Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-31 / 120. szám

Nyíregyháza, 1932. május 31 Kedd *vto»vam. 120. sz. POLITIKAI NAPILAP BMaetésl árak helyken ás vidéken : 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 58 L • ára: hétköznap 16 *., vasárasp M f. HEBB Felelés JOBA ELEK VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Saécfcenyi-át 9. szám. — Telefonszám: 1- 30. Htedetéaeket az UjságboH is felvesz. Bethien-u. 2. Nyíregyháza iparosságának érdeme a nagy iparos kongresszus, amelyen az ország kisembereinek vágyai jutottak bátor kifejezésre Kállay Miklós dr. államtitkár a kamatrednfeciö követelése mellett foglalt állást a naggyűlési követő banketten Nyíregyháza iparosságáé, első­sorban az ipartestület elnökének és alelnökének, ifj. Tóth Pálnak é» Mayer Istvánnak, továbbá az ipar­testület elöljáróságának hálás el­ismerésre méltó érdeme a tegnap lezajlott nagy iparo sgyütós, amely országos méretűvé lendült és ame­lyen egész Magyarország kisiparo­sainak panaszai, vágyai jutottak impozáns kifejezésre a vasárnap délelőtt lezajlott több órás gyűlé­sen és a mintegy hatszáz terité­kes banketten. Az impozáns gyűlés eleinte a tiszántúli ipartestületek közös elöl­járóság! ülésének készült, de az ülés terve megmozgatta az egész ország iparosságát és az előljáró­sági ülésből monstre iparosgyülés lett. 1 Az iparosnap jelentőségét or­szágos vonatkozásúvá tette a volt kereskedelmi államtitkárnak, dr Kállay Miklósnak és az iparosok harcos védőjének és diadalmas ve­zérének, Nyíregyháza váro s képvi­selőjének részvétele és felszólalá­sa. Éber Antai dr a délelőtti nagygyűlésen mondott frappáns beszédet, amelyben különösen a Szociáldemokraták nemzetellenes magatartásának komoly elvi bírá­lata váltott ki messze kiható, aka­ratot irányító határt, Kállay Mik­lós államtitkár pedig a gyűlést kö­vető banketten Szólalt fel és elra­gadó elánnal "hangoztatta a munka megindításának, a tőke akcióba lé­pésének, a kamat leszállításának, az adósságok revíziójának 'szükséges­ségét. Kiemelkedő eseménye volt az iparo snapnak Bencs Kálmán dr m. kir, kormányfőtanácsos polgármes­ter felszólalása is, aki kimutatta, hogy Nyíregyházán az iparosság i s a városi hatóság kezdettől fogva olyan kölc sönösen áldásos kapcso­latban van, hogy e tekintetben pél­daképül szolgálhat bármely város­nak. A nagy iparosnapról a követ­kezőket jelenti tudósítónk: Vasárnap kora reggel nemzeti­színű szalfago s iparos-rendezők szállták meg a Máv. pályaudvarát. A nyíregyházi ipartestület küldöt­tei zászlójuk alatt vonultak kí, hogy az ország különböző részeiből érkezett iparostestvéreket méltó­képpen fogadhassák. A rendező­ség élén ifj. Tóth Pái elnök, Mayer István alelnök, Garay Gyula, az Iparo sifjak Önképzőegyletének el­nöke, dr Bálint István ügyész, Magéra József jegyző tevékeny­kedtek. Kevéssel 9 óra előtt befutott a miskolci Filléres Gyors zászlókkal díszített vonata. A szerelvény, amely tizenhárom koc sibói állt ke­reken ezer e mbert hozott Miskolc­ról és kornyékéről a nyíregyházi iparosnagygyülésre. Az érkezők vi­dáman, kendőlobogtatássai érkez­tek. A Miskolci Iparos Polgári Dalegylet Kiss énes karnagy ve­zetésével zászlósán vonult fel a perronon. A kitűnő dalárda rá­zendített a hazafias jeligére: Daltól zengő s zabad haza A honfi legszebb jutalma, Iparosé a munka, dal Tied, hazám> — a diadal. ' A nyíregyháziak meghatottan fo­gadták a szép jeligét, majd tüzes szabadság dal szárnyalt fel érce­sen a miskolci iparosok ajakáról. Az ipartestület zászlaja alatt ifj. Tóth Pái elnök lép elő és szí­vélyes szavakban köszönti a mis­kolciakat, akiknek élén Stimm'La­jo s építész, a miskolci ipartestület elnöke válaszol lelkes szavakban. Meghatottan köszönte meg a me­leg fogadtatást és kiemelte a nyír­egyházi ipartestület érdemét az egységes iparosfront kialakítására irányuló munkásságban, amely ez­után a nagyszerű kezdeményezés' után az eddig gyarmati sorsban tengődő vidéki városokat erős ön­álló centrumokká fejlesztő ellenáll­hatatlan törekvéssé erősbödik. A kezdeményezés Nyíregyháza érde­me, amelynek iparossága megért­vén az uj idők szellemét, egység­be tömörítette az ország iparos­ságát. A miskolciak lelkes fogadása u rán Szeretettei ölelte keblére a nyíregyházi iparosság a budapesti, a dunántuíi, a