Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-29 / 119. szám

flyiregrháza, 1932. május 29. » Vasárn

ap IiIIY- évfolyam. 119. s?. POLITIKAI NAPILAP Etófteetesi Arak helyben és vidéke* : 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 59 I. ára: hétköznap W f« vasáru** If L AlapMotta : JÓBA ELEK Felelés szerkeszt*: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1 —30. ttxletésekeiazUjságboH is felvesz. BetUen-u. 2. A társadalombiztosítás határkövei Irta: Erődi Harrach Tihamér dr. országgyűlési képviselő A társadalombiztosítás intézménye Magyarországon immár több mint negyven évi 'múltra tekinthet vissza. Az ipari és gyári alkamlazottak betegség esetére való segélyezéséről szőlő 1891. XIV. t.-c. megalkotásával — tehát nem néhány évvel ezelőtt — hívta életre a törvényhozás a társadalombiztosítás intézményét, amely a magyar törvényhozás első szociálpolitikai alkotása volt és egyben alapja lett a társadalombiztosítás további kiépítésének. Nem akarom ennél a megállapításnál figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy hazánkban mSr ennek a törvénynek életbelépése, tehát 1891 áprüis 14-íke előtt is láthatók bizonyos nyomai a társadalombiztosítás íigyjé^iek^ Utalok e tekintetben az 1884. XVII t.-c.-ben foglalt ipartörvény 142. és 143. szakaszaira, amelyek a betegsegélyző pénztárak alakíthatására módot nyújtottak, ezze'. a lehetőséggel azonban az 1891. évii törvény] életbelépéséig mindössze 28 Ipaftest ület élt és létesített betegsegélyző p'énztárt s magánegyesületi betegsegélyző pénztár is csak igen kis számban alakult. Megállhat tehát az a megállapítás, hogy a társadalombiztosítás intézményét az 1891. évi idevonatkozó törvény létesítette. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907: XIX- tc. egyrészről módosította a XIVt.-cikket, továbbfejlesztvén az ott lefektetett elveket, másrésztől törvénybe iktatta az Ipari munkások baleset esetére való biztosításának intézményét. Az 1891. évi törvény á németországi és az ausztriai biztosítási rendszeren épült fel, figyelembevéve azoknak a vidékeknek sűrűbb lakosságát és ipari foglalkozású lakosságának nagyobb tömegét. Minthogy azonban ez az intézmény idegen talajban sarjadt és az alapul szolgáló számitások hazánkra né^vfe érvényben állóknak nem voltak tekinthetők, a gyakorlatban "ez igen sok hiányt mutatott. Igen érdeke

s megállapítások olvashatók ebből a szempontból az 1907: XIX- tc. miniszteri indoklásában. A miniszteri indokolás a következő megállapításokat tartalmazza: — A betegsegélyző pénztáraknak túlnyomó része állandóan anyagi zavarokkai "küzd, tartalékalapját nem volt képes elhelyezni, jelentékeny tartozásaik vannak és ezek Szaporodnak ugy, hogy a betegsegélyző pénztárak a rossz anyagi viszonyok által előidézett kényszerhelyzetben segélyezésre szoru'ó tagjaikkai szemben nem csak a legnagyobb rígorozitássai és zaklatással kénytelenek eljárni, de anyagiak hiányában s

0ksfzop a jogfosztás terére is lépnek. Továbbá megállapítja a miniszteri indokolás azt is, hogy: — A betegsegélyző pénztárak képtelenek arra, hogy a törvényben előirt legcsekélyebb mérven felül nyujts

anak segélyeket, hogy kórházak, szanatóriumqkj, üdülőhelyek létesítésével, a modern orvosi tudomány eszközeivel és kielégítő pénzbeli ellátással siessenek a segítségre szoru'ó munkásosztály védelmére, sőt arra sem képesek, hogy legalább a törvényben előirt legcsekélyebb mérvű segélyezésre táma

sztott igényeket kielégítsék. Megállapítja a

z 1907: XIXii tc. minisztert indokolása azt ls, hogy a pénztárak tisztviselői kara nem áll feladata magaslatán, sérelmezi a munkaadók zaklatását és e körülményeknek tudja be azt, hogy a munkaadó és munkáskörökben a pénztárak iránt elégedetlenség, sőt ellenszenv mutatkozik. 1907: XDt. tc. fenntartja a kötelező bizto

sitás elvét, országosan központosítja a biztosítási szervezetet, a betegség és baleset esetére való biztosítást egységesiti, a biztosítást közvetítő helyi szerveket egységesíti, behozza az egé

