Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)
1932-05-22 / 114. szám
JNÍYfRYIDÉK. 1932. május 22. Mi az uzsora ? Irta: Dr. Váry Albert orsz. gyiil. képviselő Előreláthatólag hamarosan^ ujj nagyjelentőségű cikk k erüi a magyar törvénytárba: az uzSoratöfvény. Az uzSora forrása gazdasági területen kere sendő, jogi szabályozásának fészke pedig a magánjog területén, de az ellene való védekezés gszközeinek, a hatályos és ered. ményes védekezés eszközeinek megtalálása csak a büntetőjog területén található meg é s ezeket az eszközöket ott keit'keresnünk. Mi az uzsora? Lényegileg a gazdaságilag erősebbnek hatalmaskodása a gyengébb féllel szemben, kihasználása, kizsákmányolása, kiuzsorázásja, a ve]e szemben gazdaságilag alárendeltebb félnek. A gazdasági élet területén a felek mindig a lehető legnagyobb haszonra törekszenek és a lehető legkisebb áldozatot akarják hozni. A kirivö, az aránytalan többlet akkor válik uzsorás e:őnnyé, amikor az egyik fél ehhez az uzsorás előnyhöz az ő társadalmi, Szellemi, vagy helyzeti hatalmával való visszaélj folytán jut, amikor tehát visszaél ezzei az e-onyös hatalmával, azért, hogy a má sik fél alárendelt, kedvezőtlen, gyengébb helyzetét kihasználja. Ez az uzsora lényege. Ez pedig nem egyéb, mint a hatalommal való visszaélés, a hatalommal való viszszaélés pedig nem egyéb, mmt a szabadsággal váló visszaélés. A jogásznak nem lehet összetett kézzel néznie a hatalommal 'és a szabadsággal való visszaélés korlátlanságát, segítségére keh sietnie a gyengébb félnek, a társadalmilag, gazdaságilag elesettnek, a kisembernek, aki ebben a gazdasági harc ban az első pillanattól fogva, mindig alui került é s alul van és '&kít összetett kézzel elveszni hagyni sem a jog, sem az igazság, sem az erkölc s, sem a tisztesség, sem az emberi együttérzés .nevében new szabad és nem lehet. Kétségtelen, hogy az erkölcs, az igazság, az emberi együttérzés nem tűrheti a hatalommai és szabadsággal vaíó visszaélést é» ma, különösen látnia kell az igazságügyi politikának, az igazságügyi hatóságoknak azt a számtalan visz. szaclést, amelyet a szabadság cégére alatt a gazdaságilag erős 3 gazdaságilag gyengébbel szemben üz. A kormány nem nézheti közönnyel a kisemberek vergődését, kiha sznáíását é s kizsákmányolását é s l,ia a fennáüó törvényes rendelkezések nem elegendők, kötelesség-e, a nemzet é s a társadalom rendje é s nyugalma érdekében megfelelő törvényjavaslattal ezen a hiányon segíteni- Kötelessége ez éppen a mai gazdasági és hitelélet szempontjábó 1, mert ezek a kérdések a napi gondterhes életünkkei szoros kapcsolatban van. Mulasztást követne el a kormány, ha nem s tetne a kisemberek védelmeire. . Igaz, itt nagyon könnyű az ellenvetés: hál hol váíi a szerződés szabadsága? Végeredményben,, a felek, amikor megállapodnak egymással, kölcsönösen akaratot nyilvánítanak é s pedig szabad akaratot; hogyan fehet ebbe a törvény hatalmával beleszólni és szabályozásokkai a szerződési szabadságot lehetetlenné tenni? Nem igy án a dolog! Nevetséges Szerződési szabadságról beszélni, amikor az egyik féi gazdaságilag, szellemileg é s egyébként is erőteljes.és elő" nyösebb helyzetben van és szemben á'i véle egy kényszerhelyzetben, tudatlanságban, értelmi gyengeségben, vagy egyéb olyan adott nyomor u ságos és alárendelt helyzetben lévő má sik fél, aki nem szabad akaratával köti mag az uzs 0rás szerződést. Ott, az ő helyzete folytán, nem nyilvánul meg az ő Szabad akarata. Ez tehát a legnagyobb tévedés! Ilyen uzsorás szerződésnél szabad akaratról nem lehet beszélni. Ez kényszerhelyzet, tapasztalatlanság, lelki és helyzeti állapotok folytán nyilvánított akarat, amelyet mindennek lehet nevezni, de szabad akaratnak semmi esetre se m és az a szerződés, mit elfogadott, nem felei meg az ő szabad akaratának. Mi hát az uzsora? Az uzsora lényege az, hogy az egyik fél, a helyzetileg, értelmileg, gazdasági, lag erősebb fél visszaél a másiknak szellemileg, vagyoniig, feltűnően, kirívóan aránytalanul gyengébb, alárendelt, inferions helyzetével S azt akként használja [ki, hog Y magának olyan ellenszolgáltatást köt ki, vagy szerez, amely az á'tala adott szolgáltatással szem. ben kirívó módon, feltűnően aránytalan. Ez az uzsorának a lényege Ezzel a gondolattal és tudattal keli az uzsoratörvényt kezünkbe vennünk é s alkafmaznunk. íöldmivelési miniszter rendeiete a halászati tilalomról Budapestről jelentik: A napilapokban megjelent t udsitások szerint az ipri'is 20-tói május 31-ig terjedő á'taláno s halászati tilalmat a földmivelé sügyi miniszter felfüggesztette ás ezért mindenkinén mindenütt s z abad hafászm. Ez a híradás téves, mert a tilalom csak az országhatárt alkotó folyószakaszokon és azoknak a halászati tirs u atóknak a vízterületen van felfüggesztve, amelyek a tilalom felfüggesztését kérték. Eszerint nem keli "halászati tilalmat tartani: 1. A Duna-folyamon, Budapest székesfőváros déli határától a jugoszláv határig, az újpesti téli kikötő területén é s a Ferenc-csatornán. 2. A Tisza folyón, Vitka, illetőleg Becs községtől Csap községig. Nagyhalász és" Tokaj községek között a Bodrog torkolati SzakaSzávai együtt; Tiszafüred, íDetv® Valk község keleti határától Bailapu szta, illetően Nagykörű község nyugati határáig, végül Csongrád községtő 1 a jugoszláv határig. 3. A Fekete, Fehér és KettősKőrösön, továbbá a Sebes- és Kármas-Kőrösnek Köröstarcsa község határában egy szakaszán és az Élőviz-cSatomán. 4. A Maros-folyón. 5. A KraSzna-folyón, Kocsord é s Mátészalka községek határában. , 6- A Fábián-árkon sopronmegyei község határában. 7. A Velencei-tavon azzal a megszorítással, hogy csak sifc vízen és kizárólag huzóhá.'óvai szabad halászni.. Minden egyéb nyilt vízen 20-tót máju s 31-ig általános halászati tilalmat keli tartani. 11 1 Bodonhely, IZSÁK JÓZSEF RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1976 Magyarország legnagyobb festékkereskedelmi vállalata 27. sss, HTyijregsrfeá^t fiók, Z&inyl Iloai-uioa 5, szám. Rézgálic, raffia, . kénpor, kénrud, „Agro" nöYényyédelmi cikkek legolcsóbb áron kaphatók !
