Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-12 / 131. szám

fÜjjMüftt mt m J&í RYIDEK. mm íinaamwti retett Kormányzójának, mint a hadirokkantak Országos Fővédnö­kének, azon m egértő szeretetéért, mellyé i sorsunk jobbrafordulását é> tisztességes megélhetésünk biztosí­tását atyai "jó sággai 'támogatja s aki íészünkre a megkülönböztető rokkant jelvényeket adományozta. Bajtársaim! Ez a jelvény, mely részünkre mindenkor és mindenki áltai tisztelet-et és megbecslést pa­rancso', reánk nézve is nagy köte­lesség vállalását jelenti, még pe­dig azt, hogy maradjunk továbbra is hűek, dicső nagy multunkhoz, ne veszit sük el eme Sutyo 3 napok­ban hitünket és re ményünket. Sze­ressük az őseink által vérrel meg­szerzett édei hazai földet s különö­sen óvakodjunk attól, hogy a re­ánk leselkedő, mmket karjaiba csá­bítgató legnagyobb ellenség, a dest rukció közelünkbe ne férkőz­hessen és csüggedésünket nem­zet-, hazaeilenes ) társadaimfl uend 1 elforgatására irányuló céljaiia fel­használni ne tudja. Ha a világháborúban az egész világ bámulatára híven teljesítet­tük kötelességünket, m a is elvárja a nemzet tőlünk azt, hogy e nehéz gazdasági harcban ismét hűséggel, becsülettel álljuk meg helyünket s példaadá sunkkai segítsük L csüg­gedőket bátorítani arra, hqgy ki­tartani! £i meg a m agyar s a dia­da. a m'ienk! Szeressük, becsüljük meg egy­mást b jegyünk összetartok, mert csak igy érhetjük ei, hqgy szebb és boldogabb n apok fognak felvir­radni reánk! t Ne zúgolódjunk és ne legyünk követelök, bizalommá' bízzuk sor­sunkat bölcs vezetőinkre némán, türelemmel viseljük és hordozzuk a reánk kényszeritett keresztet,— bízzunk abban, hogy már virrad s nemsokára eljön írrSr az az idő, amidőn hűséges kitartásunkért, hő­sies önfeláldozásunkért, a nemzet há'ája meg fog nyilvánulni. A természet törvénye szerint a sötét éjszakát a hajnal pirkadása követi, e jelvénnyel keblünkön re­génnyel várjuk, hogy be fog telje­sedni nagy Széchenyi jóslata, —­hogy »Magyarország nem volt, hanem iesz!« isten hozott benneteket vidék* bajtársaim és vendégein,'^ vigyé­tek haza szivetekben a hit, remény és s zeretet íensége s virágait, vigyé­tek köreitekbe a nyíregyházi hadi­rokkantak szeretetteljes bajtársi üd­vözletét! Sándor Dezső. a Honsz ügyv. igazgatója. Magvető sorsa Buna Istvánnak igaz szeretettel.) Szibériában érzem itt magam, Hová kegyetlen végzetem dobott. Ameddig szem lát rideg pusztaság, Lombtalan, sivár nyírségi homok. Balsorsom ide láncol b us rabul, Nehéz robotban ventékezem S e k 0id us föld egy morzsa kenyeret Éhem enyhítni mégsem ad nekem. itt magvetőnek lenni céltalan. A Nyírség meddő, mostoha ; rideg, Hol gaz sem terem, nem hogy é et­mag, S lelket táplálni zordak a Szivek. Bá r lenne sorsom sziklán m agveté51 Ott, érzem, előbb nőne ki kalász, Kemény kősziklán inkább kélne mag Hol nótás ajkka 1 lelnék vig kaszás. Mért bíztad rám a magvetést Uram Itt, ahoi célhoz soha nem jutok? A Nyírség cudar homokja megöl, Itt nincs m agveté 3, it elpusztulok | Arany György. á Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület vasárnapi országos tornaünnepélye Nyíregy­házán raég soha sem látott látványosságot fog nynitani A világhírű magyar tornászsport­nak vasárnap ünnepe lesz. A Nytve a tornának, ennek a modem spor­tok áltat eddig annyira kiszorított sportágnak" Nyíregyházán való uj életrekeltését oly nagyszabású ün­nepély keretében kívánta megvaló­sítani, mely városunk sporttörté­netében szinte példátlanul "áU. Aki vasárnap a bujtos' sporttelepen kinn lesz, az egy egész életre Szó­ló benyomásokkal lesz gazdagabjb. Debrecen város országos hirü vá­logatott női és férfi tornászcsapa­tán kivül Nyíregyháza egész kö­zépiskolai ifju sága fog résztvenni abhjan a munkában, mely hívatva lesz Nyíregyháza közönségének be­mutatni azt a fenséges erőt, mely et a sportszellem által nemesitett 1 i­kületü és a sportolással edzett testű ifjúságiink — ez a legdrágább nemzeti vagyonunk képvisel. Tekintve, hogy az egyes középis­kolák í'ta' bemutatott szabadgya­korlatok, továbbá a nyíregyházi és debreceni tornászok szer- és par­terre tornája kaleidoszkópszerü gaz­dag változatokban fognak egymás után leperegni. — ez az ünnepély a tornászsport szépségeinek oly gaz­dag tárházát fogja nyújtani, me­lyet eddig csak nemzetközi tornász­versenyeken lehetett látni. Az ünnepély pontosan fél ötkor kezdődik a tornászok felvonulásá­val. A különböző csapatok a követ­kező sorrendben fognak felvonulni. A cserkészek: Tamáska Endre igaz­gató. Kálvineum polgári: Kovács Ida. Kálvineum tan. képző: Arany Irma és Soós Lily. Leánygimnázi­um: dr. Kovách Lászlóné, Angol­kisasszonyok: Balla Gizella, Fehér Hona, Községi polgári lányiskola, Zoltán Béláné. Straky Henrikne, Vadja Emiiné, Községi polgári'fiú­iskola: Tiefbrunner Emő, Városi fiu kereskedelmi: Koionay Zoltán. Kir. kath. főgimnázium: Petraskó László, Ág. h. ev. reálgimnázium: Zágoni Dezső tanárok, illetve ta­nárnők vezetésével, végűi Debre­cen város válogatott női és férfi tornászcsapata. A Hiszekegy után Brenner Mihály törvényszéki ta­nácselnök a Nytve elnöke és dr. Ady Lajos tankerületi főigazgató nyitják meg az ünnepélyt. Ezután a különböző műsorszámok a követ­kező sorrendben következnek. A Kálvineum polgári leányiskolájának szabadgyakorlata, az Ág. h. ev. reál gimnázium és a Kir. kath. főgim­názium csapatainak korlát- és nyúj­tó-gyakorlatai. a Kálvineum tanitó­nőképzőjének mozgásgyakorlata, a Kir. ( kath. főgimnázium szabad­gyakorlata. a Kálvineum polgári le­ányiskolájának tánca, a Kálvin um tanitónőkép őji'nek padgyak rlata, a Községi polgári leányiskola tán­ca. a Kir. kath. főgimnázium par­terre tornája, a Kálvineum tanitó­nőképzőjének parterre tornája, a Kálvineum tánca s a debreceni női és férfi tornászok mutatványai. Az ünnepély körű belül 'fél ny i- óra­kor a Himnusz eléneklése után a csapatok elvonulásával végződik. Jegyek elővéte ben a Rottaridesz féle dohánytőzsdében kaphatók. Tribün és korzójegyek elővéte i ára 8o fillér. A vaslirnapi •ünnepély előkészü­letei arra mutanak. hogy a nyíregy­házi közönségnek ugy látványosság, mint külsőségek tekintetében ed­dig nem látott sporteseményben lesz