Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-18 / 110. szám

1932. május 18. JNílffRYIDÉK. 5 Az ének mint esztétikai művészet H. FEJÉR IGNÁC. Irta: Az ének intenzív érzés,, az em­ber lxmső világából származó han­gulat. Refieksze a szírnek, arcula­ta az élet folyamatának. Titokzatos melegség, sejtelmes megnyilatkozás közösmyelv, mely a föld mmden né­pének tulajdona. Hatalmát érzi a magasság épugy, miint a puszták fia. kit a fényesen kelő és hunyó napvilág tart erkölcsi színvonalon. Az élet megnyilvánulások ujjai mu­tatnak reánk. A hanghullámok ro­konárnyalatokat őriznek. A szférák zenéje, melynek andalító utjain a himpor termékenyít, a tiileveiü ju" mól oszlopok titkos éneke, a furu­lya akkordjain önuedező szerelem, az éggel ölelkező tarkarét fuvaima, az élet csiráit ébresztő légidalos zöngedelme — ki tudja nem ro­kon megnyilatkozás-e? Ki tudja, hogy e hulláimjáték nem a termé­szet beszéae-e, öröane, bánata, hol a csudás erő az érzéseket itt kitörő ott 'letárgikus álomba ringatja. A lélek nemesebb részének han­gokban nyilvánuló megnyilatkozása az isteninek eszméjét hordozza ma­gában. Ez minden népnél megvolt, mert minden népnek volt Istene. A tökéletesedés útjaim az érzések hullámai az "idők vállán előretör­tek. A költők ajkán megzendüli a dal s századok eseményéinek őre fett. Az ősnépek történetében a zsi­dó és görög zene vezet. Magyar ze~ me, magyar dal őstörténete a ho­mályha veszett. A kereszténység építőmunkája miatt az ős scytha ének, scytha dalnak csak fejfája maradt. A huinok Krisztus előtt VI. szá­zadban a mongol pusztán, majd a a Don folyó partján épugy érez­tek, dalijrtak. mlint a római győze­lem után, midőn Tokajtól kelet felé ínyuló alföldi síkságon, sátrak er­dejében : harci énekek, dicshimnu­szok között tartották az örömünne­pet. Priscus Rhétor szeriint Attila udvarában a hun daliák a harci erényeket költeményekbe vonva, fáklyák fénye mellett dalolták. Atil­lát a győzelemhőst fiatal leányok, asszonyok, csoportonkint dicsőítő, majd álomba ringató daiokka 1 töm­jénezték körül. A messzetávol derengáse azt mu­tatja, hogy a pogány magyaroknál a harc és a dal egy napon szület­tek. Szent Gellért csanádi püspök életrajzában írva van, hogy egy ké­zi buzamalmot hajtó szolgálóleány egy arrajáró társaságot bájos éne­kével elragadott. A dal a lelkek polipja, szépségében nagy erő rej­lik. Ennek tudható be, hogy I. Bé­la király, midőn a pogányság em­lékeit akarta elnémítani, a dat ere­jéhez fordult. A honimentő akcióban a kobzosok, hegedősök az ország­területén nagy szerepre vergődtek. Szent László a szabolcsi zsinaton megtiltotta a kutak, fák. kősziklák melletti 'áldozatokat, mert a daliás édekek, dalok a pogányvaüás szel­lemét lényegesen élénkítették. Má­tyás király udvarában az énekművé­szet aranykorát élte. Ebéd alatt a királyi udvarban a hősök tetteiről honinyelven kobzok kísérete mel­lett a lantosok, igricek lelkesítő dalokat adtak elő. Igy borongott, derengett a ma­gyar történelem utjain a dai, igy született meg a nemzedékek •mei­kedő lépcsőfokán a müdai, mely­nek mint szépnek, költőinek bemu­tatására a dadai felsőjárás köre fenkölt lelkű elnökének irányítása mellett Tiszaberceten vers*nyüntie­pet rendezett. A verseny országos jellegű lévén, célja az, hogy a ma­gyar dalt meiy együtt született a magyar földdel, esztétikai magas­ságra emelje. Az ősemberi