Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-18 / 136. szám

1932- Junius J8. JNrtrfRYlDéK. 3 m Beszámoló a oavai vitézi értekezletről Vitézi áldomás a Lomosi füzesben A dadai fqső járás vitézi érte­kezlete j unius 12-én zajlott le ün­nepi keretek között a járás székhe­lyén Gáván. Az ünnepségen meg­je.ent vitéz revisnyei Reviczky László ny. altábornagy székkapi­tány helyettese vitéz szentkatomai Elekes Gábor ny. ezredes, vitéz dr. Csaba Gyula a Vitézi "Szék főügyésze és "pataky László nem­zetvédelmi tiszt, míg polgári rész­ről ott láttuk Mikecz István ny. alispán, országgyűlési képviselőt, a vármegye képviseletében Tóth László dr. másodfőjegyzőt, a j*. rás főszolgabíróját vitéz Mikó Bertalant, Desse wffy Aurél gróf földbirtokost, Horváth József tb. főszolgabírót és a járás több ve­zető tagját. DÍSZSZEMLE A Hősök-terén reggel 9 ó*^^ 1 díszszemle voit a vitézi szakasz, a ie v-ente- és tüzoitóc«apatok rész­véteiével, majdí/jio órakor isten­tiszteietek voltak a rém. kat., aref. és gör. kat. templomban. A nyilvános vitézi értekezlet fél 11 órakor kezdődött a gör. kat. iskola tantermében. A Himnusz el­éneklése után vitéz Juhász István dr. járási vitézi hadnagy üdvö­zölte a megjelenteket, majd Re­viczky László székkapitány mond­ta ei beszédét a vitézeknek. Vitéí Reviczky László székkapitány beszéde a vitézi értekezleten — Azért jöttem ide, — mondot­ta többek között — hogy ébren tartsam azt a kartársi szellemet és bajtársi együttérzést, mely a Vi­tézi Rendet életrehivta. Ezt a szellemet kell felébresztem, hogy a csüggedőkbe erőt és kitartást öntsünk és megakadályozzuk őket abban, hogy meginogjanak. A VITÉZI REND CÉLJA < ! A Vitézi "Rendnek az a oélija, hogy a nemzet hazafias egyedeit kiválassza ~ azokat az egyedekeet, akikről tudjuk, hogy a hazafias érzésben megingathatlanok. Akik a magyar rögöt szeretettei müvelik es a magyar faj erősbödésén dol­goznak. Tehát nem kívánunk tőle­tek többet^ mint' Magyarország minden józan polgárától. Csak az a különbség, hogy egy vitéz soha m«g nem inoghat, mert nem tagja a Rendnek. akik 'tíz-hu sz fillérrel a z sebökben vágtak' neki "a világnak és zsemlén, szafaiádén élve egyik prszágról a másikra vándorolna^, teleszívják magukat gazdag tapasztalatokkal és néhány év múlva térnek haza, amikor már a félvíágot bejárták. Nem fordulnak senkihez, nem kol­dulnak és még sem esnek kétségbe. Mikor hazaérnek, otthon' már té­nyezők íes znek, a német társada­lom kiváló egyedei, ilyen egyede­ket ki ván unk a vitézek között. A KÖZÉPOSZTÁLY-. HELYZETE A Vitézi Rend élő szervezet. Mmáen tagja szorosan kapcso'ódik egymáshoz" és minden tagja annyi értéket reprezentál, amennyit ki t ud ter meini magából. Minél töb­bet produkál az egyed, annál érté­kesebb tagja a Rendnek és polgára a hazának. Ebben a tekintetben nincs kü.önbség a földet megmun­káló harmados és a legmagasabb szellemi "képességekké' és kvalifi­kációval felruházott egyedek kö­zött. Minden magyar embernek be­je keli adnia hazaszeretetét a föld megmunkálásába^ amelyért vérzett de a vitéznek m eg ennéi'is valami­vel többet ós jobbat keli produkál­nia. ERÖT KELL MUTATNUNK kem akarom, hogy mint oldott kéve széthulljatok. Értsétek meg jól egymást és dolgozzatok okos munkaelosztássai egymás támoga­tására. Akkoj nem leszünk gyön­ge, eltiport 'nemzet, s akkor nem fognak a magyar e mberrei 'a hatá­ron tu 1 ugy bánni, mint a kivert kutyával csak azért, mert magyarul be széi. Erőt keli mihatnunk, hogy féljenek tőlünk. VEGYÜNK PÉLDÁT MAS NEMZETEK FIAITÖL Hiszen nem Magyarország van a legrosszabb helyzetben. A meg­élhetésre