része. Hogy mennyire túlnőtt az ünnepély jdenfiősége a helyi ke­reteken. misem "bizonyítja jobban., minthogy gróf Teleki a Magyar Or­szágos Torna Szöv. "lnöke és bádoki Soós altábornagy a legfőbb test­nevelési fórum, az Országos Tesftne­velési Tanács elnöke sürgönyileg jelezték érkezésüket az ünnepélyre. Ezen kivül Debrecen város számos közéleti előkelősége is megtiszteli ez alkalomból "látogatásával városun­kat. A MOTSZ keleti'kerülete pe­dig Ady Lajos tankerületi főigaz­gató elnöklése mei'elt itt tartja meg a Városháza nagytermében déli féi i órai k-zdettei 1932. évi közgyűlését, melyen az érdeklődő­ket szivesen látja a rendezőség. A debreceni versenyzők vasárnap délután autóbus on érkeznek váro­sunkba. Ünnepélyes fogadtatás után egy kegyeletes aktus a Hősök Szob­rának megkoszorúzása következik s ezután vonulnak ki a tornászok a sporttelepre. Este a fővárosi és debreceni vendégek és versenyzők tiszteletére bankét lesz a Sóstón, melyre a sportbarátokat ezúton is meghívja a Nytve elnöksége. A vacsorán való részvételre Dr. Bakó Pál vármegyei aljegyző fogad el jelentkezéseket. A tornagyakorlatokat a helybeli cserkészzenekar és Kovács Géza jegyzőtanfolyamhatigató vezetése ajatt álló cigányzenekar fogja kí­sérni. Épül már a rádiórelé mindkét tornya A nyíregyházi iparosok jó mnnfeát végeztek Lázas munka folyik a kora ta- j vasztól a hősök temetője mellett. • ahol különféle szakmunkásokból összeállított csoportok do'goznak a relé megépítésén. A távolról szem­lélő el sem tudja képzelni, hogy mennyi munkával jár ez az építke­zés. aminek szemléltetőjeként csak azt említem meg, hogy a helybeli postahivataltól mintegy 30 ember vagy r 6 héten át dolgozott azon. hogy 21 kilométer hosszú föld ve­zetéket a földben elhelyezzen és most a több száz árkot magában fogla'ó területen nem látni mást, minthogy bujábban nő a krumpli. Ezt a munkálatot Boda Pál vezette és gondoskodott róla. hogy a jó érintkezés az összes drótok között biztosítva legyen. A falakat és a betonmunkálat ifj. Tóth Pál. az asz talos munkákat Vrabei András, az ácsmunkát Karasz János, a tetőfe­dést vitéz Dinnyés István, az üve­gezést Májer Gáspár, a festéstt Rácz Péter, a bádogosmunkát Fe­kete József, a tornyok alapozását a Csmentáru Rt., a lakatos munká­kat Kis Gyula, a kútfúrást Bász­ler Béla, a vízvezetékét pedig Fan­csaly Kálmán végezte, a helybeli államépitészeti hivatal és a posta­kincstár szakközegeinek az állan­dó ellenőrzése mellett. !dicséreté­re legyen mondva a nyíregyházi iparosoknak, hogy munkájuk kifo­gástalan és igy nem csalódott ben­nük dr. Bencs Kálmán kormány­főtanácsos polgármester, aki "s'ót emelt az itteni váíalkozók foglal­koztatása érdekében. Kedden uj szakasz kezdődött az építkezésekben. Ekkor fogíak hoz­zá a budapesti Stiebe-gyár szak­munkásai a 61 méter magas fator­nyok építéséhez és körülbelül 3 hét 1932. jun'ua 12. alatt /esznek kész ve e. A munká­latokat Ruzsicska Ágoston ácsmes­ter vezeti, aki Magyaróváron már megépítette a nyíregyházi tornyok­nak a mását. Ezeknek a tornyok­nak a fényképe a Villamossági Rt. Zrínyi Ilona-utcai