a termé­szetes hevület kielégítette, de az u] időknek a zöngék, hanghullá­mok labirintjai között eszményt ma­gasságra kell emelkedníök. Fajunk­nak van lelke a dalhoz, csupán a zöngék, hanghullámok modulátioi­nak kell megtalálni a "kulcsot a szivekhez. A melegség, erő, sziniesség le­het kellemes, de ritkán művészi. E kivételes magasságba a mütörtéimi­mi utak, szabályok vezetnek. A mű­dal a képzőművészet és költészet között foglai "helyet, azért nem elégszik meg a szellemessel, az esz­iményiség leié tör. Igy lesz az eszté­tikai művészet, az érzelem ideális magasabb színvonalú megnyilatko­zás. Lehetnek az utak verőfényesek, tündéri határokat, ezüst akkordokat futhatnak meg a hanghullámok s mint ilyenek lehetnek keűemiesék, hevitők, megragadók. de ez esetbein sem mindig emelkedik a dat, ének a művészi színvonalig. A nevelés­tani szabályok a zene történetében is érvényesülnek: minden generátio­inak egy fokkal magasabbra kell emelkedni, az idő vállam kell néz­pú a horizontot. Alig van művészet, mi 'közelebb állna az ember lelkéhez, mint a műdal. Beinne hallgat az emberiség története, tenne csendül meg az ezerév akkordja. A régi hegedő­sök, dalnokok által alkotott kép­letek, erkölcsi symboiumok: F;kete városb an fehér torony látszik. Für­/dik a kacsa fekete tóban stb„ a tö­rökjárom, a Rákóczi-kesergő, Kos­suth-ébresztő, magyar nemzeti Himnusz, mind-mind a magyar tör­ténelem fóliánsai. A mai időket is a jövőnek, a daloslétek adja át. Ez az igazi história, ezt a felfogá­sok, érdekek szeriint alakítani nem lehet, a művészet, költészet örök­életet él. A hazátszerető lelkekben azért zendüljön meg a dal, "tűrjön, sírjon beinne a porbasujtott nemzet, mert misem természetesebb, hogy az ég szerelme a porok felett tavaszt rej­teget. A szép iránt fogékony lelkek tehetségek védszánnya alatt bonta­kozzanak la minden községben. Ha a myüó lomboknak, az illatos lég­nek van dalosa, mely a természet­ben tündöklő istenarcot giorifik£i­ja, legyein a községeknek is az ég. a hazaszeretet aranyszálait teregető dalosa, mert az ember nemcsak a teremtés, de a művészetben- is a föld koronája. Fischer Gyula nyíregyházi gazdálkodó este agyonlőtte magát vasárnap Pünkösd vasárnap este 7 óra táj­ban egy hatalmas durranás zavarta meg a Kiss Ernő utca ünnepi csendjét. Segítség! Valaki agyonlőtte magát hangzott a vészes ki­áltás. A hamarjában összesereglett járó­kelők megállapították, hogy a lö­vés a hárma? szániu házból jött betóau'tak a jelzett ház kapuján s'ott he i 5 igazolódott a megdöb­bentő feltevés. Az egyik főbérleti lakásban nyitott ajtók mellett köz­vetlen a tükör előtt átlőtt halán­tékkai, arccal előrebukva holtan találták Fischer Gyula 55 éves gazaálkodót. Még jóformán magukhoz sem tértek a rémülettől megdermedt emberek. Ujabb drámai jelenetek­nek lettek szemtanúi. Jajveszékelő sikoltás é s velőtrázó kiáltozás hal­latszott az udvar felől. Áttörve az ösSzcgyülem'ett nézők tömegét be­rontották a hozzátartozók, akik már a z utcán értesültek a megdöli­bent őtragédiáról. .Amikor meglát­ta a íeleség és a két felnőtt gyer­mek a családfőt vérében fagyva, összeroppanva *stek a holt­testre s görcsös zokogásoan törtek Ki A huszonhárom éves fiu egy pilla^ natíg mereven nézt« apja megme­redt tetemét m ajd a belső izga­lomtói és elkeseredéstői hajtva kiragadta apja kihűlt ujjai kö­zül a gyilkos fegyvert s ím­előtt még megakadályozhatták volna maga ellen irányította. Szerencsére azonban az első lövés nem sikerült s mire a fi u másod­szor célozni akart a kővéderimedt nézők kicsavarták a feldúlt ideg­zetű fiatalember kezéből a fegy­vert. Nemsokára megérkeztek az orvos kíséretében a hatóságok is, akik megál'apitották. hogy kétség­telenül öngyilkosság történt. A golyó a jobb halántékon hatott be ösSzeronc solia az agyvelőt s azon­nali halált okozott. 