Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-17 / 135. szám

4 j€flWwWWL <962. Jtmtet Í7» • Feketehegy fürdő Vondrlsel Klimatikus gyógyhely. 01 STURDFOBDO. VWéllomás: Spiiska Nova Va.(l,ló) Szoba is ellátás: Paasál árban háromszori étkezései, lakással, tyógydlljal, világítással, ttmdljjal együtt a ek. EIS- és aióüinybtn májm 13-tol junius 20-ig is augusztus 30-tól ugyanez 33 ek. Prospektust és bővebb felvilágoiitást ad a Fürdögondsokság vagy Eitner drogéria, BudapeU, Audráfgy-út 37. 3076-8 tes irodalmi "élet és kollektív irodalmi munka részesel legyenek. Nem tudni nem fog-e néhány közülük üstökösként feltűnni a magyar irodalmi élet horizontján, — nogy a Szépség, a Jóság és a Vigasztalás vérpiros^ lángoló tüzc«óváit röpítse hozzánk, szomorú magyar s

0rs szomorú magyarjaihoz. Mindezekre a jövő fog feleietet adni. Ha már egy-két kiválóságot is- sikerülni fog az eddig ismeretlenek szürke tömegébői felszínre hozni, már ezér

1 is érder mes yolt és érdemes lesz minden áldozatot meghozni. Hajdanában Héderyári Kont vez«tésével »harminc szabad halálra fcészc magyar nemes Budára tartott, hogy megpuhítsa Zsigmond király zsarnoki szivét, most pedig egy lelkes kis csoport az jtrodalmi élet perspektívákat nyújtó terére lép, hogy egy lendületes tevétenységú, kulturális célok megvajésftása végett létre jött egyesülés jrodalomfejlesztő munkásságának íelkes, fanatikus részese legyen. Az alkotás vágyinak Bz a lángoló tüze lobogjon bennük, mint Müton angol 'költőben, »Az elveszett alkotmány* és »Az elveszett paradicsom® cimü nagy müvek alkotójában lobogott. Vak yolt, de még sem hagyta kialudni macában az isteni Szikrát, hanem} leányainak diktálta és velük íratta le nagy müveit, hogy milliók számára nyujts

0n lelki élményt és szellemi élvezetet. Indplás...l Indul egy lelkes kis csapat, indulnak az irodalmi é<et nehéz, s

0k türelmet igénylő útjára azok, akikben az alkotás nosztalgiája' 'él. Indulnak azok, akikben vágy és akarat van arra, hogy a toll erejével mások gyönyörűségére szépet^ nemeset é "jót alkossanak. Sok sikert keli kívánnunk nekik, hogy a Bessenyei Györgyök, Kr

udy Gyulák, Benczúr Gyulák és többi 'nagy szabolcsi szülöttek ősi földjének népe büszke legyen rájuk. Eszmék és világnézetek harcos meg nem alkuvó és meggyőződéses hirdetői és Szabolcs vezér földje sz'ép múltra visszatér kintő kultúrájának emelői legyenek. Ha igy lesz, akkor a Bemczu

r Kör méltóan fogja a Nyírségnek és székvárosának irodalmi életét ós kultúráját reprezentálni. Ormi az érdeklődés a Korvettka-' pttány holnapi pnpnuerje iránt Harry Liedtkle a közönség kedvence évek óta nem szerepelt filmen. Most az Ufa filmgyár ismét " foglalkoztatta, iflég pedig egy reá szabott hangos operett filmben. a Karyettkapitányban, melyet holnap épntektőt mutat be az Apolló kizárólagos joggal. A Korvettkapitány az Ufa egyik legsikerültebb filmje, melyben még Verebes Ernő, Fritz Kampers, Mána Paudier és Hans 'Junkermjann Szerepeinek. Ennél az Uía újdonságnál, mint más elsőrangú filmnél, ami az Apolló vásznán lepereg, sem marad el a megérdemelt siker s jó sokáig fognak "beszélni Nyíregyházán az Apolló — Ufa legújabb filmkülönlegességéről. megtakarított zsebpénzéből Budapestre szökött egy 10 éves nyíregyházi fin Világkörüli útra indult, de a pesii rokonok hazatoloncolták A napokban történt, hogy egy nyíregyházi tisztviselőnek "io esztendős kisfia eltűnt. A ®zülők kétségbeesetten k

