Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-30 / 97. szám

193 2- április 30. JilfÍRYIDáK. Az önellátás ..őrülete" 11 Irta: Pisszer János »Ember légy a magad talp in <; tanítja fiát az apa. önállósulni vá­gyik az ipán 'és kereskedelmi al­kalmazott és minden szabad pályán dolgozó ember. Függetlenséget igyekszenek kjvivm maguknak a i|e­igázottak, a függésben levő nemze­tek. Szabadságért kiáltanak, a füg­getlenségért és szabadságért vért és emberéletet áldozni bármikor ké­szek. Mi rriás ez, mmt az »önellátás­ra« törekvés? A Nemzetek Szövetsége gtenfi ülésén Bülow német kancellár, a megsegítésre szoruló nemzeteknek olyan helyzetbe hozását követelte, amejy mellett azok a ; »saját lábu­kon megállani tudjanató« se|m!mi mást nem kiván, mint az »önellá­tás biztositását. Ilyen, az ember és a nemzetek természetrajzából önként követke­ző és egészséges felfogás mellett meginterjuvoltatja magát a vo't oláh miniszterelnök és azt mondja: hogy az önellátásra törekvés a nemzeteknél: »őrület!« Olyan vágy, amejy be nem következhetík. Azt, hogy vájjon ezzel a felfo­gásával egyedül áh, vagy sem, az oláh miniszterelnök, talán nem-ér­demes firtatni. De, hogy az »ön­eil itás« nagy kérdését másként ér« teimezheti, mint azok, akik erre törekszenek, világosnak látszik. Bi­zonyára ugy, hogy minden erre törekvő nemzet, minden szükség­letét sajátmaga kivánja kitermelni. Ez esetben ugyanis, minden or­szághatáron beiül adva kellene len­nie minden nyersanyagnak jmin­den termeivénynek, mezőgazadsá­gi és iparnak egyúttal. Az északi népek m aguk termelné^ a déli­gyümölcsöket, a hegyvidékkei birö országok a hegytetőn búzát, ga­bonát stb. termelnének. A mező­gazdasági államok egyuttai ipariak­ka várnának és fordítva, ha a f ei­téte Iek ezekiiez meg sem is lenné­nek. Csakis igy képzelheti el a Mare-Romanc exminiszterelnöke az >/önejlátás őrületét®, mert más­ként bizony őrületnek nem mond­ható. A ma külkereskedelmi politika jának az egész vonalon megmutat­kozó jelenségei igazolhatják", hogy még azok a nqmzetek is, amelyek irtóznának az önellátás gazdasági berendezkedésétől, a többiektől ide kényszeríttetnek. Automatiku­san sodródnak belé, a nemzetközi devizapo.jitika, a külkereskedelmi mérlegek alakulása, az internacio­nális eladósodottság kényszerítő hatásai ajatt. A Páriskörüü békék hinárjában evickél »győző« és »le­győzött« és egyik sem tud a má­siknak segítségére ienni. Mindnek »önmagának« ken a hinárbó. sjz®,­baOuínia, vagy abba beiépusztulnia. Az Jut legelébb a »szárazra«, aki saját erejének megefszitésével, ha ken, a végsővel is, le tudja magi­ról fejteni a hínár ölelő karjait. A­hol ez az erő nincsen meg, ott a pusztulás előrelátható. Ez van beléimpregnáiva a »bé­kék« pokoli szövegébe, abba az ör­dögi ínestermübe, amelyet »béke­szerződések« neve alatt ismerünk. Ámde ott , ahol 'ilyen pokoli ki­irtásnak a feltételei megvannak, nem sok a remeny a megmaradás­ra. Ezeken a heiyeken a még fennmaradni tudó és akaró nem-­zottestekhez visszacsatolódás is elkerülhetetlennek látszik. £s ha bennünket is a kiirtandók sorába soroltak az ördögi mesterművek szerkesztői, ebben a burkolt céljuk­nak férésében nyilván csalatkoz­tak. Mi az »önellátást« »őrületnek« nem tekinthetjük. Nem tudták tő­lünk elrabolni az élet legfőbb szük­ségletét, a táplálékot. Nagy nehéz­ségek árán is; (<ie a másik életfel­tételt is kielégíthetjük, amely: a ruházkodás. Harmadik főszükség­íet, a hajlék, tisztán hazai terme­léssel is biztosítható, szintén a sa­ját erőnkből. Mezőgazdaságunk in­tenzív fejlesztésével annyit expor­tálhatunk, hogy az ipari nyers, anyagot is beszerezhetjük a kül­földről. Ha átmenetileg le is kell mondanunk sok olyanról, aimit a mai ember életfeltételként 'tRlfult, ezt addig, amíg mégis csak felvir­rad Napja a magyar feltámadásnk, nélkülözhetjük és nélkülöznünk iH kellene. 