Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-24 / 92. szám

1932. április 24. JiYÍRYIDEK. Gazdasági anarchia Irta: DEUTSCH SAMU. érdekes statisztika kerüli a napokban a kezembe, amely számadatainál fogva annyira lesújtó és kétségbeejtő, olyain nyomasztó jövőt tár elénk, hogy fedette fontosnak tartom annak nyilvánosságra hozatalát. Hátha sikerülni fog gazdasági köreink figyelmét erre irányítani, mert ha továbbra is tétlenül nézünk a jövő elé, biztos, hogy egy szép napon arra ébredünk, hogy a semminél is kevesebb fe-'ett rendelkezünk. A magyar föld, — ezen hiteles kimutatás szerint, — 1927—28g>z dasági évben, tehát már akkor, amidőn az infláció kinövéseit teljesen 1 enyesegettük, és a háború sze * I :me feledésbe ment, két és félmilliárd pengőt jövedelmezett. 1930 —31 gazdasági év a sla'.isztikus Szerint 850 miliő pengőt eredményezett. Nyugodtam merem állítani, hogy az utóbbi össszeg n-m haladta meg azt az értéket, amit a mezőgazdák vetőmagvakért és költségekbem kifizettek. A két statisztikai adat közötti különbözet 1,650 millió pengő minust mutat, vagyis nemzeti vagyonunk passzívája az utolsó gazdasági évbem megközelítette Magyarországnak a külfölddel szemben fennálló csaknem egész tartozását. Ha ezt a két adatot egymás mellé sorakoztatva szembeállítjuk, nemzeti vagyonunk paszszivitását Magyarország külföldi tartozásával szemben, ha azok tanulságát le akarjuk vonni, az csak ugy vá ik lehetségessé, ha felismerjük ainnak nagy súllyal "biró különbözetét és igyekszünk azt saját előnyünkre biztosítani, hogy gazdasági regeneráltságunkat a régi formájábain visszaszerezhessükNyilvánvalóan adva van tehát a helyzet: Magyarország talpraáflitásának egyedüli és kizárólagos lehetősége abbain csúcsosodik ki, ha képesek vagyunk a föld gyomrában rej:ő kincseket gazdaságosan,észszerűen kitermelni és produktumainkat olyan áron értékesít ni, olyan értékesítési lehetőséget teremteni, amefy meiíétt a magyar mezőgazda számítását megtalálja. Ez pedig csa'k akkor válik lehetségessé, ha gazdasági köreink felhagynak a regi és elavult frázisokkal és felhagynak azokkal a szinte unalmassá váló rendeletekkel, amelyek csakis arra szolgálnak, hogy a termelést megakasszák, de semmi bein sem járulnak ahhoz, hogy a mezőgazda prosperitását megtalálhassa. Nem arra van szükség, hogy a külföldi hitelezők után futkosunk, hogy ujabb kölcsönöket kapjunk, mert a kölcsönök megfizetése is csak akkor válik lehetségessé, ha adva van egy jövedelmi'" forrás és van egy termelési rentabilitás, ame lyei á lölcsjjrök visszafizetése ie hetővé válik. A beteg gyógyulása tnem az orvosság beszedésétől függ, hnaem azon múlik, hogy az orvos a . diagnózist jól állapítsa meg és igy irja elő az orvosságot. A kormány a hivatalos lapban legujabbam közzétett rendelete szerint a gazdasági év leteltével megszünteti a bolettát. A boletti, mint olyan, sok kívánnivalót hagyott maga után, mert csak részben szolgált segé-yüu a megnyomorított mezőgazdáknak, egyrészét ugyanis az állam, mint adót magának követelte. Mégis az a hat pengő, amit a gazda ilyen címen kapott, az eladott búzáért, vagy gabonájáért, megközelítette, — sót volt időszak, midőn túlhaladta 50 százalékát is annak az összegnek, amit termékéért általában kapott. Ezzej- szemben a földadó elengedése címén kapott kompenzációja korántsem közelíti meg a bolettábói elvezett jövedelmet, nem l>eszélve arról, bogy a mezőgazdák értékesítési lehetősége a még mindig fennálló súlyos vámháboruk miatt sokkal mélyebbre süllyedt. A földadó elengedésére hivatkozva 12.50 pdngő risztadóval sújtja a kormány a fogyasztó közönséget és mert ez az adó minden métermázsa buza után lesz kivetve, igy egy kilogramm lisztre 18 fillér adó fog juUni. 'Ezt a drágaságot, a mai kereseti lehetőség mellett a fogyasztó közönszég teljesen képtelen elviselni Örök probléma marad az is, hogy mi'fog történni az amúgy is nehéz válsággal küzdő kereskedelmi malmokkal, mert ha a rendelet ebben a formában megmarad, ha a vámmalmok mentesítve lesznek az adó megfizetésétől, olyan visszaé ések § keletkezhetnek ebbő^ hogy a kereskedelmi" maimok kénytelenek lesznek üzemüket leállítani. Mert elképzelhetetlen az ellenőrzésnek az a foka, hogy minden vámörlő malomba ellenőröket állítsanak be hogy a visszaélésnek a lehetősége is kizárassék. Ezeket a gondolatokat felvetve és annak tanulságait levonva, azt a végeredményt kell elfogadnunk, hog>- a kormánynak az ezirányban tanúsított gazdasági koncepciója semmi tekintetben sem fedi az ország lakosainak akaratát. Mert ha a kormánynak az adó behajtásán kívül egyéb komoly szándéka is fenne a polgárokkal szemben, akkor olyain irányba igyekezne a kormány rudat igazítani, hogy a polgárság ezt a kibírhatatlan gazdasági katasztrófát könnyebben elviselhesse A kipusztult szőlők helyébe az utolsó 3—4 év alatt mintegy 16—20 ezer gvümöícsíát üí\eHmk el a Sóstőn — mondotta lüiler Ferenc űr. a hegyközség elnöke Közludomásu, hogy a sóstói =zöilőgazdálkodás hosszú évek óta válsággal küzd, hogy liszta képet nyerjünk a sóstói szőlőbirtokosság helyzetéről- felkerestük dr. Müller Ferencet, a hegyközség elnökét, aki a hozzáintézett kérdésekre a következőket mondotta: A szőlőgazdálkodás terén országszert- beállott súlyos helyzet Nyíregyháza vidékét és főleg a sóstói szőlőtelepet azért érinti, mert az 1929. évi fagy a 900 katasztrális holdat meghaladó termőterül'tet mintegy harmad részére csökkentette le. Ez a megmaradt rész ís az aljasabb teriiletekre szoritkozotí. Ahoi rendes körülmények között a tavaszi fagy és peronoszpóra miatt,ritkábban van termés. Az ország többi részeit ez a kifagyás nem érte. Az azóta bekövetkezett jobb terméseknek itt eredménye nálunk nem lehetett. Mert hiszem termőterület igeai kevés maradt. Magától értetődik, hogy ugyanazon művelési költségek mellett. A kevés bortermés miatt még súlyosabbá vált a helyzet. A kifagyás ezenkívül uj, elkerülhetetlen, már rentabiíisnak afig mondható "beruházásra kényszeritefr te a birtokosokat. Hisz éppen a dombok tetején és lejtő én volt a legnagyobb kár s ezeket a részeket már csak a homokverés miatt is újra kultúra alá kellett fogni. Az ty telepítés költségei uj kiadásokat jeleintettek, amelyek éveken keresetül ismétlődnek mind n hozam nélkül. Lehetetlen vo't azonban a kopár dombokat kipusztult állapotban hagyni. Ez a munka ma is folyik, bár lassú lépésekben, hiszen a szőlőbirtokosság már csaknem egy évtizedes válsággal küzdve, nem rendelkezik megfelelő tőkével. Nagy baja volt a sóstói szőlötelejmek az is, hogy úgyszólván csak borszőlő termelésre volt berendezve. Galícia, sőt Ausztria felé is biztositea volta kivitel. A magas szesz tartalmú s jó zamatu sóstói "borok kiváló hinnék örvendtek s bármely mennyiségben el lehetett helyezni a fenti piacokon. Nemcsoda tehát, hogyha a birtokosak a kifizető borgazdaságra helyezték a súlyt. Számbavehető csemege szőlőtermelés nincs is, nem is volt a mai napig sem, ugy, hogy a bor értékesítése körül előállott nehézségek s a ^csemegeszőlő termelés hiánya te jes krízist idéztek elő. Míg más vidékek csemegeszőlő termelésükkel s az azzat elért haszonnal, a válság- hatását enyhíteni tudták, addik itt "egyszerre minden megakadt. A borszőlő kivitelt is ebből az okból kifolyólag nem lehetett megkezdetni. "Hiszen csupán borszőlőért a kereskedő nem jön el az ország legkeletibb részébe akkor, amikor sokkal közelebb fekvő helyeken, kellő mennyiségű borszőlőt kaphat és a szállítási költségei is jóval kevesebbek. Ezen okulva, a csemegeszőlő telepítésre a birtokolok most nagyobb súlyt helyeznek. A másik baj az, hogy a többi" borv idékekkel szembein, a sóstói birtokosság azelőtti a gyümö'csterme ésre sem helyezett súlyt. Az a néhány birtokos, akiknek számbavehető gyümölcsöse van, a gyümölcs árából, tudta kiadásainak jó részét fedezni. Ezen hiba kiküszöbölésére hatalmas lépéseket tettünk előre, mert az utolsó 3 4 év alatt mintegy 16—20 ezer fát ültettünk el. Reméljük, hogy ez a szám lényegesen emelkedni "fog. Hiszen a bortermelő terület ápolása, éppen a borértékesítés kilátástalansága miatt kívánatos. Az állam nem igen hiszem, hogy segítségünkre jöhetne, azonban annyi tény, hogy támogatására volna szükség. Fontos érdek volna, hogy ezen a kimondottan csak szőlő és gyümölcs termelésre alkalmas homokterületen Nyíregyháziak találkozóhelye az István Király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. (Njrogati pályaudvar mellett). Telefon (Interurbán) 202 43, 294-34. Sürgönyeim : Hotelist, — Minden modern kényelemmel berendezett elrfr-iDga es»ládi szálloda. II indeu szobában központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz és telefon. Lift. Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaadvartól közvetlen villamos összeköttetés 2. én 46 os kocsikkal. 778—» nagymennyiségű egytipusu gyűmölcsfacsemete anyag íenne a birtokosok rendelkezésére bocsátva, olcsó áron. Az eddigi akciók a Sóstóhegyre semnu eredményt nem jelentettek, mert kismennyiségü és mem kívánatos fajtájú gyümölcsfacsemetét bocsátottak volna a birtokosság rendelkezésére, amit aztán a birtokosság a fenti okokból kifolyólag igénybe sem vett. Az idei munkálatok megkezdéjsérői beszélgettünk ezután. Müller dr erre vonatkozóan a következőket mondotta: — Az idei munkálaokatt a birtokosság igen nehéz körülmények között mégis túlnyomó részben kielégítő formában végezteti. Ezeknek a munkálatoknak a megkezdése szita te áldás a környékbeli mezőgazdasági munkásokra. Hiszen a tél beállta óta ez az első munkaalkalom. A munkáért a birtokosok, a mai viszonyokhoz mért, tisztességes bért jfízetnidks s e t< kintetbefi a munkások ellen sem merült fel panasz, mert belátják a mai .nehéz helyzetet s a felkínált bérért örömmer álltak munkába. Súlyt helyezünk arra is, hogy tnunikásainík s a birtokosok állandó alkatoiazottjai időnként gyakorlati oktatásban részesüljenek. Ilyen oktatásokat a sóstói iskola termében szoktak randezni. Legutóbb "Katona Béla m. kir. k. felügye Tő volt szives több órás előadást tartani a szőlő átteleléséről és metszéséről. Milyennek látja eínök ur a Sóstó jövőjét? — kérdeztük ezután. -— A mai általánosan nyomott és pesszimisztikus hangulatban talán nehéz kérdés valaminek a jövőjét illetően véleményt mondani. A Sóstótelep jövőjére vonatkozóan annyit mondhatok, hogy a birtokosSág a csemegeszőlő és gyümölcsfatelepítés felkarolásával arra az útra lépett, amely emben számítás sze" rint a boldoguláshoz kell hogy vezessen. Ha ezenkívül arra is gonlumk, hogy Nyáregyháza városa a Sióstógyógyfürdőveí kapcsolatban egy nagy költséggel és minden igényeknek megfelelő strandfürdő létesítésével az eddig is kedves s a vidéket évről-évre jobban idekapcsoló szórakozó és fürdőhelyet szándékozik létesíteni, belátható, hogy a sóstói birtokosság érdekeit hatalmas mértékben mozdítja elő. Ilyen intézmények közvetlen szomszédságában önként kínálkozik alkalom, hogy a telep nagyobb része nyaraló hellyé alakuljon át. Elbúcsúztunk Müüer dr-tól- — Amint az elmondottakból is láthatjuk, Sóstó birtokosainak aggodalomra nincsen okuk, hiszen a gondos előrelátás és a kitartó szívós munka rövidesen meg fogja hozni gyümölcsét. Majzler Zoltánt súlyos tüdővérzéssel kórházba szállították Majzler Zoltán bűnügyében már hónapok óta lázasan folyik a vizsgálat. Horváth Sándor vizsgálóbíró a tanúkihallgatásokat már befejezte s a mintegy másfél kiló sm lyu aktatömeg átkerült a törvényszékre. Időközben azonban Majzler a magán cellában súlyos beteg lett, tüdővérzést kapott, úgyhogy a kórházba kellett szállítani. Valószínű, hogy Majzler csak hónapok m

ulva nyeri vissza egészségét s igy bűnügyének főtárgya lására már csak az ősz folyamán kerülhet sor. Gyökeres szőlővesszők, csemege és borfajok fajtisztán legolcsóbban KÁLLAY MIKLÓS szőlőbérgazdaságnál Kállósemjén, Szabolcsmegye kaphatók. 1470-7