talán nálunk van a vilá­gon a legjobb lehetőség, de ott nagyobb á szorgalom, a kitartás, az energia. A napokban Budapes­ten jártam 'és két német fiatalem­bert láttam kopott^ tunHaruhában, A háború nemcsak a szegénye­ket Sújtotta, hanem a középosz­tályt is. Azt a régi magyar nemesi vagy intellektu eli osztályt, amely­nek tagjai féi életen át tanultak és téz soha 7 mtézték az ország sorsát, s^ ha akkor mái kellett, kardot rántottak annak vé­de'mére. Higyjétek ei, ezek sokkat mostohább sorsban vannak, mint ti, mert nektek van kenye(tetek,i holnap is lesz, de azoknái teljesen bizonytalan a tét. A várományosokra is nagy hi­vatás vái^ mert több hazaszere­tetet és több megértést követel tőlük 'a Vitézi Rend, mmt mástól. A MAGYAR RÖG SZERETETE A SZOCIÁLDEMOKRATA BUJTOGAT AS Eaután az elnöklő székkapitány arra buzdította a vitézeket, hogy igyekezzenek a földet megtartani, majd e'itélőleg nyilatkozott a szociáldemokraták bujtogatásáíó' és politikájuk pszközeirol. — Nektek áz a hivatásotok — folytatta, — hogy azt a bujtoga­tá st, ezt a szervezkedett piegakft­dályozzátok. Nincs köztetek helye a bujtogatónak. Ha közétek kerül egy ilyen, adjátok ki az utjá lt 6 mu­tassátok meg neki, hogy erős kezű, hazafias érzésű, kemény öklü fér­fiak vagytok. KÖTELESSÉGEK AZ ÁL­LAMMAL SZEMBEN Mind n hazafinak köte.essége, hogy az állammai szemben fennálló kötelezettségének etejgtet tegyen, adóját fizesse. Vegyünk példát a külföldről, az angoloktól. Egy év­vei ezelőtt a híres angol font ér­téke lesüllyedt s a hatalmas or­szág szorult anyagi "helyzetbe ke­rült. A kormány ekkor a nemzet­hez förrdult és nagy adókat ve­tett ki. Az angoi polgár megértette a kormány intézkedésének fontos voltát, eleget tett kötelezettségé­nek is egy év alatt rendbe >»ött Anglia pénzügyi egyensúlya s az angoi font megint fényesen vezet. A nemzeti o'ntudat megmentette az országot. FELÉRE SZÁLLÍTJÁK LE A VITÉZI TELKEK MEG­VÁLTÁSI ÁRAT Azonban a Vitézi "Rend nem­csak áldozatot követei tagjaitól, hanem céija az, hogy minden vi­téz boldoguljon. Amikor a Kor­mányzó Ur őfőméltósága lelké­ben megszületett a Vitézi "Rend megalakításának eszméje, nem hit­tük, hogy ennyire megcsonkítanak bennünket s hogy ilyen súlyos gaz­dasági "helyzetbe kerülünk. De ha szegények vagyunk is, a Vitézi Renarői még sem feledkezhetünk meg. Közlöm: a fegu^bl'o '.kormány­intézkedést, mely szennt a vitézi telk-k megváltási árát felére szál­lították ie. tehát a t|3zta jövedelem­nek nem a hatvanszorosa, hanem harmincszorosa lesz a megváltási ár. A JARASI HADNAGY BESZAMOLÖJA Ezután elnöklő Sjékkapitájnjy az egyesület adminisztratív ügyeír* tért át, maja vitéz dr. Juhász István járási vjtézj "hadnagy üdvö­zölte a megjelenteket és felolvasta az egyesületi életről megirt részle­tes beszámolóját, a meiyért a széfc­kapitány elismerését nyilvánította. VITÉZI ÁLDOMÁS Mitrovics Zsolt »Hai\gya« el­lenőr a parlagi tyúk kitenyésztésé­ről tartott szakszerű és vonzó elő­adást." Az értekezlet befejezése után a Lomosi _erdőb«n a Tisza partján 200 terítékes társasebéd voltj a melyen Reviczky Lás zIó szék­kapitány mondotta az e*^ (jpoháih köszöntőt Horthy Miklós ' kor­mányzóra, majd FeJEr Ignác gávai róm. kat. plébános Reviczky szék­kapitányt üdvözölte történelmi ha­sonlatokkal teütett tártaim^ be­széddel. Pjntfr Andor vencsellői gör. kat. lelkész Erdőhegyi Lajos dr főispánra és a vármegye kép­viseletében megjelent Tó*h László dr. rná sodfőjegyzőre ürítette poha­rát. A felköszöntőre Erdőhegyi Lajos dr. főispán a következőicet válaszolta. Hálásan köszönöm azon kedves^ meleg, ugy érze m baráti