Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-10 / 129. szám
jtfrfFYlDéK. 1932. junius 70. 3074—10 Nök ás gyermekek gyágyfűrdSje Vasas vizek — Mo rfírdök Modern inhalafnrium. Melegvíz strandfürdő. •fürdő I Olcsó nyaralás! Eió- és utószezonban teljes ellátn fürdőkkel, orvosi vizittel, slb 10 napra 540 Kc. 30 napra 1000 Kc. Ftszezonban teljes ellátás 41 Kc 5u szí. zalék vasúti kedvezmény. Kérjen prospektust Eirtfafflrdö igazgatóságától, Riaditeistvo Bardejov Kupeie, Slovensko: vagy a magyarországi kő/p irodától ' Erdfi József hirdetési iroda Budapest. VI. Teréz körút 35. szím. Telefon 12 5-5S' A méh története és megbecsülése Irta: Guiyásy Győző Í; ÍJ ; I }: !J I II. Az óperzsák méhészetéről keveset, hite;es cn annyit tudunk, hogy hogy Zoroaster, vallá sszervező korában, tehát legalább is 3000 év előtt, nemcsak ismerték a mézet, hanem tőrvénykönyveik Szerint elrendelték a gyűjtését. Zoroaster könyvet ismerik a mézbort is és küönősen gyermekágyiad nőknek javasolják azt. A mézet orvosság gyanánt s erkölcsi megtisztulásuk jelképezéseül azzal megmosakodtak. Halottaikat v'iasszai bevonva mézben temették ei. A temérdek méz és viaszhoz valószínűleg a vadon é'ő méhek termékeinek a e;szedéséből került. A lépes mézet igen kedvelték, miről gyakran van szó így a példabeszédek könyvében, hogy édes a léleknek és egészség a csontoknak s biztatja a híveket, hogy egyenek lépes mézet, mert jó és legédes ebb a toroknak! A papság épen ugy, mint a föld más termékeiből, a mézből is tizedet kapott. Az izraeliták a méhet tiszta állatnak tartot ták s termékét nem nya ánkságnak, hanem] szükséges eiedeln ek tekintették s italféléket is készítettek belőle. Isaias próféta azt jövendölte a Messiásról, hogy vajjai és mézzel fog foglalkozni, amit egyék min denlu aki a világra jön. Ezért nyújtottak az újszülötteknek legbelsőbben is mézet és vajat. A ta mudban határozott bizonyítékot ta álunk nemcsak arra, hogy Izrael nép szerette a méhészkedést, de oly nemzetgazdasági jelentőségű kereseti ág volt, meiyje nézve a jogokat és kötelességeket törvény áitai keilet t szabályozni. Indiában a hinüu K annyira nagyrabecsü.ték a mézet, — mint ai izraeliták — hogy a született gyermeknek Iegelsőbben mézet és vajat adtak, rnézzei áldoztak a jó szellemeknek s annyira kedvelték, hogy nélkülözését önmegtagadásnak tekintették s a növendék papok és vezetők, hogy gyakorolják magukat a lemondásban, — néma élvezhették a mézet. Indiában, kedvező éghajlati viszonyainál íc^va a méhek a szabadban építkeztek. A római birodalomban a patríciusok konyháin és lukullusi lakomáinál rengeteg méz fogyott ei. Romu'us Pot.io a 100-ik évet, testi "és szellemi épségét Phnius feljegyzése szerint részben a mézfogyasztásnak és mézbornak köszönheti. A méz és termékeiről i a biblia ls Sokszor tesz említést. J\t ősrégiek a kedves ég szimbo urnának tartottáK a mézet- »Lelkem édesebb a méznél és örökségem jobb a színméznél és lépesméznél.« — »Szinméz csöpög ajkaidról, méz ós tej v an nyelved aiatt;« Az Üdvözítő ajkairól sokszor hangzott a méh dicsérete s szent eletében mi;yen kedves szerépe volt ennek a rovarnak. Sirák följegyzése >szerint Jézus mondotta, hogy a röpü;ő ágatok között kicsiny ugyan a méh, de legtöbb édessége van készítményeinek. Csak kis betekintés keli a méhek éltébe s azon meggyőződésre jutunk, hogy a Teremtő ezen kis bogárkákat küldte az emberekhez, hogy a szaporodás által beállott összetartozandós^gra, az államszervezetre megtanítsák. Tőlük tanulhatjuk az ösztön és értelem meglepő nyiiván ulásait, a komoly következetességet. A méhek mutatják nekünk a leg» szebb erkölcsi példákat; a legtö kéletesebb kormányformát, a miü vészetet. Kaptáraink vizsgá'ata aikalmáva 1 nem egyszer lep" meg bennünket az ott uralkodó nyüzsgő élet, a példás rend, a páratlan tis z< taság, a za vartalan