Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-28 / 95. szám

menyek szemlélfete közben józan mérsékletre és összetartásra van szükségünk. Az e

urópaj események e!ina

u!tak az uj európai világtörténelem utján s ezeréves multunkkal alkotmányos érzékünkkei és külpolitikai érettségünkkei keli bizonyítanunk és m

eg kell őriznünk éberségi készségünket, hogy tizenöt milliós magyarságunk iulyávai és erejével leliessünk részesei az elkövetkezendő eseményeknek. kedéseinek bortermelőinek. De vigyázni kell a pesti közönségre! Nem szabad visszaélni vidám kedélyével, bohém könnyelműségével. Debrecenből nem a legkellemesebb Impressziókkal íávowak ei a fővárosi vendégek. A ci^Éek városában voltak olyan üzUfeml^^L akik igyekeztek kihasznáJHp^H^lvező alkalmat és Kiéreg^^tit^^^^k portékáikat. Egy pohár b

0: t t pentő árban szárWotta a kltc.sn^roSok. Terroé^cfjgen ^ nlstr^jaei^iFIle 1 háborodotW^I áiq; h gitás ellefi és nem ^^^kl^ffl^K^ei^^maolnak v|Sz|za débreci 'ii ki

Éfai

dulásukra. Sőt, fi^^hanl^^^i^Kselőházban m'«• rpc^lrta"!js^^l ebr

ecenjek árdrágit^^^^ve^Bmiatt. Leg^^B^^Nyiregyházára jön j^J

'illére^^ors. Igyekezzünk mi ^kfcként azt az egriek tették ugy ÍOTtdn^a pesti vendégeket, hogykteiit-mes

1 em'lékekkei távozzanak Európa, a problémák áradatában Annak idején nagy várakozással tekintett egész Európa a német birodalmi elnökválasztásra s alig jár

unk messze a való tényektől, ha megállapítjuk, hogy Hindenburg főlényes győzelme nagy megnyugvást adott egész Európának. Most Poroszország választott s a porosz választás, némiképp tiszta bort öntött a pohárba. Nem adott döntő többséget a szélsőséges Hit•» lerizmusnak, de viszont nem lgSt zolta azt a bizakodást sem, amelyet Németország szomszédai támasztottak a poro

sz voksok alakulásával szemben. Van valami a német hitlenzmusban, amellyel szemben indokolt a tartózkodás, viszont azt az álláspontot is meg kell értenünk, amely- a német nacionalizmus erején keresztül szabadulni akar azoktól a béklyóktól, amelyeket a békeszerződések és a jóvátételi terhek raktak a német népre. Ha ebből a szemszögfcc' ítéljük meg a porosz választást, akkor Európa két táborra szakad. Az egyik — a kisebb — táborban vannak azok, akik a páriskörnyéki l>ékéket s a jóvátételi terheket fenn akarják tartam; a másik táborban, — valljuk be, az előbbinél jóval nagyobb táborban •— vannak azok, akik Európát féltik a gazdasági és politikai összeomlástól s igy inkább azt az utat választják, amely a békeszerződéseit revízióján s a jóvátételi terhek eltörlésén keresztül — megítélésük szerint — Európa megmentéséhez vezet. • A magyar nép, a maga józan konzervativizmusával nem engedi elragadtatni magát sem a Hindenbu

rgi győzelem jelentősége áltai

t se™ a Hitlerrel kapcso'atos poroszk országi események miatt. 1 Európa, valóban a problémá# áradatában van. A porosz Tgílaí^ tásókat követni lógják a ^ftppj^ választások s az előjelekből fcéivM a francia választás, jelerhjj^Qk^^ túlszárnyalja a porosa jelentőségét. De a dqffi^urnWfr''tébő

1 folyik, hogy a pajjpsz%^lasztás eredménye beodia^fcj^^ a francia Yáiasztások^^pjmlnyét. Hogy p^Jni'k áradatában vau^^m '^nl^ igazolja jobban, mulaz a kMülmény, hogy a porosz- vá»|

ztás

^Pai kapcsolatban Herri^^^r a kijelentést tette, hogy a békeszerződéseket nem tartja örökérvényüeknek sl nyilatkozata további tészén kiitf lenti, hogy »nem keli száműzni aM a reményt, hogy egy előitj^^-t meg kell-e maradnunk a béJHpHBj ződések keretei között ?...« /^KpftW mácia nyelve sima, sőt a ^M^fl máciai nyelv AK való^ho^^BB szavak möge rejtőzkodhessék a lényeg. Ámde H'Triót Éent nyilatkocsotátban nernttBfc^^^Mjni attói a megálIapit^^^^HHpy Európa, most inkább, Iia^ — a problémák áradatában van. Az 1932-ik esztendő meghozza az amerikai elnökválasztást és Amerika sem nézheti 'tétlenül az eu

