Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-17 / 86. szám

Nyíregyháza, 1932. április 17. » Vasárn

ap IJIXJ. évfolyam. 86 sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Ügy hóra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 f. (Bgyes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. iHnBHHMBMaamilMHSW Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkeszti : VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1 - 39. Hirdetéseket az Ujságboit is felvesz. Bethlen-u. 2A becsület gazdasági értelmezése Irta: Baltazár Dezső dr. . Tőlünk, aki^ a napi politikába n

em ártjuk magunkat s a n,api politikában és hatajmi érvényesülésben nincsen semmi keresni valónk, semmisem áll tovább, mint az ellenzékieskedés ingere. Minket a szorongató helyzet áltai engedett lehető legnagyobb tárgyilagosság vezet. Tényeket izsgálunk. I'ények alapján higgadtan ítélünk. A kormánnyal va]ó lelki viszonylatban az iránta és javára érvényesülő elfogultság vezet inkább bennünket; mert látnunk keli, hogy az összehasonlíthatatlanul nehéz helyzetben milyen erőfeszítéseket tesz, milyen lemondással és önmegtagadással, milyen hűséggel és következetességgé^ milyen lelkii'nneretességgel és álozattai végzi országmentő munkáját. Mi bennünk a hála érzése uralkodik minden imá

s indulatok felett a kormány s különösen annak elnöke: Károlyi Gyula gróf i

ránt, akiről laghevültebb politikai ellenfeleinek is ei kell is m

erni, hogy minden cselekedetében önzetlen hazafiságtól vezérelteti magát. Szólani a hazánk, népünk sorsa iránti aggodalom késztet és az a segítési készség, aminek a tiszteletet épugy kiköveteljük, mint ahogy azt mi is megadjuk mindenkinek, akit hasonló cél vezet. Tudni mi is olyan keveset vagy sokat tudunk, mint mások. Az életet nyitott ízemmel nézzük. Az embert, különösképen a magyar embert ismerjük természetével és vágyaival egybe. Látjuk a való életet a maga kuszált nehézségeivel s ennélfogva veszedelmeire] együtt s a történelmi igazságok mérlegén mérve olyannak találujk az állapotokat, hogy a jelenségekből ítélve féltenünk kell netn csak a nemzeti, hanem a polgári gondolat öt s e kettős gondolatforrásból eredő minden rendszert, intézményt és történelmi fejleményeket. Csak aki a két kezével "is lefogja a behunyt két 6zemét, az nem látja, hogy kényszerítő erők dü« börögnek az ajtón. A kényszerítő erőket az a nyomorúság termelte ki, amely azért nem tudja csendesiteni és' megnyugtatni magát, m

crt nincsen meggyőződve arról, hogy nem lehetne másként is, nem lehetne jobban is, ha az összes külföldi és belföldi gazdasági és politikai tényező^ szeretet és bölcsesség törvénye szerint irányítanák a cselekvőségüket. A nyomoi kényszerítő erőit látju^ s látjuk azt a másik kényszerítő erőt is, amely azoknak az oldalán és seregében alakú' ki _ és itt válik legveszedelmesebbé — akiknek volt s akiknek önhibájukon kivüi elveszett mindenük. Legkivált a földjük. A nagy kényszerítő erők mo

stani világában a teljesités képtelenséget nem szabad a becsületre felebbezni, a tisztesség és szótartás követelményének ostorával verni arcul, amint ezt különösen igen nagy értékű cikkében közgazdasági él -etünk egyik kitűnősége: Dr. Jacobi Olivér a »Pester "Lloyd« március i8-iki Számában teszi. A valialt és fennlevő adósságok megfizetését az adott szó mérlege elé állítja, mondván: »Az adott szó szentsége ugyanaz a gazadsági élet kaszinójában, mint a Nemzeti "Kaszinóban.« Majd igy folytatja; — »Gondolkodó ember e'őtt nemkell a gazdasági becsületszó jelentőségét indokolni, ejég rumutatni, hogy a bizalom hiánya hogyan semímisitette m

eg a legvirágzóbb konjunktúrákat és másrészt hogyan mentette meg a visszatért bizalom hat év előtt Franciaországot, de a legutoisó hónapokban Angíiát is.« Itt rögtön meg keh jegyeznünk, hogy a franciák is, az angolok is leszállították a pénzük belértékét s üven módon le tudták a be

l

ső, sőt a külső adósságok tekintélyes részét s most amikor a magyar közszellem a kényszer nyofniása alatt ezt kívánja a kormánytól) akkor azzal az ellenvetéssel találkozunk, hogy hitelünk elveszti 'a bizalmat s kártékony útra visszük közgazdaságunkat. Holott a francia és az angol példa is azt mutatja, hogy mindkét ország ezen az utón menekült a fojtogató gazdasági helyzetébői s ennek az útnak a járása közben meg tudta szerezni a bizalmat is, ami pedig Dr. Jacobi "Olivér szerint el volt veszve. Mikor a gazdasági élet magánrésze és közrésze is kényszerhelyzetbe jut, nem szabad becsületkérdés előtérbe tolásával nevelni a feszültséget, mert hiszen mindenki t