11a tehát Trianonnal bennünket kiirtani kivántak, akkor ebben »ge \valtig« csalódtak. Az ellenálló erő­ből sokat itt feédtek nálunk, amely még mindig elég ié'sz ahhoz, hogy ne »ez a fészek égjen ki«, hanem, hogy kivárhassuk, mig más fész­kek kiégése bekövetkezik. Mert, hogy bekövetkezik, ebben bíznunk minden ok megvan. Szomszédaink, szövetségesek és ellenségek, — mino kanyarítottak maguknak egy­egy jókora darabot a mi országunk szent testéből! Maradhat ez meg­torlatlanul? Nem! Ezért tehát a mt számunkra nelm »őrüiet« az önellátásra törekvés, ha az oláh e xmíniszterelnök amia­ga Mare-Romanejára igy is látja azt. Minden bősége mellett is, olya nok intézik sorsát, akik mellett le­het az önellátás nekik »őrület.« Nekünk, még csonkaságunkban is, bár igen szűkös viszonyok között, de nem az. Ha nem várnók tétlenül, a nép­szövetségi árk u3zban működő bo­hócok paprikajancsi mutatványait, hanem energikusan nekilátnáfila saját dolgaink rendezéséhez, akkor bebizonyulna, hogy az »önellátás« a mi részünkre nemi őrület, hanem legteltebb megszorítása a nadrág­szíjnak addig, amíg a bizton elkö­vetkező feltámadást elérjük. Ehhez azonban már hozzá kel­lene fogni és nem mindig csak a nadrágszijjat összébb húzni, mert még igy is, minden feltétel mel­lett is, belé eshetünk a trianonH átok csapdájába! ük*! Mindenki, — igy Ön is, nézze meg! HANS ALBERS, NAGY KATÓ együttes szereplésével A diadalmas férfi c. Ufa újdonságot Vasárnapig bezárólag A Z APOIiIIOBAN Nyíregyházára érkező Filléres Gyors utasait ne vjgyük el városnnkból Levél a szerkesztőséghez A következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! B. lapjuk a közérdekű felszóla­lásoknak mindig készséggel szokott heiytadm és ez alapon tisztelettel kérjük, hogy az alantiakat szóvá­tenni szíveskedjenek: A Nyuvidék valameiyik számá­ban olvastuk, hogy a weekend-vo-­nat május 27-én jön Budapestről Nyíregyházára. Ugyancsak ott láttuk, hogy az idetékes körök a programmot ugy szándékoznak összeállítani, hogy az érkezőknek a városban rövid idejű tartózkodása után kimennek a Sóstóra, majd a Tiszapartra »halat sütni, bogrács gulyást főzní.» Engedtessék meg, hogy hozzá­szóljunk az ügyhöz és né vessenek ránk követ, ha nem mindenben he. lyeseljük a programnak ily módon, való összeállítását. Minden város, amikor ilyen rend­kívüli esemény történik, amikor tö­megek lepik el, azon igyekszik, hogy abból a városnak, illetve la kosainak rninéi" nagyobb haszna le­gyen, ami á mostani viszonyok kö­zött keli, hogy nagyobb mérték­ben lebejjjen az intéző körök sze­me előtt. Az igyekezetnek arra keli irá­nyulnia, hogy az esetleges haszon ne egyesekre, hanem minél széle­sebb körre terjedjen, aminek most meg is van a lenetősége, inert a kereskedelmi miniszter ur megen­t e, hogy ilyen alkalmakkor a varos kereskedői és iparosai vasárnap is az utcán sátrakban árusíthassanak. A fenti 'program mindenre alkal­mas inkább, imint a most érintett céi elérésére, mert ennek csak a Sóstó és a Tí'zapart t udna örülni. Az intéző köröknek tehát más programról ke,lene gondoskodni,^ meiynek nemcsak ketten, de na­gyon sokan örülnének. Olyan pro­gramot kellene tehát összeállítani, amelynek alapján az érkezőket dél­után 3—4 óráig a váosban lehet n* tartam, s azután kivinni a Sóstóra, mert ezt, e.ismerjük, az idegenek­nek megmutatni és velük megis­mertetni érdemes. Egy weekend­napból elég, ha az érkezők mintegy 4 órát töltenek a Sóstón, ameiy idő alatt annak szépségévei bőven