Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)
1932-05-18 / 110. szám
1932. május 18. JNílffRYIDÉK. 5 Az ének mint esztétikai művészet H. FEJÉR IGNÁC. Irta: Az ének intenzív érzés,, az ember lxmső világából származó hangulat. Refieksze a szírnek, arculata az élet folyamatának. Titokzatos melegség, sejtelmes megnyilatkozás közösmyelv, mely a föld mmden népének tulajdona. Hatalmát érzi a magasság épugy, miint a puszták fia. kit a fényesen kelő és hunyó napvilág tart erkölcsi színvonalon. Az élet megnyilvánulások ujjai mutatnak reánk. A hanghullámok rokonárnyalatokat őriznek. A szférák zenéje, melynek andalító utjain a himpor termékenyít, a tiileveiü ju" mól oszlopok titkos éneke, a furulya akkordjain önuedező szerelem, az éggel ölelkező tarkarét fuvaima, az élet csiráit ébresztő légidalos zöngedelme — ki tudja nem rokon megnyilatkozás-e? Ki tudja, hogy e hulláimjáték nem a természet beszéae-e, öröane, bánata, hol a csudás erő az érzéseket itt kitörő ott 'letárgikus álomba ringatja. A lélek nemesebb részének hangokban nyilvánuló megnyilatkozása az isteninek eszméjét hordozza magában. Ez minden népnél megvolt, mert minden népnek volt Istene. A tökéletesedés útjaim az érzések hullámai az "idők vállán előretörtek. A költők ajkán megzendüli a dal s századok eseményéinek őre fett. Az ősnépek történetében a zsidó és görög zene vezet. Magyar ze~ me, magyar dal őstörténete a homályha veszett. A kereszténység építőmunkája miatt az ős scytha ének, scytha dalnak csak fejfája maradt. A huinok Krisztus előtt VI. században a mongol pusztán, majd a a Don folyó partján épugy éreztek, dalijrtak. mlint a római győzelem után, midőn Tokajtól kelet felé ínyuló alföldi síkságon, sátrak erdejében : harci énekek, dicshimnuszok között tartották az örömünnepet. Priscus Rhétor szeriint Attila udvarában a hun daliák a harci erényeket költeményekbe vonva, fáklyák fénye mellett dalolták. Atillát a győzelemhőst fiatal leányok, asszonyok, csoportonkint dicsőítő, majd álomba ringató daiokka 1 tömjénezték körül. A messzetávol derengáse azt mutatja, hogy a pogány magyaroknál a harc és a dal egy napon születtek. Szent Gellért csanádi püspök életrajzában írva van, hogy egy kézi buzamalmot hajtó szolgálóleány egy arrajáró társaságot bájos énekével elragadott. A dal a lelkek polipja, szépségében nagy erő rejlik. Ennek tudható be, hogy I. Béla király, midőn a pogányság emlékeit akarta elnémítani, a dat erejéhez fordult. A honimentő akcióban a kobzosok, hegedősök az országterületén nagy szerepre vergődtek. Szent László a szabolcsi zsinaton megtiltotta a kutak, fák. kősziklák melletti 'áldozatokat, mert a daliás édekek, dalok a pogányvaüás szellemét lényegesen élénkítették. Mátyás király udvarában az énekművészet aranykorát élte. Ebéd alatt a királyi udvarban a hősök tetteiről honinyelven kobzok kísérete mellett a lantosok, igricek lelkesítő dalokat adtak elő. Igy borongott, derengett a magyar történelem utjain a dai, igy született meg a nemzedékek •meikedő lépcsőfokán a müdai, melynek mint szépnek, költőinek bemutatására a dadai felsőjárás köre fenkölt lelkű elnökének irányítása mellett Tiszaberceten vers*nyüntiepet rendezett. A verseny országos jellegű lévén, célja az, hogy a magyar dalt meiy együtt született a magyar földdel, esztétikai magasságra