak »A koldus utja» cimü mély szépségű verse, a meiyet Cz. Turány Endre szavai ,s aki több más számmai is szerepei a Tiangulatos műsoron. Fejbelőtte magát egy nyírbá­tori molnársegéd Nyírbátorból jelentik: Barna Jó­zsef nyírbátori molriársegéd csa­ládi ie, kokból kifolyólag öngyilkos­ságra határozta ei magát. Ezideig még ismeretlen embertől revolvert szerzett s avvai szombaton este saját házában, amikor senkisem tartózkodott odahaza fejbelőte magát. Barna állapota s utyos. Hoz­zátartozói az Erzsébet kórházba Szállították. Az orvosok remélik, hogy Barna Józsefet talán'megle­het mentem'áz életnek, , ms ALAPÍTVA 1914. ÉVBEN 1914. ÉVBEN RUHÁT MŰVÉSZIESEN FEST, VEGYILEG TISZTIT, PLISSÉROZ* GALLÉRT, KÉZELŐT HÓFEHÉREN MOS, TÜKÖRFÉNYESEN VASAL Olcsó árak! ó 3ST y ire Üzem: Vay Ádám-utca 65. Telefon: 5 Felvételi üzletek: Széchenyi-út 2., Véső-utca 3., Kiss-tér 2. szám. 2% 10. Gyors kiszolgálás!

Next

/
Thumbnails
Contents