sz vonalon a munkaadók és a munkavállalók teljes paritásos képviseletét és végül a vitás kérdések eldöntésére, külön választottbiróságl ntézményt szervez. A társadalombiztosítás ügyét fejíes

zti tovább a háború előtt a Hősök ünnepén Legyen ma minden-minden a tiétek Ami e földön kedves, drága, s

zép, Kik siró búnkban, könynyeinkben éltek, Mig itt vállunkra nehezül a lét. Nektek ragyogjon csak a nap sugára S az égbolt tiszta, kéklő tengere, Dalos madár az erdők vadonába A neveteket dalolja bele. Minden virág csak nektek illatozzon, Nektek tapsoljon rez^ő lomb a fán, Patak, folyÖ> csak rólatok csobogjon, Ahány csak átfut a magyar hazán. Legyen tiétek erdő, völgy, hegy, róna, Szegényes kunyhó, s büszke palota, Vonuljatok fel közénk ma dalolva Sok elesett hős, sápadt katona! Foglaljatok ei minden Jielyet itten, Mint zugó erdő, csiflagrengeteg, Minden bánatot mosolyra derítsen Bizakodó és fénylő szemetek. Szakitsátok szét bús leikünk palástját, Mrt ránk akasztott gyász ui Trianon, Hintsétek tele a sok gond-barázdát, Remény-magvakkai itt az arcokon. Ne engedjetek Szóhoz jutni máma Gyáva nyöszürgést, tétlen bús panaszt. Beszéljen itt a lelketeknek lángja, fis sápadt lelkünk mohón igya azt. E vértelen, e tunya> lomha földön, Teremtsetek lázt, égő akarást — Az elhamvadt Szárny ujraégre törjön Az igazságért — vigasztalva gyászt^ Legyen ma minden-minden a tiétek Ami e földön kedves, drága, szép, Kik a sírokból közihénk kiléptek, E bús, rab földön fényt hintem Szét. Telítsétek meg ezt a bús világot A lelketekkel, égi csillagok, Sápadt fiúk és hős apák : titánok Utat tettekre ti mutassatok 1 FIAK ANDRAS 4790—1907. sz. minisztertanácsi kivételes rendelet és az intézmény teljes kiépítésének munkáját végzi ei a betegség és baleset esetére való kötelező biztositásröl Szóló 1927: XXI. t.-cíkk, s az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítást törvénybe iktató 1928: XL. tc. Ezek azok a határkövek, amelyek; a társadalombiztosítás ügyének útját jelzik. A kereskedelmi és iparkamara rendes közgyűlése A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara csütörtökön délután tartotta meg a Kamara közgyűlési termében rendes évi közgyűlését. Sesztina Jenő elnök, felsőházi (tag. a Nemzeti Hiszekegy elmondása után délután fél 4 órakor nyitotta meg a Kamara közgyűlését. Az elnök meghatott szavakkai emlékezett meg Endresz és Bittay Gyula hősi halált ha't repülőkről. A kamarai tagok állva hallgatták végig az elnök mély hatást keltő szavait. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Radó Rezső főtitkár terjesztette elő az elnöki javaslatokat s a javasiatok szerint megalakitotta a Kamara állandó bizottságokat, köztük a közüzemekkel foglalkozó bizottságot. A Kamára közgyűlése a Magyar Hét ősszel való rendezését szükségesnek tartja, mert az eredeti elgondolás szerint ezt a propaganda akciót minden évben meg keli ismételni. A Kamara 1931- évi zárószámadásainak elfogadása után foglalkozott a kamara dr. Radó Rezsó főtitkár előadásában a kamarai törvény reformjával és egyhangú helyesléssel magáévá tette azt a javaslatot. amely szerint a Kamara a Kereskedelmi és Iparkamara 3 osztályú tagozódását s az erre vonatkozó törvénytervezetet bizonyos mó dositásokkal sürgősnek és szükségesnek tartja. Ezután dr. Harsányi Imre ügyv. titkár tett jelentést a közüzemek folyamatban lévő felülvizsgálatáról. Hoffer Bertalan nyíregyházi levelezőtag azon bejelentését. hogy Nyíregyháza megyei város valamennyi. az iparnak és kereskedelemnek indokolatlan versenyt támasztó közüzemét megszüntette, ilje tőleg bérbeadta a kamarai közgyűlés. mint követendő példát, élénk helyesléssel fogadta. Zelinger Ede kamarai alelnök, dr. Radó Rezső főtitkár és Fuchs H. Imre kamarai beltag hozzászólása után a közgyűlés a közüzemek felülvizsgálatának gyorsabban va

xó lefolytatását szükségesnek tartja. Dr. 1 iczig Alajos h. titkár előAra 16 fillér