1 A megdöbbentő tragéuia mindenütt nagy részvé­tet keltett Fischer Gyulát sokan ismerték és Szerették; tisztelői és barátai tanácstalanul állnak kihűlt teteme előtt Egyesek 'Szerint gyó­gyíthatatlan betegsége miatt kö­vette el végzetes tettét, viszont akacinak olyan feltevések js, hogy Fischer Gyulát teljésen ártatlanul egy perbe keverték bele s atkíállott izgalmak s betegsége is annyira megviselték, hogy az összeroppant­idegzetű emb^r nem tudott ural­kodni impgán s a "halálba menekült. Állítólag a nyíregyházi "kir. ügyészség elnökének irt egy négy­oldalas leveiet s ebben föltárta ön­gyilkosságának okát. A hatóságok a temetésre az en­gedélyt megadták. "Fischer Gyulát tegnap délután temették ei nagy részvét nrellett. tfjB Virányi Sándor alispán elismerően nyilatkozott az új tantervről A vármegye közigazgatási bizott­ságinaki májú 5 havi ülésén Benkő András kir. tanfelügyelő jelenté­sében beszámolt a vármegyében rendezett 18 pedagógiai szeminá­rium sikeréről. Az iskola iránt val óérdaklődés erősítését eredmé­nyezte, hogy a szemináriumok egyikén megjelent Erdőhegyi La­jos dr főispán és Virányi Sándor 10 napos olcsó vásár Folyó hó 17-től 10 napig a következő cikkek mélyen leszállított árban kerülnek eladásra: Női selyemharisnya ... .. Horgolt női blousok Férfisoknik párja Gyermeksoknik párja Műselyem reformnadrágok Mintás müselymek 2'80 helyett 2-— pengő 5'— pengő 60 és 80 fillér 50 fillértől 2-60 helyett 1*90 pengő mtr. 110 pengő Színes és fehér panamavászon ... mtr. l-30 pengő Ungár Lipót áruháza Nyíregyháza. lf>77-S alispán is. A ker. tanfelügyelő fei­hívt a a bizottság figyelmét a ten­geri csövet ledő levelekből, a »cs uhábói« készült tárgyak tártós­ságára és Szépségére. Egy olyan cs uhako->arat be is mutatott és a bizottság tagjai meggyőződtek arról, hogy a cs uha valóban kitűnő anyag a háziiparra. Benkő András tanfelügyelő javasolta is, hogy ve­zessék be az uj háziipart Sza­bolcsban. O hajlandó akár tiz tan­folyamot is vezettetni a várm*győ különböző községeiben, mert meg­győződése, hogy igy a munkanél­küliséget hathatósan csökkenthete nők, sőt a tartós é s csinos tárgyak külföldre vitelévet valutáris viszo­nyaink javára volnánk. Erdőhegyi J^ajos dr főispán és Virányi Sándor alispán megem'é" kezett a nagykállói reofnmátus is­koláién tett látogatásáról, aho' al­kalma volt az uj tanterv szelle­mében folyó tanítást megghali­gatni- Elismeréssel nyilatkozik az uj tantervről, amely alkalmas arra­hogy a tanítvány és a tanitó kö­zött a zt a szeretettei áthatott, bensőséges kapcsot teremtse meg. amely kapocs az apa és gyermeke között van. A cSuha-tanfdlyamiaií háziipar­ként való bevezetésérői élénk vita indult meg a bizottságban. Énekes János, Porzsolt István, Korniss Ferenc dr értékes hozzászólása után Virányi Sándor alispán kije­lentette' hogy a csuha-ipari tanfo­j lyarn kérdését támogatnl fogja és

Next

/
Thumbnails
Contents