Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-17 / 86. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1932. április 17. nawjiiwiiiwiiw UHWIWWI fékeznie, hogy az emberek »élje- I dasági és becsületbeli, ele szerenek«, meggondolván, hogy az adós I tetbelt kölcsönösségnek is keb halála a hitelező halába is és hogy I lenni. | e két osztály között nem csak gaz- | — Ott ahol a Tisza vize kanyarog... Helyszint riport a tengerré vált folyóról áll erős alapon. A magyar ember becsülete akarna is fizetni. Épen a becsületének oldaláról van öngyilkosságba vivő kínja, ha nem tud fizetni. A vagyona nem tud fizetni, amely elértéktelenedett. A jövedelme neon t

ud fizetni, amely elmaradt. Szeretné az adósok Serege megtanulni kiváló pénzügyminiszterétől azt a tudományt, 'hogy pusztán a becsületből ki lehet az adósságot fizetni. A dolog ugy ált, Jiogy amikor a hitélező földre vagy vállalkozásra hitelez, üzlettársa lesz az adósnak olyan beosztással, hogy a hitelező nem dolgozik, az adós dolgozik. Ha van becsület a világon, akkor az adósnak mindent el kell követni, hogy a közös üzletből üzlettársának kiadja a szerződés Szerinti hasznot; viszont ez a becsület hozza azt is magával, hogy a hitelező ne keressen ott, ahol nincs és gazdasági alapját elvesztett követelését ne erőltesse adós üzlettársa anyagi "romlásával. Az olyan szerződéses ügyletet, amely a szerződőfél anyagi romlását okozza, a bíróság különben is fei szokta bontani. H

a a közgazdasági cs emberbaráti 'megértés be nem következik, a tönkretett és tönkrement adósok serege erre az útra kényszerül. Az államnak különben is tudnia kell, hogy a többtermelés és beruházás tanácsolásávai ő adta meg az eladósodásnak az első lökést. Tehát az adósok meg ezen a ponton is védekezhetnek a pénzügyminiszter ur lesújtó tétele ellen cs joguk van azt a tételt igy megfordítani: »meg kell szűnni a hitnek, hogy a magunk pénzével ugy gazdálkodhatunk, hogy annak veszteni nem, hanetm csat; nyerni lehet még a mások gazdasági halála árán is.« A pénzügyminiszter ur az eladósodás mérvének a megállapításánál tagadásba vette azt az állításomat, hogy: »az adó

sok legelőnyösebb számítás szerint gc, százalékát teszik ki az egész népességnek. « A tagadásbavétel 'igy szól: »Ez a kép hamis. A valóság az, hogy a mezőgazdaságból csupán 40 százalék az, amely ei van adósodva.« Szerény nézetem Szerint a tagadás hamis, mert az állítás nem a »földre«, hanettn a »népességre« vonatkozott. Nyilvánvaló, hogy a földnek kisebb Százaléka van eiadósodva, mert hiszen a mezőgazdasághoz tartozó összesen tízmillió hold földbői hárommillió mint forgalom tárgyát nem képező hitbizományi, egyházi latifundium és más alapítványi éa közbirtok nem adósit'ható el, — emellett azonban & tulajdonosaik végromlásig benne lehetnek az adósságban, mint ahogy legnagyobb részük benne is van. Aztán ott van a népességhez tartozó számtalan tmuiiká

s, iparo

s. kereskedő, tisztviselő, akik' együttesen —. fájdalom — az én 90 százalékomnak adnak szomorúan igazat. A legnyomasztóbb stjte'ímiek között a hazát, a vallást, a rendet s mindent, amii isteni, nemzeti cs emberi 'érték féltve, még pedig végromlástól féltve kérem

1 sa< ját érdekükben is a hatalom éa pénz birtokosait, hogy cselekedjenek a ielk

ek felszabadítása irányában gyorsan! A lelkeket mindjobban bevonja a nyomorúság elégedetlenségének hínárja, amely az eszményektői 'lefelé méiységekb» húzza őket. A mélységekbői "földrengés és tüzhányás származik. Ezt a drága szép, drága jó magyar yépet mentsük meg a magyar föld magyar népének. Mindén más mind egy. Ezért minden áldozat kicsiny. Igen sokra becsülöm a pénzügyminiszter ur jeliemét, amely azt mondatja vele, hogy őtet nemai befolyásolják az »éljenek.« Azért mégis mindent meg ke" 'tennie, minden gazdasági, pénzügyi t

uIkapást megRakamaz. 1932 ápríks. (A »Nyírvidék« kiküldött munkatársától. ) A kupéban szokatlan csöíid va»i. Odakinn szakadatlanul esik. Amerre szeffni ellát, óiom

sziirke az ég. Az esőcsöppek hangos koppanással vágódnak a száguléó vonat ablakához. Érdekes elnézni ezeket a csöppeket. Alig lehet tőlük kilátni az ablakon, Remegne

k> játszanak, majd eggyéfolyva lefutnak az ablaküvegen. A kocsi lágy mozgása s a kerekek egyenletes monoton zenéje már-már álomba ringat. Amidőn egyszer <sak azt veszem* észre, hogy megálltunk. »Virányos« — hangzik az éles kiáltás. Kinézek az ablakon s távol" a horizont szögletében egy vaskos, kékes színben pompázó hegykolosszust veszek észre, mely lassan, Rohanásunk arányában nagyobbodni 'kezd. Ráösmerck a tokaji hegyre. Ne™

15

0" kára a hegy lábánál "föltűnik egy hosszú keskeny fénylő szalag. Petőfi folyója, a sokat megénekelt Tisza csillog ott! Igen. Most is rossz fát tett a tűzre a Tisza. Rakoncátlankodik. »Zugva-bőgve töri át 0 gátat, elakarja nyelni a világot!<t Hej, zabolátlan csikó! Sok embert tettéi "tönkre! Miattad jövök, Játm akarom, hogy mit műveltéi?... 5.54-kor fut be velem a vonat Rakamazra. Korán van még". Az állomáson egy lelket sem lehet látni. Az cső még mindig nem állt meg. Felgyűrt gallérral nekivágok a községnek. Jói gondozott Topel«-ut kígyózik előttem, az úttest mindkét oldalán csercpes, nádtetős házak sopakoznaK Jsgig. Az utcák ncmák. Alszik a faluAZ ELSŐ KÁROSULT ' Lépéseket hallok, felfigyelek. Egy asszony alakja tűnik elő a kanyarodónál- Egymásmellé kerülünk. Harminc év körüli nő az illető, hátán batyu, karján egy 6 hónapos csecsemő ÜÜ. Megszólítom: — Hová ilyen korán a gyerekkel?... Síró hangon felel: — Hova mennék máshova, mint az anyámhoz! Nincs már nékem otthonom! Beszélni 'kezd, ctaondja, hogy Ludas Péternének hívják. O is vizkároSult- Tessék nézni ezt az undok vizet, —fe itt rámutat a házak közül élőcsillanó Tiszára —• ez tett földönfutóvá. S beszél-beszél a s

2egény asszony annyit, amennyi belőle haim)arjál>^n kifér Örül, hogy valakinek elmondhatja baját. — Nem elég hogy az én házamat tette tönkre a'viz, most az anyámét fenyegeti. Vasárnap ót

a folyton kubíkolunk az urammai együtt. Hordjuk a földet, rakjuk a gátat- De mind hasztalan, a kár már megvan. Az anyám verméből kivitte' a krumplit a víz, pedig az nagy baj, mert ez a szegény ember eledele. Elbúcsúztam! Az IZSÁK JÓZSEF RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Magyarország legnagyobb festékkereskedelmi vállalata 27, sz. Nyíregyházi fiók, Zsinyi Ilona-utca 5. szám. 1 liter denaturált szesz 90° -•78 A 1 kg. butorlakk különl. finom 2-80 1 liter elsőrendű petróleum — 30 1 kg. olajfesték fehér v. szürke 1-28 1 kg. mosószóda —•22 1 kg. olajfesték színes (nem különleges 1 kg. mosópor -'44 szinek) 114 1 kg. buza (főző) keményítő —'72 (Olajfestékek doboz nélkül értendők.) 1 csomag gyufa -•55 1 kg. brunolin 1-24 1 drb. mandula szappan Vs kg-os —•22 1 kg. fehér zománc közép minőség 21 drb. 62°/o-os szinszappan Vi-es —•16 1 kg. padlólakk közép minőség 21 drb. házi szappan —•40 1 kg. parkett beeresztő viasz japán -'52 10 dkg. szappan pehely —•24 1 drb. Crystal parkett paszta V* kg-os -•78 1 kg. naftalin —•72 1 drb. parkett fényesitőjkocka -•22 1 csomag gyertya 400 gr-os -90 1 üveg kályhaezüst hőálló -•68 1 drb. súroló kefe 00-ás —•20 1 doboz kályhaezüst közönséges -•36 1 drb. parkett kefe Ml soros 1-56 1 kg. padlóolaj -56 1 dib. bartvisch 0-ás 1-78 f 1 ív smirglivászon -•16