Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-25 / 116. szám

m JSÍYÍRYIBBK. » m Endresz és Nyíregyháza Városunk felett 1925 május hó 10-én jelent meg első ízben gépjé­vel EndreSz György, amikor a Pesti Hirlap uj ságköteteit hozta meg. Egy féléven át töltötte be azt a tisztét és napsütésben, eső­ben, csendes és szeles időben egy­aránt elhozta a lapokat, amelye­ket az Eletó területén d°bott le, hogy aztán Debrecen felé repülve leszáüás nélkül térjen vissza a fő­városba. Ez a vállalkozása s 0k ve­szedelmet rejtett magában, mert a talajt 8—io méternyire kellett megközelítenie, hogy a lapok sér­tetlenül érhessenek földet és aztán hirtelen kellett felemelkednie, hogy a laktanya körüli földbe bele ne akadjon. A Nyirvidék megírta az Óceán diadalmas átrepülése után, hogy félelmetes dolog lehet a »semmi«-ben lebegni a ímennyboi­tozat é s a tenger között, de End­resznek a nyíregyházi szereplése sem volt veszély nélküli annakide­jén, mert akkor attól kellett tar­tania, hogy bele talái akadni »valamibe«. £s ez a valami most a szárazföldön csakugyan életébeke­rült, melyet ezúttal a római repü­lőtér melletti dombojk képeztek. Itt említjük meg, hogy Éndreszék foglalkoztak Nyíregyháza megláto­gatásával és erre a tervre most pontot tett a hálái. EndreSz szer­kesztőségünk egyik tagjához intéz­te az alábbi levelet: JUSTICE FOR HUNGARY (Igazságot Magyarországnak) Budapest, 1931 szept. 16. Igen tisztelt Uram! Engedje meg, hogy ugy a ma­gam, mint Magyar Sándor és Sza­lay bácsi nevében az alábbiakban válaszoljak kedves és meleghangú soraira." Kedves levelét legszebb ' emlékeim között fogom: megőrizni, mivei abban annyi s 0k emlék ele­venedik fel a múltból, amelyhez mégis cs ak életemnek egy töredéke fűződik. Mindig szívesen gondolok vissza nyíregyházi kirándulásaim­ra, amikor bizony csak az ujságki­hordá s szerepében lehetett hoz­zájutni a gyakorlati repüléshez. Az­óta a világ roppant nagyot haladt a repülés technikájában és a közel­múltban sikerült bebizonyítanunk azt, hogy mi sem maradtunk hátra a nagy nemzetek fiai "között. A ml legnagyobb örömünk és boldogsá­gunk az, hogy a njagyarság nagy nemzeti gondolatával tudtuk egy­bekötni vállalkozásunkat és így Szolgálatot tehettünk szomorú sorsban sínylődő hazánknak 13. Kedves üdvözletét és köszöne­tét tolmácsoltam segítőtársaimnak, akik azt őszinte melegséggel! vi­szonozzák. A körrepülés program­ja még nem nyert végleges meg­állapítást. Egy azonban bizonyos, hogy a programból Nyíregyházát nem fogjuk kihagyni és örömjmei várom az alkalmat, hogy önnel közvetlenül i s megismerkedhessek. Kedves megemlékezéséért fogad­ja őszinte köszönetem nyilvánítását é s maradtam hazafias üdvözlettel Endresz György. A magyar reménység pirkadó égboltozatáról ismét lesiklott egyik 1932. május 25. g III I1IIHIMII IHIHiillS R O N N Y vezércsillag. E'mulása előtt fénye belevilágított még a magyar éj­szakába, hogy aztán annál jobban érezzük hiányát. Ezer éve s mul­tunk alatt, de sokszor éreztük a végzet s ujtó kezét és ezek a pö­rölyütések edzették meg nemze­tünket, hogy ujabb és ujabb gyújtó szikrák pattanjanak ki meggyötört testéből, akik életük árán is igyekeztek előbbre vinni a Magyar Igazságot. Endresz és Bitt ay, a Ti hősi tettetek-nem ma­rad eredmény nélkül, mert kihulló véretek megtermékenyítette máns a magyar rónát. És valahol & vi­lág szeme elől elzárkózva hullatja könnyeit egy Szegény asszony, özv, EndreSz Györgyné, akitői a leg­drágább kincsét, a férjét rabolta ei a f£tum. A Zrínyi Ilonák nem­zetségében sokszor nehezedett már ilyen emé sztő fájdalom a fe'e=égek­re, akik jóban-rosszban fele segít­sége szoktak lenni