Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-31 / 120. szám

n JW^ÍRVIDÍK. 1932. május 31. mert a pártpolitika nejmi oldhatja meg. Lelkeden fogadott beszéde végén kérte, hogy á gyűlés küszöbölje ki a pártpolitikát, de a felszólalók — ^genis mondják meg, ami a Szivükre sulyosodik, tárják fel "a meztelen igazságot, mert meggyőződése, hogy az itt elhangzottak, nem pu

sztába kiáltott szavaké Hosszantartó tapssal adott kifejezést a gyűlés a felszólalóval való együttérzésének, majd Nagy József a debreceni Ipartestület alelnöke tolmácsolta Debrecen váro

s iparosságának üdvözletét, míg Zefönger Ede a debreceni Iparka{ mara alelnöke a Kamara nevében üdvözölte a megjelent iparosságot. Ezután Fodor Dezső a miskolci Iparkamara elnöke a miskolci iparostársadalom szolidaritását tolmácsolta és hangsúlyozta, hogy a nyíregyházi y>aro

sok nemes" törekvése, egy az ország összes iparosságának törekvéseivel. Hoftmaim Mihály a nyíregyházi kereskedők és Gazdák Körének, valamint az Omke helyi Tiókjának elnöke felszólalásában azt hangoztatta, hogy az iparos és kereskedő osztály érdeke közö^ s a Kereskedők nevében a kisiparosok mozgalmának síkerére az isten áldását kérte. Határozati javaslatok A felszólalások után Kovácli Lajo

5 a miskolci Ipartestület titkára a való tényekre élesen világító beszéd keretében mutatott az iparosság bajaira és a 'debreceni, miskolci és nyíregyházi ipartestületek nevében a következő határozati javaslatot ajánlotta elfogagadá

sra, viharos helyeslés közben: »Felkéri az iparosgyülés a m. kir. kormányt, hogy a falu népe termelési és kereseti viszonyainak a megjavítása és ezzel fogyasztóképe

sségének az emelése érdekében Sürgős és intézményes lépéseket tegyen. ' Addig is, amig ezek az odázhatatlan kormányzati tények hatásaikban kibontakozhatnak, felkéri az iparosgyülés a m. kir. koifmányt, hogy a városok "hatványozott múnkainségét enyhítendő tegye lehetővé, hogy a kisebb építkezések bitelbázisaiként megjelölt M AB lés OTI tartalékok, nemkülönben az ugyanezt a célt Szolgáló LÁB kölcsönök a nehézkes bürokrácia és protekcionizmus kikapcsolásával sürgősen rendelkezésére bocsájtassék a gazdasági életnek. Sürgeti az iparosgyülés az állam intézményes beavatkozását a hitelélet terén lábrakapott és most már a katasztrófa árnyékait előrevető visszaélésekkel szemben.— Kén az iparosgyülés a m. kir. kormányt, hogy a karteimegállapotíásokról szóló 1931. évi XX- törvénycikket becsületesen, őszintén, — a gazdasági élet nyugalmának és biztonságának helyreállításáig egyedül és kizárólag a fogyasztói érdekek szemmeltartásával hajtsa végre. 1 ( Addig is, amig eme intézkedéseknek hathatós eredményei mutatkozhatnak, — kén az iparosgyülés a kisiparosság htellei való közvetlen megsegítését és ennek a segítségnek a bürokrácia és drágítás megakadályozásával közvetlenebbé tételét, vagyis a kisipari hitei centralizációját. Kéri az iparo