megismerkedhetnek és nem fognak sokat veszteni, ha a Tiszapartot nem látják és sült halat és bog­rácsgulyást nem esznek. Este az­tán a visszaindulásig egy díszelő­adást is íehetne tartani a szinhás. ban, am«ly nemcsak kxibturátlis szempontból volna elismerésre mél­tó, oe talán anyagiakban sem vol­na kárára a színháznak. A város pedig engedje meg ezen napra, hogy a kereskedők és ipa­rosok a belterületen, Koss uth-tér, Bessenyei-tér, Luther-utca és kap­csolt részein Kirakodhassanak hely­pénz nélkül. Mindezekre pedig bátrak va­gyunk az illető körök figyelmét most a végleges program összeállí­tása előtt feihivm, abban a re­ményben, hogy a fentiek megvaló­sításával hasznos működés log vé­geztetni. Tisztelettel: Több érdekelt. MÁJUS 1 TÖL MEGDRÁGUL A VALTÓÜRLAP BÉLYEGE 1 A boletta megszüntetésével kap­csolatos kormányintézkedések kö­zött t ud\alevőleg május i-től meg­drágul a váltóürlap bélyege, a­memiyiben eddig minden megkez­dett 10 pengő u lán 10 fillér volt a váltóürlap bélyege, ezután pedig 12 fillér iesz, vagyis 200 P-ig 24, 300 P-ig 36, 400-ig 48, 500 P-ig 6oj 600 P-ig 72, 700 P-ig 84, 800 P-lg 96, 900 P-lg 108 és 1000 P-ig 120 fillér a váltóbélyeg, ame­lyet tanácsos még a váltó aláírásai előtt lelragasztam, mert a bélyeg­hiányos, hibás váltó csak kelle­metlenségek és károk okozója le-; het az érdekelt számára. A mai emberi Kaján, akár az ördög, és buta Tamás: nem hisz semmiben. S csak nevet [a más baján. f t 1 í Alélt, beteg a lelke, és csak félig mer, azért nem sok, jaj, nem Sokériei a Célt. *, i { I . .1 : í ! Lator vigaimak közt él: kéjbe' tur. Sokat nem aa a becsületre. Gyújtogat s rabol. , . 1. : 1 . ; ( ; Szeret ^gérni elvből mindenik, holott nem ad, csak gunyszót. És henyél [dolog hejyett. Görnyedt a bűnöktől. Imádja a fényes Mammont, imádja a pénzt, a rémes szörnyet. A mát, egyedül a mát szürcsöli vadul, nem akarja megérteni az Ur szavát. Nyíregyháza, 1932. IV. 28. I í Ivády Gyula. Az idén a gyümölcsfát pusztító májnsi cserebogár Inváziójától félnek Egy-egy cserebogár már a fü­lünkbe köszönt napsugaras regge­len a kerti fák alatt. Ezek'voltak a hírnökei az idén nagy tömegben ránközönlő cserebogaraknak. Most van az inváziós ideje a gyümölcsfát pusztító cserebogárnak és gaz­dáinknak fel keli készülniök az of­fenzíva letörésére. A földben levő petéket, álcákat szénkénegezéssei pusztítják, a fákat arzénnai per­metezik. De leghatásosabb aíilajzás idején való pusztítás, a bogarak­nak a párzás előtt való összesze­dése. A cserebogár nappai nem repül és könnyen lerázató a fákról. Az összeszedett bogarakat el kel,' égetni, vagy le keh forrázni. Elásni nem szabad. A baromfiaknak sem tanácsos nagyobb mennyiségben adni, mert a bélférget terjeszti. A bogár irtására a gazdákat a tö» vény kötelezi, de mindenkinek ér­deke az irtás, mert a cserebogár tömeges megjelenése az egész gyü­mölcstermést elpusztíthatja. A kultuszminiszter pötrenaelete az iskolai vizsgákról > Most jelent meg a kultuszminiszter pót rendelete az iskolai vizsgákról, bi( zonyitványkiosztásrói és szünidő­ről. A rendelet szerint az I v III., IV- és VIII. osztályokban az össze­foglalások, a IV. és V. osztályok­ban a vizsgák j'unius 5. és 13. kö­zött tartandók meg. Június 14. és 15-én beiratások lesznek, azért ilyen korán, hogy a tanulók mi­előbb nyári szünetre' mehessenek. A magánvizsgálatokat j' unius hó 15—29-e között keli tartani. FÉLREÉRTETT ORVOSI TANACS Egy ember, akit három évvel ezelőtt arra figyelmeztetett az or­vos, hogy re u m|ja miatt óvakodjék a nedvességtől, tegnap újból meg­jelent az orvosnál" és azt kérdezte: — Doktor ur, még sem mosdha­tok meg? ' _ '

Next

/
Thumbnails
Contents