Szavakat, am e'yékkei Főtisztelendő ur erv gem üavözölm szíves volt. Mw­aenekelőtt -mjéiy sajnáiatérzésem­nek keli kifejezést adnom, hogy a vitézi értekezleten részt nem ve­hettem, de egy régebbi program alapján már elköteleztem f volt magamat a mai délelőttre és pe­dig Szintén egy vitézi alakulatnak, ne vezetes en a nyíregyházi hadi­rokkantak gyüCésén, helyesebben ünnepélyén kellett részt vennem, ahol a Kormányzó 'Ur 0 'Főméi­tósága áltai á'apitott rokkantsági jelvényeket osztottam kf. Igen tisztelt Uraim! Azok a világtalan Sze mek, azok a béna ka­rpk f azok a megcsonkított végta­gok, a méjyek a jelvények kiosztása alkalmával elvonultak előttem, ki­váltották belő'em, helyesebben mondva kiváltották az ott megje­lentekből azt az érzést, hogy mi ezeknek a hősöknek adósai va­gyunk. S ugy érzem, nem s zabad megtörténni annak, hogy ezek a hősök azzal a tudattal távozzanak ei az élők sorából, hogy ők hiába szenvedtek, hiába kínlódtak. Ml elégtételadással tartozunk, ezt az elégtételt pedig csak ugy szerez­hetjük meg nekik, ha azokat a határokat, amelyek az ő hősies­ségük dacára elvesztek, újra visz­szaalhtjuk ez pedig csak ugy történhetik meg, hogy mi, akik nemzeti alapon állunk, összetar­tunk s nem engedjük meg, hogty; ennek az országnak a lelkifrontja feibomoljék ismét, mint ahogy az már egyszer történt, amely fel­bomlásnak lett a következménye — m a már éz a napnál világosabb — a mi szerencsétlen békeszerző­désünk. Ha mi nemzeti alapon álló összetartunk, ugy ennek az egész világot feldúló gazdasági világháború befejezését jeentő, ugy érze m talán már nem is olyan m e ssze lévő uj 'békeszerződés' meg­kötésénél mint egyenlő tárgyalófe­lek ülhetünk le majd a zöld asztal­hoz. A ne mzeti összetartás gondolatának előharcosainak és nehéz feladata önökre — tézékre hár ul. Abban a reményben, hogy feladatoknak ás kötelessé épp ugy meg fognak felelni 'a jenben és a jövőben, mint aho múltban minden feladatukat kötelességüket lelkiismeretesen jesitették — ürítem poharamat dadai fejső járás vitézeinek egész­ségére! A nagy tetszéssel fogadott be­Széa után Korocz László tisza­berceii ref. lelkész Mikecz Istvánt lendületes beszédben köszöntötte, aki annyit alkotott ^ vármegyében. Utána Reviczky László székkapr tány és Mikecz István országgyű­lési képviselő szólaltak fel "S a megjelent Desse wffy Auréi grófot köszöntötték. Felköszöntőt mon­dottak még Bánkövy Kornél dr. rakamazí róm. kat. lelkész' Nagy­magyarországra, vitéz <Jr„ Juhása István Magyarország feltámadásán ra, Hfry Jáno s vencsellői főjegyző Dessewffy Auréi grófra és a ma­gyar mágnásokra, akik nemzeti szempontból 'áldozatkészek, D«S­sewtfy Auréi gróf az összetartás­ra, Bodnár Frigyes vitéz Elekes Gáborra és vitéz Mikó Bertalanra, végűi Kóder Engyes Nagymagyar­országra. Ebéd után igen jó volt a hangu­lat. Az egyik vitéz a Görbe és fia vezetése alatt álló cigányzene­kar muzsikája mellett efropta a vitézek "táncát óriási sikert aratva. Az ebéd kitűnő volt. A halpap­rikást," a nyárson 6ült ro6télyos és haiat Krasznay László szolgabíró személyes vezetése alatt készitet­ék. Az ebéd "hatal mas rögtönzött sátorban volt, minden időjárásbeii é shetőségre számítva. A Lomosi erdő üde pázsitján rengeteg autó és lovas jármű táborozott s az ebéa után hosszú órák teltek még ei, a mig lassanként hazas zéledt®k a véndégek. ) monte Garlo bombázása volt április hónap eseményé KORVETTKAPITÁNY Harry Liedtke, Verebes Ernó, uj operettfilmje lesz a juniu3i hónap nagy eseménye a pén azAp ollóban Erdőhegyi Lajos dr. főispán beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents