Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-21 / 213. szám

JSÍYÍRYIBÉl-L 1932. szeptember 21. Megnyílik e hő végén a H ungária Buhaáruház a Városháza épüle&ébesi* Dusán fe3s^ar>e!f raktárral, szenzációs olcsé ára&kai! mondottak a zászlóra, amelyet oiyan lelkes áldozatkészséggel aján­dékozott a csoportnak KáÜay Mik. lósné. A becsületet s lelki "tisztasá­got jelképező fehér selyem zászlón ez a feíírás olvasható, »Életünket és vérünket a Hazáért«. E felemelő áldások után a Vá­rost Daíegy'íet Jakab József kar­nagy vezetésévei elénekelte a Ma­gyar Zsoltárt. Megható jelenet volt, amikor dr. Kálíay Miklósmé zászlóanya meg­koszorúzta s átadta a zászlót vitéz Elekes Gábornak a csoport alel­nökének, aki '5000 hadirokkant ne­vében mond hálát s köszönetet a nemesleikü zászlóanyának. ígére­tet tesz, hogy mindig felemelt fő­vei S büszkén tekintenek fel erre a zászlóra. Ezután az egyházak, előkelőségek, hatóságok, egyesüle­tek 's társcsoportok elhelyezték a zászlószegeket, majd a hadirok­tak elvonultak az uj zászló előtt. Az ünnepség, amelyet Sándor Dezső ügyv. igazgató megértő baj­társatnak segítségévei 'olyan nagy szeretettel * készített elő dr Ber­náth "Zoltán, a Honsz diszeínöké­nek Szavaival ért véget. DÍSZEBÉD A KIOSZlAN Az ünnepség után díszebéd volt a KIOSZ helyiségében, ahol a debreceni csoport kiküldöttjei is megjelentek. Le ikes felszólalások hangzottak el. Sándor Dezső a Kormányzóra üríti poharát. Kop­csó János ev hitoktató lelkész ha­talmas s gondolatokban gazdag beszédet mond. Sokat kellett ed­dig türm. Most áldozzunk 'egymás­ért. A haza minden számunkra, amelyért küzdeni, dolgozni s fá­radni keli. Sebők Lajo's, a debre­ceni csoport pénztárosa 3000 deb­receni "hadirokkant nevében ígéri, hogy a bajtársi együttérzés láng­ját sohasem engedik elhamvadni. S majd mindannyian kezükbe vesz. inek a ma felszentelt zászlóból egy darabot, ha menni keli előre! Czigjer Jenő a csoport .pénztárosa fogadja, hogy tovább is önzetlenül dolgozik. Kovács II. János köszö­netet mondadebre eniijajtársnknakT és ígéri, hogy elmennek az ő zászló­szentelésükre is. Ezzé' véget ért a Honsz helybeli csoportjának ben­sőséges, felkes ünnepsége, amely után a csoport vezetősége Nagy­káHóba ment, hogy a nagykáüói csoport megalakulásán vegyen részt. 1 Az általános iskolatörvény elélt momentán segítséget kapnak a bajbajutott iskolák Fontos iskolaügyi értekezlet a vármegyeházán A bajbajutott szabolcsi iskolák ügyében döntő jelentőségű értekez­letek voltak Nyíregyházán. Az ér­tekezleteket az tette szükségessé, hogy dr Erdőhegyi "Lajos főispán intervenciójára Nyíregyházára érke­zett dr Denhoft Antal miniszteri tanácsos, a nem állami iskolák ügyosztályának Vezetője, aki hely­színi tanulmány alapján elhatározó lépések megtételét foganatosította é s a vármegyeházán megtartott fő­értekezleten megnyugtatta a válság előtt álló szabolcsi "iskolák fenntar­tóiank kiküldötteit. A nagyfontosságú értekezlet dél­előtt ii órakor volt a vármegyehá­za kistermében dr Erdőhegyi Lajos főispán elnökletével. A tanácskozá­son megjelent dr Denhoí Antal miniszteri] tanácsos, ügyosztályve­zető ésrésztvett vala mennyi feleke­zet iskolafenntartó érdekeltsége és tánfelügye eti hatósága. Nyíregy­háza képviseletében dr Bencs Kál­mán kir. kormányfőtanácsos, pol­gármester ,dr Pohnszky Pái kui­turtanácsnok jelentek meg, a kir. tanfelügyelőséget dr Tesléry Ká­roly SzaboícSvármegye kir. tanfei­ügygelője képviselte. Az értekezletet dr Erdőhegyi La­jos főispán nyitotta meg, aki me­leg szavakban üdvözölte Denhof dr miniszteri'tanácsost és rámutatott az értekezlet összehívásának e'őz­ményeire. Ál'andóan érkeztek be hozzá panaszok az iskolák "észérői és értesült azokról a nehézségek­ről, amelyek a vármegye fe.ekezetx iskolái elé tornyosultak. Az a meg­győződése ,hogy a valláserkölcsi és nemzeti alapokon nyugvó