Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-18 / 63. szám

1932. március 13. JsfYÍRYIDÉK. 3 Munka — vagy — segélyezés? Irta; NAGY KÁLMÁN. Immár ötödik hónapja tart a m

unkanélküü segélyezési akció, az éhenhalástóí megmentették a m

unka nélkül nyomorgókat, de e kiadott költségekkei szemben nem termeltek semmiféle maradandót, semmiféle ellenértéket. Ha tovább fennmarad a munkanélküliség, — ezt az akciót is tovább fent keli tartani. Városunkban to. vábbi tízezreket, az országban további milliókat keü kidobni haszontalanul. A tovább fofytatássá' azonkivüi felidézzük a munkanélküli segélyezéseknek jeliem és erkölcsromboló veszélyeit. A munkaképtelenek, a betegek rászorulnak a segélyezésre és ezek segélyezése kötelessége a körnek, De a munkás — aki erre a névre méltó — nem kivánja, hogy munka nélkül tartsák ef, a két keze meg az esze munkája után akar megélni. Ra nézve a munkanélküli segély megalázó, demoralizáló. D« a közületek részére is fontos, hogy ne adjon ellenérték néíkm megélhetést, ne adjon munkanélküü "se. gélyt csak a betegeknek, a munkabírókat foglalkoztassa. Az eddigi rendszer folytatása egyértelmű volna a halál rendszeresítéséve

1, viszont a munkával óriási ene

rgiák szabadulnak fel", megindul az élet, a bizalom, megindul a jayak termelése. Munkát keli tehát keríteni, munkát bárhonnan és bárminőt. Nem 'igaz, hogy nem találunk. Itt van példaképen a Toldi-utca, a városszabáfyozls egyik legszebb, legszélesebb utcának tervezte. Végig húzódik azonban rajta a Nyirviz.csatoma, a* £r.toryó, most, hogy a fákat, a cserjéket kivágták partjairól, látjuk különösen, hogy mifyen omladozó, gödrös, ronda egész partsze. gélye és álig mozog benne a víz; évtizedek óta nem rendezték sem a partjait, sem a medrét. Ezen rövici uton segíteni kefi, mindegy, hogy kinek a kötelessége ennek a rendbehozatala, de ez így nem maradhat. Vagy szorítsák rendes mederbe az Ér.folyót, és gyorsítsák meg benne a vízlefolyást, vagy vezessék kivü' a városon, mert igy tovább tűrni' lehetetlen'. Ha nem kizárólag a Nyirviztársulat kötelessége a rendbehozatal, vagy nincs hozzá elegendő pénze, járuljon hozzá a város a munkanélküli segélyből felszabaduló összegéve', az állam a szükség adókból befolyt pénzekből, de ezt megkeli csináltatni, amint a föld fagya felengedett. Itt Van továbbá a sóstói strand medence, a meder készen áh, a befektetett pénz gyümölcsözetlenüi hever. 30—40000 pengőből használható állapotba volna helyezhető és legszolidabb számítás sízerint nem 40000, hanem 100000 pengőnek hozná meg a kamatját. Beie. nyugodhat-e a város abba, hogy gyümöfcsözetienüi ' tönkre menjen a meder, vagy olyan gazdag-e, hogy nélkülözheti ezt a jövedelem többletet? Nem hiszem Nagy tavaszi nőikatap vásár ! Legszebb és legfinomabb modellek jutányos árban. WALTERNÉ És HORVÁTNÉ kaiapüzemében(Rcm kath. bérpalota, Bethlen-utca 2.) Alakitást, javítást és vasalást olcsón vállal. 'Volna még egyéb is, amire- más alkalommai rátérek, kezdetnek ez is megfelel, de be keh látnia mindenkinek, hogy a m

unkát imleg keli kezdeni, hogy induljon meg a bizaiom, induljon meg az élet, mert különben a váró5 és társadalom kényszerellátása alá keriilnetc a társadalom olyaan rétegei és egyénei is, akik eddig otthon nyomorogtak, de nem vették igénybe a munkanélküli segítséget és éleimet és nehéz lesz uj'ra munkába fogni az enervált, lezüllött embereken. Kitavaszodott, ütött a tizenkettedik óra, be keü szüntetni a munkanélküli segélyeket és élelmezést a m