debreceni s az or­szág több más vidékéről érkező iparosságot is. Az érkezők szakasz­ba tömörültek. Magyarruhás leá­nyok álltak virágfüzérként a zász­lós sor élére és megindult a me­net a városba. Az iparosság a székházban tartandó közgyűlésre vonult. Egy nagyobb miskolci csa­pat a váro s nevezetességeit tekin­tette meg. A Hősök Szobra és Koss uth Lajos szobra előtt kegye­lettel állt az idegenek 'sokasága és a Miskolci Iparos Dalegylet négy-négy gyújtó hatású dalt adott elő. A város tereit és ut­cáit a bordó-arany Szines miskolci jelvényt viselő látogatók özönlöt­ték el, az érkezők nagy része azon­ban áz iparo s székház termeit töl­tötte meg szorongásig. A közgyűlés A menet díszes nemzetiszínű zászlók alatt, cigányzeneszóval a székház elé vonult, ahol a mis­kolci Iparosdalárda jKiss Dénes karnagy vezetésével a Himnuszt énekelte el. Megkapóan szép ünne­pi látványt nyújtottak a Székház er­kélyén felsorakozó magyarruhás lá­nyok, akik virágesőt szórtak a ven­dégek elé. Az erkélyről Hogyan Mihály a nyíregyházi ipartestület alelnöke üdvözölte a vendég iparosokat a nyíregyházi iparosság nevében, meg-megujuló lelkes éljenzés köz­ben, majd a példás rendben fel­vonuló közönség percek alatt zsú­folásig megtöltötte a székház dísz­termét. ahol a Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza ipartestületei által egybehívott 'ipartestületközi gyű­lést tartották meg. Az elnöki emelvényen ott láttuk Kállay Miklós ny. államtitkárt, dr. I Erdőhegyi Lajos főispánt, dr. Mi­• kecz László vm. főjegyzőt, Éne­kes János p>ápai prelátust, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfő­tanácsos. polgármestert, dr. Éber Antalt. Nyíregyháza város ország­gyűlési képviselőjét Szohor Pál városi főjegyzőt, Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgatót, Vietó­risz József dr. c. főigazgatót, Zom­borszky Dániel díszelnököt, Hoff­mann Mihályt, az Omke elnökét és ifjú Tóth Pált, a nyíregyházi ipar­testület elnökét; a vendégek kö­zött dr. Oyulay Tibort, a Budapesti Kereskedelmi Kamara főtitkárát, a debreceni Kereskedelmi és Iparka­mara részéről Zelinger Ede alelnö­köt. dr. Radó Dezső főtitkárt és dr. Harsányi Imre ügyv. titkárt, Fodor Dezsőt, a miskolci Kereske­delmi és Iparkamara elnökét, Vágó Jenőt, a Szabómesterek Országos Központi Termelőszövetkezeté­nek igazgatóját, Lajtha Rezsőt, az Országos Kézmüvestestület etnökét. Nagy Józsefet, a debreceni ipar­testület alelnökét, Periaky Györ­gyöt. az Országos Kézmüvestestület igazgatóját, Kovacsek Ferencet, a Kőművesmesterek Országos Szövet­ségének elnökét és még sokan má­sokat az iparostársadalom repre­zentánsait. Tóth Pál elnök testvéri összefogást sürget A gyűlést a miskolci iparosda­lárda a Hiszekegy énekével nyitot­ta meg. A megjelentek áüva hall­gatták végig a magyarság fensé­ges imájának akkordjait, majd az elnöklő ifjú Tóth Pát emelkedett szólásra. Értékes megnyitójában ki­fejtette, hogy a gazdasági ka­tasztrófa a legvégzetesebbien a ma­gyar iparostársadalmát sújtotta. Hangsúlyozta, hogy az ország ipa­rostársadalma e súlyos helyzetből csak a testvén összetartás hatal­mas erejével juthat ki, ha vállve­tett erővel igyekszik elhárítani a tornyosuló nehézségeket. E lelkes ovációval'fogadott be­vezető után üdvözölte a vendége­ket. majd a politikai felszólalások mellőzését kérve, a gyűlést meg­nyitotta. Az elnöki megnyitó utfn Stímlnl Lajo s, a miskolci ipartestület el­nöke méltatta a gyűlés jelentősé­gét. Beszéde során rámutatott, hogy a világháború után egy gaz­dasági világháború vihara vonult végig, amely a magyar társadalmat készületlenül találta. Ennek a gazdasági háborúnak pu sztitó erejét érzi ma á magyar nemzet egyeteme s gazdasági éle­tünk vezetőire hárul "a feladat, hogy megfefelő korszerű refor­mokkai a fenyegető katasztrófát elhárítsa. Az iparosság helyzete kétségbeejtő, hosszu> de feltártóz­hatatlan halódásban szenved, pe­dig áldozatkészsége, önmérséklete és fegyelmezettsége előtt csak há­lával adózhat a nemzet. Majd az iparo stársadalom kí­vánságait tolmácsolta. Az iparos­ság dolgozni, termelni akar —. úgymond — hogy a létminimumát megszerezze. A terhek igazságos elosztását kívánja, azonban e prob­lémák megoldásához az egész nem­zet egyesjtett erejére van szükség, Ara ÍO íillér

Next

/
Thumbnails
Contents