udja

( hogy a kényszer helyzetet előidéző okok sem a becsület tizenhárompróbás iskolájából valók. A becsület kérdésének felvetésével kapcsolatban joggai kérdezhetné meg az adóval, kamattal, a tőkeevisszafizetésset és kimondhatatlan költségekkel agyonhajszolt polgár, aki veszendő sorsa láttán rettentő gondolatok tüzes lámái között vergődik ; joggá' kér- ' nézhetné "meg, hogy kitől tanuljon becsületet s honnan mintázza le magának az adott szó szentségét? Trianontól tanuljon, ahoi a világtörténelem legégbekiáltóbb gonoszságával feszítették keresztre az igazságot s veie a becsületet? Az áliamoktói tanuljon, amelyek kényszer helyzetükben a hadikötcsön kötelezettségén és a tisztviselők szerződésben biztosított jogain mmden lelkústmeretfurdalás nélkül tu'tették magukat ? A biztosító intézetektől, amelyek száz százalékos kötelezettségeiket öt százalékra szállították le? A bankoktól, amelyek nemdolgozó pénzük után, az eredményre és haszonra hiába váró, a veszteségek romjain búsongó dolgozó eember huSá-< bői ma is egy virágzó gazdasági élet mértéke szerint vágják ki a szerződés szerint megállapított haszonreszéesedést? Haszonrészesedést ott, ahol az adósnál csak kárról 'beszélhetünk. A hitelezőktől, akik a kölcsön kihelyezésekor épen olyan jónak látták az üzKcet, épen olyan értékűnek az ing" <.lant, mmt az adós és ma mégis tőkekövetelésük teljességének *az alapján állanak? Vagy a hitelélet rendjét szabályozni hivatott »N

emzeti Banktól;^ amelyik a magas osztalékból bebizonyithatólag legmagasabb kamattal gyümölcsözteti "a részvénytőke állományt és jegykibocsátási jogávai az érzéketlenség falai mögé elzárkózik? A »Nemz

eti Banktól«, amejy gondosan ügyei a

z uitimóra vagy jobban mond-,-a a p

r

olongáció idejére, nem azért, hogy a magas kamatláb tartásával megakadályozza a váitókölcsöm igények emelkedését, hanem, hogy egy negyed esztendőre biztosítsa 'magának is, alárendelt hitelező szervezetének is az előre fizetedő magas kamatokat. Azt ugy is tudja mindenki, hogy akár magas, akár alacsony a kamatláb, nem: annyi váltót számitolnak és visszleszámitoinak le, amennyi jelentkezik, hanem annyit, amennyit a Nemzeti Bank enged és akar. Azt is mindenki tudja, hogy a magas kajnatláb mellett 1s ig

en s

0k váltókölcsön igénylés jelentkezik. A bankok pedig felső utasításra visszautasítják a váltót. A váltók elleni védekezés tehát m

eg van magas és alacsony k

amatláb Mellett is egyaránt. Arról már volt alkaljroa.n szólani, hogy a magas kamatlábnak a mai viszonyok között íem^n' hatása s

in

cs a

z idegen tőke beáramlására. Mert akár magas, akár alacsony a kamatláb, igy s

a Ugy se számithatunk külföldi' tőkére. A magas kamatnak tehát egyedül a bankok baszna a magyarázata, élükön a Nemzeti Bankkal, amelytői igen szeretnénk megtudni, hogy a magyar verejtékből származó magas osztalék-haszon milyen nagy részvényesek vagyonát gyarapítja ? Hogy nincsemíek-é ezek között olyanok, akiket nem érdekli érzelmileg, hogy vájjon él-é, vagy meghal-é ez a szegény magyar nemzet? Sajnáljuk, hogy a minden elismerésre érdemes Korányi "báró pénzügyminiszterünk js a becsület terére vitte a kérdést mondván: »Meg keh szűnni a hitnek, hogy a más pénzévei ugy gazdálkodhatunk hogy ha sikerül 'akkor jó, és ha nem, akkor legfeljebb nem fizetünk •« Aki könnyű Iélekkei, erkölcsi tartalék nélkül ilyen hitben él, annái a becsület tényleg nem Alanti feltűnő olcsó árakon szerezhetjük be cipőszükségletünket! STIBI JÓZSEF CIPŐÁRUHÁZÁBAM NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 2 TELEFON ; 579. Férfi fekete eiős fűzős cipők strapára „ „ „ divat félcipők Férfi barna bagaria divat félcipő Férfi barna és fekete bagaria la kézi. munka félcipők 18.50 IS - PJé) 13.50 15.80 ff ff 11. - P-tol »?.5<t It.— 14. — >f ff Barna és fekete •>'>• szaimg Női ftkete pántos alacsony vagy magas sarokkal A'ut barna pántos és fűzős formákban Női lakk pántos magas v. alacsony sarok Hői fekete ét szines antilop divatcipők Női mogyoró szinü pántos alacsony v. magas sarokkal Női divat szandalettek a legújabb modeiekben óriási választékban ! — Cipőtisztító szerek és cipőfűzők nagy választékban íSP& Minden egyes párért teljes szavatosság! "fae 2076 14 Gyermek cipflk: <2 23-20 26-30 31—35 3.40 P 4.60 6.— 7.50 tő - :o Ara 16 fillér