Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-17 / 185. szám

2 JNfVfRYIDÉK, 1932. augusztus boletta nyüg. Lássák még, hogy itt alig van eladni való buza, mert ha a gazda most olcsó pénzen el­adja. tavasszal "drágán kell visz­szavásárolnia. Ezek a képviselők a Házban is a gazda és földműves szegény lakosságért küzdenek. £s harcolni fognak fezért a vi­dékért is, mert látják itt, hogy a munkanélküliség kérdését itt keli megoldani, inert itt kínálkoznak a tiszatöltési munká'atok. Fontos ígéretet- kaptam odafenn — mondja ezután Vay Miklós bá­ró, hogy a jövő hónapban megkez­dődik a Tisza töltésiének közmun­kája. * 1 A népgyűlés nagy megnyugvás­sal hallgatja szónokát, aki "kenye­ret hirdet, harcot hirdet a szen­vedés napjaiban, harcot a tövis­koszorus Tis za mentn magyar-­ságért. Igmándy Aladár Nagymagyarországról, a tökéletes óraműről beszél Vay Miklós báró ezután bemu­1 tatja a népgyűlésnek a képvise-< löket, akiket éljenzéssei fogadnak és áhítatos figyelemmel, mélységes fcizaiomnaai'haligatnak. > Igmándy Aladár soanogynagyba­jomi képviselő az első szónok, aki a szenvedések keserű, perceiben be tudja vinni a nép szivébe Nagy­magyarország elvesztésének izzó fájdalmát, fel tudja ébreszteni a vá­gyát az elvesztett haza visszaszer­zésére, a hitet, hogy minden ba­junk és szenvedésünk főoka: a tö­kéletes óraműnek, Nagymagyaror­szágnak darabokra törése. Tizenkét éve sötét vendége van a magyar népnek. Megnehezíti munkáját, megzavarja álmát, ez a vendég a gond. A gond, hogy nem tudja adóját fizetni hogy nincs ára terménynek, állatnak, nemi tud fi­zetni, pedig többet dolgozik, mint békében, pedig megvon mindent, pedig nem juttat családjának, gaz­daságának semmit. — A megzavart magyar élet bajainak főoka, hogy Nagymagyarország tökéletes óra­müvét szétszedték. Mert tökéletes óramű volt ez az ország : Budapest volt a nagy kerék, amely ontotta a cikkeket és egy-egy kereke Erdély a Felvidék, a Bánság, Bácska volt. A kerekeket a fürge kereskedelem finom haj szálrugói fogták össze és az összeható erők vitték előre az or­szágot a haladás, a jólét utján- Az órából csak egy kis kereket kell ki­venni, megáll a szabályos tik-tafa és a mi tökéletes óram üvünkbői: nem egy kereket vettek ki, hanem leszakították az ország kétharmad részét. Sóért, fáért idegen valutát keü adni, lekapcsolták a fogyasztó­piacot és drága vámon át o-'csón adja a gazda áruját. Trianon az oka a gazdák vállára nehezedő nyugdíjnak is. Amíg Trianon bűnös életét meg nem változtatják, nem sok remény van a helyzet javulá­sára. Hazugság az a pártigéret, hogy ha ők jutnak uralomra, tejbe­vajba fürdik itt mindenki. Ilyen csodaszert egy párt sem hozhat, mert itt nem az okozatokon ketí segitni, itt az okot keli megszün­tetni. Ezután hittel hirdeti a szónok, hogy nemcsak hogy számíthatunk a a revízióra, de meg is érjük és rá­mutat Rothermere, Mussolini, Bo­rah szenátor agitációjának reményt keltő tényeire. Majd hirdeti : míg meg nem hozza a javulást Trianon bukása, addig is türelemmel kejí harcolnunk a pénzjavulásért, politi­kai egységért, támogatnunk kell a kormány céltudatos munkáját. Tria nonban mások tettek sirba, de' ha most a párttusában mi leszünk ön­gyilkosok, a temető árkában iesz a helyünk a feltámadás reménye nél­kül. £!ünk, vagyunk és az ezer éves tölgyet megtéphették, de gyökerét ki nem irthatják, nem, nem, soha. Egy hadirokkant frontharcos képTiselő Az irredenta beszéd megfogja a magyar fold népének hazafias szi­vét, maid v-téi Kenyeres ján&st, Karcag képviselőjét hallgatják meghatottan. A volt nyíregyházi huszárszázados, hadirokkant front­harcos, aki kitíiaő szónok, hivatko­zik arra az érzelmi szálra, amely mint vnlt nyíregyházi huszártisztet Szabolcs népéhez füzí, amely né­net megismerte, megszerette a ka­tonáskodás idején is. Megmagya­rázza, miért kellett az egységes párton belül külön