Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-12 / 131. szám
Hyiragyháza, 1932. junius 12, & Vasárn ap MII. év<olyfti, 131. s z POLITIKAI NAPILAP Bíőfizetéai árak helyken és vidékén : Bgy hra 2 P 50 f. - Neeyedévre 7 P 50 f. •fcys -Am f*m: hétköznap !0 f., YMirnnp 1-6 f. Alapította : JÓBA ELEK Felelős szerkeaető : VERTSE K. ANDOR t—rnawii ni \ i hmiiiiit—nryr^^ Szerkesztőséé és kiadóhivatal cime Saécfeenyi-út 9. szám. —' Telefonszám: 1 39. Hfr-detéackct az Ujságboh i s felvesz. Bethlen-u. 2. Kamatláb és tőkeképződés Irta: báró Orbán Gáspár országgyűlési ftépyiseiő A belső piac vásárlóerejének talán legfontosabb növelési módja a hitelélet méltányos rendezése és ezzei kapcsolatban a helyes devizaés kamatpolitika. A kamatláb to vább 1 sürgős csökkentése valóban elkerülhetetlen. Az improduktív és 40—50 százalékában, eladósodott mezőgazdaság képtelen arra. hogy tartozásai után 9 és fél Százalékod kalmatot fizessen és ugyanakkor közszolgáitatásait is pontosan teljesítse. Azt szokták mondani, hogy a kamatláb lényeges csökkentésé megakadályozná a tőkeképződést. Olyan országban, aho' a lakosság 70 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik, és ajmiely ország lakosságának további 60—-70 százalékának: nem betétje, hanem adóssága van. A mi gazdasági viszonyaink önhibánkon kivül, oda romlottak, hogy ínég azok a gazdák Sem képesek a legtakarékosabb életmóddá' sem tőkegyűjtésre, akiknek nincs adósságuk. Kérdezem tehát, hogyan várhatjuk, hogy az a többség, ameiy 9 és fél százalékos kamattal, kel, hogy megküzdjön, valaha is, belátható időn belül, tőkegyűjtésre gondoljon? A magas kamatláb, ezidő szerint, egyenesen megakadályozza az egészséges tőkeképződést, mert véleményem szerint, helyes tőkeképződés csakis produktív munka és takarékosság eredménye lehet. A már meglévő tőkéknek a magas kamatláb révén történő szaporítása az egészséges tőkeképződésnek cSupán legutolsó folyamata lehet, ameiy folyamat a szükséges előfeltételek nélkül, nem ne mzeti érdek, hanem, sok esetben, káros hatású. De különben is érős bizalmi válság van, a vállalkozási kedv teljesen hiányzik és ha a kamatláb csökkentése a vállalkozási széliem megerősítésére vezetne, akkor ebből sokkal nagyobb gazdasági előny származnék, mint amennyi kár a tőkeképződés esetleges csökkenéséből- Figyeiemm 0 1 azonban arra, hogy a vállalkozók a mai gazdasági viszonyok közepette még egy mérsékelt kamatnak megfelelő özszeget is alig képesek megkeresni, emefiett számolniok keli "bizonyod rizikóval, tőkéjük egy részének esetleges elvesztésével, nézetem szerint legalább i s, túlzott az az aggodalom, amely a tőkeképződés megakasztását félti" a kamat.áb csökkenésétől. Azt is hallani, hogy a kamatláb lényeges csökkentése esetén a betevők kiv®nnék betétjüket a bankokból és a betéti 'kamatot méghaladó kam at'láb mellett helyeznék ki magánosoknál. Köztudomás szerint a pénznek legfontosabb hivatása az, hogy a gazdaság életet megtermékenyítse és setma esetre szém az, hogy a bankok trezorjaiban teicüdjék, azoknak érzékeny kamatveszteséget okozva. Ma nincs hitei még a legjobb bonitásu igénylők számára sem, híáiba ajánlanak fei sokszoros fedezetet. M a a bankok elzárkózna^ műn den hiteligénylés e.ől, ha rendelkeznek is m egfele!ő tőkével; egyrészt, ,rn € rt a múltban kihe,yezett hiteleik nagyrészben rosszakká váltak, —. másrészt pedig, félnek az ímlmiobikzálódástói. Ennek megszüntetése végett igenis szükséges volna e bizalmi "krízisnek az adósok bonitása m egj'avitásával való eltüntetése, a mi U J"ból cs ak a kamatláb Jé- ! nyeges csökkentésével "érhető ei, " ha nem akarj uk Románia elité.endő példáját követni, aho 1 a preventív intézkedések ei maradá f^% vagy késlekedése miatt az adósságok egy részének intézményes leírásához akarnak folyamodni. Ha pedig a betétek terén a nyugalmi helyzet tovább is késnék és fokozódnának a bankok létérdekeit veszélyeztető magánhitelezések, akkor', ennek megakadályozására igenis további energik us kormány|ntézk«:!é ak válnak szükségesekké. A belföldi kamöft jelentősebb, csökkentésének egyik akadályát külföldi hitelezőinkkel szemben fennálló kötelezettségeink képezik. A lehető legvégső határig igy-eke znünk keli a külföldi hitelezőinkkel szemben kötelezettségeinket teljesíteni, hogy ezzel is dokumentáljuk, hogy jóhiszemű é s becsületes adósok vagyunk. Ugylátszik azonban, hogy elérkezett az az idő, amíkor férfias nyíltsággal és minden káros presztizspolítikát félre, téve, újra a külföld elé kell állnunk, mint tettük ezt januárban a transzfermoratórium kapcsán, amikor bejélentettük, hogy külföldi fizetési eszközökkei tovább nem fizethetünk és be ken jelentenünk, hogy most már pengőben sem tudunk Eleget tenni köteiézettségeinknek. Ha pedig hitelezőinkkel a megegyezés "belátható időn; belül , nem sikerülne, akkor nagyon megfontolandó volna a fizetések ideiglenes megszüntetésének egyoldalú kinyilatkoztatása. Égy erősen leszállított kamatláb megerősíti gazdasági életűnket, fokozza a teljesítőképességet, helyreállítja velünk szemben külföldi hitelezőink, bizalmát, megváltoztatja a tőkeexport-országok ejzárkózottságát, biztosítja a pen-> gő stabilitását és biztosítja a költségvetés realitását is. Jövedelemmérséklés és szervezett jótékonyság Irta: gróf Sennyei Gézáné Az etmuit hetekben »Fogjunk össze« címmel megjelenő cikkemből kifelejtettem méhány olyan gondolatot, amejynek realizálása véleményem s zerint igen alkalmas volna az ország mai "súlyos gázdasági helyzetének enyhítésére. Különösen az állam költségvetésének egyensúlyára gondolok. Ahhoz, hogy a költségvetést reálissá tudjuk tenni, elsősorban a m ammutfizetéseket keh a mai viszonyoknak megfelelően redukálni. Véleményem szerint a közalkalmazottak legmagasabb fizetési fokozatának nem volna szabad az 1000 pengőt túlhaladnia, de ezzel szemben a legkisebb fizetést 200, vagy mondjuk 150 pengőben kellene megállapítani, bár nagyon igénytelen, minden k uiturszükség lettől elzárkózott diplomás e mber élhet meg 150 pengőbői. Azonban az sem volna kifogásolható, ha valamely köztisztviselő az államtól járó havi 1000 pengő fizetését nem egy, hanem két-három állás után kapná, de az 1000 pengő fizetésen kívül más elmen már nem részesülhetne senki állami javadalmazásban. Természetesen ezek. nek a keresztülvitele nem tőjem függ, csak általánosságban ajánlom azoknak, akik a felvetődött eszmék megvalósítására illetékesek. De hogy a szegényügyre visszatérjek, nagyon üdvösnek tartanám, ha a városok a szegényügy terén Eger város kitűnő rendszeréit követnék. A közigazgatás kezdeményezésére egy hölgybizottság venné ke zébe az ügysk vitelét és pedig ugy, hogy minden üzlettulajdonost és magánzót felkérnénk havi hozzájárulásra, a koldulás megváltásihoz. A szegényügy adminisztrációjának lebonyolítása végett irodát kef;ene lenntar tani, amelyben a hölgyek felváltva végeznék el a felgyülemlett munkát. Minden egyes yiőlordu'ő esetnél előző'eg körzettanulmányt végeznének s az ott tapasztaltakról pontos jelentés tétetnék a hatóságnak, míáltai akár a segélyre szorulók, akár a közmunkát igénylőK kataszterét állandóan ellenőrizni lehetne. Természetesen a közadakozásba be kellene vonni "a közeli birtokosokat ís, akjk ugyan a falujok szegényeit megfelelően segélyezik, mégsem zárkóznának el attól, hogy néhány mázsa terménnyel a városok segítségére siessenek. A falvakban ugyancsak egy helyi bizottság végezné ezt a munkát, miként a hábor u alatt a segélyező bizottság, a melyik a hadbavonultak családjait tartotta nyilván s a hatóságokkai karöltve osztotta ki "közöttük az élelmi, vagy más segélyeket. Bizonyos, hogy a falvakban a jobbmódu gazdák között is akadna nem egy, aki éppen olyan szívesen adakozna a s zegények részére, mint a többi jószívű magyar. Hadirokkantjelvény kiosztásának ünnepén Hadirokkantak l B ajtár sak l Ünnepet ülünk m a, mi nyíregyházi hadirokkantak, mert a * S ok jogos és igazságos kérésünk közül végre teljesedésbe ment egyik szerény kívánságunk, hogy a hazáért hozott nagy önfeláldozásunk, szenvedéseink e'nsmeréseüi tiszteletünk és megbecsülésünk külső lát J ható kifejezéséül, megkülönböztetett jelvényekkel leszünk ellátva, más magyar testvéreink közül. Tiszteletet, megbecsülj jeleni ez a jelvény, mert hirdeti az élő és utókor számára azt, hogy azok, akik a hazáért életük legdrágább kincsét, egészségüket és testi épségüket áldozták fel, méltók a nemzet örök elismerésére é s hálájára. Legyen ez a jelvény, melyet ma keblünkre tűznek, záloga a dicső, magy ar múltnak, az ősi ínagyar erénynek, amely a legnehezebb időkben is, fényss tanújelét aldtai annak, hogy szeretettei, megértéssel karolja "fei és támogatja azokat, akik őseink vérén megszerzett édes hazai föld védelméért áldozatot hoztak. Legyen ez a jelvény példa az uj nemzedéknek, hogy a hazáért áldozatot hozni jegszpntebb kötelesség és büszke dicsőség, a meiyért a nemze t hálája elmaradni nem fog. Csak az a nemzet életképes, ameiy hazáját szereti, amelyért áldozatot hozni képes, amely áldozatot azonban méltóképen meg * tudja hálálni. Legyan ez az ünnepély fényes záloga a kormány, a m agyar társadalom és a hadigondozottak hazafias együttműködésének, legyen előleg arra, hogy a világháború szerencsétlen áldozatainak tisztességes megélhetéséről a nemzet még áldozatok 'árán is, mielőbb gondoskodni fog. Legyen hála csonka hazánk s zeAra 16 fillér
