Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-17 / 135. szám

< 1932. JurffcH 17. r 3 Paulik János ev. lelkész gyászbeszéde Meskó Elek ravatalánál Alipige: Háté ev. 25, 91. Jól van, éa derék s hfi szolgám I Te a kevéssn hű voltál, löbbat bizok ezután r«d ; menj be a te Urad Örömébe. Gyászoló gyülekezeti Kedves t«stVéretml i ! . t Földi létünknek egyik szomorú vonása, hogy Itten egyszer a legnyájasabb tekintetű szemek is lecsukódnak,' a íegédesebb-szaru ajkak is ejnémutnak, a legmunkásabb ke

zek is lehanyaflanak, • a legnemesebb szivek is megszűnnek dobogni. 1 Tafnujeie ennek ez a koporsó is, ameiyben egy plyan testvérünk készül ei mitőlünk e földi életre nézve mindörökre, aki nemes erényeivel Széles köröknek vívta ki a szeretetét és nagyrabecsülését, amiért is tömegek szive rezdül meg fájdalmasan aj ő elhunyta felett. £n olyan szomorúnak érzem ezt a te

meté6t, kedves testvéreim; magasabb szempontból is olyaii végtelenül szomor

unak. Ugy érzem, hogy a nyíregyházi 'Meskócsaiádnak la Géniusza^ azon a tegnapelőtti hajnalon amikor boldogult tes

tvérünknek az élet fáklyája végsőt lobbant, könnjes szemekkei fordította meg ennek a családnak a ctaerét, azzal a sóhajjal: »Volt — nincs!« Abból B n«mes veretű testvériláncbói^ melyeit a teremtő Isten évtizedekkel azelőtt néhai dr. Meskó Pálnak a családi hajlékában megalkotott volt, — im6, az utolsó láncszem is porba hullott, hirdetvén mindennek, a

mi földi, a múlandóságát... Oh jaj, míc

soda veszteség; nemzeti szempontból i» micsoda kár az, hogy az olyan nemes alakok, aminőknek a Meskó-t

e

9tvéreket, ismertük, nem sokszorozódnak meg többszörösen utódaikban, -amely utódok aztán tovább plántálnák apáiknak a nemes szellemét, a társadalom és a haza üdvére! És én azt mondom Néked nyíregyházi társadalom, hogy Néked ma, amikor a Meskó-testvérek utolsóját temetjük, igazán kétszeresen iS \an okod a gyászra és f£jó megHletődésre. Mert hiszen eimondjam-e, hogy Meskó Elek ki volt? A pénznek volt ő embere, hivatott sáfára. Tudjuk, hogy a Pénz hatalomGonosz hatalom, vagy jótékony, erő, aszerint, amint kezelik. Bálvány az Sokak előtt a

melynefc torkába nemcsak verejtékitföéft 06 nyugalmukat, hane

m sokszor egészségüket, szabadságukat és becsületüket is dobálják áldozatul. Bálvány, am«ly nem egyszer a legkiválóbb elmékét is cselédjeivé alacsonyítja le. Bálvány, amely önérzeteket, meggyőződéseket, jogot és igazságot hajt igájába s játék-labdájává teszi az embereket, aztán akár vérpatakokat megindítani, népeket leigázni s országokat megc

sonkit

ani is hajlandók a kedvéért, a

mmt annak példáit napjainkban is láthatjuk, a

mikor is az egész világ nyögi ennek a bálványnak s a szereimébőt táplálkozó kapzsiságnak és egyéb alacsony emberi indulatoknak a fojtogató kezét. D

e van egy másik alakja ts a Pénznek, Szeiid s rokonszenves. Amikor mint jótékony tündér jár szerte. Amikor nemes ügyeknek válik segítő eszközévé. Amikor viruló ligeteket varázsol a pusztaságokba. Amikor rózsákat fest a beteges emberek halvány arcára. Amikor gondok terheit veséi 'le a vállakról. S M«»*ó Elek, imé, » Pén» <*n« másik alakjának volt a sáfára. Olyan sáfára, aki la gondjaira bízott pénzzel segítem igyekezett a m

egSzor

ult embereken. És segített is. Mert a pénz rideg világába a p

untán tisztesség melleit bevitte a megértést, a jóindulatot, a kíméletet s a türelmet is. ÉS ha nekem most módomban lenne egy nagy tetem

rehivást rendeznem a koporsójánál: egész tömegét látnátok idejönni az olyan embereknek, akik hálával és szeretettei emlegetik nevét, mivei alkaimuffi ;v

