Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-12 / 81. szám

1932. április 12. jrtíRYIBfe. 3 Nézzük a pénz másik oldalát! Irta: DUKAI TAKÁGH GÉZA országgyűlési képviselő. A boldogult függetlenségi párt egyik uiagynevü szónokának min­den ' beszédében benne volt ez : Nézzük a pénz másik oldalát 1 — Uram, ön az egyiket sem igen látja, — kiáltott fel egyizben vala­ki a kormánypárt soraiból, általá­nos, élénk derültséget keltve, ami azután a szónoklat értékelését is elintézte. Munkáról, munkaerősökről, mun kakerülőkről zengenek a publicisz­tikai berkek. Reggeltői estig, es­tétől reggelig. Nos, a Népszövetség munkaügyi bizottsága, legutóbb kiadott jelen­tésében igen érdekes számokkal il­lusztrálja a muinkahiányt, illetőleg ennek fő-fő okát, kertelés nélkül, kimondva, hogy á munkahiány leg­főbb oka a túlhajtott géptermelés. Mert, például modern fonógépen 8 óra alatt annyi fonát készül, a­mftnnyit másfélszázaddal ezelőtt, i nap alatt 45.000 asszony orsója font meg; - a villamos erővei, vagy gőzerővel hajtott gépek összesen mintegy 500 millió ember kenyér­keresetét vették ei; 1918-bam egy ügyes munkás napi 8 óra alatt 40 vUlainylámpát tudott elkészíteni, ma, ugyanott, villamoserőre beren­dezett gépek segítségével egy nap alatt 39.600 lámpa készülhet, 992 munkás kézierejét és ügyességét té­ve fölöslegessé; 18 évvel ezelőtt, egy képzett szakmunkás, napi 8 óra alatt 500 botovapengét (zsiletet) állított elő, ma. ugyanezt a mun­kát olyan gép végzi, amelynek na-; pi' teljesítménye 32.000 drb. pen­ge; az amerikai cipőgyártógép, melyet a gépgyár nem árusit, ha­nem csak haszonbérbe ad a cipő­gyárosnak, 250 cipészmunkás ke­nyerét veszi el, az amerikai ka­rosszéria-gyárakban minden gép 400 munkást foszt meg kenyerétől; inéhány évvel ezelőtt Svájcban levét boritékgyár alakult, melynek napi termelése 60.000 drb. volt, az azóta tökéletesített gépek segélyével ma itt. egy óra alatt 250.000 drb. borítékot készítenek; a folyómeder tisztogatását végző kotrógép (bag­ger) is 30 napszámos munkáját te­szi fplöslegessé. A technikai haladottság és an­nak tulhajtása okozta, tehát azt. hogy a gép/' uton való termelés, mennyiségileg, messze túlhaladja a fogyasztás ig&ryeit, nagyon felhal­mozódik. A gépek által a műhely­ből igy kiszorított és elhelyezked­ni nem tudó munkásnép pedig ke­reset nélkül, pénztelenül nem bír piacot teremteni, vásárolni. Ez, te­hát a pénz másik oldalai £s ez a helyzet oly mélységes depresz­sziót támaszt, amelyet a — kon­zervatív' elemekkel nem igen sza­turált -— Népszövetség munkaügyi bizottsága szerint, csak a termelés szabályozásául és nemzetközi orga­nizációjával lehetne elosztani. Termelés szabályozása, nemzet­közi organizálása! Mintha már hal_ lottuk volna! Igen. De akkor enneu még csak a gondolata ellen is ép­pen azok tiltakoztak, — természet, emberi jog, egyéni szabadság és más eféle könnyen üresekké tehető szólamok kapcsán — a leginduia­tosabbam, akik ma e gondolat meg­valósulását, mint egyetlen elfogad­ható, sőt szükségszerű menedéket sóhajtozzák. A géptermeíésnek az'-oinban, a mennyisegáradaton ki-, vül, van egy másik nyavalyája is. Ez talán súlyosabb, mint amaz. A gép megfosztja az embert a munka örömétől, megfosztja a­munkához fűződő minden érzelmi kapcsolattól, minthogy a munkás,, a géppel "dolgozva, tulajdonképpen megszűnik' érző lény, megszűnik ember lenni: egyszerű géprészletté változik, amelynek nem szépet, tet­szetősei keh'' produkálnia, hanem sokat, annak a töredéknek, ame­lyet a kezébe adtak, sok-sok máso­latát sohasem egész müvet, hanem ennek mindig csak valamely por­cikáját, amelyet azután más gép­termekbe illesztenek, 100 gyaiu, 100 fürész alól kikerült eggyé szögeznek. Melyik munkás hordozhatja ezen végig a tekintetét, megelégedetten büszkén, hogy ezt ő csinálta ! Egyik se, csak mind a száz arra gondol, I hogy annak a munkának fényében az ő verítéke is ott ragyog. íme, itt az ipari munkásság ei­fásulásának, elmérgesedésének a ta­lán legislegfő oka. Pedig, amig a munikásnép döntő hányada a maga munkáját csak lélek nélkül való, pusztán csak veritékfakasztó robot­nak tekinti, amig a maga két ke­zének müvében gyönyörűségét nem keresheti és nem találhatja, addig egymást érheti a rekordbajinoksáa és a bajinoksági •'• rekord, lehet sztrájk, munkabérfelemelés, mun ­kaidő-ieszállitás és más *féle szo­ciálpatikasz'er, garmadával: minden gazdasági, minden poíitikai szaná­lás csak átmeneti marad. Magyarország és Ausztr.a pénz­ügy e-t májusban tárgyalja érde­mében a Népszövetség Parisból jelantik: Az Echo de Paris tudósítója szerint a Nép­szövetség rendkívüli ülésszak^ meghallgatja Magyarország, Auszt­ria. Bulgária és Görögország dele­gátusainak bejelentését, majd bi­zottságot kü'.d ki a pénzügyi bizott­ság jelentésének tanulmányozására és (a! további tárgyalást a májusi rendes ülésre halasztja. Hétfő Fox hangos híradó Csak 2 nap Világhírű német hangos filmkom«di« Falrcagetö kacagás 2 érán át a Városi Mozgóban Az egész világ kecsgott, Ön is ktcagni fog! Kedd Fox hangos híradó Csak 2 nap Nyíregyháza képviselőtestülete jegyzőkönyvben örökítette meg Serédi Jnsztinián hercegprímás látogatását Rendkívüli közgyűlés a városházái — Tiltakozás a folyam­mérnöki hivatal áthelyezése ellen Nyíregyháza megyei város kép­viselőtestülete szombaton délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a Hiszekegy urná­jának elhangzása után dr Bencs Kálmán kir. konmányfőtanácsos, polgármester bejelentette, hogy a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület április 3-án ünnepelte a milánói győzelem 25. éve"fe év­fordulóját, amelyen a város ne­vében Szohor Pál főjegyző üdvö­zölte az egyesületet, A képviselő­testület a polgármester javaslatára elhatározta, hogy a világraszóló győzelem negyedszázados évfordu­lója alkalmából "üdvözli a Tűzoltó Egyesületet és jegyzőkönyvi kivo­natban üdvözli a milánói győzők közül 111a is élő hős férfiakat, akik a városnak soha el nem miuió di­csőséget szereztek, elsősorban pedig lovag Konthy Gyula parancsnokot, akinek oroszlánrésze van a fényes győzelem kivívásában. Bencs Kálmán dr polgármester ezután kegyeletes szavakban emlé­kezett meg Kovács Jenő adótiszt elhunytáról s javasolta, hogy a kiváló tisztviselő emlékét jegyző­könyvben örökítse meg a képvise­lőtestület. Maja Serécn Jusztinján her­cegprímás nyíregyházi látoga­tásának történelmi jelentősé­gű tényérői emlékezett meg a polgármester* A képviselőtestület elhatározta, { hogy a főmagasságu egyházfejede-­lem látogatásának emlékét jegyző­könyvben örökiti meg. A rendkivüh közgyűlés ezután 1 a 37 pontból álló tárgysorozat tár­gyalására tért