sgyülés a m. kir. kormányt, adjon tehermentes adóamneSztiát az önhibájukon Idvü' bajbajutott kisiparosságnak. Kéri, a Viszonyok javultáig az árverések mellőzését és mindazoknak a letiltási intézkedéseknek a Jeálütását, amelyek nemcsak az iparos becsületét kezdik ki, de válságos helyzetében katasztrófát zúdíthatnak reá. Kén az iparosság az adóterhek gyors és hatékony enyhítését, az adózó becsület-védelmére a bevallások respektálását. A kereseti adónál "is az adómentes létminimum bevezetését, a .kettős címen yaló adózásnak a kiküszöbölését, a feldolgozó iparnak a forgalmiadó alóli teljes mentesítését. Kén az iparosgyülés a m. kir. kormányt, tűzze mielőbb napirendre a társadalombiztosítás teljes átszervezését az autonómia visszaállításával, a bürokrácia gyökeres leépítésével, az u- n. öregségi rokkantsági ágazatnak a szüneteltetésével, a tartalékoknak kisipart hitel céljaira való rendélésével, — nehogy ez az alapjában véve legemberiesebb célok Szolgálatába rendelt intézmény éppen azoknak a rétegeknek a pusztulását siettesse, amelyek annak fenntartására rendeltettek. A határozati javaslatot a gyűlés egyhangúlag elfogadta, majd Szendrey Sándor debreceni ipartestületi előljáró, a közmunkákkal kapcsolatban olvasott fei határozati javaslatot, amelyben tütakozá

sának adott kifejezést azért amiért az árajánlá

sokat súlyos illetékekkel terheli meg a kormány. Horovftz Vilmos debreceni ipartestületi elöljáró az OTI elviselhetetlen adóterhei ellen, Liber Gyula debreceni előljárósági tag a közüzemek leépítése érdekében, Jutiász István miskolci előljárósági tag pedig a kartellek és a bankok ellen olva

sott fel határozati javaslatot, illetve intézett éles támadást míg KWaCseK Ferenc a Kőművesmesterek Országos Szövetségének üdvözletét tolmácsolta, az iparosság megszervezésének sürgős szükségét hirdette s végűi kifejtette, hogy az iparosság helyzetén csak munkaalkalmak teremtésével lehet enyhíteni. Éber Antal: A polgárság ellenségei a szociáldemokrácia és a bürokrácia A határozati javaslatok elfogadása után általános érdeklődés közben Éber Antal dr. emelkedett szólásra. Mint a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke üdvözölte a gyűlést, majd az iparosság önfelegyeltmezettségét, mint követendő példát állította az egyetemes magyar társadalom éléBeszéde során érdekes statistztikai adatokikai bizonyította, hogy Budapesten közel 195 ezer kisiparos van a 1 00 ezret számláló Ipari munkássággal szemben s annak dacára. hogy a kisiparosok kétszer annyian vannak, mint a szociáldemokraták^ mégis sokkal kisebb számban vannak képviselve a politikai forumokon, mint azok. Ezután az életből merített érdekes példákkal igazolta, hogy a kisiparos képtelen adótartozásainak állandóan emelkedő kamatait megfizetni és az adótartozások 60 havi részlettörlesztésének bevezetését sürgeti a kormánynál, mert szerinte csakis az ilyen hosszú időre szabott részlettöríesztési "kedvezmény enyhíthet az iparosok nehéz helyzetén. Hangsúlyozta lelkes helyeslés és felzúgó tapsvihar közben, hogy a magyar p olgán társadalomnak két front ellen kell küzdenie : a bürokrácia és a szocializmus ellen. Ma az egész magyar p olgán társadalom — úgymond — a megélhe|tésért kiizd s ebben a harcban szem be találja magát a vaskalapos bürokráciával és a szociáldemokráciával. az iparosság és kereskedelem érdekeinek elszánt ellenségeivelA szociáiisták a közüzemek fentartása mellett A legutóbb tartott OTI gyűlésen a szociáldemokrata igazgatósági tagok a kisiparosoknak aztt a követelését, hogy a 1 2 százalékos késedelmi kamat helyett ezentúl csak 8 százalékot fizessenek. leszavazták. Miért ? — Mert a terhek csökkenése, az iparosság lelki megnyugvását idézné elő, ami nem kedves a szociáldemokratáknak. A szociáldemokraták és bürokraták együttesen tartják fenn a közüzemeket, amelyeknek gyilkos konkurenciájával az iparosság nem versenyezhet. E két ellenség felett csakis a polgári eszmének, gondolatnak ápolása a legfontosabb nemzeti érdek. Éber Antal hatalmas beszéde óriási lelkesedést váltott ki a hallgatóság között. Percekig ünnepelték az illusztris szónokot, aki nem ícsak a nyíregyházi, hanem az egész de minősége és nagysága a régi. Segít önnek takarékoskodni. Eves Hutter ország iparossága között nagy népszerűségnek örvend. A lelkesedés kitörő megnyilvánulásának lecsillapító val S'-hwa.rtz Dezső miskolci előljárósági tag sorolta fel az iparosság panaszait, Valkó Pál nyíregyházi előljárósági tag pedig a tatarozandó házak adómentességét kérte, valamint azt kívánta, hogy az újonnan épült házak után nem 1 o, hanem 30 évi adómentességet kapjon az építtető. A felszólalásokat ifjú Tóth Pál ipartestületi elnök ama propoziciója fejezte be. hogy az elfogadott határozati javaslatokat a nyíregyházi elnökség a debreceni és miskolci elnökséggel együtt készítse el s küldöttség utján terjessze a kormány elé. Végül a közgyűlést a miskolci iparosdalárda a Szózat eléneklésével zárta be. Hatszáz teritékes bankét az iparosok székházában A közgyűlés alatt a százakra menő sokaság megszállta a székház minden termét, folyosóját. Künn hatalmas zápor zuhogott, benn a székházban a forró hangulatu közgyűlés után a népes banketre készült a székház kitűnő gondnoka. Sóvári Ferenc reggel óta permanenciában álló személyzetével. A

