Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-18 / 110. szám

1932. mlá)us 18. egyelőre két tanfolyam 1 költségeiről gondoskodik, taig a harmadik tan­folyami megrendezését bizonyára Nyíregyháza város vállalja. Reményi Lajos nagysikerű társadalomtörténeti előadása a Kereskedő Ifjak Egyletében Nem nagyszámú, de lelkes kö­zönség előtt tartota meg Remé­nyi Lajos tanár a »Társadalom fej­lődése Magyarországon« cimü elő­adását f. hó 12-ón a Kereskedő If­jak Egyletében. A fiatai előadó minden egyes szaván, mondatán ér­zett az a feltétlen biztonság, ameiy­lyei tárgya felett uralkodott, de nemcsak a biztonságot érezhettük ki előadásából, hanem a rajongó szeretetet és komoly elmélyülést is, amely az anyag feldolgozásánál ve­zette. Az ősmagyar társadalom szerve­zetének ismertetésével kezdte elő­adását, rámutatva a vérszerződés tiszta, egészséges demokráciájára. Ismertette ezután a Szt. Isván ál­tal átszervezett társadalmat, az egyes rendek kialakulását, a job­bágyság keletkezését. Kimutatta, hogy a jobbágyság eredetileg egy szerződéses viszony volt, ameiy a jobbágyoknak, ha nem is fényes, de emberi életet bjztositott és csak későbbi, mikor a főnemesség és fő­papság a királyi hatalom rovására elhatalmasodott, lett azonossá a jobbágyság a szolgasággax. Addig azonban, mig a jobbágyság egyet­len mentsége: a szabad költözködé­si jog csorbítatlan voft, a túlságos kizsákmányolás elten legalább ez­zel védekezhettek. Az idők foiya­mán azonban ettől is megfosztot­ták őket és igy az elkeseredés min­den eszközt megragadtatott a sze­rencsétlen emberekkei, ami csák némileg is a felszabadulás, vagy legalább is a láncokon való tágí­tás reményét csillogtatta meg előt­tük. Eleinte vallásos jellegűek vo'­tak ezek a mozgalmak, minit a husz­szita, majd a bogumil mozgalmak, de a vallási kérdések mögött, mint kísérő, sőt mint indító, mozgató erő mindig ott érezhetjük a gazda­sági. társadalmi elnyomatást is. A mozgalmak, bár mindig fanatikus hittel és lelkesedéssel voltak telít­ve, a túlerővel, vagy még inkább a jól felfegyverzettséggei szembeira mindig leveretésre, pusztulásra voi tak kárhoztatva ép, természetesein óriási vérveszteséget kövételtek. — Bárhilyeni súlyosak voltak is ezek a veszteségek, a jobbágyságot vég­leg megtörni sohasem birták éS'igy később már inem is vallási, hanem kifejezettem gazdasági jelszavakkai követik egymást a különböző pa­rasztlázadások, amelyek legvére­sebbje a Dózsa-féle i 514-es lázadás volt. Közben nem felejtkezik meg az előadó, hogy meghajtsa az elis­merés zászlaját a Hunyadiak ne­mes és az akkon viszonyokhoz ké­pest korukat messze túlhaladó fel­világosodottsága előtt. Megállapítja hogy ugy a nagy kormányzó Hu­nyadi János, mint fia Mátyás király uralkodása alatt emberséges sors(a volt a jobbágyságnak, de Mátyás halála utáin folytatódott, sőt még jobban kiéleződött az elnyomatás, kizsákmányolás, ami végre is a már fentebb, említett Dózsa-féle lázadá­sig vezetett. Megállapitottaa az elő­adó, hogy a mohácsi vész egyenes következménye volt ennek az áldat­lan .