Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-21 / 213. szám

1932- szeptember 21. JSÍYÍRYIDÉK. Alapítva 1892. évben. Szüts Ferenc Utóda 40 éves cég ruhafestő, vegytisztitó, gőzmosó, plisszérozó üzlet Nyíregyháza, Luther-ház átjáró Legszebb és legolcsóbb munka! Tükörfényes gallér 1 darab 10 fillér, 3 nap alatt kész, tegyen egy próbát! Tempó ? Az egységespárt szerdai értekez. Ietének egyik j elsza va az volt, hogy a kormány diktáljon erősebb tem­pót a dolgok ügyvitelénél. Ez a jelszó nem u] a magyar politiká­ban, hiszen a Bethlen-rezsim Hz esz­tendeje alatt is többször hallottuk, akkor inkább az ellenzék részé­ről — hogy egyes kérdésekben a kormányzat más tempót tartson be, erélyesebben lásson a dolgokhoz. Ezek a jó tanácsok, vagy kívánsá­gok, legtöbbnyue olyanok részéről hangzottak és hangzanak el, akik ha tájékozva is vannak bizonyos fokig a politikai kérdésekről, a dol­gok természetéből kífoiyó'ag azon. ban mégsem ismerhetik mindazokat a kulisszatitkokat, amelyeket min­den kormányzatnak a politikai böl­csesség elemi pai ancsa szerint meg keli őriznie. Ha tehát néha elő­fordul az, hogy a kormányzat más tempót tart szükségesnek, mmt egyes politikusok, akkor ennek ma­gyarázata nemcsak temperamen­tumbeli és világnézeti kü onbségek­ben keresendő, hanem azokban a tényekben ís, amelyekről éppen csak a kormányzatnak lehet és van tudomása. Még ha belpolitikai "kér­désekben fei 'is tételezhetünk elég­gé alapos tájékozottságot valakiről, külpolitikai kérdésekben szükség­képpen nem rendelkezhetik a té­nyeknek azon ismeretével, amelye­ket a kormány tagjai, és elsősor­ban a miniszterelnök tudhatnak csak. A tempó megszabásánál te­hát, még 'ha tisztán belpolitikai problémákról is van szó, mindig figyelembe ke't venni az ország helyzetének teljességét bel-, leül­és gazdaságpolitikai "téren. Aki mindezeknek az adatoknak a birtokában van s ezzel együtt szükségszerűen sokkal komplikál­tabbnak és bonyolultabbnak látja az egyes problémákat éppen lehet­séges összefüggésük miatt, nyilván nem fog olyan könnyűséggel vala­mi elegánsabb és mutatósabb tem­póba belevágni, mint az, akit a kellemes tudat anság és informálat­lanság megóv a fe'elős államfér­fiú léikében feltétlenül feL'épő ké­telyektől és tépelődésektől. Viszont, hogy a kormányzópárt körébői vélemények, kritikák és kí­vánságok hangzanak él, annak egyenesen örülni 'kell. Kérdjük, váj­jon mire értékelhetné az országos közvélemény azt a pártot, amely­nek legnagyobb politikai 'súlya és létszáma van, ha csupa fejbólintó Jánosokból ál ana, akiknek nincsen egyetlen gondolatuk sem, annak eiteri^re, hogy az egész világon s ftthon a kis magyar életben is csak ugy zsibonganak a problé­mák, egyik megoldásraváró nehéz kérdés a másik után bukkan feí s ugyanekkor az egységespárt egyet­len tagjának sem volna nézete, vagy véleménye ezekről a sorsdöntő kérdésekről. Nevetséges tehát pa­lotai orrada'ómról, vagy lázadásról beszélni csak azért, mert az egy­ségespárt egyik, vagy másik tagja gondolkodva' a dolgokról 'jóhisze-' inüleg olyan problémákhoz jutott el, amelyeket szükségesnek tartott a felelős kormány s annak felelős feje, a magyar miniszterelnök előtt felvetni', hogy arra választ kérjen és kapjon. Hogy a miniszter elnök nem ugy látja az egyes kér­déseket, mint az egységespárt szó-, nokai, ebből még nem lehet sem pártszakadásra, sem pártlázadásra következtetni, hanem csak arra, hogy a miniszterelnök a dolgok egészének ismeretében egyes kér­désekben más utat és más tempót óhajt betartani, mint némelyek az egységespártból óhajtanák és kí­vánnák. A közös megbeszélés, az eszmék nek a kicserélése nemcsak kívá­natos, de egyenesen kötelesség a mai nehéz időkben. Hogy a szóno­kok temperamentumuk szerint mi­lyen fogalmazásban adják elő be­szédeiket, ez a dolgok lényegén nem változtat. A fényeg az, hogy a miniszterelnök válaszolt az egy­ségespártban elhangzott kívánsá­gokra, az egységespárt ezt a vá­laszt tudomásul vette s amint a té^ nyek mutatják, fel nem bomlott, tagjainak fétszámában meg nem ke. vesbedett, hanem ma is ott áíi Ká. rolyi Gyula gróf miniszterelnök hátamögött, fedezi politikáját s ebben c=ak követi a párt vezérének, Bethlen István grófnak kívánságát, aki több ízben leszögezte és kije­lentette, hogy Károlyi Gyula gróf miniszterelnök eígondo'ásait helyes­li és támogatja. Kereskedők ankétje a nyíregyházi tőzsde felállítása ügyében Tegnap délelőttre hívta meg Er­dőhegyi Lajos dr. főispán a sza­bolcsi "kereskedő- és malomérde­keltséget, hogy meghallgassa véle­ményüket és módot nyújtson nyílt állásfoglalásra a tőzsde ügyében. Az értekezleten a következők je­lentek meg: Oltványi Ödön, Ver­mes Oszkár, Herczeg Kornél, Ker­tész Pál, Schnitthnger Géza, Gá­bor Jenő, Hoffer Bertalan, Eisen­berger Sándor, Reichmann Béla, Kende András, Döme Ferenc, Bó. nis Adolf, Weinberger A'adár, Bachrach István és Klein Adolf Nyíregyházáról", továbbá Wem­stock Samu Nyfrmada, Schwartz Benő Kisvárda, Molnár Lajos Nyír­bátor, Diamant Jenő "Nagyhalász. Elmaradásukat kimentették Pollák Imre és Földes Ignác. Résztvett az értekezleten Kauzsay Tibor várme­gyei gazdasági 'főfelügye ő és Klár András dr. is. Erdőhegyi Lajos dr. főispán köz­li az értekezletté', hogy ugy gazda, mmt kereskedő részről felmerült az a kívánság, hogy a Szabolcsi termények forgalmának szabályozá­sa céljából szükség van bizonyos intézkedésekre és igy vetődött fel a Nyíregyházi'"Terménytőzsde feláUi­tásnáak a gondolata. Folyó hó 12-én már állást foglalt ez ügyben a gazda érdekeltség és akkor el­határozták, hogy az alapítással Já­ró teendőket egy előkészítő bízott, ságra bízzák, amelynek gazdatag­jait az az értekezlet meg is válasz­totta. A mai'értekezlet célja: állás­foglalás a tőzsde szükségessége te­kintetében és a kereskedő tagok megválasztása az előkészítő bizott­ságba. Klen Adolf felszólalása után az értekezlet egyhangú.ag kimondta a Terménytőzsde felállításának szük­ségességét és az előkészítő bizott­ságba Gábor Jenőt, Herczeg Kor­nélt, Hoffer Bertalant, Kende Andrást, Kfei'n Adolfot, Oltványi Ödönt," Vermes Oszkárt és Weins­stock Samut választották meg. á rokkantak díszközgyűlése és zászlteentelési ünnepe A Honsz szabolcSvármegyei és nyíregyházi Csoportja vasárnap délelőtt szentelte feí zászlóját im­pozáns ünnepség keretében. Szom­baton a Koronában díszközgyűlés másnap a Kossuth-téren hatalmas fendületü ünnepség voft. Az ünnepség vitéz Árvátfalvy dr. Nagy István, a Honsz országod elnökének fogadásával vfette kez­detét, akit az állomáson Kusnyerik Erzsike hadiárva fogadott szép virágcsokoirai s meleg szavakkal. A DISZKÖZUYÜLÉS A díszközgyűlést dr. Bernáth Zoltán, a Honsz diszelnöke nyitotta meg gondolatokban gazdag, lelkes szavakkal. Az a zászló — mondotta — amelyet holnap szentelünk fe'. olyan j'ei, amelyben győzni fogunk. A hadirokkantak hitelezői "e hon­nak, akik hálát, megbecsülést, S/e­retetet kérnek a haza polgáraitól. Ezután Jakab József karnagy ve­zetésével a "Városi Dalegy et e éne­kelte a Hiszekegyet. Az ünnepi beszédet Csák Boldi­zsár, a Honsz központi igazgatója mondotta. Mi mindent megtettünk hazánkért, mondotta, — a többek között. Nem jelzik a magyar kato­na szenvedésének s küzdelmének helyét thermopüiyeiYáb'ák, de mmd annyiunk leikében örökké élnek (ízek a tettek, ameüyei megmentet­tük a magyar becsülétet, a magyar hazát. 