Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-21 / 89. szám

jNCYÍRYIDEÍC 1932. ápri'is 21. Meghatottan ünnepelte Nyíregyháza közönsége gróf Bethlen lstvánnét

f aki három órás előadásban tárta fel érdekes amerikai impresszióit Engem mindenütt a pszihológiai motívumok érdekeltek — mondotta a grófnő, akinek amerikai útja diadalmas harc volt Triánon ellen Bethlen Istvánné Bethlen Margit grófnő tegnap Nyíregyházára érkezett, hogy megtartsa nagy érdeklődéssel várt eőadását amerikai utjárői. A grófnő Káliay Miklós ny. államtitkár kállósemjém kastélyában szállt meg s a késő délutáni órákban dr Erdőhegyi Lajos főispánnál a tiszteletérc rendezett teán vett részt. Este 8 órára előkelő közönség töltötte be a Városi Szinház nézőtérét, hogy részese legyen a rendkívüli élménynek, hogy meghallgassa a kitűnő irónqt, a ragyogó szellemességéről, művészetté len. dűlő előadói "készségéről, egyéniségének szuggesztív hatásáról, im_ pressziómak individuális értékeiről ismert grófnőt. A földszinti páholysorban ott láttyk Erdőhegyi Lajos főispánt feleségévei é> Harsányt László főispáni titkárral, dr Káliay Miklós ny. államtitkárt nejével, dr Bencs Kálmán kir. kormánvfőtanácsos polgármestert és feleségét, Káliay Tamás országgyűlési képviselőt, Virányi Sándor alispánt családjával, Énekes János pápai prelátu

s kanonokot, Erdőhegyi Ferenc dr nyírbátori főszoigabi ót feleségével, Bodor Z-ig mond földbirtokost nejéül, Korniss Ferenc dr földbirtokost é

s nejét, Sarvay Elek vármegyét főügyészt, Mikecz László vm. főjegyzőt, Szohor Pál várost főjegyzőt, Komáromy Károly igazgatót családjukkal. A felső páholysort és a földszintet egyházi, katonai, polgári társadalmunk notabí'itásai foglalták el. , Itt volt ünnepi érzéstől" áthatottan egész Nyíregyháza. Amikor elhangzott a színház misztiku

s gongja és széttárta szárnyát az aranyozott bibor függöny, a tavaszi virágokkal ékes kis szinpad fényében megjelent gróf Bethlen Margi tfejedelmi alakja. Lila estélyi ruhában, lila struccIegyezővel, fehér gyönggyel állt a taps viharos zuhatagában, amely mint dus virágok Szinma hullt fe>kete hajjar keretezett fénylő homflokára, á mosolyban^iliogó beszédes szeme és arca:A grófnő előtt dr Bencs Kálmán Kir. kormányíőtanácsos, Nyíregyháza város polgármestere jelent meg, aki lendületes Szavakban adott kifejezést a város szive dobbanásának, hálájának és köszönetének a gróinő iránt, aki 'a nemzet nagy 4rdek4ít szolgálta amerikai útjával a magyar igazság diadalmas hirdetésével. Amerikáról — mondotta a polgármester — néhány évtizeddel Czelőtt azt hittük, hogy területét egyfelől a sárga arany, másfelő' a dohár határosa s a háborúban megismertük a megifjodott félelmes Amerikát, azt a teret, amelyet a srapnell, a gépfegyver tüze jellemezett. A magyar igazsáe érdeke, hogy az amerikai mentalitás a javunkra változzék meg s Amerika a felismert igazság küzdője legyen. Ennek a szellemnek útját egyengette Bethlen Margit grófnő amerikai misszióiával, ameíjyet á nemzetet hálára kötelezte j Bettiig* Margit grótrcö meghatottan mondott köszönetet a kedves, meleg fogadtatásért, amelynél kedvesebbel — úgymond — sehol sem találkozott. — Valóban ha sikerül az amerikaiakat igazságunkról meggyőznünk, sziv&sen áldanak szoigálatunkre. A grófnő ezután megkezdte mindvégig lebilincselő előadását amerikai impresszióiról. Mindenütt a mélységet, az okokat, a lelki hátteret kutatta. Szines