csoportba tömö­rülnie az agrárblokk képviselőinek. A pártban mások ís becsülettel küz­denek, de sokan régi élettapasztala­tok alapján mérlegelik a jelent és értik még, hogy nem kell a kitapo­sott ut, az ország boldogulására a bozótokon át kell uj ösvényeket vágni. Vay Miklós báró ezentúl az uj csapásokon halad, tüzön-vizen át a magyar gazdáért, földmunkásért küzd. Mindenütt a hozzá hasonló fiatat erőket keli munkába állíta­nunk, mint Mussolini" országában, mert a fiatalodban van jjátorság, agilitás, az adott helyzethez való alkalmazkodás érzéke. Ez a lendü­lt van meg Vay " Miklós munkássá­gában is és ha a kerület a legsze­gényebb munnkást küldte voína be a parlamentbe, az sem "képvisel­hetné teljesebb szívvel a pép ér­deke::, az sem ecsetelheti jobban a nép szenvedése:; odafen::, mint ő, most a tiszai védőgát meg­építésének kisürgetésévei szeres kenyeret a munkanélküt sínylődő népnek . Aovember ét-- küzd Vay Mik­lós és a fiatal gazdaképviselőtá­bor a gazdaproblémák sürgős meg­oldásáért. Ma a legszorgalmasabb gazda váflán van a legnagyobb suly, mert ö építkezett. A háború ban is a legmerészebb, legvitézebb katonák kapták a legnagyobb sebe­ket. Ezekért az adósságba jutotta becsületes gazdákért küzd a par­lamentben a tizenhatos bizottság, amely, ha eddig nem ís ért eí megfelelő eredményeket, ez csak azért van, mert száma nem elég­nagy. Erős akarattal és kitartással azonban, meg fogják győzni a kor­mányt, hogy a gazdák megmentése érdekében erélyesebb teherrende­zésre van szükség. Mt fogadalmat teszünk — mon­dotta vitéz Kenyeres — meg fog­juk akadályozni, hogy a föld ki­csússzék a becsületes gazda lába alól. Azé legyen a föld, aki verej­tékévei munkálta, aki S.z egész magyar hazához hűséggel ragasz­kodik. Abban a biztos tudatban küzdünk tovább, hogy visszatér a gazdára a boldogabb idő . Létay Ernő: A kuruc Biharból a magyar bizakodást hozom... Létay Ernő, Bihar harcias köve­te a következő szónok, aki Kos­suth szellemétől ihletett, tüzes igékfcei hirdeti a föld és a néjj szeretet evangéliumát. A bihari ku­ruc magyar szivének. üdvözletér tolmácsolom — mondotta^ azért jöttem képviselőtársaimmai ide, hogy hozzuk, ami hiányzik, ift pia­gyar bizakodást. A világháborúban az utolsó percben is bizakodó volt a magyar, most a gazdasági vi­lágháborúban lehorgasztott fejjei jár, pedig lecsüggesztett fejjel nem lehet üdvös po'itíkai eredményeket elérni. -— Az árvizveszedelemben nem a félrevert harang segít, ha­nem az emberek összefqgása, a ta­nult mérnök terveinek okos vég­rehajtása. Ne a félrevert haran­gokr ahalfgassatok a politikában sem ,niert azok csak a gazdasági háború árvizét jelentik. A gaz­dasági kérdésekkel csak tapinta­tosan, óvatosan szabad foglalkoz­nunk. Tudnunk keli, hogy mi a trianoni ostor sebesültjei, fájdal­masabbnak érezzük a gazdasági bajokat, mmt kedvezőbb sorsban élő más nemzetek. Alvó ember orráról nem lőccsel verjük et "a legyet. Lehetnek hangzatos jelsza­vak gazdasági téren is, de akr ezeket röpíti 'a világba, az nem fog felelősséget vállalni azért a rom­lásért, amelyet az ő elgondolásai kiváltanak. Ma minden utcasarkon gazdaságpolitikával • fogla koznak és az aratók kaszafenés közben is in­flációról, valorizációról beszélnek. A népnek hinnie "kelt vezetőiben, mert ha a bizakodás nem tér visz­sza a Retkekbe, megbénulnak a karok. Amikor egy oldalról bizal­mat követelek a képviselő, a <-e­zér részére, más oldalról követe­lem, hogy az a képviselő népbarát politikát folytasson, a gazdasági bajokat okosan javítsa meg. Mi ezek''közé a képviselők közé tar­tozunk . Elhatározott szándékunk, becsü­letbeli kötelességünk, olyan intézke­dések kiharcolására, amelyekkel a magyar földet a magyar gazda szá­mára megmenthetjük. Rám tekint Kossuth szobra és átérzem a föld­munkás nép vágyait, szenvedéseit­Kossuth szelleme kötelez, hogy a földreform folytán kapott