neve'őok­tatásra ennek a nemzetnek léte ér­dekében mindenkor mulhatatia-r nul szükség vo't, de különösen Szükség van ma, ezért fs jónak látta ,hogy egy ilyen fe' ekezetközi értekezlet J»tvassék össze, ahoi a Valláserkölcsi i skolák panaszainak őszinte feltárásával" hozzájuthatunk az orvoslás eszközeinek és mód­jainak felis meréséhez é s alka'mazá­sához is. De szükségesnek látta az értekezlet összehívását azért is, mert egy konkrét iskolaügyre a köz igazgatási bizottság is felhívta fi­gyelmét és a bizottság kérésére interveniált a kultuszminisztérium ban az illetékes ügyosztály vezető­jének személyes i ejövetefe és hely­színi szemléje érdekében. Abban a reményben, hogy ez en az értekez­leten sikerülni fog közös nevezőre hozni "az iskolaügyben felmerült kérdéseket ,ismételten üdvözölve a kultuszminisztérium kiküldöttét, az egyházak megjelent küldötteit, az értekezletet megnyitja. Denhoí Antal dr köszönetet mond Erdőhegyi Lajos főispánnak az értekezlet egybehivásáért, majd ismerteti azokat a közeljövőben megtörténő generális intézkedése­ket, amelyek általános könnyítése­ket nyújtanak az iskolafenntartók­nak. ^ Virányi Sándor alispán tájékoz­tatja ezután az értekezleten "részt­vevő ügyosztályfőnököt Szabolcs sajátos helyzetéről. Behatóan is mer teti a sorozatos elemi csapásokkai sújtott községek válságos helyze­tét, amelyben az adófizetés téréi* nagy nehézségek állottak elő, ugy, hogy az iskolafenntartók mind­jobban érzik énnek a helyzetnek hátrányait és megbénító hatását. Kéri, hogy a minisztérium kikül­döttje ezeket a speciális helyzetbői folyó bajokat látva, megfe elő intéz kedések megtételét kérje a kor­mánytól. Denhot 'Antal "dr miniszteri ta­nácsos az alispán részletes informá­lását köszönve rámuta' azokra a tennivalókra, amelyekkel" rövidesen több kérdésben segítséget kapnak az iskolafenntartók. Ezután Énekes János prelátu s»'( Bányay Jenő dr nagyprépost, Por­zsolt István esperes, dr Nánássy Andor országgyűlési "képviselő, Kun szabó István ref. esperes és dr Kiss Péter róm .kat. esperes, pol­gári plébános szólaltak fel és pieg­döbbentő adatokban tárták fel a fe­lekezeti iskolák életét megbénító terheket és katasztrofális nehézsé­geket . Énekes János prelátus hangsú­lyozta, hogy a repülőbízottságok, bármennyire messzement is a segít­ségben ezen a térien ;s a vármegye alispánja, könyörtelenül törölték a községek költségvetésébői az isko­láknak, az egyházaknak szánt se­gítséget. Az iskolaépítések terheit nem képesek fizetni az egyházak és a róm. kat. egyházak kereken 400 ezer pengő adósság íramatairóf sem tudnak gondoskodni. "Ez a helyzet mérhetetlen s uIlyal és gátlással ne­hezedik az iskolafenntartókra épp ugy, mint a .gond, hogy miből fűtsék, takaríttassák az iskolákat. Fenyegető veszélyt rejt magában a nyugdíjjárulékok fizetésének el­maradása is. A politikai község nem képes vállalt kötelezettségei', nek eleget tenni és igy az egyházak is képtelenek erre. Porzsolt István a felekezeti is­kolák válságát a nemzet erkölcsi válságának nézőpontjából fejtegeti megrázó szavakkal. Azt látja, hogy az álam szanálási intézkedéseivel önmagát felejti ei szanálni "és ami­kor már templomokat, iskolákat ár­vereznek, kitűnik^ hogy nem képes megmenteni az állam létének a ap­ját, az iskolát akkor ,amikor egv 6ajbajutott pénzintézet szaná'ására és sok má s célra még mindig van pénz. Az egyházaknak Szinte tálcán hozták az uj iskolákat és most nem juttatják abba a helyzetbe, hogy elkerüljék az iskolabezárás vesze­delmét. r Bányay Jenő dr nagyprépost ál­talános érdeklődést keltő adato­kat tár fel arról, hogy az értékegy­ségek megállapítása következtében milyen mérhetetlen igazságta'anság sújtja a tanítót. A buzaértéket 23 pengőben számítják, de a ( tanító 12—13 pengőnél nem kap érte többet és ahol magas az értékegy­ség, oda már nem ís kapnak tani. tókat v 1 Nánassy Andor dr hangsúlyozza, hogy mindent nem lehet az áliary tói várnunk, vállvetett segítségre van szükség, az áldozatot meg keü hoznia minden tényezőnek. Felhív­ja a minisztérium "képviselőjének figyelmét arra, hogy Szabolcsban nagy mértékben szaporodik a né­pesség, s 0k a gyermek és íjincs elég tanitó. A túlzsúfoltság olyan méreteket öltött, hogy az egyik szabolcsi lsko !