Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-28 / 95. szám

m JNftfKYIBáK. 1932. április 28. A P O L L 0 Holnap HANS áLBEEI, NAGY KATÓ EVEi""™ Diadalmas férfi c. Ufa újdonságban Balogh Elemér dr., felsőházi tag, a »Hangya« vezérigazgatója. 4. E'őadás a burgonyatermelés­ről. Tartja: Westsík VUmOjS ny. gazdasági félügyelő. 5. Szövetkezeti terményértékesi­tés, vetített képekkel. Tartja: Ba­logh Kálmán, a »Hangya« cégveze­tője. 6. Záróbeszéd. Tartja; Németi István, az- lbjányi >>Hangya« ügy­vezető igazgatója. Utána a központi ref. iskolában egyszerű közvacsora, amelynek a részvételi aija i pengő- Jegyek az ille tékes szövetkezetek igazgatósá­gánál beszerezhetők. A gyűlésen résztvevők a nyír­egyházavidéki és bodrogközi kis­vasutakon fél áru jeggyel ütazhat­nak. Est e 9 órakor különvonat ín­ciu 1 Nyíregyházára, melynek Sáros­patak felé csatlakozása Van. Egy nyíregyházi levente segédokiató remekbe készült fadobozt küldött Horthy Miklós kormányzónak A következő levelei kaptuk: A Kormányzó Ur Öfőméltóságának Vaient Mihály nyíregyházi levente­segédoktató Nyíregyháza m. város testnevelési vezetője utján feiajan­Jott egy remekbe készült, művészi ízlésű fadobozt, melyet teljesen sa­ját keze munkájává 1 készített. Szabolcsvármegye főispánjához most jött le az értesítés, amely szerint Őfőméltósága köszönetét nyilvánítja a felajánlásban kifeje­zésre jutó "ragaszkodásért, miután azonban elvi okokból ajándékot senkitől sem fogad el, ugy mél­tóztatott rendelkezni, hogy Valent Mihály fölajánlott ajándéka is a már eddig felajánlott tárgyakból létesített gyűjteményben helyez­tessék el. így ebben, a Kormányzó TJr O F őméltósága iránti hűséget, az ipar minden ágából képviselt remekek­bői összeállított gyűjteményben ezentui, egy nyíregyházi levente keze munkája is hirdetni fogja az önzetlen hazafiúi szeretetet és ra­gaszkodást . Nyíregyháza, 1932. április 26-án-. Faragó ödön, tanácsnok. „4 Filléres Gyors" előkészíti a személytariía csökkentését A MAV.-nái egyáltalán neim fog­lalkoznak jelenleg a személy és áru tarifák leszállításának a kérdésével.. Ennek ellenére nagy figyelemmel kisérik a »filléres gyors Vonatok« üzleteredményeinek tanulságait és könnyen lehetséges, hogy ha a to­vábbi »íilléres gyorsvonat» járatok az eddigiekhez hasonló jó ered­ményt hoznak, egyre szélesebb ala­pokra togják fektetni ezeket a ked­vezményes gyorsyonatjáratokat, természetesen c^ak olyan esetek­beiij amikor számolhatnak azzal, hogy az egyes va suti szerelvények kocsijai bizonyos fix számú utassal megtelhetnek. JOGOS KÉRDÉS A bíró mondja a sértettnek: te­hát az , itt jelenjevő vádlott önnek azt mondotta: hogy marha. Igaz ez? A sértett: Igen, bíró ur! A biró: Hát akkor pjft akar? Kenéz miniszter intervenciójára megváltoz­tatták a gazdakölcsönök feltételeit Az elmúlt napokban híre j'árt, hogy a kormány gazdakölcsön ak­ciójának, amelyet az Országos Központi Hitelszövetkezet utján bonyolít le, nincs valami nagy si­kere. Ennek egyik oka kétségkívül az a körülmény, hogy a 20—25 millió pengő kihelyezésévei kap­csolatban különböző olyan feltéte­leket szabtak, melyeket súlyosak­nak találtak a gazdák. így a ga­bonakereskedők szövetségük utján panasszal is fordultak a kormány­hoz, hogy az OKH csak'a Futura és a Mezőgazdák utján engedi ér­tékesíteni a kölcsönt igénybevevők termésfeleslegét és pedig minden 1000 pengő kölcsön után egy vá­gón gabonát keli lekötni a Futura és mezőgazdák'részére, amely cé­gek 2.5 százalék jutalékot kapnak az eladás közvetítéséért. Mikor Kenéz Béla a kereskedők által kifogásolt kölcsönféitételek­rő'" értesült, érintkezésbe lépett az OK H-val és kívánságára a sérel­mes pontot hatálytalanította. Jelenjeg az a helyzet, hogy bár­mely ismert gabonakereskedő utján értékesítheti gabonáját az, aki az OKH-tót k ap ilyen kölcsönt, nincs kényszerítve arra, hogy csak a Fu­tukhoz forduljon. Sajnos, azonban ez az intervenció már meglehető­sen későn jött, mert az aratásig hit ralévő néhány hónapra más formában is kaphat kölcsönt a hitelképes gazda. Mindenesetre nagyjelentőségű a kormánynak ez a lépése. A gazaák és kereskedők köré­ben egyaránt nagy örömet keltett Kenéz Béla miniszter megértése és intézkedése. J Egy laikus feljegyzései a vasárnapi futbailderbi eseményeiről Vasárnap délután volt, ama leg­unalmasabb vasárnap délutánok egyike, amikor az ember a kávé­házban ül s vizet szürcsölgetve mélységes unalomima' bámul az ablakon át a tavaszi nap szikrázó zuhatagába s a porban strandoló utcára. Most azonban másnak mutatko^ zott az utca képe, mint általában az unalmas vasárnap délutánokon. Embertömegek masíroztak a 'Buj' tos­utca leié egyenkint és csopor­tokban, mintha valami tüntető felvonulásra készülődtek volna. Ez a szokatlan látvány felvillanyozott, A szabaa m^zők felé való vándor­lás ősi ösztöne engem is kizavart a civilizáció dohányfüstös, kávéiiia­tu karámjából és a sebesen, loholó csordához hajtott. Nem kérdeztem, hogy merre visz az utanij csak baktattam rendület­lenül, amerre a népáramlat sodort. A házak elkorcsosodtak, a tér ki­nyújt ózott s a kopogó kövesut he­lyett bársonyszőnyeget terjtstt lá­bam ele a zöld gyep. Egyszerra egy deszkakerítés elé ertünk), a-, melynek tetején ugy csüngtek az emberek, mint a felfuttatott vad­szőlő fürtjei" a íuga's tetejéről. Sokan a tömegbő 1 csatlakoztak a kerítés tetején kuporgó társaik­hoz, mig másök tovább mentek. Ezek a mászó lények lemaradtak a fejlődés utján s most visszaái­moaják az őserdők rejtelmes han­gu'atát — gondoltam — s miután én a Homo sapiens törzséhez tar­tozónak t udom magam, íi tovasie­tőkkei tartottam­Egy nagy, emeletes szérű előtt hirtelen szerteszéledt az embertö­meg. A szérű zsúfolva volt. Az emberek egymás hegyén-hátán gug goltak, roppant emberpiramist al­kotva. A láthatárt egy nagy, üres tér töltötte be, amelyet fehér mész­szei egyenletes kockákra osztott a város mérnöki hivatala. A tér kö­rül ugyancsak embertömegek nyü­zsögtek és érthetetlen izgalom­mai fecsegtek, zajongtak, mintha valami nagy eseményre várnának. Kezdtem nem érteni a dolgot. Mit keres itt, ezen a roppant téren ennyi emberi "lény? Talán valami országos jelentőségű, poitikai ta­nácskozás lesz, vagy a levegőben lógó háború lehetőségeit beszélik meg? Mindenesetre türelmesen vá­rakoztam, nem éppen kényelmesen helyezkedve ei egy korlát tetején. A töm eg azonban annái türel­metlenebbül viselkedett. Minden átmenet nélkül egy nagy csoport éktelenül tapsolni kezdett, mig sok an vadu 1 'rugdalták lábukkal a padlót. Voltak, akik hirtelen fel­kapták a fejüket és artikulátlan hangon ..üvöltöttek az égre, mig mások dühösen vicsorgatták fogu­kat az emeletes szérű felé. Végre egy bőrlabda röpült a tér közepére, mint egy silány meteor; dörgő üvöltés zúgott fel az embe­rek tüdejéből és a szérű alól fehér és cit rom sárga trikóban fiatal, iz­mos legények rohantak a mésszel megvonalozott mezőre.' Elfelejtet­tem megemitem, hogy az ehpszis alak u tér csúcspontjain hatalmas hálók voltak kifeszítve, mintha a levegő repülő halait, a madarakat akarnák ellogni velük. A színes trikóju legények a tér közepén csoportosultak; a szérű felől, néhány komolyléptü ember fe­léjük tartott, egy őszhaju ur karjá­val ünnepélyes köröket irt a leve­gőbe, mint egy áldást osztogató pap, a színesek felüvöltöttek, majd Csépány egy fekete táskát irány­zott ráju K- Ez a müvelet meglehe­tős hosszadalmas volt s a tömeg elégedetlenségének vad orditásban adott kifejezést. De miután örökké semimíi sem tart, ennek is vége le£t. A szines trikóju legények szétváltak, egy­ideig ellenségesen szembenéztek egymással a ""fehérek és sárgák, maja egy tehérruhás kopasz ur füttyjelére a bőrlabdát elszántan rugctalni kezdté'k. Vad iramban fu­tottak hol az egyik, hoi'a másik háló felé. A tömeg olykor elcsen­desedett, néha pedig fékevesztett orditásba tört ki. A bőrlabda pe­dig repült, ide oda, mert a tríkós legények s z akadatianui rug­dalták, mintha valami borzalmas szörnyeteg lett volna. Egyszerre csak a sárgák hálója előtt torlód­tak össze' a r ugdalóző legények. A labda nyílegyenesen repült köz­vetlenül a háló mellett a tér baloi­da'lán szorongó tömeg felé. Már-már ugy'átszótt, hogy égy íilar uhás hölgy kalapja volt a cél­pont, amikor hirtelen — mondhat­nánk: minden átmenet, logika és észs zerüség nélkül •— egy fehértri­kós legény köpcös alakja bukjcp-nt fei a tömeg feje fölött; eg.y da­« rabig úszott a levegőben, aztán , kopasz feje pont közepén találta a labdát- Természetesen a labda az oktalan ütődés következtében má s irányt változtatott és egyenesen a sárgák hálójába került. Ez az egyszerű fizikai tény azon­ban olyan hatást váltott ki a tö­megbő 1, hogy az szinte jeirhatatían. Üvöltöttek, az öklüket rázták, egy* mást ölelgették az emberi lények, mintha valami nagy csoda történt volna. Én mindebből nem értettem semmit. Végre is megkérdeztem egy idős u rat, aki a legjobban üvöl­tött mellettem, hogy tulajdonké­pen mi történt itt? — A Guttmánn az egy kolosz­szális fenomén. Vén csont, de he­lyén van az esze .— ordította lelke­sen, aztán az öklét az orrom alá nyomva, még ennyit mondott; — Ad unk nektek profiknak! Sokat nem, de azt mindenesetre megértettem ebből a csatakiáltás­ból, hogy annak a bizonyos Gutt­mannak az eszéve' nincs baja. Azonban később valahogyan megváltozott a helyzet. A labda nem egyszer a fehérek hálójába ís került, de olyankor némán yisel­ked tek a nézők. Sőt, mmtha a Guttmann eszével 'is bajok lettek volna. Csak egy ember volt, akivel a tömeg előszeretettel foglalkozott. Igaz, nem éppen hízelgő tenorban. Nem is értem a d 0Igot. Ez az em­ber a fehérruhás, kopasz ur volt, aki síppal a szájában szaladgált a szines trikóju legények között. Ez az okvetetlenkedés valami ért­hetetlen ellenszenvet váltott ki a nézők sorában. Lépten, nyomon durván ráordí­tottak, lehülyézték, leszamarazták s ez a komoly ember csak fanya­rul mosolygott és tovább futko­sott a Színesek között síppal a szájában, mintha mi seoií történt volna. Nem tudom megérteni a dolgot! Végre közel egyórás fut­kosás, r ugdaiózás után a. színes trikóju legények ziláltan, agyon­gyötörve letámolyogtak a mezőről. Igaz, előzőleg a kövér Guttmann elterült a sárgák hálója előtt, mmt egy hulla. Ott feküdt a fűben mozdulatlanul ,mig az, aki hasba­rugta a labda helyett, tovább ro­hant, mint aki jói végezte dolgát. Én felháborodva rendőrért kiál­tottam és előszedtem jegyzőköny­vemet, hogy véres riporttal fejez­zem be a t urcsa vasárnap délutánt. De egy hölgy, aki egész idő alatt izgalmában a vállamra dőlt, moso­lyogva leintett.­— Ne kiabáljon rendőrért uram, kár a fáradságért. Guttmann még akkor is életre kell, ha egy tank gázoi keresztül rajta. És igaza volt. Alig telt el 2 perc és Gutt­mann kényelmesen bár, de ott fut­kosott a sárgák kapuja előtt. — KözSpisHolai tanulóK német nyelvből való kisegítő oktaX&sa. A német nyelvben gyenge elöhaledást tanúsító középiskolai tanulók kise­gítő oktatást nyernek a helybeli német nyelviskolában (Virág-u. í.) ,r F IV !*:« m *i'«i Iftíl ^RliH!Hli!!HH!Ull!IHNiiltlHM(Sfil!lliminR^ Friss Szent István csokoládé és cnkorka különlegességek érkeztek a Rótta?idesi tratik előtti cukorka pftvil ónba, abol pormcnteien, tisztán ke zelve mindenféle cnkorka es csokoládé áruk valamiit Lakn r-kenyér és sttlemény reggel 7 órától este 8 óráig árusittatik. NllllilllllllillllllllllllllllllllllllHllllllllilllllllllllHIIHr

Next

/
Thumbnails
Contents