Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-18 / 63. szám

1932. március 20. JNÍYÍRYIÜÉ3K, 7 szolgálatnak jelentőségét méltatta, amelynek é város a tűzbiztonságát köszönheti. i Az ünnepi vacsora a Iegfeetleme. sebb hangulatban a késő éjjeli órákban ért véget. & nyíregyházi kir. törvényszék párbajvéfségért két taeti államfogházra itéit egy csengeri gyógyszerészgyakornokot Ellenfele, egy joghallgató, három napi államfogházat kapott Egy érdekes ügybén hozott Ítéletet március 14-én a nyiregyházi kir. törvényszék Kosinszky„tanácsa. A vádlottak padján egy jólöltözött fiatalember feszengett, sápadtan, látható izgafomban. Személyi adatainak ismertetése során kitűnt, hogy a jólöltözött, fiatal vádlott Csengeri Sándor gyógyszerészgyakornok, aki elfen a kir. ügyészség párbajvétség cim«n etneft vádat. Az érdekes eset előzménye 1931. szeptember hónapban Csenger községben játszódott le. A Szamos partján a korai őszi nap langyos melegében a gyérszámíu fürdőközönség sorai között két fiatalem. ber sütkérezett. Hogy mi idézte le

1 hirtelen összetűzésüket, szerelmi vetéfkedés.e, vagy szóváltásból keletkezett nézeteltérés, — nem tudjuk. Tény azonban az, hogy a két napbarnított ifjú, mint két elszánt gladiátor rohantak egymásnak's csakhaJn&r csattogtak a pofonok piros foltokat festve arcuk olajbarna bőrén. A két fiatalember közül a

z egyik | Csengeri Sándor volt, a másik Potor András joghallgató ugyan^ csak Csenger községből. Potor a kinos incidens után provokáltatta ellenfelét és a segédek kardpárbajban állapodtak meg. A párviadal kimenetele a lehető legigazságosabb voít: az ellenfelek kölcsönösen megvagdafták egymást. Potor a kezén, Csengeri pedig a fején sérült meg. Azonban a középkor e hősi aktusával az ügy nem fejeződött be- Az eset %amely a községben érthető nagy port vert fef, a csendőrség tudomására jutott, amely 'köte:ességszerüen megindította a nyomozást. Igy került a két bajvivó a vádlottak kényelmetlenül kemény padjára « A kir. törvényszék Potert három napi, Csengerít pedig hét heti államfogházra ítélte, hogy kelia idejük legyen elmélkedni a íovagi tradíciók lass

u pusztulása felett. Potor az ítéletben megnyugodott, Csengeri azonban enyhítésért letlebbezéssef éft. á mai nemzedéknek 1932 szociális kérdéséi kell megoldania — mondotta Mikecz Ödön dr. a KIOSz márcins 15 i szabadságünnepén A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége este félhét órai kezdettel tartotta meg március 15-iki szabadság-ünnepét a Bocskai-utcai székházban. — Háromszáz ember gyűlt össíze ez«n az estén. Háromszáz együttérző kebel mindent elsöprő lelkesedése szögezte le azt a tényt, hogy a keresztény gondolat 3 a krisztusi szeretet hozhatja csak meg ennek a sokat szenvedett nemzetnek az uj márciusát. Egy maroknyi csapat volt ez a háromszáz ember, a honfoglaló Árpád vérébői való vér, akik azért gyűltek össze, hogy nemzetünk dicső történelméből erőt merítsenek s kitartást, reményt csepegtessenek az elcsüggedt szivekbe. Együtt volt az iparosok szine-java. Az ünnepségen megjelentek Erdőhegyi Lajos dr. főispán Virányi Sándor alispán, Sarvay Elek dr. várm. főügyész, Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgató, Rajk J. ny- ezredes, Harsányi László főispáni titkár, Szohor Pál városi főjegyző és még sokan mások közéletünk kimagasló egyéniségei közül. Huray János a Kiosz elnökének mély hazafias érzésekkel átitatott megnyitója után a Városi Dalárda jól betanított kara a Nemzeti Hiszekegy-et adta elő, majd Mikecz Ödön dr. ünnepi beszéde következett. Mikecz Ödönről meg keU jegyeznünk, hogy nagyszerű szónok, aki bámulatos könnyedséggel kezeli mondanivalóját. Gyújtó hévvet átitatott beszéde magárai ragadta a hallgatóságot. Ezen az ünnepen — mondotta — a magyarság milliói előtt 1848 tavaszának ragyogó eseményei kelnek itt életre. Visszaszállunk azokhoz az időkhöz, amikor az elitélt és a nyugati «emzetekíáltai,eiparen-. tált magyar nemzet egy csodás tavaszi lendülettel az európai szabad. ságmozgalmak élére szökött. Elvonulnak előttünk a szabadság harcnak, éninek a valósággá vált eposznak hősénekei. Megcsendülnek Branyiszkó, Piski nevei, amelyek ma már á magyar térképen nem ' szerepelnek. Március 15-e mégsem a múlton való merengésnek az ünnepe, ez az iinnep élő tanulság és demonstrációja a pemzet mélyen lappangó örök erőinek. ÚJRA NAGYOT HOZ AZ A P Q la la O Ma, csütörtöktől, vasárnapig a legszenzációsabb énekes, táncos vígjáték attrakció ŐFELSÉGE A SZERELEM Bűbájos téma, briliáns zene, sziporkázó ötletek, pattogó slágerek, káprázatos táncujdonságok Halmay Tibor magyar dalai, Szőke Szakáll, Nagy Kató> Gretl Theimer remek együttese Kizárólagos bemutatási! joggal! Jegyek az összes előadásokra már valthatók Március 15-ike örökké előttünk álló feladat, amelyet nem oldott meg az 1848-as generáció, hanem amelyet minden generációnak meg ken 'oldania. 1848 nemzedéke megoldotta az akkori idők szociális kérdését. Felszabadította a jobbágyságot, a mai nemzedéknek 1932. szociális kérdését keh megoldani, v Meg kell szabadítani a nemzetet abból a jobbágyságból, amelyet a nagytőke zabolátlan uralma, a korlátlanul érvényesülő kapitalizmusé jelent, tel kei. szabadítani 1932. közgazdasági szervezetét abbó- a jobbágyságbóí, amelyoe a kartelek vetették. 1848 márciusának nemzedéke bátor és őszinte volt. Szót mert adni a nemzet törekvéseinek. Hová lett a mai generációnak politikai bátorsága ?... Hogy lehessen hivatkozni 1848 dicsőségére, amikor ez a nemzedék, amely becsülettel állta négy esztendő minden szenvedését, nem meri megmondani és nem mén kietjezni politikai meggyőződését. Ez a nap a magyar számadás napja! Március 15-e nem azért van, hogy elmerengjünk szegény emberként a mult gazdagságán. Hanem az az értelme, hogy számot adjon 1932 nemzedéke arrói, hogy sáfárkodott a mult értékénél. Ezen a napon megkérdez minket a magyar sors, kié a gond ?... Válaszolhatjuk nyugodtan: a miénk. Megkérdezi Trianon szomorú nemzedékét: Kié a szenvedés?... Válaszolhatjuk elhivatottságunk tudatában: Miénk ! Megkérdezi: Kié a küzdelem, kié a m

unka? Felefjük ra szóval és cselekedettel : a miénk 1... £s ha megválaszoltuk ilyen módon a magyar sorsinak a mai nemzedékhez intézett kérdéseit, akkor, de csak akkor van jogunk íiekünk megkérdezni a nemzet fölött évszázadokon át virrasztó géniuszt : Kié az ország?... i'.ié a jövő?... Akkor fogjuk majd megkapni a történelem válaszát : Miénk a jövő !... Tiétek, magyar testvéreim ! (Éljenzés és taps.) A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Mikecz Ödönt valósággal körülrajongják barátai és tisztelői s elhalmozzák gratulációkkal A beszédnek a hatása bent él azokban a lelkes tapsokbjan is. amit Nagy Sándor saját szerzeményű költeményének elszavaiása után kapott. S a többi számoknál mindjobban magasabbra cSjap a keblekbe izzó hazaszeretet tüze. A Városi Dalárda által elínekeít »Magyarok maradunk«, Talpra magyar« cimü énekek tomboló tapsot aratnak. — Meg kell emlék :znünk még Raffay Ilonka szavala' ról. Bájos közvetlenséggel spva a el a »Kosaorut kötöttem« cimü . redenta verset. — A műsoros est a . nrmusz elének'' sével ért véget. Az ünnepélyt 200 te ' -> társas vacsora követte. A fehér asiztal mellett Nagy Kálmán, a KIÖSz alelnöke a kormányzóra mondott felköszöntőt. Stibi József alelnök a megjelent hölgyek és urak egészségére ürítette poharát. Sarvay Elek vármegyei főügyész a keresztény iparosságot üdvözölte. Huray János elnök még egyszer üdvözölte a megjelenteket. Szabó Gyula ny. jegyző összefogásra buzdította a jelenlevőket. Péter Károly tanár 1848 márciusáról emlékezett meg meleg szavakkal. Sikorszky István kerületi ipan főfelügyelő rövid, tömör szavakban méltatta az est jelentőségét, majd a hölgyek egészségére ürítette poharát. Sós teí