utatt

ak aaz elveszett gyer

mek után de nem találták. Már ugy volt, hogy a hirtelen történt gyan

us eltűnést bejelentik a rendőrségen amikor a reggeli póstával egy budapesti képes levelezőlap érkezett, melyen nagy ákom-bákomos szarkaláb betűkkel görbe sorokkal szórul-szóra ez állt : Drága Annyukkám és Apukkám! tudatlak bérieteket, hogy pestre érkeztem. Ne lepőgyetek meg. nincs semi bajjom. Itaz álomason írom a leveliét, Inen m«ggyekk továb, Ha a pénzem fógytán Jfesz, Majd irókk. egyenlőre még vann. a Tokkonokat talinn meglátogat om. Csokol benedeket pttyu. U- i. Nyugodgyattok belie a váltózhatlanban I , Elképzelhető, hogy a megrémült szülők a

mik

0r ezt a lapot megkap' ták, mennyire nemi nyugodtak »beíle a változhatlanban«. £sz nélkül Vohantak s

zeretett fi

ukután, Rösteitek jefentést tenm a rendőrségen. Minden reményük a drágalátos csemete levelének azon mondatában volt, melyben azt írja nagy kegyesen, hogy a »rokkonokat tál1 Ián meglátogatom.« A féltemtől remegő szülők ebbe a? egy mondatba kapaszkodtak be;e. Ez volt az utolsó reménySugár, mert ha a fiu csakugyan a rokonokhoz megy, azok talán visz« szatartják a magányosan utazó gyermeket. S ugy i

s volt, a

mtnt a szülők hitték. Amikor a fi

u

Cska beállított a szeretett rokonokhoz azok meglepődve néztek az egyedül érkező gyer

mekre. Válla óra fogták. A fiu mindent elmondott ugyan, de azt kikérte magának, hogy őt dorgálják. — Tudjátok mieg — mondotta, — én nem azért jöttem, hogy ves

zekeöjetek velem, hanem azért, nogy enni Adjatok, mert éhes vágyót! Míg ezeket mondotta, el is pityeredett. Sírva mesélte el, hogy ő tulajdonképpen világkörüli útra akart indulni. Meg is volt ehhez a szükséges tőkéje, 50 pengőt gyűjtött össze a zsebpénzéből, de az utlkpit?«g és Bz utrava'6 készü ődéi ne

m remélt összegeket emésztett lei. Mire pestre ért, az 50 pengő zsebpénz néhány fillérre zsugorodott össze. Ugy hogy falatozni va» lóra. se

m maradt. Megfékezett 'é9 azért jött el meglátogatni »Emma nénit « A szüleinek azért nem irta meg, hogy nincs pénze, mert azt remélte, hogy Emma néni úgyis ad. Röviden eddig Szól ez a furcsa történet melyhez csak azt füzzük "hozzá, hogy a szültykj nem verték meg Pity

ut, örültek, hogy mégegyszer viszontlátták világkö* rüft útra indult fiacskájukat. ' akt elvitte magával haz

uírói az apja bőröndjét, az íróasztalról (

a pá' pirvágó kést, íllet

ve a dísztőrt, a fiókból az apja revolverét, egy c.somó izgalmas detektívregényt "és még egynéhány ily hosszú útra okvetlenül "szükséges eszközöket. Azt az egyet azonban megfogadták "Pityu szülei, "hogy 'p|éwz* azt s

0ha többé nem fog látni szeretett gyermekük. Olyan mint HHH a Monté Carlo bombázása még csak egy van a EORTETTEAPITÁNT Hirry Litdtke, Verebss Ernő, Marii Paudier, Frita Kampera legújabb vig operettfilraje természetben Péntektől az flpoiioban MBHBBM Ufa újdonság •••• Keli-e többet termelni és általában kell-e ? Irta: idb. Csáky flyola gróf, az Országos Gazdasági Liga társelnöke jövedelmi "hiányt jelentene a kisbirtoknak minden holdján. A rosszmájú közgazdászok err« t

alán azt fogják mondám: a kisgazdáknak e baján ne

m lehet segíteni "és hiábavaló volna mtndm igyekezet a búzatermelésnek oly méretű felemelésére, hogy abbó' ez a 100 milliókra menő évi veszteség kárpótoltathassék, mert hiszen a mai búzánkat sem lehet ejadni, mit csinálnánk aw&t í a többlettel, ha most még 14800000 mázsára felemelnénk évi 'búzatermelésünket ? Magyarország egész, gazdasági ereje, munkája tönkre van pedig téve, ha búzát nem tud eladni és ha az agrárország mezőgazdasága tönkrement, ugy abba keli hagyni az egész mezei gazdálkodást és H m

agyar agrárország igyekezzék m

ajd ipari "és kereskedelmi orII. Ha ezt kiszámítjuk, hogy ez mit jeient pénzben is, azt fogjuk Játní, hogy míg a nagybirtok, vagyis az agnkulturailag okszerűen' kezelt magyar föld — hacsak a buzaterrnék 's