férjeiknek. őszinte részvéttel fordulunk nagy asszonyunk felé, részt kérünk fájdalmából és kívánjuk neki, hogy érje meg diadalát annak az eszmé­nek, melyért férje küzdött a vi­lágháborúban é s amelyért most hősi halált halt a békének neve­zett gazdasági harc közepette. Siposs Árpád. Gsányi Sándor fiatal regény­író Nyíregyházán Tegnapi "Számunkban röviden je­leztük, hogy Csányi Sándbr író váro sunkba érkezett s nemrégen megjelent regényét értékesíti. A­fiatal regényíró munkája érdeklő­désre t arthat számot, mert a mai magyar életből meríti témáját. A Felvidékről menekült fiatalság re­ményei, küzdelme és csalódása tükröződik vissza a könyvből egy finom Urai aláfestéssel, könnyed stilussai megírt szeretol mese keretében. Csányi Sándor élete, küzdelmes magyar élet, s Qrsa a régi'lantosok sorsához ha sonló. Miként hajdan CSokonay, ő is ugy járja végig az országot, a magyar írók go'gotás utj'át. A nyíregyházi közönség figyelmébe ajánljuk Csányi »Aki a s 0rssai huz ujjat« c. regényét. R O N N Y Megalakult a Benczúr Kör irodalmi szakosztálya Szombat délután a SzabolcSvár­megyet Benczúr Kör irodalmi szak­osztálya a kör helyiségében tar­tott közgyűlésén megalakult, hogy a vármegye irodalmi életében tevé­kenyen közreműködjön a tehet­ségek támogatásával az irodalom­művészet fejlődésének élére á íjon. A közgyűlést a Kör elnöke vitéz . Vidovicii Ferenc nyitotta meg. Üd­vözölte a megjelenteket, majd át­adta a szót Waíter Edének a szer­vezőbizottság vezetőjének, aki el­sősorban az oceánrepüíés heorikus hőse Endresz György tragikus ha­láláról emlékezett meg, majd rö­viden vázolta az irodalmi szakosz­tály jövő programmját és célkitű­zéseit. A közgyűlés ezután egyhangúlag kimondotta az irodalmi szakosztály megalakulását és a tisztikart a következőképen vá'a sztotta meg : Tiszteletbeli elnökök: Vertse K. Andor és Téger Béla. Elnök: dr Keéky István. Üggvezető elnök: IWaíter Ede. Alelnökök: dr Gás­pár Margit és Vértes József. Fő­titkár: Roikó Géza. Titkár: Ko­vács Lajos. Könyvtáros: Áimos Zoltán. Jegyző: ifj. Salzmann Ottó. A bíráló bizottság elnöke: Álmos Zoltán, alelnöke dr GacSátyt Sán­dor. A Sajtóbizottság elnöke dr Keéky István, alelnöke Kovács Er­zsébet, tagjai: Jóba Elek, Urbtn Ferenc és Radványi Sándor. A tisztikar megválasztása után Vértes József alelnök bejelentette, hogy az irodalmi szakosztály az ősz folyamán könyvet óhajt kiadni. A »Nyirvidék« vasárnapi számai­ban jelennek meg a tagok értéke­sebb munkát, versek, novellák, a­me'yeknek félretett szedéséből ál­lítja össze a bírálóbizottság a Jóba nyomdában megjelenő könyv anya­gát. Ezzel k apc soIatban a közgyűlés elhatározta, hogy elnök vezetésé­vei a bíráló bizottság minden hé­ten kiválasztja azokat a beérke­zett müveket, amelyeket a" Nyir­vidékben közölnek, illetőleg, ame­lyekbői a kiadandó könyv anyagát állítják össze. A jövő vasárnap, máju s 29-én megjelenő Nyirvidék­be Szánt verseket vagy novellákat legkésőbb szerda délelőtt 12 óráig keli a kör főtitkárának '(Horthy Miklós-tér 2.) benyújtani. Az össz­vezetőség: ülés szerdán délután ponto san 5 órakor kezdődik, ame­lyen már a bírálóbizottság is meg­kezdi működését. A közgyűlés fél 8 órakor ért véget. R O N N Y A tanitónövendékek bucsu­kultúrdélutanja Tegnap délután négy órakor rendezte meg a tanítóképző Bes­senyei Önképzőköre ezidei utolsó kulturdélutánját, amelyen az in­tézetből kikerülő ifjúság benső­séges búcsút vett az intézet iránt érdeklődő közönségtől. A kultur­délutánon az intézet kitűnő ze­nekara Weber Jubileumi nyitá­nyát adta elő, majd Tóth András elnök mondott a magyar ifjúság bizakodását és lelkes elszántsá­gát kifejező búcsúbeszédet. Oaál Balázs, Tóth