egyetértés, a lankadatlan szorgalom, a művészies építkezés. Nem lehet tehát csodálkoznunk, ha azt olvassuk, hpgy az ókon népek a méhet nem csak s ze rették ) ti sztélék és szentnek, tar. tották s azok életbiztonságát — sajno s, ma az nincs meg — tör* vénnyel védték. Hiszen a közelmúltban mi keresztények ís kifejeztük elismerésünket irántuk, mv kor oltárainkon kizárólag a rnéf he f c áltat készített viaszgyertyái égettünk: je]éüi a tisztaságnak. Ha egyéb nem, de ennek szemlélete keli, hogy szeretetre indítson bennünket a méhek iránt és bámuljuk ebben is a Teremtő bölcsességét; sőt ha hozzávesszük még, hogy a méhek nyújtottak táplálé» kot Knsz u snak és Ker. Szt. Jánosnak is a pusztában, akkor kell. hogy különösebb vonzalommal viseltessünk irántuk s tiszteljük, szeressük termékeit, a velük váló foglalkozást a jelenkorban ugy, mmt régen őseink. (Vége.) A június 12-1 Fiiiéres Gyorsra tömegesen jelentkeznek a nyíregyházi utasok A Menet jegyirodában sürü egymásutánban jelentkeznek a vasárnapi Filléres Gyors utasa,i Juniua 12-én rtidu 1 népszerű vonat, a legszebb nyári vasárnapok'egyikén. A vonat indulási ideje 5 óra 13, érkezése 10 óra 39. Budapestről éjfél után 25 perckor indul vissza a nyíregyháziak Filléres Gyorsa, amely f'éi 6-kor érkezik Nyíregyházára. A színházjegyek vételi lehetősége nagy kedvezmény az utasok részére. Aki a Menetjegyirodában lefoglalja színházjegyét, megvá.tja 2 pengőért vasárnapit ebédét, annak nem keli törnie a fejét Budapesten, -hová menjen, hol kapjon szórakozási alkalmat. Az eső esetére szóló biztosítás ötlete fényesen bevált. Sokan így nagyobb kedvvel indulnak a vasárnapi Filléres Gyorssal, m ert biztosra veszik hogy jó idő lesz, is merve az IbuSz óriási szerencséjét. A Filléres Gyors utasai részére készülnek m'ár a nemzetiszínű zászlócskák a Jóba-nyomda könyvkötészetében. Zászjódiszt ölt a nyíregyháziak vonata és a ne mzetiszin ünnepiségének hangulatát viszi a m agyar fővárosba a Nyírség szívéből. ; A reteknek csomója 2, a köszméte literje 24, a rántani való kisebb csirkénél 75 fillér ?olt párja a tegnapi Hetipiacon Fél hét... Az eső csepeg. Hűvös a levegő.... Öriási tolongás a zöldséges fronton. Mindenki siet, kérdez, felei. Alig lehet egy értelmes szót váltani az eladókkal. Az ember alig érti egymás szavát. Mindenünnen fülébe tolakodnak a befejezetlen mondatok... Hogy adja a... Nem adhatom... 24 fillér... Tessék 'ei-, vinni... Mennyiért adjam hát drága nagyságám?... Főieg ezt az utolsó kérdést lehet igen gyakran hallani: Mennyiért adjam hát drágla nagyságám?... Ebben a pár szóban benne van minden. A mai lehetetlen gazdasági he yzet. Segéiykiá tás, pft-a^zos jajszó, a terme^ siráma, Mennyiért adjam hát?... Mert odaadja szívesen, cs ak ejfogadható árat szabjon neki a vevő, mert keli a pénz.., Ma mmden olcsó... Pár garasért teletömhetjük $zegény es batyunkal salátával, retekkelj krumplival.... Csak az a baj, hogy ez a pár garas smes meg... Megszólítunk egy törtető idősebb csa.ádanyát. A kosara tömv e van. Ügyes volt. Friss volt. ö már bevásárolt, hazafelé tart. — Mennyiért tetszett venni a retket — kérdezzük. — Két fillér volt csomója. — És a csirke? — 75 fillér volt párja. — Nahát, ez igazán olcsó! — Olcsó!? Dehogy olcsó! kiáltja indulatosan. N agy pénz máma 75 fi|lér kérem! Mire az utolsó szavakat kimondja már el is nyeli a tömeg. Odamegyünk a sürgölődő-forgofódó bolgárokhoz. Nem zavarjuk őket. Most ugy se m tudnának felelni kérdéseinkre. Félreá-'iunk és onnan nézük mennyiért viszik ei az árut. A retek valóban 2 fillér, jj a zöldség 6, az uj hagyma 4, a sóska 3, a spenót 5 fillér, a spárga 15—20, a saláta i 0 fillér csomónként. Kíváncsiságból megolvastunk egy csomót, 32 fej saláta volt benne. Olyan óriási mennyiség ez, hogy két napig sem tudja elfogyasztani "egy öttagú család. Az uj krumplit 20, * a fejtetlen borsót 12, a tarka babot 14 fillérért adják literenként a termelők. Három napja székel az újdonságok frontján a kelkáposzta, fejenként 8—16 fillérért vesztegetik a derék bolgárok. A tök és az uborka is újdonság számba megy imlég. Az árai a többiekhez viszonyítva legalább is azt mutatják. A legkisebb konyha tök 40-től 80 fillérig, a salátának va|ó uborka 8—10—20 fillérig áll darabonként, ö krumplit is látni még elvétve a piacon, 40 fillér egy köpéce. Úgyszintén az ó-hagyma is 40 fillérért kei ei lilerenként, A gyümölcsösök frontján szintén nagy a forgalom. Nagy keletje van a szép ropogós nagyszemü cseresznyének, melyet 30—60 fillérig mérnek literenként a termelők. — Földiepret keveset láttunk. Az egyik hejyen kilóra 1 pengőért, pterre 60 fillérért mérték. A köszméte 24 fillér volt literenként. — Egy öreg nénike 10 fillérért kínált egy nagy csomó gombát. De nem nagyon tolongtak érte. A dió nagyon tartj'a magát. Az árával valóságos tekintélyt vív ki magának. 10 fillérért csak 10-et adnak belőle. A máknak 60 fillérért nient el hterje. Az apró szemű cseresznyének az ára egészen le esett 10 fillérért mérik már literenként. Átlátogattunk ezután a baromfi piacra. Csipogó csirkék végtelen hada fogadott. Az egész soron alig látni mást, mint csirkét és csirkét. — Tessék megvenni ezt <? szép rántani valót! kínálja áruját egy íai usi nénike. — Ez rántani való. — Veréb ez lelkem ne m rántani váló — íeleli egy testes asszonvság miközben nagyokat l uj a didergő állat tolla közzé. , — Nézze, milyen kék a husa. Akkor evett ez tengerit, mikor én. Aztán mennyiért merné odaadni ezt a p^r csirkét. — 90 fillérre tartom. — Hát csak tartsa — kiáltjja fitymálva az asszonyság, majd leteszi az ár ut és tovább megy. Megtudjuk hogy egy pár rántani való csirkét 75—1.50-ig lehet kapni páronként. 1.50-én már nagy jércét adnak. A tyúk 3—4.50 pengőig áll. 12 kilós hízott libái 12 pengőért vett meg egy élelmes kereskedő. A hízott r uca is olcsó 2.10—3 pengőig lehet r ucát kapni. Soványan 2.50 pengő párja. Galambot is láttunk elkelni. 40 fillérért ment el egy pár gyenge fióka. Megnéztük a gabonapiacot is. Itt ío'ga.om alig mutatkozott. A szekérsorok között alig lehetett látni érdeklődőket. A búzát 17.90— 18, a rozsot 18, a tengerit 15— 15.50, az árpát i^o pengőre tartják a gazdák. Ezzel szemben a kereskedő a búzáért és rozsért 17 a tengeriért és árpáért 14.50 pengőt fizet. Visszafelé menet a tejtermékek frontját látogattuk tnieg. A következő árakat sikerült följegyezni. Vaj litere 2.80, küóra 3.00—3.20 pengő. t uró j2—40—50, teljes tej 1*6—18, juhsavó 16—20, tejfel 80—90 fillér literje. Juhturó ió fillér 10 deka. Juhsajt i.io— 1.20 pengő kg-ként. A tojás párja 12.14 fUJér. Amint a tejpiacon fel-alá hullámzó vásárlók s 0kaságát néztük, figyelmünk önkéntelenül is egy harmincöt-negyven évnek látszó férfire terelődött, aki minden egyes tehéntúrót, juhturót áruló parasztasszonyhoz odament s komoly hangon megkérdezte: •— Hogy adja a túrót? — Harmincötért literjét. —- Gyanús s zme van ennek a túrónak nénike?... — Gyan us? Ugyan mán ne tessék mondani. Tessék megkóstolni... S a kényes kun cs aft kóstolót vett a szájába, fitymálva mondott egy • két szót, odadobott egy lehetetlen árat: — Huszonnyolcért adja. — Dehogy adom. — A férfi csak ezt a szót várta, sietve odébb ment. Ugyanezt a játékot végigcsinálta vagy harmincszor. — Ez az ember minden piacon itt van és sohasem vesz semtmát. Csak kóstolgat — mondja mellettem egy vásárló gazdaasszony. A sok kóstolgatás közben persze jól megregelizik. — Jól teszi szegény — mondja egy másik asszony — biztosan munkanélküli. Hadd egyen, nem károsít meg veje senkit. Valóban nem... 'liffllTniMIÉtirrt ifflW-r Kisléta alatt tanyásbirtok dohányengedéllyel 80 — 120 magyar holdig szabadkézből eladó. Cím a kiadóban. 3109-2