kirakatában van kitéve, amelyhez hasonló faaíkot­mányt Heisbergben lehet látni. A tornyok megépítése rendkívül ne­héz feladatot ró a készítőire, mert azokat 12 méter hosszú 28 cm. vastag és kb. 500 kiló suiyu iuc­fenyőg.rendákból ker szédítő ma­gasságokban összeál itani. A tor­nyok ugyanis kb. kétszer olyan magasak lesznek, mint a helybeli róm. kath. templom tornya. Min­den gerendába Dombováron 1 és fél métermázsa forró nyersolajat préselnek be, nagy kazánokban, hogy azok elkent tudjanak állam az időjárás viszontagságainak. A tornyok ék alakura készittetnek és aljuk 81 lapmétert, tetejük pedig 4 lapméttert fedne be. Már a Ma­gyaróvári fényképekből is meglehet állapítani, hogy rácsozatuk igen tetszetős és tömegüknél fogva «s lenyűgöző hatássa. lesznek az ide­genekre, akik először pi.lantják majd meg a vasúti állomás közié­ben levő ébenfa szinii tornyokat. A napokban kezdi meg a vila­mos társaság is a teleptő- a reléig lefektetendő káber építését. Ez a munkálat is nagy gondosságot ki­vin, mert vizállásos taajon kell a magas feszültségü áramot vezet­ni. A terveket Komáromy Károly igazgató irányítása mellett Majoros­sy Oszkár főmérnök készítette és Farkas Boldizsár főszereo vezetése mellett dolgozó szakmunkások fog­ják a lerakás munkáját végrehajta­ni. Az adáshoz szükséges gépek ki­próbálás a att vannak már az épí­tést végző Standard-gyár telepén és a jelek szerint julius végén már s. próbaadások is megkezdődhetnek Nyíregyházán. A Budapest -Nyír­egyháza közötti távvezeték is ren­delkezésre áfi már a kísérletezők­nek, a Stúdió hanganyagának ide­vezetése végett. Ezek elmondása után kíváncsi le­het az olvasóközönség arra is i hogy milyen hatással lessz a relé az itteni igen rossz véteh viszonyokra. Az kétségtelen, hogy a fedding el­marad örökre és hogy a légköri zavarok sem igen fogják Budapest vételét zavarni, mert a gépeket ugy lelehet majd halkitani, hogy a iégköri zavarok már ne legyenek kellemetlenek és a rádióhullám még mindig eléggé erős hangot adjon. Nyíregyháza Róma közeléten fog körülbelül elhelyezkedni a skálán és felette vagy két külföldi 'és alatta szintén ugyanannyi állomás vételét lehetetlenné fogja tenni. Ameny­nyiben pedig Róma műsorát más olasz állomások is közvetítik, a relé nem fogja megfosztani azokat sem Róma vételétől,, akik csak 2—3 lámpás géppel rendelkeznek. A detektoros vétel lehetővé vá'Iik az egész vármegyében, azonban hang szórót a relé Nyíregyházán sem fog detektorosgéppel kombinálva megszólaltatni. Nyitván való tehát az elmondottakból, hogy a kereskedé­sekben kínált gépek már mind szá­moltak a relé üzembehelyezésével és már most is bátran megvásárolha­tók. Ahol van világítási áram, ott csakis a hálózati gépeknek van jö­vője, amelyek olcsók és hangjukat az egész család egyszerre élvez­heti. Ezek a gépek Budapesten is kifogástalanul' működnek, ott pe­dig a helyi adó 23 kilowattal dol­gozik, a Nyíregyházán üzembe he­lyezendő 8 és fél 'kilowattos adó­val szemben. Siposs Árpád. j- Nvár: divatlapok nagy vá­lasztékban kaphatók az Ujság­boitban.

Next

/
Thumbnails
Contents