1 nagyteremben szorosan egymás mel lett áliitják fel az asztalokat^ a magyarruhás lányok a színpadon kapnak helyet. Rácz Mara- zenekara a karzaton van. Szalay Pál freskója előtt a Miskolci Iparos Dalegylet sorakozik fel. A termeikben a nyíregyháziak a vendégeknek engedik át a helyet, mert öt-hatszáz ember várja az ebédet és ilyen óriási tömeg elhelyezése szinte emberfeletti feladat. De helyet kap mindenki. 'Tüntető taps és éljen viharzik fel. amikor Kállay Miklós dr., Erdőhegyi Lajos dr. főispán, Éber "Antal dr., Bencs Kálmán dr. lépnek a terembe kíséretükkel. A miskolciak színesen daloló kara Detnény Szerenád-ját ad ja elő, majd Rácz Marci zenekarának muzsikája arat ünneplő tapsot a Rákóczi nyitány klasszikus szépségű előadásával. Emelkedett. lelkes hangulat, a magyarruhás leányok képeslapot, virágot árusitanak 1 S&enállhatatlan kedvességgel. Az ebéd ízes, bőséges, a kiszolgálás az óriási tömegben is megfelelő. Az első köszöntőt Erdőhegyi Lajos dr. főispán mondja. Tömör, ünnepélyes mondatai a történelmi erejű nevet, a hős vezérnek nagybányai Vitéz Horthy Miklós kormányzó nevét emelik a szivek , paizsára. Zúgó, hatalmas éljen, az iparosok állva hódolnak a Nagyúr neve. a magyar reménységek diadalmasan fényíő csilljaga előtt. Ifj Tóth Pál. a nagygyűlés fáradhatatlan étaöke dr. Kállay Miklós ny. államtitkárt és dr. Erdőhegyi Lajos főispánt köszönti az iparosság mély és igaz hálájával, mint a magyar iparos érdekek önzeüen harcosait, akikre mindenkor számithat minden magyar iparos. Kállay Miklós dr. államtitkár: A szociáldemokraták nem demokraták Amikor Kállay Miklós dr felemelkedett néma csend ülte meg a székház hatalmas termét. Ez a beszéd nem részletkérdéseket boncolgatott, hanem generális megoldását eszméltette a gazdasági bajoknak. — A gyűlésen azért nem Szólaltam fel — mondotta — hogy meghallgathassam azokat a • j>anaszokat, amelyek az iparosság egyetemét érintik. Csendes hallgató voltam, aki figyelt és a ki-