f hangulatos, aranyló humorral finoman átszőtt előadása ujat hozott, az amerikai asszony, leány, az amerjkai férfi, az amerikai házasélet, a bolt, a színház, lelkét, szívverését. Nem íeirás, nem eseményes beszámoló, hanem szellemesen felvete t problémák gyönyörködtet ően világos boncolása volt az előadás. A grófnő amerikai utján a legjellemzőbb arcvonásokat látta meg az ifjú óriáson, a korláton lehetőségek, a mindent betöltő erős morál, de az európai fogalmak szerint idegen és féktelen szabadság hazájában, ahol a fiatalok csókja Szinte köteles udvariasság, megszokás s ahol ha szatirikusán akarjuk jellemezni, a morai az, hogy minden szabadi mig ki nem sül. Amjkor Amerikába érkezett első impresszióiról érdeklődtek s dicsérte az amerikaiaknak a megkapó, lenyűgöző dimenziókat, ami tetszett nekik. A nagy felhőkarcoló esti tényben ragyogó kupolájában Wallhat át érezte meg, amelyet óriások emeltek s 0tt állt a tündéri Walkür is, a Szabadságszobor. A kivilágított ablakok égő vonalai, mintha égre törő lángnyel vek volnának. A gigászi épületek máris hidegen hagyták. Olyanoknak látta, mintha likasok volnának. Nincs arckifejezésük, nincs ablakaiknak szemöldökük. A hangyák társadalma, az uniformizálódik, az egyénit nélkülöző kollektív lélek bontakozása lehangolóan hatott reá. Izgalmasan érdekes részleteket festett meg a grófnő jól karakterizálódó előadásában a kínai városról. a kiuaiak 'színházáról. Részt vett egy vallásos ceremónián, amelynek szenvedelmességében ölni kezdték egymást a hitbuzgó kináiak. Nem hjába óvták őt ezeken az utakon a detektívek, nagy »derendóciát<< csináltak a védelmére. Chicagóban a szeszcsemzpész gangsterek.től óvták és bütykös botot adtak a kezébe, amellye! védekezhet, de erre nem került a sor. A csempészek ugy élnek, mint hajdan a rablólovagok. Fellegváruk egy-egy hotel. At Capone utolsó ellent ele egy virágárus volt, aki a legszebb ibolyac

sokrokat kötötte. ele titokban szeszcsempész volt, akit agyonlőttek. Behatóan foglalkozott a grófnő az amerjkaiak barátságosságának lelki motívumaival. Nem látta őket veszekedni. Ha a villamosban lökdösődés volt, 6enki sem vette zokon, természetesnek találta, mjntha jégeső esne a fejór

e. Szívélyesek, kedve

sek, nem irigyek, mert mindenki érvényesülhetett., ke reshetett, mindenki zsebében hordta a milliomost marsallbotot Érdekes képet festett Bethlen Margit grófnő az amerikai nőről, ala jóvai műveltebb a férfinál. — ReggeltőLestig gyűjt, mohón tanul, felolvasásokra, gyü'é-ekre jár, szónokol "Délben nem kell ebéddel várni családját, mindenki ott költi el í

unch.ét, ahol a dél találja. minden boltban sandvich-et evő embereket látni, a borbélynál épp ugy, mint a patikában, ha delet üt a? óra. Az asszonyok vendégséget hivnak lunch idején. Ö is hivatalos volt jlven »tyukösszejövetel»-re, ahogy az amerikaiak mondják. Szónokolnia is kellett. De szónokolt a templomban is. Amerika harmadik ágszonypresbiterénék választották meg s az egész templom sjrt prédikációja hatása alatt. A házaséletben a férj minden kényelmet biztosit a családjának, de a »bussines«, az üzlet az ő igazi területe, ez tabu a nő előtt is. Az asszonnyal nem foglalkozik lelkileg, mert "bántja magasabb műveltsége, amely feszélyezné a társalgásban. A nők keveset vannak férjük társaságában és hihetetlenül gyakoriak a válások. A no büszke arra, hogy keres, de a hatalmat adó sok pénzhez nincs utja. Általában az amerikai nőről az a felfogás alakult ki, hogy éppent ugy joga van mindenhez, rntint a férfinak, mert ő is ember, de miután egyszerSmint nő is, megköveteli, hogy rey-erenciávai viseltessenek vele szemben. A női tipus a fíus.nő. Az amerikai lányokról megállapította, hogy csúnyán táncolnak. Humorral átszőtt előadásban mutatta ki a grófnő, hogy a prohibició a részegséget idézi elő és még a leány is megköveteli udvarlójátői, hogy whiskys üveg legyen a zsebében. Az előadásban felvetett érdekes problémák között tárgyalta a grófnő azt a kérdést, hogy az amerikai földnek Vagy a fajiságnak, a vérnek van döntő szerepe a típusok kialakulásának. A fiataloknál a föld hatása látszik, a hust ez adja meg, de az öregeknél kiütközik'a faj, a csontozat a régi vonásokat adja. Az amerikai 30 évig fiatalabb, 40-en tui idősebbnek látszik koránál. Sok a fehérre őszült fiatal a fiatalnak látszó öreg. Megismertette az előadó azam«. rikai háztartások érdekes mechamz m