emelje. Az ősemberi a természetes hevület kielégítette, de az u] időknek a zöngék, hanghullámok labirintjai között eszményt magasságra kell emelkedníök. Fajunknak van lelke a dalhoz, csupán a zöngék, hanghullámok modulátioinak kell megtalálni a "kulcsot a szivekhez. A melegség, erő, sziniesség lehet kellemes, de ritkán művészi. E kivételes magasságba a mütörtéimimi utak, szabályok vezetnek. A műdal a képzőművészet és költészet között foglai "helyet, azért nem elégszik meg a szellemessel, az esziményiség leié tör. Igy lesz az esztétikai művészet, az érzelem ideális magasabb színvonalú megnyilatkozás. Lehetnek az utak verőfényesek, tündéri határokat, ezüst akkordokat futhatnak meg a hanghullámok s mint ilyenek lehetnek keűemiesék, hevitők, megragadók. de ez esetbein sem mindig emelkedik a dat, ének a művészi színvonalig. A neveléstani szabályok a zene történetében is érvényesülnek: minden generátioinak egy fokkal magasabbra kell emelkedni, az idő vállam kell nézpú a horizontot. Alig van művészet, mi 'közelebb állna az ember lelkéhez, mint a műdal. Beinne hallgat az emberiség története, tenne csendül meg az ezerév akkordja. A régi hegedősök, dalnokok által alkotott képletek, erkölcsi symboiumok: F;kete városb an fehér torony látszik. Für/dik a kacsa fekete tóban stb„ a törökjárom, a Rákóczi-kesergő, Kossuth-ébresztő, magyar nemzeti Himnusz, mind-mind a magyar történelem fóliánsai. A mai időket is a jövőnek, a daloslétek adja át. Ez az igazi história, ezt a felfogások, érdekek szeriint alakítani nem lehet, a művészet, költészet örökéletet él. A hazátszerető lelkekben azért zendüljön meg a dal, "tűrjön, sírjon beinne a porbasujtott nemzet, mert misem természetesebb, hogy az ég szerelme a porok felett tavaszt rejteget. A szép iránt fogékony lelkek tehetségek védszánnya alatt bontakozzanak la minden községben. Ha a myüó lomboknak, az illatos légnek van dalosa, mely a természetben tündöklő istenarcot giorifik£ija, legyein a községeknek is az ég. a hazaszeretet aranyszálait teregető dalosa, mert az ember nemcsak a teremtés, de a művészetben- is a föld koronája. Fischer Gyula nyíregyházi gazdálkodó este agyonlőtte magát vasárnap Pünkösd vasárnap este 7 óra tájban egy hatalmas durranás zavarta meg a Kiss Ernő utca ünnepi csendjét. Segítség! Valaki agyonlőtte magát hangzott a vészes kiáltás. A hamarjában összesereglett járókelők megállapították, hogy a lövés a hárma? szániu házból jött betóau'tak a jelzett ház kapuján s'ott he i 5 igazolódott a megdöbbentő feltevés. Az egyik főbérleti lakásban nyitott ajtók mellett közvetlen a tükör előtt átlőtt halántékkai, arccal előrebukva holtan találták Fischer Gyula 55 éves gazaálkodót. Még jóformán magukhoz sem tértek a rémülettől megdermedt emberek. Ujabb drámai jeleneteknek lettek szemtanúi. Jajveszékelő sikoltás é s velőtrázó kiáltozás hallatszott az udvar felől. Áttörve az ösSzcgyülem'ett nézők tömegét berontották a hozzátartozók, akik már a z utcán értesültek a megdölibent őtragédiáról. .Amikor meglátta a íeleség és a két felnőtt gyermek a családfőt vérében fagyva, összeroppanva *stek a holttestre s görcsös zokogásoan törtek Ki A huszonhárom éves fiu egy pilla^ natíg mereven nézt« apja megmeredt tetemét m ajd a belső izgalomtói és elkeseredéstői hajtva kiragadta apja kihűlt ujjai közül a gyilkos fegyvert s ímelőtt még megakadályozhatták volna maga ellen irányította. Szerencsére azonban az első lövés nem sikerült s mire a fi u másodszor célozni akart a kővéderimedt nézők kicsavarták a feldúlt idegzetű fiatalember kezéből a fegyvert. Nemsokára megérkeztek az orvos kíséretében a hatóságok is, akik megál'apitották. hogy kétségtelenül öngyilkosság történt. A golyó a jobb halántékon hatott be ösSzeronc solia az agyvelőt s azonnali halált okozott. 1 A megdöbbentő tragéuia mindenütt nagy részvétet keltett Fischer Gyulát sokan ismerték és Szerették; tisztelői és barátai tanácstalanul állnak kihűlt teteme előtt Egyesek 'Szerint gyógyíthatatlan betegsége miatt követte el végzetes tettét, viszont akacinak olyan feltevések js, hogy Fischer Gyulát teljésen ártatlanul egy perbe keverték bele s atkíállott izgalmak s betegsége is annyira megviselték, hogy az összeroppantidegzetű emb^r nem tudott uralkodni impgán s a "halálba menekült. Állítólag a nyíregyházi "kir. ügyészség elnökének irt egy négyoldalas leveiet s ebben föltárta öngyilkosságának okát. A hatóságok a temetésre az engedélyt megadták. "Fischer Gyulát tegnap délután temették ei nagy részvét nrellett. tfjB Virányi Sándor alispán elismerően nyilatkozott az új tantervről A vármegye közigazgatási bizottságinaki májú 5 havi ülésén Benkő András kir. tanfelügyelő jelentésében beszámolt a vármegyében rendezett 18 pedagógiai szeminárium sikeréről. Az iskola iránt val óérdaklődés erősítését eredményezte, hogy a szemináriumok egyikén megjelent Erdőhegyi Lajos dr főispán és Virányi Sándor 10 napos olcsó vásár Folyó hó 17-től 10 napig a következő cikkek mélyen leszállított árban kerülnek eladásra: Női selyemharisnya ... .. Horgolt női blousok Férfisoknik párja Gyermeksoknik párja Műselyem reformnadrágok Mintás müselymek 2'80 helyett 2-— pengő 5'— pengő 60 és 80 fillér 50 fillértől 2-60 helyett 1*90 pengő mtr. 110 pengő Színes és fehér panamavászon ... mtr. l-30 pengő Ungár Lipót áruháza Nyíregyháza. lf>77-S alispán is. A ker. tanfelügyelő feihívt a a bizottság figyelmét a tengeri csövet ledő levelekből, a »cs uhábói« készült tárgyak tártósságára és Szépségére. Egy olyan cs uhako->arat be is mutatott és a bizottság tagjai meggyőződtek arról, hogy a cs uha valóban kitűnő anyag a háziiparra. Benkő András tanfelügyelő javasolta is, hogy vezessék be az uj háziipart Szabolcsban. O hajlandó akár tiz tanfolyamot is vezettetni a várm*győ különböző községeiben, mert meggyőződése, hogy igy a munkanélküliséget hathatósan csökkenthete nők, sőt a tartós é s csinos tárgyak külföldre vitelévet valutáris viszonyaink javára volnánk. Erdőhegyi J^ajos dr főispán és Virányi Sándor alispán megem'é" kezett a nagykállói reofnmátus iskoláién tett látogatásáról, aho' alkalma volt az uj tanterv szellemében folyó tanítást megghaligatni- Elismeréssel nyilatkozik az uj tantervről, amely alkalmas arrahogy a tanítvány és a tanitó között a zt a szeretettei áthatott, bensőséges kapcsot teremtse meg. amely kapocs az apa és gyermeke között van. A cSuha-tanfdlyamiaií háziiparként való bevezetésérői élénk vita indult meg a bizottságban. Énekes János, Porzsolt István, Korniss Ferenc dr értékes hozzászólása után Virányi Sándor alispán kijelentette' hogy a csuha-ipari tanfoj lyarn kérdését támogatnl fogja és