Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-17 / 185. szám

I93 2- augusztus 17. jfdmméK. mezőgazdaság efadó=odá a o'yan arányokat öltött, mmt még soha. Ez az adósság kétezer millió és ebből egyes gazdára 163 P esik katasztrális holdanként. Az átlagos eladósodás 30c P-t, az ötven hol­don aluli gazdák holdankénfi el­adósodása a 400 T-t is ilérte. Bé­kében is voltak adós gazdák, de (ma a helyzet súlya a magas kantá­tokban van. A békében 400 korona 5—6 százalék kamat jgjiellett 24— 25 pengő kamatterhet jelentett, ami egy mázsa buza ára volt. — Ma 400 pengős teher 10 százalékos kamata 40 pengő és ez 4 mázsa buza ára. Nyilvánvaló, hogy ma elviselhetetlen' az adósság és ka­matteher. Hiába csökkentettük a kamatot 14-ről 8 és fél-re. Lement a termény ára és nem nyert semmit a kamatcsökkentéssel. A mezőgaz­daság nem bir el többet 4 százalé­kos kamattehemél. Netm szabad azonban felednünk, hogy a beté­tek 85 százaléka kisemberek pénze. A kamatcsökkentéssel őket ncma te­hetjük tönkre. A külföldi tőkébői és kamatból keh leírásokat kér-, nünk. Ha nem adnak^ akkor ki keli mondanunk, hogy nem- fizetünk. A gazdasági érdekeli azonossága meLett ma nem pártharcokat kel* vívnunk, mert mi csak két osztály áh egymással szemben az adósok és a hitelezők osztálya. A kettő küzdelmének harcában győznünk keh nekünk, a gazdát meg keli tartanunk földjén. — A szigetvári templom kupo'áján freskó van, ahol a hős Zrínyit a törökök fel­emelik a földről, mert az a hit, hogy a föld ad győzhetetlen erőt neki. A magyar gazda győzhetet­len erejét mentjük meg, ha meg­mentjük földjét. A Biedermann Imre nagyhatású beszéde után Kató Bálint bank­igazgató szóvá teszi, hogy az ál­lam az adóhátra!ékok után 12 Szá­zalékos kamatot szed, többet mmt a bankok. Vitéz Boborv György: A nép pulzusán tartjuk a kezünk. A felszólalásra vitéz Bobory György tiszafüredi képviselőmond el Tnegnyugtató adatokat a küszö­bön lévő kormányintézkedésről, a­melyet a gyűlésen megjelent gaz­dák határtalan örömmel fogadnak. A kepviselők Bűdszentmihályon -Ezután a képviselők kíséretükkel a büdszentmiháíyi ipartestület Szék­házában rendezett többszáz terité­kes banketten jelennek meg. Az ízes társasebédet Kozma Józsefné, Barát Árpádné, Sulyok Ödönné úr­asszonyok rendezték finomult ízlés­sé' — és az ebéden magyar ruhás leányok szolgáltak fel kedves fi­gyelemmel. Az első köszöntőt vitéz Lázár Fe­renc, a járás népszerű főszolgabí­rója mondotta, aki a Kormányzót köszöntötte lelkes szavakkal, majd Vay Miklós báró szóialt fel álta­lános éljenzéstől fogadoitan és képviselőtársait aposztrofálva rámu­tat ottt arra a társadalmi egységre, amelyet ez a nagyszabású bankét is dokumentál, ahol a társadalom minden rétege jelen van. Dráveczky László büdszentmihá­íyi főjegyző lendületes szavakkal üdvözölte az illusztris látogatókat és a közönség háláját toímácsolta a képviselőknek, akik itt most meg­hal Igatták a négy éven át csapások­kal sújtott szegény nép segitségkiái­tását. Kende Miklós főjegyző Tiszabüd község üdvözletét tolmácsolta. — Ezekben a válságos időkben fel­kiált a szenvedő lakosság : Vi­deant consules ... Kéri, hogy a munkanélküliség enyhítéséről gon-. doljanak a képviselők a háziipar és a népviselet felkarolására. EMrKezett a tizenkettedik óra. A banketten ezután sorra szólalnak fel a gazdák, földműves­munkások, tisztviselők, kereske' dők szónokai, hogy feltárják pa-r naszaikat, sérelmeiket. Kiss J. Sándor a Gazdakör elnö­ke pontokba foglalja a sérelmeket. Elérkezett a 12-ik óra —mondotta. Még keh változtatni az adó -és ílletékrendszert. Igazságos uj kive­tést kérünk, arányos, progresszív adózást. Engedjék el az eladóso­dott gazdák adósságának egy ré­szét. A késedelmi kamatot írják az adótartozási tőke javára. Jó és olcsó vetőmagot adjanak. Változ­tassanak a Tarifapolitikán. Ha egy levelezőlap 10 fillérért futhat a* ország bármely részébe, futhasson egy m'ázsa buza is olcsón. Hosszú lejáratú kölcsönt, devaionzációt, borfogyasztási adótörlést, szigorú karteltörvényt kérnek a gazdák. — Csökkentsék a vásárpénzt. Takaré­kosságot, közéleti tisztaságot az egész vonalon. Közmunkaváltság* csökkentést, közmunkát kémek a gazdák, mert elpusztulnak. Szabó László földműves a föld­munkás szegények kívánságait tol­mácsolja. A föld egyszerű embere. Délceg alakja ugy 'áll, mint a magyar fajiság ércbeöntött gyö­nyörű szobra. Értelmes, lendületes' MEGÉRKEZETT diadal útját járva az idei nyár szenzációja a FILIiÉRES GYORS hangos UFA filmoperett vidám történet az amerikai milliomosról és a szegény pesti nászutas párról 5 színpadi 5 hangos filmrészben Irta: Kellér Dezső. Zenéjét szerezte : Márkus Alfréd A Filléres Gyors menetrendszerű pontossággal fog befutni augusztus 17-én 5 órakor a Városi IKozgóképizinházba 2 órás nevetőorkán 2 órás nevetőorkán Személyesen fellépnek • Kun Magda Sziklay József a Fővárosi Operett Színház tagja Csikós Rózsi az ÁDdráiS]-iíti Szlntáz tagja a Király Színház tagja Radó Sándor az Anlrássy-Cti Szinbáz tagja Rendes mozihelyárak! HELYÁRAK : Páholyülés P I 30, Zsöilye P I'—, Támlásszék 80 fill , Erkély I. sor P I* , II—Ili, sor 80 fill, II em. zártszék 60 flll., Ij em. ülőhely 40 fill. Az óriási érdeklődésre való tekintettel siessen és váltsa meg jegyét azonnal Csak szerdán és csütörtökön, naponként 5, 7 és 9 órai kezdettel mondatai, jól fe'épített beszéde ta­nult főre vaff és a szabolcsi nép magasfoku szel'emiségét hirdeti. Ő is adó és kamat sérelmeket hangoz­tat. Az OFB birtokokból kihelye­zett proletárt az általános hely­zetre való tekintettel helyezzék vissza birtokába, vonatkozzék ő rá is a moratórium, hadd termelhesse a szűkös, de édes, mert magyar kenyeret a földmunkás. Ajaky Jenő ref. félkész az agyon­csökkentett tisztviselők panaszát tárja fel és rámutat az iskolák bázárásának katasztrofális követ­kezményeire. Helforsohn Ernő .kereskedő az Omke helyi csoportja nevében szó­váteszi 'a házadó súlyosságát, a kamatterheket, a kartelek borzal­mas pusztítását. Vitéz Radnai Mik­lós az iparos panaszokat tárja fet és különösen a kontárok "ellen kér sürgős intézkedéseket és az OTI­terhekre és adókra kér morató­riumot. A kartelekre statáriumot követei az fparosság. Táviratban üdvözlik a kőszegi iparos nagygyűlést Az iparosszónok után Va_y Mik- I lós báró indítványára a budszent- I mihályi gyü'és kimondotta, hogy táviratban üdvözli a kőszegi Ipa­ros nagygyűlést, ahol TnoSt az itt hangoztatott sérelmeket tárgyalják. A banketen elhangzó panaszokra részletes választ adnak a képvise­lők. Káilay Miklós dr a kézmű .párosságért Létay Ernő dr. megrázó erejű beszédének alapgondolata : Nekem nincs pártom, nekem nemzetem van. Kossuth igéit hirdetem. A párt is csak akkor él, akkor győz, ha Kos­suth egyetemes összefogását hir­deti. Éz a szellem él itt Szabolcs­ban, ahol szalmafödeles kunyhó és nemesi kúria lakói között soha ér­zésbe'i különbség nem volt. Ezt a kossuthi sze lemet az utódok is még őrizték. Egy férfiura utal. akinek neve a vármegye határain tuí, az egész ország színe előtt hirdeti Sza­bolcs dicsőséges szellemét, Káilay Miklós dr. ny. államtitkárra, aki a mezőgazdaság érdekeit a kisiparos­ság érdekeivel hozta összhangba és az ő közrehatására történt, hogy a kézmüiparosságot 50 százalékban részesíteni kell a közszállitásokban. Majd részletesen foglalkozott a kartelekkel, amelyekre szükség van, ha a termelési költséggel össz­hangban becsületes árakat szabnak meg, az adóproblémávaí, amelyet addig meg nem oldhatunk, míg uj adórendszert nem létesítünk tekin­tettel a mezőgazdaságra és a kisem­berekre. A vetőmag ügyében az ag­rárblokk állandó tárgyalásban van a kormánnyal és nem nyugszik, mig a készpénz vásárlás efvét el nem ejtik. Figyelmeztet azonban, hogy az álamkassza nem feneketlen zsák és a kormány tagjai nem táltosok. Vitéz Kenyeres János méltatja a nep fiainak értelmes, szép fels zó» laJásait. Ezekbői a felszólalások­ból 'átja az agrárblokk, hogy he­lyes uton halad, mert ismeri^a nép bajait. Mikor huszártiszt volt és látta, hogy katonái rongyosak és éhesek, igyekezett megnyugtatni őket. dc a felsőbb parancsnoksá­gon eréfyesen követelte a helyzet javítását. Itt a panaszok 'hallátára nem élesíti "ki ezeket a sérelmeke^ nt igyekszik társaivar együtt meg­nyugtatni a népet, de ott- fenn a kormánytól annál erélyesebben k£ nk a segítést. A sajtóban főként az ellenzék hangja szólal meg és nem tűnik ki. hogy a csendben dolgozó kor­mánypárti "képviselők ágrárcso« portja november óta a .gazda­problémák egész sorát intézte el. Az eladósodottság fontos kérdésé­ben a csoport ki "fogja vívni, hogy addig is, míg a vámháboruK megszűnése könnyebb helyzetet teremt, türelmi időt adjanak a gazdák tartozásaira, nehogy elve­szítse a magya/ gazda a földjét. A küzdő csoport egyik Iegharco­sabb népképviselője az • önök Vay Miklós bárója .— mondotta nagy éljenzés között vitéz Kenyeres Já­nos. Ahor ő megjelenik, ott fel­hangzik a nép fájó panasza, mert az ő szivének minden dobbanása az önöké. Biedermann Imre báró az OFB telkesek ügvévei" foglalkozva meg j állapítja, hogy akiben egy kis fi­zetési készség volt, attó'nem vet-­ték el a földjét és az £gész or­szágban mindössze 34 kitelepítés történt . Uibán Gáspár báró: Adóreviziót, vámreviziót! Urbán Gáspár báró lelkes vissz­hangot keltő szavakkal sürgeti a kamat azonnali enyhítését az adó­és a vámreviziót. Azt az iparágat, amely nem érdemli a támogatást, le kell építeni. A kartelek igyek­szenek érdekeiket áz ország érdekei alá helyezni. A mai helyzetben más ország kormánya sem tett csodát a gazdasági élet viharában. Igazság­talanság a hibákat egyénekre fogni nálunk. A hibákat nem egyénenként követték el, de egyénenként kell or­vosolni. A kunok üdvözletét tolmá^ csolja hálás szívvel a magyaros vendégszeretért. A képviselőket a Baross-zenekar kíséri a Tiszán rendezett hajó úton A büdszentmiháíyi bankét után újra autóbuszra ülünk. A tiszai révhez megy a politikai táborozás népe a képviselők és kíséretük ! Megérkezik Erdőhegyi Lajos dr. főispán, Virányi Sándor alispán, Mikecz László főjegyző, Szalánczy Ferenc bazdasági főtanácsos, gazda egyesületi elnök, Harsányi László főispáni titkár. A Tiszán pontonok­ra épített, zöld füzérrel díszített kiránduló hajón helyezkedtek el a képviselők, a notabilitások, a meg­hívott vendégek. A motoros hajón Vay Miklós báró hűsítő itallal, jég­behütött dinnyével, szendviccsel kedveskedik vendégeinek. Vitéz Lá­zár Ferenc dr. főszolgabíró fürge motoros csónakon kiséri a hajót. Felszáll a Baross cserkészek zene­kara is. Gábry Bertalan parancs­nokkal. A gyönyörű augusztusi va­sárnapon magyar nóta zendül a Tiszán és a parti tanyák és közsé­gek népe köszöntve integet a kirán­dulók felé. A füzes és nyárfás par­tok elbűvölő szépségét meghatottan nézik a dunántúliak és Igmándy Aladár szorgalmasan ir jegyzőköny­vébe. A hajót Tiszadadán a kör­nyékrőL odaözönlő nép ezernyi so­kasága ünneplő éljennel fogadja. A nyárfás ligetben hatalmas sátor van piros virágokból a felírása: »Isten hozott«, — »Küzdve küzdj és bízva bízzák. Az érkező dr. Erdőhegyi Lajos főispánt és Virányi Sándor alis­pánt Vay Miklós báró és képvi­társait Lakatos Miklós főjegyző üdvözli hazafias érzésből fogant szavakkal, amelyekre Erdőhegyi Lajos főispán válaszol. A sátorban a környező községek népe csopor­tonként helyezkedik el. "Pöppei Sán dor főszolgabíró, Lakatos Miklós főjegyző rendezik az impozáns fel­vonulást és estebédet. A Baross

Next

/
Thumbnails
Contents