14 évi gyászos közöny után most hálát és erkölcsi "támogatást kérünk a magyar jövő érdekében. A magyaros érzéstől áthatott s a leikekhez szóló beszéd után Bötjkös Gizella hadiárva tiszta­csengésü hangon s kiváló előadói készséggel" adta elő Füredi Henrik. né zongoraművésznő kísérete mel­lett Ábrányi 'Emil: Mi a haza? c. melodrámáját. A nagy tetszés­sel fogadott szám után dr. Havas Jenösié énekművésznő elénekelte meleg tónusú hangszmezettel Á Magyar Miatyánkot, a Valahol messze, és Késő ősz van c. müda­lokat. Az énekszámokat Füredi Henrikné "kísérte zongorán. A közönség nagy tapsviharral fogadta ezután Füredi 'Henrikné zongoraművésznő játékát, aki I Chopin: Nocturre fis dur. II. Liszt: Gnomen—Reigen-jét adta elő ra­gyogó művészettel. Ötperc szünet után a Városi Dalegylet Jakab József karnagy vezetésévei előadta azt az Alkalmi éneket, ameliyei Debrecenben is olyan szép sikert értek el. Majd a III. Konrád c. vidám bohózat kel­tett nagy derűt, amelyet kiválóan adtak elő a Benczúr Kör műked­velői Batáry Béni" rendezésével. A szereplők Komlós Magda, Kovács Kató, Czimbolinetz István, Tur­chán Endre, Beszky Nándor, Sze. benszky János, Fekete László és Fekete András kiválóan alakították szerepüket, amelyet a közönség há­lás tapssai 'jutalmazott. A műsor kiemelkedő száma volt vitéz dr. Csaba Gyula, vitéz Sza­bó Lajos, Füredi Henrik és Horthy György vonósnégyese, akik szép játékkai adták elő I. Kun László: Tiszaszerenád. II. Block: Szózatát. Az ünnepséget, amely mind erköl­csileg, mind anyagilag jól sikerült, Sándor Dezső ügyv. igazgató, orsz. tb. alemök, lelkes zárószavaival ért véget. A konferanSz szerepét Sándor Dezső ügyv. igazgató töl­tötte be nagy megelégedéssel. FELSZENTELIK A ROKKAN­TAK ZÁSZLÓJÁT <• Vasárnap déleitőt impozáns ün­nep keretében szentelték feí a Honsz zászlóját. A róm. kath. templom előtt tábori mise volt. amelynek keretében Énekes János prelátus felszentelte a rokkantak zászlóját, majd a zászló ünnepélyes átvétele következett. A több ezer főnyi, lelkesen ünneplő közönség ekkorára már zsúfolásig megtöl­tötte a templom előttf teret. Meg­ható mozzanata volt az ünnep­ségnek, amikor a frontharcosok gyalogos és lovas szakaszai eivonül­tak a rokkant zászló előtt. A tisztelgés után kezdetét vet­te a zászlófeiavatási ünnepség> amelyen ott láttuk egyházi, pol­gári és katonai társadalmunk no­tabíhtásait, élükön Erdőhegyi La. jos főispánnal, vitéz Déshán Be„ nő tábornokkal, az egyesületek, hatóságok, intézmények, Iskolák képviselőit. A Hiszekegy hangjai' után vitéz Árvátíalvy dr. Nagy István, a Honsz országos elnöke mondött magasan szárnyaló Szép ünnepi'be­szédet. Időszerű most ünnepelni* mert a dicső multat ünnepeljük. Mindenki érdek: ünnepeim" s támo­gatni a hadirokkantakat. A jöven­dő alapja ez! Ezért ^vállalta el Őfőméltósága nagybányai vitéz Horthy Miklós a Honsz legfőbb védnökségét. Sok szép gondolatot lát a felavatandó zászlóban. A kö­telességtudás, a bajtársi együttér­zés, a hazaszeretet gondolata van a felszentelt zászlóban. Vigye diadal­ra ez a zászló a sokat hangozta­tott belső revíziót. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Kopcsó János, dr. Dezső László és dr. Bernstein Béla fő­rabbi egyházuk nevében áldást F legyen otthonában, mert az egész csa­ládot szórakoztatja és azonfelül kap­latot teremt a vidék és a főváros között. Gyártja: Orion Izzólámpagyár*

Next

/
Thumbnails
Contents