Jott» érezniök hogy Meskó Elek a pénzzel való sáfárkodásába belevitte az emberséges érzelmeket is. £s áldanák, aminthogy ,4ldaan 'is fogják, városunk szegényei s nemes céiu intézményei 'is, mmt am

eiy«knek számára és céljaik támogatására mindig akadtak bizonyos összegek az ő kasszájában. Én Meskó Eleket, mikor 32 évvel ezelőtt e városba jötfrem, mmt a puntán gondolkodás megtestesülését tan

uitam megismerni s az evek folyamán mmt a kötelességteljesítés Héroszát tanultam m

eg bec

sülni. Sokszor bámulattal néztük mindannyian, a

mmt törékeny testével, Sokszor bágyadtan és sápadtan, igyekezett ide, hogy hivatalában b

€

1yt áüjon önmagaért es munkálkodjék, amint a Biblia mondja, »amig nappai vagyon«, — aminthogy munkálkodott is híven és önodaadássai, példát adván mindiyájunknak a köteíességtejjesitésben. < És fel is emelte s a virágzásnak olyan fokára segítette ezt az intézetet, a

minőn azelőtt 6oha npnt álicrtt. 0 lelke, motorja s bizalmi zászlaja volt annak, jói nevezték őt munkatársai »vezémek«, mert valóban az volt, aki előljár a pontosságban, á' gondosságban, a rendben s a munkában a legmagasabb koráig. Az a sejtelmem, hogy az ő távozásával óriási ür marad utána, és az a meggy őződésem, hogy az a gyászlobogó, amely ott jeng mbst e gyönyörű palotának a homlokzatán, ha leveszik is onnan^ ott fog lengeni tovább mindétig az ő megszámlálhatatlan mennyiségű s rajta határtalan bizalommal csüngő tisztelőinek a szivében. Jói esik elmondanom, hogy Meskó Elek családi életében boldog volt, habár talán szeretteljes szi

ve ezen a területen nem is élhette ki teljes tartalmát, mert hiszen nem volt alkaim

a a tulajdon véreit ölelnie keblére, ölelte hát forrón szeretett nejének az árván maradt gyermekeit, akiket kicsi koruktól felnevelt, 5 akik e koporsónál bizonyára hálásan átérzik és vallják, hogy nálánál még a tulajoon édesapjuk sem Szerethette volna őket jobban... Óh legyen áldott a nagy Isten, hogy nékie gyöngéd s általam 16 évvel 'azelőtt eltemetett hitvese körébén egy olyan boldog családi fészket biztosított, amejyben kipihenhette munkás életének a fáradalmait 1 Nekünk, lelkészeinek, nagy fájdalmunkká esett az, hogy az egyházi "életben nem vehetett részt olyan mértékben, mmtahogy Őt arra benső lelki berendezettsége predesztinálta; dehát annak közismert testi fogyatékossága volt az oka, am

ely fogyatékossága távol tartotta őt a közélet egyéb területeitől is. Egyébként hűséges s áldozatkész fia volt egyházinak és jól esik elmondanom róla azt a jellemző esetet, hogy ebben a mai korban, amikor az ^mberek menekülni szeretnek az adózás alói, Meskó Elek nem azért szólalt fel a reá kivetett egyházi adó miatt, mert sofcalíotta, 'hanem m«rt kévésébe azt magára nézve. Azt hiszem, az egyháztörténet Géni

u

sza, mint ritkaságot, ha ne

m mmt unikumot jegyzi fel m

ajd ezt az esetet a maga naplójába. Ez is o)yan vonása Meskó Elek testvérünk jeliemének, olyan szép, kedves és tisztelétreméttói, mmt aminők egyéniségének egyéb vonásai *s. Ne

m csoda aztán „hogy nagyrabecsülés és szeretet környezte őt mindenfelől 5 nem csoda, hogy az államfői "kegy is felkereste egy magas kitüntetéssel, amely kitüntetést nálánál méltóbban soha senki T^em viselte. r Egy minden vonatkozásában nemes élet fejeződik be ebben a koporsóban, am

elyre én mélységes fájdalommal nézek, mert his

zenaz ő ejhunytávai egyházam palástjának egy drága ékköve esett ki. Csak az enyhíti a fájdalmamat, hogy néki talán jobb így már. Elfáradod s

zegény! Nincs okunk azonban kétkedni abban, hogy az a végtejen kegyelmű Isten, aki őt 78 évvel azelőtt e földre küldötte, most újra kebelére öleli halhatatlan lelkét s ama krisztusi szavakkal fogadja odafönt az örökélet kapujánál: »Jól ván, én derék s hü szolgám! Te a kevésen hü voltál, többet bizok ezután rád; menj be a te Urad örömébe 1« S én ebben a keresztyén hitben simogatom meg búcsúzóra, sokaknak nevében, lehanyátloit t munk&s kezedet boldogot Testvérem! Igaz lelkipásztort szeretettel mondok áldást sirbahanyatló poraidra s bánatos szívvel mondok Neked jó éjszakát... Jó éjszakát! —Ámen. Indulás A Bencz