rópaí eseményeket, mert az amerikai prosperitás leghatalmasabb oszlopa és támogató tényezője az e

urópai rend, nyugalom és termelés, A normál termelés és normái fogyasztás hozhatja vissza a békeidők jólétét. Ezért fontos Amerikának az e

urópai rend és béke. Harmóniára, megértésre van szükség. Idáig a harmóniát és a megértést Európa jóformán ölhetett kézzel várta. De most már tenni is akar valamit érette. Nem elég azonban az egyoldalú akarás, A másik ^oldalon is akarni keli. Franciaország is elérkezett odáig, hogy tovább már nem mer keresztbefeküdni az események természetes kialakulásának útjában. Franciaországban is felülkerekedett a belátás 6zelleme. Nekünk, maroknyi magyarságnak az eseÉbredés a késői tat Megkésett lábaidnak ^ vig, táncos kopogása gyönyörű, csoda-da't ver ^^^^ sötét-gondházam ab'aküvegé^^^^ és alvó szivem csöndje mint bölcsősgyermek imloÉll^^l^t S kitoppannak elfojtott a barna, ócska, régi hogy igyik arcod égAiosolyát, hogy lássák tarJ^j^p^k fibegését, ringó csípőid zeuJcIBbmísát, virággal terhes f^^Jfedet, szerelmi Iáztói^ffj^íJffed ves ajkad' üdvökre hivó kék szemed', és mindent^fckid^C ami szép ter; te álmok ^rw^|>anyhaju tündér, i bus év dfclái^^endége: szép tava Iájus 5-én országos jelentőségű Hangyanap lesz Ibrányban Május 5-én országos jelentőségű gazda^Mhlonatkozásu napot rendez a »HaBgte« Ibrány községben. Az nagyhalászi, k ó t a ji^^ll^^^Jl^^ t is z a rc e 11 nPf^^^fcbHangya-nap meghívóit, d^^^JWjvetel a gazdatársadalom ''^|Mpben szervezet?: hatalmas n^^nozdulás lesz, amely^M^bUámverése döntő erővel jeleii; ezljfct a nemzet közgazdasági 'Metébln. Az ibrányi Hangya kongrlUu'ln felelevenedik Károlyt Izidor gról nemes alakja, az ő héTOÍ zi küzdélmeinek dicső em'éke. u vo't a szövetkezeti gondolat • megteremtője- a falusi áruuzsora Karmaiban vergődő magyarság megmentője. A csonkaorszigban ma 1700 szövetkezet működik, amelyeket a gazdatársadalomra végzetes csapást mérő válság uj "feladatok éle állított. A ^íangya felismerte ezeket a feladatokat és teljes energiával áll a gazdatársadalom céljainak szolgálatába. Megszervezi a termelés és értékesítés védelmi frontját. Ma több mint 200 szövetkezet foglalkozik baromfi és tojás értékesitessei. A megvásárolt áruk a Hangya központ milánói, bécsi, berh-t ni és londoni lerakataiban kerülnék piacra. Igen sok szövetkezet foglalkozik burgonya és termés értékesítéssel. A Központ most kezdta meg a sertésértékesitést és a m

uit évben sikeresen indult gyümölcsértékesítést ís nagyobb arányokban folytatja ebben az év ben. A mezőgazdasági kamarákkal karöltve az országot termelési kerületekbe osztották be s jgy fogják a termelést szabályozni". Az ibrányi Hangya-napon ezekről a sorsdöntő kérdésekről" tanácskoznak e"s döntenek. A readez('Js?^2j w, következő meghívót bocsátotta ki a Hangya-napra: Az ibrányi és környéki » Hangya? fogyasztási és értékesítő szövetkezetek 1932 máju

s hó 5-én, áldozócsütörtökön, délután fél 4 órakor Ibrányban, a református iskolában »Hangya« propagandanapot rendez nek

; amelyre a szövetkezet! tagokat és a szövetkezeti eszme barátait szeretettei meghívják. Napirend: 1. Az érkező vendégeket üdvözli: vitéz Mikó Bertalan főszolgabíró, a gá,vai »Hangya4 szövetkezet elnöke. 2. Emöki megnyitó: Tartja O'cli* vary Pál kormányfőtanácsq

5?, ny. főszolgabíró. 3. ünnepi beszéd

; Tartja: aimftit Rám m^^gsz, de mosolyod ravasz, apró tuftegyek égnek csókos száaon — •^iQwurkálod sorba vágyaim, merészen^fcfcl öledbe cs

uSziiak, elhull, m" feléin dobálsz, felnm fedi be szernek raatogását, kAyéron tőie^ mqy^e llP^>]g^sz, mieiőtt t

udtam vtolna,^»i n'csók, W-főtt üci\'öitrietfvón» íötoSsben ^-jj f— O, mért-%éziyahát ram olyanwsojfeszé] miért vjÉk (l^^^mnek^^^km d^^^r ki rnqffjédktam nMjr 'Vfci 1, aiW%ssz s nmdegy hínf^»kén — vá^^^Hffll^zázSzor^PK^Wt, ^ kiben m.n nincs ^^k ^^^Ljecsét^f öro^létW* hivó a levélnek végén... ncv -ii. • A^cn^l^^incsoló sza\-a hoyB éi^je a M^^üünő tervét, a ^^t MH Gyors ilH^éoét e^H ^tmüd|nv'áralB^^ii felül si^ ^^^HMhújes ^Vrs megindít>Iásauj^fff^^|rkeringé5t hozott Liz országba s^^iönöseii Budak^trői ezrév^^B'tték igénybe az Vj^s gyor^nazási íeheüj^jet, liöPB^^ővárosiak a v-idélaBBh^ geítffl^^uerhessék. i^L ^• Term^^es

en a vidéki fogadták a pesti venWfck •j^^^Hkik a városok gazdaság is ha

szno5 injekciót adaak. Eger városa valósággal ünkepi díszbe öltözött a fővárosi venBégek tiszteletére- Trak Géza po> •árm

ester magyaros vendégszeretettel köszöntötte a Filléres Gyors utasait, mintegy 2800 embert, akik' nek szórakoztatására a város vezetősége éraekes programmot állított össze. A programm a megállapított sorrendben folyt le. Az jdegenek eiőbb a Főszékesegyházat tekuv tették meg, ahol zenés mise volt abban az időben, majd átmentek a Líceum udvarába. Soha ilyen forgalom nem vo't még Egerben. Gyalogosok, k'csík

j autók és autóbuszok járták sűrűn az utcákat, az épületekelőtt sürü csoportok, vendéglőkben, kávéházakban zsúfolt asztalok. Délben térzenét adott a Líceum előtt a Dobó István 14. honvédgya 1 ogezred zenekara. Egy órakor a vendéglők meg••tek íitegöOekkeJ.^IP^B^^tóbai^^kcri bor propaganszeigBontjábi®rendkívül sokat jelöttSl a Filléres Gyors. TerméSeteSeii nagy sikere volt ^njnak Az ^^B^Btermelők nagy üzleti érzékkei^^ták meg a filléres nap jelentőségét, nem egy utcasarkon lehetett látni kisgazdákat boros^vegekkei, akik ingyen kmálgatták boraikat: w Kóstolja meg kérem, oszt ha izIfK, gyöjjön te a pincémbe. •^lJéiután az uszodák voltak keresettek. A vízipóló mérkőzésen teljesen megteltek a széksorok. Amilyen nagy tömegek kisérték a Filléres Gyors bevonuló vendégeit, ugyanolyan tömegek Vonultak ki este az állomásra. Az egri bor megtette hatását: páratlan propagandának bizonyult, amennyibe^ egyetlen városból 'Sem távoztak el ilyen virágos jókedvvel az idegenek. A 2800 ember csupa dérü, a Deák Ferenc-uton egyvégben — dudorászás, nevetés, \i~ceíődés. Ittott még szük is vo't a gyalogjárás a bornak miatta. A venc/égek á legnagyobb elragadtatásai nyilatkoztak a városról, az egri vendégszeretetről és kijelentették, hogy a Filléres Gyorson a lehető legtöbbször fognak lerándulni Egerbe. A 2800 ember apró költekezéseiből hozzávetőlegesen tízezer P haszna volt a város vendéglőinek, kávéházainak és különféle ksres1932. áprll's 28. JsfríRYIDáK. 3 mwrniimmnmmmnnmmmmmm* •• 1 • • ——•—