unkabirókkai Szeafcen és késedelem nélkül meg keü kezdeni a m

X

!nkát. Impozáns keretek között önnepelte a nyiregyházi ipartestölet március 15-ét A nyíregyházi Ipartestület is impozáns keretek között ünnepelte meg a magyar szabadságharc emlékét. Délután 5 órakor a dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség érdeklődve várta az ünnep kezdetét. Az első széksorokban ott láttuk Eriiéhegyi I^ajos dr. főispánt, Harsínyi László főispáni titkárt, Tóth László városi I. aljegyző, iparhatósági biztosit, Uzony Jenő postafőnököt, ifj. Tóth Pált, az ipartestület elnökét és még sokan másokat a város reprezentatív egyéniségei közül. A szinpad előtt sorakozó >/Baross« cserkészzenekar 48-as indulóval vezette be az ünnepséget, majd Maytr István alelnök lépett a közönség elé, hogy lángoló szavakkal, nemes hazafiságának meggyőző szuggesztivitáí&va 1 vázolja a történelmi idők sorsdöntő eseményeit. — Megnyitójában hangsúlyozta, hogy sohasem volt aktuálisabb március 15-ének megünneplése mint e sivár, nyomorúságos jelenben, amikor végzetes árnyék borult a magyar horizontra s amikor megcsonkított országunk haldokolva várja a megújhodás, a felszabadulás diadalmas tavaszát. Az illusztris szónok tüzes mondatainak hatása alatt a közönség hatalmas tapsokkal adott kifejezést lelkesedésének, majd a Városi Daiegylet Jakab józsei karnagy vezetésével a »Hisf:elcegy: imáját énekelte el. Szállt a fenséges dal tökéletes harmóniával az egyetemes magyarság vágyát juttatva kifejezésbe. Ezután az ünnep szónoka Maiifitz Ottó mérnök meggyőző érvekkel mutatott rá, hogy a 48-as idők viharos történelme sokban azonos a mai politikai viszonyokkal. Lucidus okfejtéssel ismertette a szabadságharc inditóokait, az azután következő eseményeket, a kiegyezés nyugodt atmoszférájában megújhodó nemzet törekvéseit egészen a világháború kitöréséig, amelybe — szerinte — bekényszeritették a magyarságot. Részt vettünk a háboruhan — úgymond — és aránylag több vért vesztettünk, mint azok a szövetségeseink, akik tudták, hogy miért harcolnak. Aztán jött az összeomlás és határainkon a katonák sorába bedobták a defetista jelszót: »Nem akarok katonát látni !« Igy bomlott szét az ősi egység, emiatt vesztette el a történelmi .Magyarország ezredéves határait, De a nemzet életereje végül is legyőzött minden bomlasztó erőt s a forradalmak után uj alkotásokra lendültek az elcsüggedt karok. Ezt a nagy nemzeti megújhodást nem jó szemmel nézték ellenségeink, akik rettegésükben a kölcsön adott tőkét hirtelen vissfca követelték tőlünk, hogy ezzel az aknamunkával ismét romba döntsenek mindent és nemzetünk erőteljes fejlődését megakadályozzák. Súlyos időket élünk ma, végzetes volna, ha a rend és fegyelem felborulna. Most kell összetartanunk — fejezte be beszédét az illusfctris szónok —, most kell kitartanunk, ha élni akarunk 1 Gondoljunk arra, hogy a megszállott területeken élő leigázott magyarok idegen mundérban, idegen fegyverekkel hivni fognak minket, hogy egyesült erővel visszaszerezzük a régi határokat. Az ünnep szónokát a közönség lelkesen megéljenezte, majd Babics Jucika lépett a dobogóra és egy irredenta verset szavalt el lendületesen, nagy osztatlan sikerrel. Ezután ismét a daltestvérek sorakoztak fel és harmonikus szépséggel, tökéletes összhangban énekelték el a »Csák magyarok legyünk« c. dalt. Az orgonazógáshoz hasonló karének befejezése után Tirray Sándor Kozma Andor »Karthagói harangok?. c. hatalmas költeményét szavalta el kulturáltan, modern hamgszereíésfsel, nagy hatást idézve fel. Alig csitult ei a tapsvihar a cserkészzenefcar pattogó indulója zendült fel vérpezsdítő erővel Jnajd a fáradhatatlan Dalegylet á Himnusszal befejezte az ipartestület hangulatos üninej>éiyét. Végül meg említenünk, hogy a V árosi Dalegylet március 1 5-én szinte felülmúlta régi, dicsfőséges hírnevét, három helyen emelték nótáikkal az ünnep hangulatos szépségét. Ez a kitűnő dalegylet a város büszkesége és megérdemeli é a közönség támogatását. Dikciómentes szabadság-vacsora az ipartesteiéiben Az ipartestület zsúfolt ház előtt lezajlott lelkes, hazafias ünnepe után, este 8 órakor társas.vacsora volt a székház itógytermében. Ez a szabadságlakama kísérlet volt abban az irányban, miként lehetne a régi nyiregyházi szabadság-lsankettet életre keltem. A nagy márciu>i gondolat jegyében e#y' táborba akarják tömöríteni a város egész polgárságát. Az első lasérlit már biztató kezdete a nagy szabadság, lakomáknak. Az ipartestületi székház nagytermében rendezett vacsorán megjelent dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtamácsos, polgármester, Mikecz László vármegyei főjegyző, Szohor Pái városi főjegyző, dr. Garay Gyula ügyvéd, az ^>arosifjak önképző Egyletének einöke, dr. Szesztay Anarás vármegyei alügy'ész, a polgárság szabadságünnepének Híusztiis szónoka^ Uzony Jenő pos. tafőnök, dr. Szcmtiványi Józ.sef, dr. Sarkadi István ügyvédiek, Tőrös Fái városi főszámvevő, Bogdán Ferenc városi képviselőtjestületi tag földbirtokos, ifj". Tóth Pái iparipartestületi elnök, Mayer István aieinök, Kovács Tibor v. mérnök, a tanitó, iparos, kereskedő, tisztviselő társadalom s-zájnios reprezentánsa. A szabad.ságlakomán a Baross.csapat kitűnő ze nekara játszott. A pompás magyaros -\-acso-ra Sóváry Ferenc gondnok kitűnő konyháját dicséri. Azl ijiaítestületi lakomán ludatosapt, egyetlen dikció sem hangzott ei.. "E