át. Tudomásul vettei a város fogyasztási adó szabály­rendeletének belügyminiszteri jó- c váhagyást. Jóváhagyta a minisz­ter az öntöző autó hátralékos vé­telárának megfelelő váltó elfogad­vány kiállítására vonatkozó hatá­rozatot is. Nagy érdeklődést keltett a pénz ügyminiszter leirata a Nyíregyházi Villamossági R. T. által szedett torgalmiadő tárgyábai. A januári közgyűlésen kifogásol­ták a forgalmi adó szedését és fel­hívták a polgármestert, hogy eb­ben az ügyben tegye meg a szük­séges lépéseket.'A polgármester egyenesen a pénzügyminiszterhez fordult a vitás kérdés tisztázása érdekében. A miniszter leiratban értesítette a várost, hogy a Vil­lamossági R. T. a forgalmi adó­kulcs leiemeiésérői "szóló rendelet alapján jogg&i szedi a 2 százalékos és a 3 százalékos kulcs kö­zötti különbségnek megíelílő összegeket. Tóth Bálint kir. min. tanácsos, péiizügyigazgató ennél a tárgynál arra hivta fel a közgyűlés figyel­mét, hogy a Villamossági R. T. számláin nincs részletezve, hogy a Követelés milyen alapon törté­nik. Hasonló értelemben szólalt fel Bálint István dr ügyvéd is, aki átnyújtott a polgármesternek egy budapesti villamossági szám­lát, amelyen részletesen fel van tüntetve, hogy miféle szolgáltatá­sokért mennyit kell a félnek fi­zetnie. A polgármester a felszóla­lások alapján tárgyalni fog a Vil­lamossági R. T.-gai a felmerült kérdésben és annak idején választ ad a felszólalásokra. Több vármegyei kisgyülési ha­tározat tudomásul vétele után igen jelentős ügyben határozott a köz­gyűlés. A polgármester áthatva város érdekeinek minden oldalon* való védelme tekintetében reáváró kötelesség tudatától, előterjesztést te-t a nyíregy­házi tolyamíflgrnökség Debre­cenbe l«endő áthelyezése ügye ben; Az előterjesztést, amelyet egész terjedelmében magáévá tett és ál­talános helyesléssel fogadott a közgyűlés, su'yos érvekkel bizo- ­nyitja be, hetgy a folyammérnök­ségngk a debreceni kulturmérnö- ­ki hivatalba tervezett beolvasztása nemhogy megtakarítást nem jelent, hanem költségnöveléssel jár. — Nyíregyháza központi fekvésével összehasonlíthatatlanul eiőnyösebb kiiiia ulási pontja a folyammérnöki hivatal kiszállásainak és ellenőrző munkálatainak. Ha. már a takaré­kosság érdekében mindenáron ösz­sze keli olvasztani 'a folyammér­nöki hivatalt a kultúrmérnöki in­tézménnyel, akkor tegye ezt meg a kormány ugy, hogy a s.-aljaujhelyi kultúrmérnöki hivatalt olvassza be a nyíregyházi folyammérnöki hiva­talba. Igen erős érv a polgármes­ter előterjesztésében az is, hogy Nyíregyházát, amely város Debrecennel szemben eddig is hátrányban volt az állami intézetek elhelyezése tekinte­tében, nem lehet megfosztani egyetlen állami intézménytől sem s nem lehet Debrecent, aaHely amugy is rendkjvüf előnyöket élvez az egyetem elhelyezésével, most annyira Nyíregyháza fölé emelni, hogy még egy állami intézményt vigyenek oda Nyíregyházáról. A rendkívüli közgyűlés elfogadta •» polgármester és a szakosztályi ülés javaslatát és tiltakozását fejez/e k> a fo­lyammérnöki hivatal elvitele ellen és elhatározta, hogy erről a tilta­kozásáról feliratban értesíti a kor­mányt, illetve a vármegyei törvény hatóságot megkeresi "hasonló til­takozó határozat meghozatala ér­dekében s egyben értesíteni fogja erről a város országgyűlési képvi­selőjét is.

Next

/
Thumbnails
Contents