ában 270 gyermekre van két tanító. Az ilyen iskolában lehetetlen a tanítás és olyan a a helyzet, mintha b e kellene csuk­ni az iskolát. Kun Szabó ref. es pe es a kántor­válságot ismerteti. Ma már az a helyzet, hogy régi kántorok monda­nak le a funkcionálásról, mert egy­házi munkásságáért járó fizetését beszámítják tanítói járandóságába. Az egyházak is mahofnap kántor nélkül maradnak. K«ss Péter dr nagyhatású fel­szólalása kifejti, hogy ha megnyug­tatók is az igért generális intézke­dések, az a fő kérdés, mi fesz hol­nap, mi "fesz az elmaradt tanítói fi­zetésekkel. Mert a helyzet itt azon­nali Cselekvést sürget. Az iskolai terheknek áthárítása a politikai községre csak azt jelenti, hogy új­ra nem lesz pénz, mert ugyanazok az adózok ott is, akik ma nem tudnak fizetni. "Ma heti 90 pengő folyik be az egyháznak ezrek he­lyett a községi támogatásból, mert nem fizet a valamikor . jór adózó sem adót a sufyos . elemi csapások után. A felszólalásokra Denhof Antal dr miniszteri tanácsos részletesen reflektál. Köszönetet mond a be­ható helyzetje entésért, amelyek értékes tapasztalatokat nyujtotak és amelyekről 'a kultuszminiszter­nek sürgős jelentést t esz. Megnyugtatásul közli, hogy ahol a túlzsúfoltság jelentkezik, oda igyekezni fog kisegítő tanerőt kül­deni esetleg más vidék felesleges erőibői. Az iskoíaépitési "kölcsönök visszafizetésében, ha a hitel ező az álam, megadja a könnyítéseket hi­szen az első az élet követe'te ki­adások teljesítése. Ha idegen pénz intézet a hitelező, akkor az állam megfelelő erkölcsi támogatást nyújt, hogy könnyítéseket kapja­nak az egyházak. A várható uj is­kolaadó megfizetése tekintetében nem lehetnek aggályaink, mert olya nok fognak fizetni, akik tudnak, de akik eddig nem fizettek. Eze­ket módjában lesz az államnak kö­telességük teljesítésére bírni. Az az aggodalom sem állhat meg. hogy a generális intézkedések kés* ve érkeznék ahhoz, hogy ^ bajokon segítsenek, mert ahol nagy a ve­szély, ott momentán segít az ál­lam, ha erre kérik. Általában fel­hívja az értekezlet figye [m'ét, hogy. nem olyan sötét a hefyzet, mint a rémhírek festik. Az ország 11.270 tanitója közül 590 tanitó van o'yan» aki nem kapja most rendesen a fi­zetését, tehát 4' és féf százalékán^ van baj 'és ezen azonnal segíteni fognak. Kén a megjelenteket, nyűg tassák nl% a tanítóságot és az 1 iskolát. I A nagyfontosságú kijelenté-eket éljennel fogadják, maid a közben egy másik értekezletre tá-vozó fő< ispán helyett Virányi Sándor alis­pán zárja be a gyűlést. Az értekez­let, amely nem volt hiábavaló és amelyen kitűnt, hogy az isko'ák ba­jain rövidesen segit em fognak, nagy megnyugvást keltett a lelkekben, amiért hálás köszönetet mond Denhof Antal dr miniszteri' taná­csosnak. A felekezeti bizottság értekezle­tén a;: ág. h. ev. egyház küldöttei­nem szólaltak fel, mert már meg­előzően kimerítően tanácskoztak! Denhof Antal miniszteri' tanácsos­sal a nyíregyházi ág. h. ev. iskolák válságos helyzete ügyében. Ezeket a tanácskozásokat az értekezlet után is folytatták és sikerült olyan megoldást taiáiniok, hogy elhatá­rozhatta az ág .h .ev .egyház is­koláinak megnyitását. Értesülésünk szerint már csütörtökön reggel" meg is nyílnak az eddig oyan sok szo­morúságot keltő zárt iskolakapuk. Sírköveket márvány, gránit és terméskőből nagy választékban és legolcsóbban, temetői mun kákát szakszerűen és jutányosaa eszközi) Kovács Lajos 4662.10 kőfaragó, Rákóczi 11. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents