Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-17 / 185. szám

Nyíregyháza, 1932. augusztus* 14. # Vasárnap I

jjEI

T- évfolyam. 185. sz POLITIKAI NAPILAP £!öi>zeiéai arak helyben és vidéken : Emy hra 2 P 50 f. - Negyedévi* 7 P 50 í. Sgyes Mám ára: hétköznap 10 f., vaaénep 16!. Alapította: JÖBA ELEK Fe.Wos saerkesalö: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime • 3aédtea|ii.út 9. szám. — Telefonsáéin: 1-39. t az Uj ságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. ^mmmmmmmmmmmmmrn^mmm Gazdapanaszokat hallgatott meg, gazda sérelmek orvoslását hirdette a szabolcsi községekben az egységespárt harcos agrárfrontja — Küzdünk, míg a kamatot 4 százalékra le nem szállítják. — A magyar gazda talpa alól nem engedjük ki a földet A szabolcsi Tisza-ihentén egyszercsak megszakad a homoktenger folytonossága és fekete, acélos búzát termő humusz szőnyege terül a Tisza felé. Itt van a dadai alsó járás, a polgári kirendeltség, erre húzódik az egri káptalan negyvenezer holdnyi virágzó birtoka. Acélos búzát termő föld ez, amelyet a Hortobágy felé szikes birkalegelő vált fel, ahol Európa legnagyobb birkatenyészete a káptalan modern gazdálkodásának dús eredményeit tárja elénk. A Nyírségtői teljesen elütő ez a vidék agrogcologiai és mezőgazdasági szempontból Ha ezen a vidéken nem terem a bt*, za, üres lesz a gazda kamarája, vihar verte lesz háza tája, rongyos íesz a gyerm-ke. Itt nem pótolja a csapást a nyíri burgonya, a raz<S, a káposzta, s négy esztendeje veri a sors keze ezt a vidéket. Jött először a fagy, a másik évben a jégverés, aztán a mindent kiégető aszály, most az idén meg a rozsda és hőguta tette semmivé a tiszamenti, magyarság reményét. Négy év óta csak az állam segítségévei vergődik tovább a gazda szekere és négy esztendő örökös gazdasági sakk-mattjában a tiszalöki, büdi, szentmihályi, polgári, eszlári gazda egyszercsak azt látta, hogy nem fizethet adót. Már évekre megy itt az adóhátralék. A legegészségesebb életelvek virágzó, szaporodó népe a a legbecsületesebb adófizető volt ezelőtt s moSt, amikor az általános gazdasági romlást a természet megpróbáltatásai tetézték, előállott a végső, a kétségbeesett, a Ielkekből viharosan feltörő »non possumus« — Nem tehetjük... És a lelkek gyúlékony avarába a szenvedélyes agitáció szikrája hullt. A gazdasági debacle politikai tűzvésszel fenyegette itt-ott a Tisza mente meagyarságát. De a kétségbeesett magyar gazda kezét a válságos napokban megragadta a szociális gondoskodás szeretete. Az alsó dadai járás a legválságosabb időben a népért egy élet munkáját, dolgos percek lelkesedését felajánló fiatal vezért küldött. aki ennek a küldetésnek hitével állt népe mellé. Ez a férfiú Vay Miklós báró, a tiszalöki járás agilis képviselője, akit itt kastélyban és kunyhóban szinte megható hálával és szeretettel emlegetnek tetteiért, áldozatos fáradozásaiért. Vay Miklós báró a parlamentben az egységes párt balszárnyán küzdő avant garde tagja. Az agrárblokk frontharcos csoportjának tagja, akit egytől-egyig gazdaemberek, akik tudományos alapossággal, gyakorlati ismeretek tárházával felszerelten, a jelszavas gazdapolitika rakétás szó embereivel szemben — tettekkel küzdenek a magyar gazdák érdekeiért. Ennek a szivós küzdelemre kész, Széchenyi szellemében uj magyar politikát megalapozó kormánypárt csoportnak képviselői időnként más és más kerületekben szem tői-szembe vizsgálják a gazda életét, figyelik a gazdaélet jelenségeit, hallgatják a gazda mellett az iparos, a kereskedő, a tisztviselő panaszát, hogy igy, az élet ütőerén tartott kézzel olyan kormányintézkedéseket sürgessenek, ha kell, követeljenek. amelyek az élet ismeretén alapulva gyors és hathatós beavatkozással segítenek a magyar föld megroppant népén. A csoport nagy dunántuli szemieutja után most Vay Miklós báró meghívására két napot tö-tött Szabolcsban, a Tisza mentén és a néppel állandó érintkezésben töltött, eseményekben^, impressziókban gazdag napok után uj harcos kedvvel, az igazság uj átérzésével, a meggyőződés fellángoló hevével utaztak vissza a fővárosba, hogy tovább küzdjenek a magyar gazda, a magyar földműves szegény, a magyar munkásnép életjavaiért. Egységespárti képviselők Nyíregyházán Szombaton az esti gyorssal érkezett a képviselő—csoport egy része. Az állomáson Vay Miklós báró várta harcos barátait. A Kisvasutak autóbusza vitte a képviselőket Tiszalök're, báró Vay kastélyba. Mint régi ismerőst üdvözöljük az uton vitéz Kenyeres Jánost, a volt nyíregyházi huszárkapitányt, most Karcag képvise* ;-lőjét, a puritán magyar katonaszív vei és gazdalélekkel vató aktivitás emberét. Megismerkedünk vitéz Bobory Györggyel, Tiszafüred markáns egyéniségű vezérével, a Petur bán szenvedélyévei harcoló Létay Ernővel, a bihari Nagybajom képviselőjével, B'edermann Imre báróval, aki a Dunántúl egyik legkiválóbb közgazdásza gés birtokosa. Szigetvár képviselője nemes idealizmussal küzd a népért. Itt van Leszkay István a bihari Szalárd rokonszenves követe, (Jrbán Gásbár báró, a temperamentumos túri képviselő és Igmándy Aladár, az> irredenta törekvések egyik legrégibb harcosa, a somogyi Nagybajom tudós követe, a kiváló képzettségű birtokos. Az utóbuszban a s

0ffőr lecsavar-' ja a villanyt, hogy a setét kocsiból a fénykévébe vont szabolcsi tájat láthassák az érdeklődő gazdaképviselők. Az akác üdvözlettel hajlik feléjök az esti szélben: a magyar föld és nép szerelmeseit köszönti bennük. á tiszalöki népgyűlésen öt képviselő beszél A tiszalöki Vay-kastélyban vacsora várja az érkezőket. Megérkezik dr Káflay Miklós ny. áHam-' titkár is ,aki Korniss Ferenc dr-ral autón jön. Vacsora után a késő éjszakába nyúló beható politikai vita van a Vay-kastéíybán. Az ősi park százados fái közé kicsattan hozzánk egy-egy szenvedélyes mon-< dat a kamatról, az adámoratói riumról, a kartellekről. Másnap/ reggel "megérkezik Hajdúnánás kö1 vete, Maday Gyula is, aki az egykori Kossuth-párti "képviselők lírai hevületével küzd 'most együtt a számok, statisztikai" adatok fegyverzetévei harcoló lüktető éner

J giáju politikai csoportban. Napfényes vasárnapra virradunk. Az óriási platán alatt költik el a képviselők a reggelit, aztán autóbuszra ülve Vay Miklós báró min

J taszerü gazdaságát tekintik meg, majd u órakor a tiszalöki községháza előtt rendezett impozáns nép-' gyűlésen jelennek meg. Vay Miklós báró bejelenti a tiszatöltés közmunkáját a népgyűlésnek égető válság napjaiban az .prszág dolgait mtézők, hogy hallják", van-e vigasztalás, van-e reménység. £s itt kasága. Öt képviselő szói a nép-|| a pódiumról komoly szavak hanghez, amely messze földről idesereg>»n zanak el, á helyzetet nem 'Szépíti lett, hogy hallja, mit mondanak az g senki ,déIíbábos ígéretekkel* nem A Kossuth-szobor mel'ett, aká

J

( cok árnyában /pódium van, köröt-J tünk a halgatóság ezernyi so-S igyekszik hatni senki. A nép mély csendben, majd helyeslő, okos közbeszólásokkal hallgatja a Szónoko1 kat, akikről tudja, hogy a válság súlyát éppen ugy a maguk bőrén érzik ,mínt ők. £s amikor meggyőzően mutatnak" rá a képviselők ai gyógyítás módjára, a nép belátóan lg«zat ad nekik abban is, hogy áz elénkmeredő sulyós kérdéseket nem lehet megoldani handabandázó demagógiával, üvöltő frázisokkal, mmt — amiként az egyik szónok mondja — az alvó qpaber orráról nem kocsilőccsel verjük ei a legyet... ' | Vay Miklós báró nyitja meg a népgyűlést és megnyitója a beszámoló is a szándékokról, tettekről, a meginduló küzdelmekről. Egy hónappal ezelőtt — mom dotta — a dunántúli képviselők hívtak meg bennünket, hogy kerületüket bejárva ismerjük meg a nép helyzetét, a nép szenvedéseit, most őket hívtuk ide, ők jelentek meg a Tiszántúlon. Eljöttek a hívásunkra ide, a legnagyobb csapások sorozatával sújtott vidékre. — Elhívtam őket ide, hogy felhívjam figyelműket, az idén itt fokozódtak a bajok. — Hadd ismerjék meg ezeket a rettentő szenvedést okozó bajokat és segítsenek küzdeni ott fenn azért, hogy végre adják meg a segítés módját nekünk. Itt az a helyzet, hogy az is, aki ta-< valy még nem voft eíadósodva, most azt látja ,hogy nem élvezheti munkája gyümötcsötj az adóterheket nem fizetheti, ő is adós lett. De vannak egyéb bajok is. Ilyen az értékesítés válsága. Nem tudunk eíadm semmit még az állatok utján sem tud értékesíteni a gazda. Eladósodott az egész Tiszavidék, elviselhetetlen "kamatterhek alatt nyög és alig képes átmenteni magát, vagyonát, családját egyik évről a másikra. Azok a képviselők, akik itt meg

J jelentek, a kormánnypárton belül erős harcot vívnak á gazdaérdekekért. Ez a tábor az egységespárt frontharcos gárdája, maguk is gazdák mind, akik a sérelmeket, bajokat a maguk bőrén érzik. Elszánt küzdelemre kész csoport, aki a kormányt is szorítani "fogja, hogy, tegye meg a bajok orvoslására szükséges intézkedéseket a lehető legsürgősebben. Mert sürgős a segítés itt, ahol i—3 mázsát hozott a föld, ahof az aratók kénytelenek kenyérrevalójuk egy részét eladni; hogy éím tudjanak. Vetőmagja sincs a gazdának és a pénzért felkínált vetőmagot képtelen megfizetni Mi "azt"kérjük, hogy a vetőmagot természetben lehessen viszszaadm. Ezek a képviselők azok, akik eddig is sok eredményt értek él a gazdaérdekekért vívott ön^tlen

s kemény csatázásban. Megakadályoz ták a üsztforga'miadó életbeléptetését és hangoztatják, "hogy a Ara lO íillér