Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)
1932-04-24 / 92. szám
JtfVíKYlDÉK. 1932. április 24. I HCU KRÓNIM. Eltemettük a katonát, •Igaz magyar embert, Életében aki mindent A hazának szentelt. Kikísértük mindannyian Utolsó útjára, — Szép katonás lelke most már A parancsot Odafent diktálja! A megszállott Felvidéken Szomorúság járja, Idehallik a r uthének Segélykiáltása. Kenyeret kér a Felvidék Szegény ruthén népe, — Csonkaország bus magyarja Jó Sziveddel iLégy segítségére! Neked sincs sok, de amannak Még annyija sincsen, Egyi f c szegény a másikon Szívesen segítsen. Rákóczinak derék népe Ne pusztuljon éhen, — Volt már és még lesz a magyar A r uthénnei Ismét egy kenyéren! Uncle Samnek igaz képét, Tu 1 'üzleti hasznon. Érdekesen ecsetelte A kegyelmes asszony. Amerika a nagy tervek És a pénz hazája, — Nagybácsiv al kapcsoatban. Hej de sokszor Gondolunk reája! A mult héten a hus körül Éleink vita támadt, Pro és kontra sorakozott A sok magyarázat. Vitatkoztak a marháknak A mineimüségén, — Olcsó húsnak híg a leve Végül is kisütötték a végén! Igen ám, de nincs olcsó hus r Mondja a fogyasztó, Mert hus helyett csontot kapok És ez a bosszantó. Megszólal most a gazda is, A hus termelője: Én termelem a hustj mégis Legkevesebb Nekem jut belőle! Szó volt még az elmúlt héten A sóstói "strandról, Az már igaz, hogy valamit Kell csinálni abból. Mondjon B-ét is, "ha valaki Egyszer A-t kiáltott, — Megvan már a gombunk, tehát Varrjuk most már Reá a kabátot I Deák Ferenc-közi kis híd. Isten ember látta, Egész télen a forgalmat Derekasan állta . Egész télen nem bántották Semmi porcikáját. — Most tavasszal, érthetetlen, Egymásután Lopják á deszkáját I Béla napja... Kedves Bélák Éljetek sokáig, Éljetek szép magyar hazánk Feltámadásáig. És azután még sokáig, Hogy elfelejtsétek Ezt a Béla napját, mikor Nincsen semmi Minek örülnétek!. BONTA. — Esküvő: gs bflu meghívóit minden igényt kielégítően készülnek a Jóba nyomdában, Nyíregyházán. Széchenyi- ut q, Pénzt és élelmiszert ajánlottak fe! a nyíregyháziak a nyomorgó ruszinszkóiak megsegítésére Megjrta a Nyírvidék, hogy Tóth Bálint városi képviselőtestületi tag javas'atáva Nyíregyháza kép\i előtestületének közgyűlése elhatározta, hogy mozgataiat jndit az éhínséggel küzdő ruszmszkói '.lakosság megsegítése érdekében. A képviselőtestületi határozat alapján dr B«ncs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester gyüjtőiveket bocsátott ki, amelyeknek egy része beérkezett. Az iveken Nyíregyháza polgársága, egyesületei", hivatalai, pénzintézetei, pénzbeí és természetbeni adományt aján'ottak fel az éhező felvidékieknek. A lelkes hazafias áldozatkészségről "tanúságot tevők élén Liptay Jenő ált az eddig beérkezett iveken száz pengős adományával. A kir. pénzügyigazgatóság, a kir. pénzügyőrség, a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület 50—50 pengővei, a Villamossági ~R. T. 15 pengővel szerepelnek, Nyíregyháza város 10 mázsa búzából őrölt lisztet adott. Több gyüjtőiv van még a városban és így további nagyobb adományokról is beszámolhatunk majd. Az iveken nagyon sok tíz pengős és kisebb adomány és mindennemű élelmiszer felajánlása van. á zöld bifel Irta: Steilitc Imre dr. Bár enyhe tavaszi időjárásnak örvendünk, még van egy olyan kétségtelen jel, ame'y arra int bennünket, hogy a fenti kérdéssel beha tóain foglalkozzunk és ez a jel: gazdáink gondterhes arca. A kormány kötelességének tartotta, hogy e t a gondot enyhítse és megjelentetett két műalkotást az 1560 -932. és az 1790—932. M. E. sz. rendeleteket, bár gazdáknak Íródtak, csupán jogászok olvashatják el. Ezek a rendeletek, a hitelezői szempontnak kívánnak maradék nélkül eleget tenni, mert amit jogrendszerünk csak biztosithat, azt mégis adja a hitelezőknek. Az adósok, jelen esetben a földbirtokosok, ezzel meg is lennének elégedve, mert ők mindent felajánlanak azért, ,hogy a mezőgazdasági munka folytonossága biztosittissék. A rendelet megjelenése azonban, hiteligénylők részére távolról sem hat megnyugtatóan, mert a jelenlegi hitelviszonyok mellett, a rendeletekben íogialt formák csupán, irott malasztot jelentenek es éppen a legfontosabb, a p'énzkilátás, belőlük nem olvasható ki. Tudjuk, mint minden újságolvasó, hogy a kormány erre a célra 20 millió pengőt akar fordítani "a P. K. és az OKH- kötelékébe tartozó pénzintéz,etek utján. Mint rendesen, az akció közelebbi meghatározása azonban hiányzik. Ezek a pénz intézetek, még ha altruista jellegük kétségbevonhatatlan, még akkor sem alkalmasak erre a célra, mert ismeretes, hogy ettől a hiteJakci >tót függetlenül, ma már tehermentes ingatlan sem képez fedezetet, lévén a pénzintézetek létérdeke ma a hitelezéstől való visszavonulás, vagy olyan tárgyi biztosíték keresése, arnilyet a mai magyar gazdatársadalom már nyújtani nem képes. Einnek a kérdésnek megoldása Magyarországon ma mindennél fontosabb. Ha a zöldhiteHel a korábbi években csupán a rosszul gazdálkodó, a könnyelmű, vagy a megszorult gazda ugyan kire nem illik ina ez a hármas jelző — foglalkozott, ugy ma — igazán önhibáján kívül — mindenki, akinek földbirtoka van, az elmúlt év termelési és értékesítési viszonyai után, mint egyetlen mentséghez, kénytelen a zöldhitelhez folyamodni. A múltban is elsősorban a kereskedelem nyújtott a gazdáiqnak zöldhitelt. Ez a jelenben sem vihető más uton keresztül. A kereskedelemnek, ma sajnos, nem áÜ rendelkezésére a szükségelt pénzösszeg és igy a zöldhitei ellenében kapott gazdaváltókat a -pénzintézeteknél kénytelen leszámít oltatni. Az adósok elbírálásánál alkalmazkodniuk keli tehát az u. n. bankszerű fedezethez és mint közvetítő szerv még pénzintéz , tekénél is szigorúbb cdnzurát gyakorolni és ezzel pápábbak lesznek a pápánál. Ilyen feltételek mellett, a ki mint vet, ugy arat közmondás helyességét sajnos túlságosan fájdalmasan iogjuktanasztaim. Mert ha a- vetést, az általános mezőgazdasági munkálatokra vonatkoztatjuk, melyek a szükség s mértéken jóval a*ui fognak maradni, ugy bizony, a már jelenleg is elkésett tavaszi munkák hátrányát figyelembe véve, az idei aratás nagyon, de nagyon szomorú kilátásokkai kecsegtet. Az ország érdeke azonban, ma talán mindennél jobban megkívánja a mezőgazdaság prosperitását. Felesleges hangsúlyozni, hogy hiába fáradnak a kormány és a magánosok kiküldöttjei piacok szervezésével, ha nem lesz mit áruba bocsátani. Minden reményünk, a mezőgazdaság szanálására és az előirányzott állami bevételek behajlására megszűnik, ha annak mostani hitelszükségletét biztosítani nem tudjuk. Nem lehet olyan juhokat megnyírni, amelyeken nem nő gyapjú. A bajoknak nemcsak a távolt következményei súlyosak, hanun a legköze ebbi jövő is aggasztó. A nincstelen munkáskezek foglalkoztatása 1 -hetetienné válik és a munkanélküliség, mely eddig ugy, ahogy a mezőgazdaságot megkímélte, legszörnyűbb betegségként tovább terjed. A gazdatársadalom vagyoni teherbírása nem egyforma. Az intézkedésnek tehát, mely ezt a hitelellátást vain hivatva biztosítana, mindenkire egyformán kell, hogy kiterjedjen. Elsőrendű nemzeti érdek az, hogy a magyar föld egy darabja, bármilyen vagyoni viszonyok között élő gazdálkodó kezén is van, ne legyen meddőségre kárhoztatva. Mit kellene tehát tennünk ? Ezzet a kérdéssel ádunk a probléma előtt. Ám nincs-e a magyar államnak és a magyar mezőgazdaságnak olyan alkalmas szerve, amely enInek a kérdésnek megoldásával foglalkozhatna ? Vannak gazdasági felügyelőségeink, vannak mezőgazdasági kamaráink,, vannak minisztériumi főosztályaink, amelyek létesítése,úgymond, a mezőgazdaság érdekében történt, ezek teoretikusan és bürokratikusán kitűnő szervezettel vannak ellátva, annyira kitűnően, hogy állandóan leépítés fenyegeti azokat. Ebben a hitelakcióban jói felhasználhatja őket az áHam. A komoly tudás és szakismeret rendelkezésükre ált és ha a generális intézkedés megadná nekik a lehetőséget, egyenlően és megfelelően tud mák a rendelkezésükre bocsátott összeget, az igénylő gazdák között, arányosan felosztani. Ez a felosztás az igényjogosultságnak reálisabb ismérvei alapján indulna el, mint a bankok és a kereskedelem cenzúrája ha, amiint az elvárható, az igénylő személye helyett, a mezőgazdaság üzemi szükségletét fogja tekintetbe vann. Ez az akció, amellett, hogy bizonyára sikerrel járna, még olcsó is lehet, mert a közvetítési jutalék és minden egyéb felszámítás nem terhelné feleslegesen az amúgy is ráfizetéssel dolgozó mezőgazdaságot. A hitelre szükséges J>ónzt az állam a Nemzeti Banktól oly módon szerezheti be, hogy a P. K. és az OKH. zsírója mellett kéri a hitelt, amelynek biztositékát képezi az egész termés és behajtását az állam a rendelkezésére álló eszközök valamennyiével 'biztosit hat ja. A jelzálogos hitelezők követelései, természetesen a fentiek szerinti helyes intézkedések meghozatalánál., keiv lőeru figyelembe veendők. Mert nem akarhatja senki sem, hogy bármelyik jóhiszemű harmadik méltatlanul kárt szenvedjen. A budapesti napilapok, va ahogy .egészen csodálatosan, nem érzik át eléggé, ennek a kérdésnek súlyos horderejét, mert hiszen az aszfaltról raeihéz elképzelni a bevetetlen táblát. Nekünk azonban vidékieknek, a probléma élességéhez megfelelő eré lyeí kellene a egjobb meg oldást kiharcolnunk. Amit a mezőgazdaság most kér, az létérdeke. Ez azonban már, nem foglalkozási vagy osztályérdek, hanem a nemzet fennmaradásának kérdése is. Maga a mezőgazdaság is, eddig legalább túlságosain engedékeny volt, amikor érdekeinek védelméről volt szó. Ellenfelei mindig győztek, mert az volt az elvük, hogy ha választaniok kell atekintetben, hogy ők-e, vagy a mezőgazdaság menjen-e inkább tönkre, mindig az utóbbi eshetőséget választották. Ez most megtörtént, de ma már az ellenfeleknek is az az érdekük, hogy ha kell áldozatokat hozzanak, amennyiben ezzel a mezőgazdaságon segíthetnek, mert ha a ház egyik fala kidől, a többi három is romhalmazzá válik K. 1932- 1932. Hirdetmény. A városi képviselőtestület" Kgy 805—1931. sz. véghatározata alapján közhírré teszem, hogy ? m. kir. kereskedelemügyi minisztérium rendeletével megszüntetett Sóstói-úti vámház épület anyaga nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. Az árverés a gazdasági nyilvántartó hivatalos helyiségében (Városháza, emelet 18 sz. ajtó) f. évi április hó 30-án d. e. 11 órakor fog megtartatni. Kikiáltási ár 262 P, amelynek 10% bánatpénzül az árverés megkezdése előtt iehelyezendő. Vevő tartozik az épületet folyó évi május hó 10-ig elbontatni s ugy az épület: anyagát, mint a bontás folytán kikerülő törmeléket saját költségén elszállíttatni. Nyíregyháza, 1932. évi április hó 13. Dr. Bencs Kálmán s. k. m. kir. kormányfőtanácsos. 2T44 polgármester.