usát és a boltok világát. Az étel mindenütt ízetlen, a társasági élet merev, sablono

s- Legjobb az automata büffékben étkezni és a nagy bazárokban lehet olcsón vásárolni. Ilyen bazárban vett holmikkal csinosította Szálloda-beli la"kását és az interjuvoló lapokban mind lelkesülten irtak Bethlen grófné hangulatos szép otthonáról. Egyéni ízlést vitt a rideg milliőbe. Rövid szünet után, amelyet megelőzően a grófnőt percekig ünnepelte a közönség, az illusztris előadó az amerikai színházi viszonyokat ismertette. Amerikában csak az Operában vannak páholyok, máshol csak földszinti ülőhelyeket látunk. — A diplomaták hata'imas .városában, Washingtonban ninc

s állandó társulat. Newyorkban 108 Szinház helyett 28 maradt, ott is Színházi válság van. A darabok^ablonosak, de kitűnő előadásban és diszletezésben érvényesülnek. A Szegény lány gazdag udvarló és fordítottja a szokott téma. A magyar Molnár Ferenc," Fodor László müveinek ó

riási sjkere volt. »A temploma: egerét« a grófnő meg is nézte és egy héttel az előadás előtt már meg kellett váltania a jegyét olyan ó^ási érdeklődéssel "fogadják a magyar müveket. Ismertette a tartalmát egy merész politikai operettnek, amely ismert államférfiakat figuráz ki és meghatottan érez tette meg naiv szépségét egy néger misztériumot. A menyországban a fehér Szárnyú négér angyalok között gérokban és cilinderben áll az Úristen is

? aki elszomorodik, ha a bűnös földre tekint. Ha mások adnák elő a darabot, profanizálás volna, így megindítóan s

zép, mert őszinte. Bethlen Margn gróinő ezután amerikai előadásairól beszélt. Az amerikaiakat az utolsó évtized izgalmas eseményei érdekelték. A menekülés, a forradalom, a bolsevizmus, de különösen érdekelte őket az idegen nagy államférfiakról szerzett impressziók előadása. A grófnő itt érdekes karakter képet rajzolt Mussoliniról, akit az aüarat sziklákat törő titánjának látott. A régi római erkölcs erejével teremtett uj országot és diadalmas erőt Sugárzó arcán a római Szenátorok vonásait látta meg. MacDonald, aki XVI. Századbeli antik művészi szépségekben gazdag nyaralójában látta vendégül, az erkölcs hőse. A szépségeket keresi művészetben, teimészetben, jellemben. ÉJ meg js valósítja ezt a jel lemsz épséget, amint nemzetet összefogó legutóbbi naígy tette igazolja. Beszélt a grófnő a magvarok nagy baarátjáról, Rothermere lordról, aki a fairé angol férfi prototípusa. Felismerte a magyar igazságot és életét ennek áz igazságnak szentelte. A német Hindenburg az erő, az eszesség ércszobra, amely kőből, ércbői van. Brüning olyan, mint a szépmiivü, linóm toledói penge, amely hajlik, de nem törik: diplomata. Az amerikai közönség politikáról nem akart hallani. Az ő szemükben a politikával Setm foglalkozik a tiszta bec

sületü ember. Ma Amerika kinőtt a Lincoln és Washington szabta kormányzatruhából és nem termel ki politikusokat. Az angolszász és a mai amerjkai között nagy különbség van. Az angol állambölcsességgel alkotó stabil szellemű nemzet, az amerikai "labilis. Ezt mutattá a gazdasági válságban való magatartásuk js. Az angol kormány plakátokon hívta lei a polgárságot az adófizetésre. (Folytatása az 5. oldalon.) vári&SL'.&a