Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-30 / 97. szám

4 jWVfíYIDÉK. 1932. április |ö. Agráreurópa és iparenrópa irta: StraKy Henrik. A Nyirvidék hasábjain fejtegettük azt, hogy a gazdaságilag beteg Európa számára gyógyír lenne egy Magyarországot, Ausztriát, Romániát, Csehszlovákiát és Jugoszlávlát magába* foglaló Dunaunió, ha ez kiegészíttetnék egy kereskedelempolitikai és vámügyi egyezményekkel összekapcsolt és Angliából, Franciaországból, Olaszországból és Németországból álló u. n. Európauntóval. A Dunauniónál nagyobbfoku gazdasági egész ségesülést jelentene már az Európaunió- A franciák neves közgazdásza, Francis Delaisi egyéb tervezettel is foglalkozik már évek óta. Tervezete további javulást ígérhetne, ha megvalósulhatna. Nézetünk szerint elgondolásának az a hibája, hogy eléggé el tudja képzelni Európát Oroszország nélkül. Az emiitett neves közgazdász és más gondolkodók is, Európát kettő, illetőleg három részre osztják. Megkülönböztetnek egy Nyugateurópát, Középeurópát és egy Keleteurópát, vagy összevonják a harmat kettőre és csupán Kelete

uróp'árói és Nyugateur<£páról szólnak. Ezen felosztás nem geográfiai természetű, hanem gazdasági vonatkozású. Az ő Nyugateurópájuk más szóval Ipareurópa. Nagyjából kontinensünknek ezen a részén gyártják az iparcikkeket, túlnyomó mennyiségben, a földrész ezen részén kisebb jelentőségű az őstermelés. ' Agráreurópa nagyjából Keleteurópa, ahol a mezőgazdaságé a túlsúly, az ipar jelentősége a csekélyebb. A kettős felosztás mel-i lett hazánkat Kelete

urópához számítják. Ha a felosztás háflmías, akkor a gazdasági 'Középeurópa összeesik a Dunaunióval, azaz hazánkkal Ausztriával és a kisantant államaiva'l. ' A hármas tagozódás esetén a Dunaunió, vagy Középeurópa a gazdaságilag Vegyeseurópa-, ahol egyaránt vannak nagyobb mennyiségben agrártermékek, gondolunk itt hazánkra, Romániára és Jugoszláviára. Gondolunk azután Ausztriára és Csehszlovákiára, ahoii az ipari termékek vannak túlsúlybanPersze emellett a gazdasági elgondolás mellett a közgazdászok nem törődnek 'sokat a polttikai'határokkal. A Dunaunió nekik Vegyeseurópa, mert ott bőven van ipar is és agi'árkultura is, hogy melyik politikai államban mi van, az nekik nem fontos. Statisztikai adatokikfal igyekeznek bebizonyítani azt, hogy Ipareurópa és Agráreurópa cseréljék ki egymással a megfelelő feleslegeiket és a gazdaságilag beteg Európa egészséges lesz. Ha Keleteurópához, azaz Agráreurópához hozzávesszük Oroszországot, akkor a kölcsönös szükségletek sokkal jobban kiegyenlítik egymást, mint nél, küie. Tehát a kapitalista termelési rendszer alapján álló Európa he nyújtson hitelt sem pénzben, sem ár

ukban a szovjetnek, akkor a pjepiletíka azaz ötéves terv még hamarabb fog csődöt mondana. Oroszország kénytelen lenne csatlakozni Európának Agráreurópa nevezetű részéhez és jelentékeny lépéssel 'közelebb^'utottunk"volna a kátyúból való kiuthoz. , Vegyeseurópa közvetítené Agrár* Curópa és Ipareurópa között az ár

ukat, ami által kereskedelme nagyon fellendülhetne. Ez feltétlen gazdasági javulást hozna ínségben szenvedő hazánknak. Hazánk lenne a gazdasági szempontból Vegyes&u

rópa egyetlen igazán vegyes állama, mert itt van a Vegyeseurópát alkotó államok közül legarányosabban képviselve a mezőgazdaság és az ipar, jóllehet agrárállam vagyunk első sorban. Mégts jóval fejlettebb a mi iparunk a másik két agrárállaménál. Agrárproo

uKtum

aink is nagyon kiállják azokéval a versenyt. Mezőgazdaságilag pedig sokkal többet nyomunk; a latban^ mjnt Ausztria és Csehszlovákia. Ha tehát Középeurópa vagy a Dunaunió, vágy még másként Vegyeseurópa az a hely lehetne, ahol lpare

urópa és Agráreurópa kicseréinők egymással a feleslegeiket, akkor itt fellendülne mezőgazdaság, ipar és kereskedelem egyaránt és vége lenne a magyar "nyomorúságnak. Illetékeseink tegyenek meg mindent egy ilyen gazdasági koncepció érdekében, mert égetően szükségünk van egy gazdasági jobb jövőre. Május 8-án Filléres Gyors viszi a nyíregyháziakat Sátoraljaújhelyre Máj

us 8-án vasárnap a Menet' jegyiroda filléres gyorsmotorvonatot indit Sátoraljaújhelyre a Kisvasutak vonalán. A menetdíj 2.20 P. A Filléres Gyorsra május 7-én estig keli jélentkezniök az utasoknak. A vonat a kora reggeli órákban indui és még aznap t«?te érkezik vissza. Sárospatak históriai hangulatával,_ősi templomaival, várával, a Bodrog-part tájszépségcve', a kollégium művelődéstörténet mi látnivalóival, Sátoraljaújhely gyönyörű vidékével, turisztikai kincseivel a látogatók ezreit vonzza és a Filléres Gyors kitűnő alkalmát bizonyára felhasználja Nyíregyháza közönsége is a látnivalókban gazdag Patak és Ujhely megtekintésére . Megvalósítják a fizető vendéges rendszert Magyarországon Bár még valóban a tavaszt sem élvezzük a maga teljességében, a nyaralás problémája már élénken foglalkoztatja ugy a nagyközönséget, mint azokat a hivatalos köröket, amelyek az utazási kérdések illetékes intézői. Á felmerült tervekről és a megvalósulás előtt álló gondolatok végrehajtásáról érdekesen nyilatkozott az IBUSz vezérigazgatója és a következőket mondotta: — A nyaralási időszakban Magyarországon körülbelül negyedmillió ember szokott rendes körülmények között hosszabb-rövidebb időre külföldre utazni s az idén ez a külföldön való nyaralás túlnyomó részben elmarad. — A valutárís helyzet lehetetlenné teszi, hogy a Nen^eitt fBankarról a 100 millió értékű valutáról gondoskodni tudjék, amire nyáron a külföldre utazó közönségnek szüksége van. Be keli tehát rendezkedni árra, hogy a külföldre utazni "nem t

udó közönségnek itthon legyen módja megfelelő nyaralásra. Ez; akarja szolgálni többek között az ?. mozgalom is, amely nagy akciót Kezd az Angliában divatos »Pary

ung Guest« rendszer meghonositására. Angliában ugyanis már szokás, hogy a vidéki kastélyokban^ kúriákban, udvarházakban vendégül látnak nyaralásra oly

an beajánlott idegeneket^ akik & kö tségeket házigazdáiknak megtérítik. Tehát a fizető vendégek szokását akarják most meghonosítani ná;vink

) aminek az az előnye is volna, hogy közelebb liozza egymáshoz a várost és a fajút.

1 Az Angolkisasszonyok női felső kereskedelmi iskolájának tanulmányi látogatása a Nyíregyházi Villamossági R. T. telepén Hétfőn délután 4 órakor érdekes vendégei voltak a helybeli villanytelepnek. Az Angolkisasszonyok négv évfoly«.m

u női felső kereskede! mi iskolájának növendékei lá.togatták meg tanulmányi kirándulásképen a Nyíregyházi Villamos sági R. T. áramfejlesztő telepét, M. Tauffer Hona igazgató, Fehér Hona és Balia Gizella tanárnők vezetése mellett. Az érkezőket a villanytelep udvarán Komárom'y Károly igazgató lekötelező szivélyasséggel fogadta és a nyíregyházi villanytelep keletkezésének, valamint az elektromos áram mikénti fejlesztésének rövid összefoglaló ismertetése után, a növendékek három csoportra osztva Majoros sy Oszkár fpmérnök, Führer Bélaimér nök és Hatyinay Gábor főgépész szakszerű magyarázata és kalauzolása mellett megindultak a kiváló technikai berendezésű hatalmas villanytelep üzemének megtekintésére. Lépésről-lépésre haladva a nyert magyarázatok alapján szemlélhetően kisérték és figyelték meg a növendékek az elektromos energia nagymennyiségű termelését és azok különböző elosztását, megcsodálták a modern kazánokat, a hatalmas gőzturbinákat és a különböző gépi szerkezeteket. Több mint egy óra hosszat időztek a növendékek a \lilanytelep termeiben és a nyert kitűnő gyakorlati magyarázatok a'apján. értékesen gyarapították az elektromosságról szer zett elméleti ism'ereteiket. A tanulmányi látogatás befejezése után « a növendékek nevében M. Tauffer Hona igazgató mondott köszönetet Komáromy Károly igazgatónak és tisztviselőtársainak előzékeny szíves készségükért és szakszerű oktató előadásukért. Féltékenységi dráma a gólyafészekben A Times amerikai tudósítója írja meg ezt a különös történetet, meiy egy ganatohai faluban játszódott le. Amikor megenyhült a lég és vidult a határ, visszatért a gólyák serege és a község leggazdagabb polgárának háztetején lévő gólyafészekbe is visszaköltözött a ta\aiyi gólyapár. Megkezdődött a szokásos idill '3 hamarosan kis gólyafiókák nyújtogatták nyakukat a fészekben. A gólyapapa és. gólyamama nagy buzga:ommai táplálták a kicsinyeket. Egy nap azonbaft különös dolog történt. A gólyaszülők a fészekben ahelyett,- hogy a fiókáikat etették volna, lármás ve^ szekedésbe kezdtek. Néhány perc m

ui

va a gólyapapa egyedül röpült el, cie kevés) idő mutva egy csapat* gólyával tért vissza. A »gótyabizottság« nagy kelepek'^ , közben vizsgálgatta a gólyafészket, ugy látszik, valami nem nagyon tetszett n

ekík, a gólyacsapat aztán elszállt. Csak a családfő és még két gólya maradtak 0tt, amelyek közös erővel a gólyamadárnak estek és kegyetlen csőrdöfésekkel megölték. A gyilkosság után a zord gólyapapa kivette az egyik kicsinyt a fészekből, elszállt vele és egy elhagyott helyen letette. Elképzelhető a falubeliek meglepetése, amikor látták, hogy a fészekbői erőszakosan elszállított kicsiny nem gólyafiók volt, hanem egy kis vaoiud-fiók. Most már világosság derült a történtekre: a szerencsétlen gólyamaímjít házasságtöréssel vádolták és bűnéért a szigor

u gólyák halálra ítélték. Pedig, mint kiderült, a gólyáméin a ártatlan volt. Minden bajt egy nebuló okozott, aki a gólyaszülők távollétében felmászott a fészekhez és a tojások közé betett egy vadludtojást is. A tojásból kikeltek a kicsjnyek, de a gólyapapa csak napok m

uitán vette észre az idegen m

adarat s erre következett be a tragédia. K. H. A „Cidalc" nemzetközi filmpalyázatának feltételei 1. Kívántatik egy olyan scenárium, melynek témája szabadon választható ugyan, de alkalmas legyen a nemzetek közötti kölcsönös megértés és egymáshoz való közeledés előmozdítására. 2. Tejjes, gépírásos scenánum és legaiább egy oldalra terjedő, gépírásos expozé [a film tartalmának ismertetése) küldendő be. A film terjedelme nincsen előírva, de a téma természeténél fogva, egész estét betöltő filmdarab kívánatos. 3. A pályázaton pondén magyar állampolgár részt vehet. A pályadíj 150000 francia frank, amelyet az I933- január 15-én Parisban öszszeülő nemzetközi bíráló bizottság itél oda. Minden ország csak egy scenári

umot küldhet be a pályázatra, melyet az üiető ország nemze>ti zsűrije választ ki. 4. A pályamüvek a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete iro

j dájába (Katona József-u. 14. sz., tejefon: 241—44.) küldendők be. A pályamüvek benyújtásának határideje: 1932. október 1. 5- A pályaművek magyar nyelven ir

andák. A majjyaJc" netmzeu zsűri áitai kiválasztandó pályamüvet aí Egyesület francia nyelven küldi be a CIDALC nemzetközi bizottságának. Amennyiben a pályadíjat a magyar scenárium nyerné 'el, a. pályadíj" 10 százaléka a Szerzők Egyesületének jut. 6. Az Egyesület nem' vállai kötelezettséget a pályamüvek megőrzésére é

s cs

ak válaszbélyeges kérdezősködésekre válaszol. Megtakarított pénzét legelőnyösebben kamatoztatja, éitéke.t, okmányait legolcsóbban megőrzi a Magyar Távirati Iroda r. t. és a Stúdió érdekkörébe tartozó Mag

yar Nemzeti Gazdasági Bankr.r. Budapest, lV., Károly király-u. 10. A Magyar Távirati Iroda r. t. Nyugdíjpénztára palotájában. 2334