z az újítás a szónoklatokban • fazdag nap estéjén a barátságos, testvéri Lebegő szűz órás derih kacagás ! Péntek, szombat, vasárnap a Városi Mozgóban együttest a felszólalásokkal m*g nem szakított társalgásban találta meg. ' [ff ! á nyíregyházi Önkéntes Tűz* oltóegyesület márciusi vacsorája A nyíregyházi önkéntes Tüz«itóegyesüíet március 15-én a tűzoltólaktanyában este fél 9 órakor rendezte meg ünnepi vacsoráját, A hagyományos vacsora az idén is emelkedett hangulatban zajlott is és azon az aktive működő önkéntes tűzoltók teljes számban vettek részt, A város képviseletében dr Po'inszky Pál kuHurtanácSnök, Raj tik Miklós közigazgatási tanács, nok, Virányi András városi aljegyző ,Barucha József városi mérnök vettek részt és ott láttuk még dr Krómy Károly ügyvédet és vitéz László Árpád tüzoltóparancs^ nokot. Az első felköszöntőt Krómy Károly dr mondotta, aki méltatta a szabadsáagharc jelentőségét és összetartásra buzdította az önkéntes tűzoltókat, majd Rajtik Mik. lós szólalt fel, aki a tüzoltóegyesü let hervadhatatlan érdemeire nOutatott és annak a heme«, önzetlen