ur Kör irodalmi szakosztályának megalaku'ásaalkalmából irta Bálint Mihály. Lázas előkészítő munkálatok után a Benczúr Kör hivatalosan is kimondotta irodaim* szakosztályának megalakulását. Ezzel megindul a Nyírség székvárosában a tettrekész, nagyjövőjü irodalmi működés, m

ely a Nyírség irodalmi életének lendületet 8 kultúrája fejlődésének pedig uj irányt van hivatva adni. A Benczu

r Kör tettrekész elhatározásai, fiatalos lendülete sejttetni és re

mélni engedik azt, hogy a Kör tagjai a nyírségi irodalmon keresztül a magyar irodalmat "is jelentős, maradandó értékű irodaim* alkotásokkal fogják gazdagítani. A Benczu

r Kör egyformán erős propagálója lesz a művészet minden ágának és az irodalomnak is. , Az irodalomban tömjén füstöt én meg nem érdemelt elismeréseket váró áltehetségek nem érvényesülhetnek. Nem mesterség az. hanem elhivatás. Elhivassa annak, aki a géniuszában rejlő értékeket, lelkének szépségeit, próféciás eszméit kivetíti és átplántálja azoknak a lelkébe, akik gondterhes, robotos munkájuk után az olvasás és az azzal járó lelki gyönyör^ elmélyülés révén a szellemi élet régióiba, a Gondolat eszmei magasságába emelkednek fei. Ata erre válallkozík és e

rre hivatást érez magában, abban Krisztusi türelemnek, kitartásnak, a fanatizmusna ingathatatlan és szent apostoli hitének keli lenni addig, míg * meg nem értésekkel, csalódásokkal és tövisekkel teletűzdelt uton, az elhivatottak küzdelmes, de Sok lelki gyönyört "és megnyugvást nyújtó utján a Parnasszus csKt, csáig eljutnak. A kezdet nehézségeinek első St&aiumán még keresztül nem jutott fiatal kezdőnek irodalmi téren érvényesülni rendkívül nehéz. Nehéz nemcsak a beérkezett, márkás ne

vü és nagytehetségű írók sokasága miatt, ae nehéz azért is, mert a szépirodalommal foglalkozó és annak teret adó iaj>ok rovatai nem s

zivesen állnak renoeikezésre olyanoknak, akiknek müvei csupán szárnypróbálgatásoknak nevezhetők, másszóvat nerrt elég kiforrottak. Nagy türelem szükséges ahhoz, hogy egy fiatal fceadő maradandó, értékes és a * nagy nyilvánosság argus-szemei elé bocsátható irodalmi "müvet, — akár regényt, novellát, vagy költeményt — alkothasson. Művészi értékű müvet működésének kezdetén senki sem alkothat. A nagy magyar írók is először csak jelentéktelen írásokkal, kísérletezésükkel kezdték meg irodalmi" munkásságukat, s csak később alko^ak olyan müve^ ket, mejyek nemzetünk örökértékü és halhatatlan közkincsei lettek. A tudás, a tehetség csak lassú, fokozatos fejlődés eredményeként érlelődik meg és bontakozik ki. Kivétel csak nagyon ritkán v-an, ilyen pl. a zenében Mozart, aki már ötéves korában önálló zenemüveket komponált. A Bencz

ur Kör megmozeí^a irodalom uánt érdeklődők egész tömegét. Már az eddigi eredményből is látható, hogy a Kör kulturális értéke lesz Nyíregyházinak. Máris látható a szervezkedés eredménye, mert Szabolcs irodalmának büszkeségei, vidéki viszonylatban is számottevő iról és költői 'is bejelentették a Körhöz való csatlakozásukat. Nevük már most is jócsengésü az irodalom berkeiben és ez feltétlenül megnyugtató bizonyíték amellett, hogy ez az irodalmi megmozdulás fao" moly alapokon nyugszik. A beérkezettek lesznek nesztorai, irányitól azoknak a tehetséges fiataloknak, akikben erő és tehetség lappang ahhoz ^ hogy egy lüktető, lendüleCsodálatos Csodálatos a május-éj!... Ügy lázadoz, űz, hajt a vér, — Ilyenkor nyil, ily éjszakán Piros virág a szív falán. A holdnak titkos útja van; A fal mellett egy árny suhan S beszórja ablakodon át A tavasz fullasztó szagát. A föld nagy, lázas sejtelem, Remeg vajúdva, terhesen, Az ég vonaglik rá nagyot S a földre szül egy csillagot. Kovács Lajo&, Nem maradt semmi Élet, Most már nem maradt semmi, Félek. Isten, Te tudod legjobban, hogy benned ie Hittem. Anyák, Ki tehet róla, hogy niegfakülnak a? Imák. Robot, Nincs kegyelerti, a kerék tovább Forog. Élet, Most már írem maradt semmi, Félek. Sárlós S. Otié

;