zennt is számítva csupán mezőgazdasága tiszta hasznát és a buza árát csak nyomorúságos 10 pengővel számttjuk is, 30 P-re számítva a közép -és kisbirtokok minden hold földjükön szenvednek oly hiányt, mely a termésből elmaradt 9 m'ázsa buza pénzértékének -tehát 90 P-nek az ő összes holáján való felosztás s

zennt meg. teiei. A 6600000 holdnál ez kites^ 148500000 pengőt. A középés kisbirtokosoknál "ez holdanként 22.50 P-nyi veszteséget, deficitet je;ent minden holdon. — 13 P-ős búzaár mellett már 117 P-ős 15 P-ős ár mellett pedig 135 P-ós szággá átformálódni — 'egyelőre várja be ölbetett kézzel amíg Genfben a Népszövetség meghozza Számunkra a kedvező »konjunkturát.« Addig pedig igyekezzék kölcsönökből megélni ha drága Kamattartozásokkal való küzdelem mellett fs, politikailag kényszerítse a kormányt adósaágcstnálásra. Mi valamennyien, akik az Országos Többtermelési Ligát' 10 év «lőtt megalakítottuk, a

z ilyen okoskodásból egészen ellenkező következtetéseket vonunk le. Mi — ha arról van szó, hogy xiparositsuk«, jövedelmezőbbé tegyüft az ország gazdaságát, nem azon akarjuk ezt kezdeni, hogy pusztulásnak engedjük menni a mezei gazdálkodást, hogy a szántó-vető falusi népbőt városi jproletárusokat csináljunk, gyán munkásokat, akik külföldről "behozott drága nyersanyagok feldolgozásából ptcsÓB fognak termeim oiyan iparcikkeket, ammők a külföldi ipartermékek konkurrenciáját lesznek, kénytetenek m

egküzdeni. Mi azt ak&rjuk, hogy Magyarország az ő gazdagodását abból a törzsvagyonábói, abból a gazdag forrásból merítse, mejy az 5 kitűnő szántóföldjéből gazdagon folyik, mely egész Euró. pában a legjobb e meiy után más népség sóvárog. Azt"alcarjuk hogy a m» mezei gazdálkodásunk, amely ma kétharmad részben meddő, többet — legalább kétszer annyit jövedelmez, zen, mmt eddig a háború .píStti években is. Azt akarjuk, hogy az ok^serü gazdálkodásból agnkulturailag ' elmaradt kisbirtokosok rátérjenek olyan jövedelmező munkára, aminőt folytatnak a nyuga

t és éssak. európai civilizált népeié, itt a magyar nagybirtokosság legtöbbjének mezőgazdászata is. Mert mi tudjuk, hogy a magyar »kanaáni« ta jajon á magyar mezei munkás világszerte legelsőnendünefc epsmert munkaereje ésszerűen felhasznált és szervezetten kifejtett alkalmazásával Magyarország főid. hozadéka még többre is leszemelhető, mmt áz eddigi tényleges buzater

més értékének kétszeresére, Fej keli emelkednie, fei lehet emelkednie és fél is fog emelkedni az egész vonalon nem csak 30 P-re, de 45-re, 50-re is. Aki ezt nem hiszi, ennek lehetőségeiről ne>m gondolkozott, aki nem ismeri közvetlen megfigyelésből — fnmt jómagam 50 esztendőn át — az alföldi kisgazdaságokban parlagon heverő nagy termelési erőt és atfnaK okszerű munkába állításába, bajának ejhántásába belefogni nem akar, vagy nem tud, az ne beszéljen magyar gazdaságról a magyar nemzeti vagyon gyarapításának mikéntjéről. *Ha iparosítani akarjuk a mezei gazdálkodást, amennyiben a

z ipari termelés jövedelmezőbb, mint a nyerstermelés, ugy ez nem annyit iejent, hogy a mezőgazdaság kikapcsolódjék a magyar közgazdaságból és a kisbirtok tetemes munkaereje beleolvadjon feloszoljon az ij>an "term

elés szolgálatába, hanem megfordítva azt^ hogy az ipar és kereskedelem érdekeit szervesen összefűzze a mezőgazdaság érdekMivej. Mert különösen agrárországban igen veszedelmes és kártékony helyzet az, ha a szorosan egymásra

utalt, egymástól függő három nemzetgazdasági "tényező aheiyett, hogy egymás érdekest kölcsönösen előmozdítaná, egymásnak kezére dolgoznék, nem' csak más irányú külön utakon keresi gyarapodását, de egymáanak érdeke és törekvése éjién gátat vetni ia kész Magyarország közgazdaságának maradjon meg agrárjellege. Hiszen ez természetszerűleg nem is lehet máskép. (Vég* höv.)