Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-10 / 129. szám
1932. junius VK* S"' JNfVfRYIDEIC r Hatvan felesleges adóhivatal van A miniszter nyilatkozata a közigazgatás összevonásáról A képviselőház kupolacsarnokában népes küldöttséget fogadott Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter A miniszter a dejmtációnak a következőket mondotta: — Fe'hasznáiqm az alkaLmat, hogy beszéljek arró', milyen végtelenül nehéz helyzetben Tegyünk, a mikor a közterheik oiyan nagyok hogy sokáig nem bírhatók ei. A magyar közigazgatást át keli szervezni. Ez intézmények, hivatalok megszüntetésével jár. Az is természetes, hogy minaen hivatal megszüntetése helyi és egyéni érdekek sérejmév-ei jár. De mikor az egész ország jövőjének a problémájáról van szó, mmt amilyen ez az átszervezés, akkor nem szabad ezekre a meilSkkérdésekre figyelemmel lennie a kormányzatnak. — Az ortzág jövedelme nagyon e Tősen megcsappant. Ezt a jövedelmet egyrészt ígénybeveszik a közigazgatás terhei, ezentúl külön az állami és a megyei szervezet. At keli szervezni tehát az egész ország igazgatását. Ezeket a közterheket sokáig nem bírhatja ei semmiféle ország, különösen ilyen •iszonyok között, amikor az ország jövedelme állandóan csökken. Hatvan felesleges adóhivatalunk fran, amelyek nélkül »géizen jól meg lehetünk. Természetesen minden város, ahoi felesleges adóhivatal, vagy járásbíróság van, szenved azált ai, hogy azt tőle eivesszüW. Kell. hogy az ország érdekei vezessenek bennünket és ezért keh elhanyagolni az egyéni és helyi érdekeket. — Látom az óriási nyomorúságot — mondotta továbbá, — de sajnos, egyelőre segítem nem tudok. A 'féladott tétel: többet az álla m nem 1 költhet, mint amennyi bevétele van. Adót emelni nem lehet. A tisztviselőktől többet elvenni nem lehet. Ha tehát nem folynak be az ejőirt adók, ujabb bajok állnak elő. Erőmet csak az adhatja meg, ha a közvélemény mögöttem áh. — Csata közepén állunk. És aki vezető polcon áll, ilyenkor csak arra tekinthet, hogy meg keh nyernie a csatát, ne m törődhetik azzai, hogy sokan ei is esnek. Majd ha rendben lesznek az ügy*$C, akkor törődhetünk az elesettekkel, bekötözhetjük a sebeket, most azonban a legelső és legfőbb cél, hogy győzzünk ebben a harcban. lyen kimondhatatlanul hasznos a gyümölcsfákra a madár, milyen sok kártól, bosszúságtól mentenék meg magukat egy kis fáradság, egy kis madárejeség árán. A hernyók pusztításában á madarak most már nem sokat segítenek, mert ilyenkor, költés idején elszéledve, az erdő sűrűjében van1 nak. A kártevő pusztítását főleg télen végzik hihetetlen eredménnyel, amikor a petéket, álcákat a fa háncsai "közül, száraz gályák, levelekből mind kiszedik. Ezzel hálálják meg a velök va'ló törődést, a róluk való gondoskodást. A szőlőskertekben most fellépeti óriási 'lepkeinvázió azt mutatja, hogy a hernyók, bábok szedése ig err fogyatékosan tör ént meg a gyümölcsösökben. Ez a kártevők petémek milliárdjait fogja erecímenyezni és figyelmeztetés a gazdáknak arra, hogy a jövő éiví terfnés megmentésére jó előre és a.aposan készüljenek fel. Az álcák, peték téli pusztítói, a hasznos madarak munkája JeJ fog szaporodni és kevesen lesznek annak elvégzésére. Védjük hát őket most a szaporodás idején a NYÍREGYHÁZA VÁROS KÖZÖNSÉGÉNEK Pénteken minden veszélyen és viharon keresztül érkezem az Apolloba, a Titkos küldetésben s magammal hozom Endresz György és Bittay Gyula tragikus halált halt pilóták temetéséről készült hangos felvételeket HARRY PLEL A hasznos madarak védelmének hatása a gyümölcstermésre Irta: Csürtfi Gyula, őrnagy. A hasznos madarak védelme és egyáltalán az állatvédelem nálunk nagyon kezdetleges fokon áll, — legalább is nagyon elszórtan lehet tapasztalni, hogy valaki törődik a dermesztő havas télen fázó, éhező állatproletárokkal, a gyümölcsösöknek, kerteknek, parkoknak, erdős ligeteknek igen nagy hasznot hajtó énekjő madarakkal. A szőlőskertek, gyümölcsösök tulajdonosai boszszankodva, szinte tehetetlenül nézik azt a rémes p usztitá3t, amit gyümölcsösükben a hernyók okoznák. Költséget, fáradságot nem kímélve most minden lehetőt elkövetnek, hogy fáikat megvédelmezzék, a hatóság segítségéhez folyamodnak. Elég későn! Igen kevés gazda gondol azonban a gyümölcsösök legnagyobb jótevőivel, a petéket álcákat p uszti tó madarak véde'mével, téli etetésével, pedig, Ka már a jószívűség, az állatszeretet nem viszi rá őket erre, akkor ezt saját jói felfogott érdekükben kellene megtenni. Hogy mit jelent azonban a madarak vé deimé, szaporításai, tapasztalatai' mat itt fogom leírni. Tudomásom szerint a sóstói uti vfclák fakói közül Osgyáni gyógyszerész, Petheő Károly és én etettük rendszeresen az erdő hasznos madarait, amelyhez a város is hozzájárult, eleséget utalva ki az erdő madarainak. £n az erdőben és a lakásom előtt etet tCm őket rendszeresen, nap-nap mellett ide sereglettek a tentett asztal mellé « kedves kis jószágok és ha ezt meg' unták, az erdei "etetőkhöz, maja a Petheő- és Osgyáni-etetőkhöz vonultak. Egész nap ezen a környéken tartózkodtak és az etetések közötti időt a fák állandó tisztoga. tásávai föltötték. Mi lett ennek az eredménye? Míg az öszőlő kertjeit siváran pusztította el a hernyóhad,; addig az etető környékb(elfi erldőrészben és szőlőkben, főleg az erdő felé eső részekben nyoma sincs a hernyónak, aranyért se lehet találni egyet se, mert a hálás kis madarak egész télen a petéket, álcákat mind elpusztitotlák. Ez a védelem azonban még netní elég. Védem ken a madarakat fészkelésnél, költésnél, főleg a szárnyas fészekrablókkal, szürke varjú, szarka, őrgébics stb. ellen. Legnagyobb kárt azonban a kóbor macskák tesznek, amelyek alkonyatkor egyenkint húznak az erdő felé és egész éjjel ki tudja hány fészket rabolnak ki. Én m£r több ilyet tapasztaltam. .Hajnalban jönnek az után vissza, hogy ot hon kipihenjék egész éjjeli rablásaik fáradalmait. Szigorúan ei van tiltva ez okbói"a villákban a macskatartás, a mit azonban nem igen tartanak be. Most is láthatók esténkint az erdő felé Sompolygó csavargó macskák, amelyeket természetes en az erdőkerülők előbb-utóbb ártalmatlanná tesznek A napokban olvastam, hogy a bujtosiak panaszkodnak a soK hernyó miatt. Ezzel bizony íiem sokra mennek, de igen jó > temjnókj, ha siránkozás helyett védenék, etetnék télen a hasznos madarakat, most pedig védelmeznék őket a fészkelés, költés, szaporodás idején -a sok leselkedő eli enséggei szemben és akkor látnák azt, hogy miragadozók, legfőképen a _ kóbor macskák ellen. Etessük ők«t télen rendszeresen olajtartalmú magokkal, faggyú daraboknak a fa gallyaira akasztásával és merem állítani, hogy ahoi télen 40—50 cinke, harkály, szóvai "hasznos madár kitelel, ott a fák mentes ek lesznek a hernyóktól és minden kártevőtől. Ezt' merem állítani, fnert megpróbáltam és ezt mindazon szomszédaim igazolják, akijk! hasonlóképen cselekedtek a télen. A gyermekkor beszédzavarairól és azok leküzdéséről A gyermek szüleitől, környezetétől tanulja meg anyanyelvét. Mielőtt azonban anyanyelvét jól beszélné, a beszédfejlődésnek több szakán esik át: kiált, gagyog, pöszén beszél, szókat is métei stb. I. Ha a beszédfejlődés! szafcok bármelyikében a rendes átlagos időn t ui is megmarad a gyermek, ugy ez már nem rendes, egészsége 5 állapotot, hanem a beszédza\arnak kezdetleges megnyilvánulását, de "legalább is a beszédfejlődés késlekedését, visszamaradását jelenti. A beszédzavar kifejlődésének a rneggátlására e fokon a leghatékonyabb eszköz: Nyugodtan és tisztán, egyszerű és rövid mondatokban beszéljünk a gyermekhez. — Nyugodt és tiszta beszédünk a legjobb példaadás. Kerüljük a becéző beszédet'! Ne produkáitass uk a gyermeket! A hibásan beszé'őkkei \a ó é I..t <ezés kjerüi' ndő. II. A kis gyermek pöszebeszédétől — a kiejtés és beszéd tisztaságának zavara, — azonban "lényegesen különbözik az iskolaköteles gyermek pöszebeszéde. Az iskolaköteles gyermekn^ minden egyes hangot már tisztán és jól kell tudni kiejteni. Ha ezt ne m tudná, ugy beszédhibája állandósult már szakszerű kezelés, hangjavítás szükséges. Az liy gyermek kezelése a beszédhibák javítására szolgáló áh. tanfolyamon történik. III. A beszédfejlődés legelején is történhetik m egakadá s. A gyermek sir és kiált ugyan, de nem beszél, ném a marad, mert nem hali. Ebben az esetben siket ném« vagy nagyothalló a gyermek és s»ketnémák vagy nagyothallók intézetébe utalandó. Vannak esetek, amidőn a gy€r>mek hah ugyah, "de mégsem beszél, vagyis hallónéma. A haJiónémaság a késői beszédfejlődésben leü okát. Az iskolaköteles kor eléréséig rendszerint ei szokott muini, de visszamarad egy nagyfokú pöszebeszédüség és »agranr matizmus«, vagyis a gyermek képtelen helyes mondatok alkotására. A hallónéma gyermekek kezelésével a beszédhibák javítására szolgáló áll. tanfolyam foglalkozik. IV. Súlyos kihatású beszédzavar, amely sok bánatot okoz, a dadogás. A dadogás kezdetben csak néhány szó, szótag vagy hang ismétlésében nyilvánul meg. .Ebben a kezdő stádiumban van a legna-. gyobb reményünk a bántalom leküzdéséhez. Sajnos ezt a kezdő stádiumot a legtöbb esetboni hiem ismeri fel a szülő, avagy aláértékept, gondolván: »Maj<f kínövi I« Szakorvoshoz vagy szaktanárhoz csak akkor fordul, midőn a bántalom állandósult. A dadogó az ingerlékenyebb idegrendszernek közé tartozik. Sok szor egy jelentéktelen eSetnélny a legnagyobb izgalmat váltj'a la lelkében, amelynek eredménye a beszéd összrendezettségének megakadása, a dadogás. Az állandósult dadogás a gyermek kedélyében, jellemében káros hatásokat okoz, amelyek idővei fokozódnak. A szülői ház és környezet sokat tehet a bántalom leküzdésére. A nagyon mozgékony, de amellett ingerlékeny, érzékeny gyermek élénk beszédvágyát túlságosan ne mozdítsuk 'elő, sőt inkább mérsékeljük azt. Ez a dadogónál a legjobban ugy érhető el, "hogy képesmesekönyvbői rövid, egyszerű mondatokban, nyugodtan és lassabban mesélünk. Nyugodt és tiszta beszédünk, a nyugodtan viselkedő környezet a legjobb példaadás. Kerüljük az elkényeztető, becéző beszédet! Ne produkáltassuk a gyermeket! A hibásan' beszélőkkel és türelmetlen, ideges emberekkei való érintkezés kerülendő. A dadogót az iskolában nem szabad hirtelen, váratla/n ui felelésre szólítani; felelését kövessük jóakarattal és türelemmel, szoktass uk lassúbb és nyugodt beszédre. Igen megnyugtató és alkalmas eszköz erre, ha a tanító, a tanár szintén nyugodtan és lassabban beszel, magyaráz és kérdez. Szoktassuk 'a gyermeket arra, hogy dolgát nyugodtan és idejében végezze. Jó példaadás nélkül gyenge «sz^ köz a jóakaratú intés, igen káros pedig a türelmetlenség. Az állandósult, dadogás leküzdése fáradságos szakkezelést igényel. Ennek a kezeléséve. a beszédhibák javítására Szolgáló áll. tanfolyam foglalkozik. (Budapest) VIII., Festetich-u. 3.) — Az egri kirándulásról készült felvételek lapunk kiadóhivatalának kirakatában lát* íatók. Darabja 50 fillér. Megrendelhető Csépány Jenő fotóriporterünknél (Bessenyei tér 7, I em. Telefon: 4—56) és kiadóhivatalunkban