állapotnak, mert a jobbágyság elkeseredettségébein nem tanúsított érdeklődést a veszedelemmel szem­ben, sőt talán kivánjta is a török győzelmét, mert attól sorsa enyhü­lését várta. A Habsburg-török ura­lom alatt mit sem javul á helyzet és igy egymást k övetik a véres, siker­telen lázadások. Sorra ismerteti a XVI., XVII. és XVIII. század küz­delmeit, külön megemlékezve az 1703-bajn ugyancsak parasztháború­nak indult, de Rákóczi Ferenc ve­zérlete alatt nemzeti harccá fejlő" dött kuruc-labanc háborúról. Is­merteti 111. Károly, Mária Terézia^ majd II. József jobbjágyvédő intéz­kedéseit amelyeknek azonban a ne­messég kapzsiságán, embertelensé­gén meg keli'eti töriűök. Az utolsó nagyobb megmozdulás az erdélyi oláh pirasziok: lázadása volt ebben a korban, de ezzel egyidejűleg már kezd ébredezni a felvilágosodás szelleme és ezzel a megváltás re­ménysége. A mult század negyvenes évei mind nagyobb számban adják azokat a férfiakat, akik a hazafisá­got nem a hatatomszerzésre használ ták fel, hanem azzai felvilágoso­dott, emberies gondolkozást egyesí­tettek és igy /Széchenyi, Kossuth, Deák munkássága előkészítették a talajt a rendi társadalom meg­ostromlására és a jobbjágyság intéz­ményének eltörlésére. Az 1848-as forradalom első lépésé voft a job­bágyság eltörlése, ugy, hogy a meginduló, sajnos szomorú végetért szabadságharcban már a magyar nemzet nem a kevésszámú kiváltsá­gos nemességből, hanem 7—8 mu­lió dolgos, szorgalmas és tettre­kész emberből állott. Így a rendi­ség és jobbágyság közötti évezredes harc megszűnt és helyébe más esz­közökkel bár, de a szintén elkesere­dett osztályharc lépett. Erről azon­ban már csak a jövő történetírója fog tudni irni, kritikát mondani. Előadásában az előadó olyan doi gokról és eseményekről beszélt, a­melyekrői az iskolában mindnyá­ajin tanultunk, olvastunk, de az ese­mények megokolásánál, azok ma­gyarázatánál már teljesen u 1 ^'szem­pontokat vetett fel, uj megállapítá­sokra jutott és igy bizonyos, hogy aki a mindvégig nívós, a figyel­met lekötő előadást végighallgatta, máskép fogja látni a történelmi ösz­szefüggéseket, mint ahogy azt az iskolában tanulta. Az előadónak pedig, ugy hisszük, ez volt a célja. I 29-én a szomszédos vármegyék iparossága együtt tárgyalja meg az iparos­sérelmeket a nyíregyházi iparosokkal Május 29-én nagy íparosértekez­let lesz Nyíregyházán az Ipartes­tület székházában. Az értekezleten résztvesznek a budape sti> miskolci, debreceni fpár- és kereskedelmi kamarák elnökségének küldöttei, a nyíregyházi, szabolcsvártanlegyei, községi, hajdúsági, beregi, szat­mári. borsodi. neves vármegyei, Debrecen és Miskolc váro si> zeimlp­léni ipartestületek elöljáróságának küldöttei. A monstre iparosérte­kezlet rendezői ezúton is felhívják valamennyi iparos figyelmét a má­jus 29-i tanácskozásra. amelyre minden iparost meghívnak, hogy indítványaikat, észrevételeiket, fel­fogásukat kifejezésre juttassák. Az értekezleten szóbakerül és (megvi­lágítást nyer minden olyan kérdés, ajmely ma a kisiparosságot érdekh, minden sérelem > amely elviselhe­tetlen s ullyai nehezedik az iparos­ságra. Az értekezlet után olcsó ebéd lesz, amelyre már most kéri a jelentkezést a rendezőség. Védekezési eljárás a dohány trypsz betegsége ellen Tanulmányút Orosra. II. A szárazság ellen kapával véde­kezhetünk és neffnl kétszer keh dohányt kapálni, tmint ahogy az a dohányosokkal kötött Szerződé­sekben van előírva, hanet* annyi­szor, ahányszor a t aIaj összeülepe­dik vágy meggyomosodik. Az csa^ csak csalás, "hogy a dohánypalán­ták pKefiől először a földet elhúz­zák és másodszor azt oda vissza­emelik. Ezzel az eljárással több' kárt teszünk, mint hasznot. (Jgy keir a dohányt megkapálni, mint a cukorrépát. 