ekkönyvvezető egy hazafias verset szavalt el nagy tetszéssel. Ezután a sakk- és biliárdverseny dijainak kiosztására került sor. A kifogástalan ételek és italok nagyszerű hangulatot teremtettek. A cigány avatott kézzel kezelt vonója mámorba ringatta a lelkeket. — Mindenki otthoniasan érezte magát. A családias jellegű társasvacsora a késő éjszakai órákban ért véget. Szabolcsból és Szatmárból 250 cserkész megy a gödöllői viiágiamboreé-re A vármegyei cserkészintéző bizottság ülése A Szabolcs vármegyei cserkész- • intéző bizot tság tegnap délután öt | órakor báró Buttler Sándor elnök vezetésévei' tisztújító közgyűlést tartott a városháza kistermében. A közgyűlésen Nyíregyháza városié, szérői Szohor Pál "főjegyző és dr Polínszky Pát tanácsnok jelentek meg. Buttler Sándor báró üdvözölvén a megjelenteket, a gyűlést megnyitja és felkérte Tamáska Endre cserkészeínököt jelentése előterjesztésére. Tamáska Endre megható melegséggel, mélységes átérzéssel tárta fef az elmúlt év cserkészeseményeit. Rámutatott, hogy az intézőbizottság irányítására szükség volt. Máshol ennek az irányításnak - hiányát 'megérezték. A vármegye cserkészei megállták helyűket és nem egyszer dicsőséget szereztek vármegyéjüknek. Tamáska Endre ezután kegyeletes cserkészszivvel idézte fei az eímuU év cserkészhalottjainak efm:lékét. "A tragikus körülmények között elhunyt kerületi elnök, Debreczeni Ferenc, továbbá Kozák István a iéfke

s parancsnok, Kun Gyula Baross cserkész s. tiszt, Fe. renczy Sándor zenekari kiképző emléke elevenedett meg s a jelenlévők néhány pillanatig állva tisz. legtek az elhunyt cserkészférfiak szellemének. A jelentés ezután megemlékezett a kerületi 'tábor, a bal3ai táborozás és az őrsi vizsgák eredményeiről. A kerületi táboron a szabói, esi csapatok impozáns felvonulása fogta meg a sziveket. A nyíregyházi tanítóképző Tisza csapata és a mátészalkai csapat, továbbá a Máczay Lajos vezetésévei "kiizdő válogatott szabolcsiak arattak nagy sikert. A balsai tábor is sikeres volt. A jelentés kiemeli á tábor anyagi támogatásában kitűnt bir. tokosokat és meleg szeretettel szói Buttler Sándor báró elnökről, aki gyengélkedése idején is rajongó vezéri szívvé^ éft a cserkészgondolatnak. Az őrsi vizsgákon 29 elő. adást tartottak a tisztikar tagjai. Kitűnt Kiss János tanítóképzős növendék, aki tiszti vizsgát tett. 1931 végén a varmegyében, illetve az intézőbizottság hatáskörébe tartozó Szabolcs 'és Szatmár váltmegyék ben 35 tiszt, 15 segédtiszt, 195 cserkészapród, 484 cserkész, 20 öregcserkész van, a cserkészlét. szám 741. Tamáska Endre jelentése után Margócsy Emil 'igazgató, bizottsági tag a jelenlévők nevében hálás köszönetet mondott Tamáska Endre lelkes beszámolójáért, Buttler Sándor báró a jelentésben foglalt cserkésztények után további