földön abba a helyzetbe juttassuk a népet, amelyben élvezheti is birtoka jöve­delmét, ahol gyümölcsöző lesz ve­rejtékes munkája. A mi erősködé­sünkre jelent meg a rendelet a föld höz jutottak érdekében, de itt nem állunk meg, a népnek éreznie kell, hogy a hatalom érette van. . • Kérem a népet, tartson ki mögöt­tünk a további küzdelemben- Ne hagyja magát a józan éberség út­járól letériteni. A vezetők kezét nem lehet lefogni, amikor küzde­nek. A sebész kezét megzavarhatja a beteg idegeskedése. Tartsanak ki józanul s higyjék el, az ország népe még a mi életünkben boldog" lesz. Maday Gyula: El kell égetni a modern idők boszorkányait, az erkölcstelen karteleket Maday Gyufa lép ezután a tisza­löki nép szine elé. Nánásról jött s haza jött, mert az ő népe is ilyen dolgos, ilyen szenvedő, ilyen ha­ragosan igazmondó, mint a tisza­löki nép. Azért jöttünk, hogy őszinték legyünk a néphez, ne ha­zudjunk, ha az igazság nem kedves, ha népszerűtlen, akkor ís kimond­juk. Létay Ernő dr, aki előttem szólott, régi, rendíthetetlen harcosa a független politikának, ahol ful­mináns lángolással "küzdött a kos­suthi eszmeser; a népért. Most v'ále együtt a Bethlen gróf és Nagyatádi kézfogásával kibon­tott uj zászló alatt a kormánypárti­ság nehéz keresztjét hordozzuk. — Nem öröm, nem dicsőség ez az ut. Itt, ebben a kerületben is ellenzéki képviselő küzdött : Papp Zoltán. Akkor könnyű volt a kormány ellen harcolni, hisz Bécs volt az ur, most magunk vagyunk felelősek a sor­sunkért és vállaljuk a kormányzás keserves, de hazafias kötelességét. A legnagyobb bajunk, hogy nincs pénzünk. Elbújt a pénz, még ott sem adnak, ahoi mérik, a takarék­pénztárakban, akármiyen fedezet van rá. Hogy ezt a krizist megold­juk. az egységes párt sáncaiban az agrárbiokk szinte ökölharcot vív a kamat leszállításáért az aranyborjut imádó pénzhataünasságokkal. Az eredmény, a 8 és fél százalékos ka­mat nem elég — a gazdasági élet nem bírta el, Te kel' ,mienniök .4 százalékos kamatig. Ha továbbra is marad a kamat, a gazdásági követykezményekért viseljék a kon­zekvenciát a pénz fejedelmei. Ezután a karte-°k ellen intézett súlyos támadást "Maday és a nép­gyűlés dörgő éjjenétől fogadva kö­vetelte, hogy AZ Áreíemzö Büoítsáj menjen el a legmesszebb határig, a szigorúságban s ha kell, az er­kölcsfelen karteleket, mint a felet­tünk suhogó modern boszorkányo­kat égesse el a kormány. Szeretetet, összefogást, a mun­kára vaíő jogegyenlőséget hirde­tett ezután Maday Gyula rendkívüli hatású beszédében, majd a nép­gyűlés Vay Miklós báró zárószavai után a képviselők éltetésévei véget ért. Biederman Imre báró kimntatja a magyar föld adósság­terhet A népgyűlés után a képviselők autóbuszon mennek tovább Büd­szentmihályra. Itt a Gazdakör zsú­folásig megtelt tertmében a kör el­nöke Kálmán Géza tiszttartó, kormánytanácsos .üdvözli Vay Miklós bárót, aki "iránt a nép ha­tártalan szeretettei 'és bizalommal viseltetik. Kérte a Gazdakör adós­ságának amortizációs kölcsönné va­lő átalakítását . • A közgyűlésen, ahol megjelent Vay László báró főispán, a Mező­gazdasági Kamara elnöke és Czeg­Iédy Béla dr igazgató is, Bíeder­mann Imre báró, a szigetváriak mély kult uráltságu képvLeőjemon­dott hatafmás beszédet. Ma kisgazdát és nagybirtokost egyaránt sujt a gazdasági válság. A helyzettel számolni' keíT, de rá keli "mutatni a javítás módoza­taira is. A legégetőbb kérdés az, adósság és a kamat kérdése. — Ezek mellett minden eltörpül. A kamat a bajok gyökere. A karteli­kérdés is azért súlyos, mert a gyáripar magas kamatot fizet. A 17 A 11 A Ír BI -í ara a\ Jr UJ AK és használtak legkedvezőbb fizetési fel­it I Ili II BI IS I IP 91 tételek mellett k aP ható k- Használ t kerékpárt U 1/ I V 11 II III 1 v II uj r a becserélek, vagy veszek. ­Rádió-kerékpár Ker. Vállalat Nyíregyháza, Jókai-u. 4. Nagy László Telefon 561 '

Next

/
Thumbnails
Contents