'A kapálással a földet megmozgatjuk, meglazítjuk és por­hanyitjűk, a rögöket apróra tör­jük, a gyomokat irtjuk, de a föl­det megforgatni nem szabad, mert azzal a talajt csak szárítjuk és az őszi talajnedvességet elpárologtat­juk. Helyes kapálással sokkai egészségesebb, nagyobb mennyisé­gű és jobb minőségű dohányt ter­melhetünk. H a szükséges, ötször is kapálni kell. Tarka, fehér erezetű és fehér pontozatu dohánypalántákat kiül­tetni nem szabad, mert azok bete­gek, vagy a trypsz rágástól elgyen­gültek. A fehér-erüség állati "be­tegség, melyet a trypsz rovar (at­ka) okoz. Ez egy igen 'kicsiny, sz abadözemmel alig látható állatka. Ez a rovar a dohánylevél sejtjeiből a levélerek mentén, kiszívja a táplá'ó nedveket és •záltai azokon tehér vagy sárgás foltokat Idéz elő. Mivel ez a rovar igen szapora és évente 4—5 generáción át szapo­rodik, azért, ha meglepi" a dohány­leveleket azokat teljesen értékte­lenné- teszi. Ezen kártevő ellen el­sősorban a gyomok kíméletlen in­tásáv-al kell" védekezni, mert eze­ken a gyomokon van a trypSz e/ső nemzedéke és a későbbiek az éredő leveleket támadják meg és teszik értéktelenné. A gyomokat a trá­gyatelepek körül is irtani kei. és a melegágyak körül mindaddig folytatni kell a gyom irtását, míg a melegágyakat a kiültet és után, meg nem semmisítjük. Julíus 5-ig a megmaradt palántákat ei keli égetni, vagy aláásva méss zei leön­teni. Ugyanekkor a trágyát is el kell vinni a telepről olyan helyre, ahova dohány nem kerül és ott azonnai alá kell szántani. A trypsz a dohánylevél alsó lapján tartóz­kodik és csak a törésnél mászik fel a fevelek felső felületére és ezért egyszerű permetezéssel azok ellen eredményesen védekezni »em lehet. A trypsz ellen a dohánypa­lántákat 2 ezrelékes nikotin oldat­ba kelt ültetés előtt egyenkint bele mártani, mint ahogy azt a királytelki uradalomban igen ered­ményesen teljesítettek és bebizo­nyosodott, hogy ezen eljárást na­gyobb területeken is ellehet vé­gezni- A dohánypalántákat a me­legágyakból sérülés nélkül kell kiszedni és ezért a melegágyakat előző nap este bőségesen megkeli öntözni, hogy a föld felpuhuljon és azonkívül a vékony gyökeret között minél Több földrészecsks tapadjon meg, mert az ilyen .pa­lánták gyorsabban és jobban meg­erednek. (Vége köv.) — A Divat Record május száma megjelent és k*ph*tó Ujságboltban. Ára 1.20 P. 15H az RÖPLAPOKAT íertünk hivftdfbaft kéaeft » JóBA-nyemda. MÁJUSI AJÁNDÉK. •u Minden vevőnek, ki cégünknél készpénzért vásárol, tekintet nélkül az összeg nagyságára, szigorúan szabott árainkból a lefizetett összeg után a jobboldali szelvény ellenében pénztárunk lOVot készpénzben visszatérít. Ezen rendkívüli kedvezmény csakis május 1-től május 31-ig tart. SZÉKELY, GYŐRI és MORVÁI kész férfi- és fiuruha kereskedők. — Országosan elismert mértékszerinli uri szabósága. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 2. — Telepek: Miskolc, Győr és Nyíregyháza. Ezen szelvény tulajdonosának neve ........ lakhelye bármely összegű készpénz­vásárlásnál 10*/o -ot térit vis«za készpénzben Székely, Győri és Morvái cég kizárólag május hóban. Név és lakhely pontosan kitöltendő 2888-7

Next

/
Thumbnails
Contents