András finoman ár­nyalt kísérete mellett Dancla Air Varie-jét hegedülte meleg színe­zéssel és technikai biztossággal. Karászi Miklós eszmékben gaz­dag költeményét mutatta be ko­moly irodalmi értéket csillogta­tón. Megkapóan szép és nagy figyelmet keltő volt Kontránc erős és tisztán csengő tennorja, amely a Bánk-Bánból előadott két pompás énekszámmal érez­tette az előadó kiváló kvalitásait. Hangulatos szép szám volt Reskó Kálmán hegedüjátéka, a Wald­teufel keringő, amelyet Berg Imre választékos zongorakisérete mel­lett adott elő kiváló sikerrel. A nivós műsort, amelynek minden egyes száma után az elismerés tapsa hangzott fel, zongora­nyolckezes zárta be. Mendelssohn nászindulóját mutatták be a ki­tűnő zongoristák Pallagi György, Tóth András, Tikász Mihály és Tanyi János ; A rendkívül hatásos szám Lukács Béla igazgató át­Írásai A tanítóképző hat kulturdél­utánt rendezett az elmúlt évad­ban s mind a hat délutánnak nagy sikere, nevelő eredménye volt. A hármak titka az Apolló premierje Az Apolló s zerdán, csütörtökön A hármak titka címen rendkívül tartalmas és érdekfeszítő hangos filmet mutat be. A szereposztás remek, a fíím hősnője Gerda Mau­ru s, a szép, szőke német fitaszi­nésznő rokonszenves játéka na­gyon fog tetszeni . R O N N Y Filléres Gyorsvonat Miskolcra és Lillafüredre Máju s hó 26-án, Űrnapján \ a Füléres Gyorsvonat utas&m£& fi­gyelmét az alábbiakra hívjuk fel. A vonat indui Nyíregyházáról reggel '7 óra 51 perckor. Miskolcra érkezik 9 óra 34 perckor a Máv. pályaudvarra. Innen villamoson a Szent Anna-x va suti megállóhoz keU menni (a víüamosköltség nincsen benWe a részvéten dijban), ahonnan az er­dei va sut a nyíregyházi utasokkai 10 óra 39 perckor indu' * Lillafü­redre. Tekintettel arra, hogy más váro sokbói is megy Lillafüredre Filléres Gyors, az erdei vasut in­dulását pontosan tartsa be a kö­zönség, mert mindegyik vonaimás­más város közönségét fogja kiszál­lítani. Vissza Lillafüredről d. u. 17 óra 17 perckor indul a nyír­egyháziakkal az erdei vaSut Mis­kolcra és Miskolcról este 20 óra 35 perckor indul Nyíregyházára. Ide érkezik 22 óra 15 perckor. A tapolcai kirándulók részére az eredeti tervtői eltérően sajnos nem tudunk kiadni autóbuszjegyet, mert az a utóbu szvállaiat nem küldi el és nem állit be külön járatokat. Az autóbusz a Kígyó-gyógyszertártól indu 1 10 perces időközökben és a retur-jegy ott váltható meg. Azok részére tehát, akik autóbusszal mennek Tapolcára, a részvételi je­gyet csak Miskoicig adju^kt é(J (ez 3.10 P-be kerül. Ebédjegyeket ugy Lillafüredre, mint Tapolcára, sőt Miskolcra is adunk, úgyszintén vacsorajegyet is, Az étkezési jegyekről ajánlatos előre gondoskodni, mert csak azok részére tudunk megfelelő ét­kezésről gondoskodni, akiket előre bejelenthetünk. A jegyek hátlapján szokás sze­rint fel v an tüntetve a vonat indu­lási időpontja, valamint a kocst­szám, ahova a hely szól­Két pengő 50 fillér a tennisz­. szezon dija a Nykisében A tennisz, s ajnos, ma is drága szórakozás, mert a pályafenntartás sok pénzbe kerül. A sportegyesü­letekre vár a feladat, hogy meg­oldják a nehézségeket a' mai válságos helyzetben is és terjesz­szék a nemes, szép sportot a leg­szélesebb rétegekben. A Nykise Bethlen-utcai "telepén árnyas", fás téren épült a kitűnő uj teniszpá­lya, amelyen megindult a játék. Az egészséges, üditő pályára még most is iratkozhatnak az érdeklő­dők. A tennisz díját mindössze 2.50 P-ben állapították meg, hogy így a mai időkkel összhangban biztosítsák a tenniszsportot vala­mennyi érdeklődő számára. A pá­lyán való részvételre a Kende iro­dában jelentkezhetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents