Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-18 / 63. szám

2 JNÍYÍRYIDEK. 1932. március 18. Pénfehen, március 18-án hizárólgg a Diadalba jSvIIJs VTITI w Ér Jar Falusi vénasszonyok rémes babonája bolondította meg- a büdszentmihályi gyújtogató legényt Szent György nap éjszakájának különös története Még emlékezetes az a vakmerő kegyet fenséggel végrehajtott gyúj­togatás, amely a mult hó végén a büdszentmihályi határban lévő Sán­dor tanyán történt. Pete Ferenc pi éves odavaló kocsis, akt Lip. iák János gazdánál volt alkalma, fásban március i-re virradóra ie.'gyujtotta gazdája istállóját, amelyben hat ló pusztult el. A csendőrség másnap reggel eí­iogta a fiatai tgttest, aki nem ta­gadta vakmerő bűncselekményét, nyíltan azt állította, hogy az is­tállót gazdája etíen érzett leküzd­hetetlen bosszújából "gyújtotta feiy Már ugy volt, hogy Pete a sta­tá'riáfis bíróság elé kerül, amikor a nyomozás során olyan jelenségek merülték fef, amelyek arra enged­nek következtetni, hogy a gy újtogató fiatal legény nem épelméjű, ítélőképességét s lelkének nyugalmát a talusi babona zavarta meg. Kihallgatása során a vizsgáló­bíró előtt Pete nyugodtan és min­den megbánás nélkül' tárta fei az eseményeket, iskolai képzettségé­hez mérten feltűnő intelligenciát és tájékozottságot mutatott, azon. ban, ha . volt gazdája személyét emlegették előtte egyszerre elsápadt, irtózat és öüh torzította el arcát és azt hangoztatta, hogy munkaadója földöntúli hatalommal rendel­kező ember, aki megbabo­názta öt. Ezzel a különös állításával kap­csolatban Pete szörnyű dolgokat beszélt el, amelyet" jellemzően mutatják meg a falusi nép szeíle. mi színvonalát, a szájról-szájra járó babonáknak és rémmeséknek romboló hatását a primitív fei. kekre, : ^ <3gQQ Pete elmondotta, hogy a téli hó­napok unalmában a szomszédok és szomszédasszonyok esténként ösz­szeültek tereferélni s a buboske­mence vörös lángja mellett gyak­ran misztikus dolgokról ís folyt a szó. Leginkább az Öregasszonyok mesélték 'el szörnyű eseményeket az éjszaka kísértő gonosz szellemekről és boszorkákról, akik megzavarják az élők nyugal­mát é3 elpusztítják azokat, akik­kei véletlenül áz országúton talál­koznak. Pete borzongva, de nagy kíván­csisággal "hallgatta ezeket a falusi ostobaságokat és vakon hitt ben­nük. Egy alkalommai azt hallotta, hogy akik Szent-György napjának éjszakáján kimennek a keresztút­ra 3 ott szentelt krétával rajzolt büvö; körben feküsznek, azok min den veszély nélkül" megfigyelhe­tik a tüzes szekereken száguldó visszajáró lelkeket, sőt kívánsá­gaik ís teljesülnek. Pete izgatottan várta Szent György napját. A helybeli r. kat. pap szolgálójától kért egy darab szenteltvízbe mártott krétát, egy pokrócot a hóna alá csapott, aztán a kíváncsiságtól hajszolva, elszán­tan, éjfél előtt néhány perccel meg­indult a keresztút felé. Előzőleg egy levélre felírta kí­vánságait, éspedig elsősorban azt, hogy a szellemek ruházzák Jel olyan hatalommal, amelynek segítsé­gévei embereket és állatokat tudjon gyógyítani. A csillagtalan téli ég, mint rop­pant gyászdrapéria fesízült a tájra, amely némán és hidegen nyúlt ei, mint egy mezítelen holttest. Pete rémülten, dobogó szívvel ért a ke­resztuthoz, maga körűi lázas siet­séggel vonta meg a bűvös kört, majd lefeküdt a pokrócra és szent imádságokat mormolva várta a szellemeket. A percek kinos lassúsággal mul­tak, Pete már félig megfagyott a csikorgó hidegben azonban a $ zellernek csak nem akartak megjelenni. Egy jó félórai várakozás után végre is megunta az egyedüllétet és fog­vacogva meginduit hazafelé. Alig tett azonban pár száz métert, egyszerre két imbolygó, kísérteties alak közeledett felé. Az egyiket fe­hér lepel burkolta be, a másik ör­dögi maskarában vigyorgott. A fia­tal legény megdermedt a rémület­től, azt hitte, a gonosz szellemek ott nyomban megölik, könyörgésre fogta volna tehát a dolgot, hogy meglágyítsa a kisértetek üres mell­kasát. — Engedelmet kérek, bocsássa­nak meg és ne tépjetnek széjjel, mert jó szándékkal járok itt. A szellemek nem bántották, de megkérdezték tófej van-e nála ká­saszem. — Nincs — mondotta nagy il­lendően a fiu, — de itt van nálam a nagylevél, amibe kívánságaimat irtam össze. — Most az egyszer irgalmazunk nyomorult életednek — dörgött egy mély basszus a fehér lejjel mögül — add ide a nagylevelet és kot­ródj haza, de ha visszanézed a ha­lálfia vagy. Pete remegő kézzel nyújtotta át a ki sértetnek a kívánságait tartal­mazó levelet, aztán behunyt szem­mel rohant haza. Az istállóban, ahbn aludni szokott, sietve levetkőzött és bebújt vackába, hogy a nyugal­mas álom elűzze az agyába tolako­dó rémek torz árnyait. De alighogy vackába került, ki­nyílt az ajtó és belépett a két kí­sértet. — Meg ne mozdulj, ha kedves az életed - rivaltak rá, aztán mellé léptek és arcát bekenték valami sürü és nyúlós folyadékkal. — Kívánságod teljesülni fog — mondották elmenőben ünnepélye­sen — hajnalban meglátogat ősz macska alakjában a 250 éves öreg­ember, aki majd meghozza üzene. tünket. Pete félig ájultan a félelemtől, mozdulatlanul feküdt a vackába és még sokáig elkerülte az álom. Reg­gel, mikor felébredt, levelet talált maga mellett. A szellemek már ugy látszik megbánták ostoba tréfáju­kat, mert a levélben arra intették a fiút, hogy ne higyje el a vele tör­ténteket, járjon a templomba és ne törődjék többet a kísérletekkel. Azonban Petét mosi mir egy­könnyen n;m tettetett kijóza­nítani, vakon hite "a szeRemeK­bers és szinte lázálomban vár­ta a bűvös gyógyító erőt. Még az sem r enditette meg hi­tében, hogy a szellemek az éjjei közönséges olajos korommai ken­ték be az arcát. Végre is egy jó­akarója megszánta a "képzelődő szegény fiút és kétségbevonhatat­lan bizonyítékokkal alátámasztva, leleplezte a két kísértetet. Kitűnt, hogy a lepelbe bur­kolt széliem az 6 földöntúli hatalommal megáldott gazdája volt, míg a íniskara, annak egyik jóbarátja. Természeteden a falu hetekig mulatott az eseten és Pete min­denkinek a guny tárgya lett. A megzavarodott fiút ez a megcsu­foltatás szörnyen elkeserítette és vaa haragjában bosszút forralt gazdája eüen. Egy éjszaka az is­tállóban, ahol "hat telivér ropogtat­ta a friss szénát „égő csóvát do­bott a 'szafmába, majd amikor már látta, hogy a lángok magasan lobognak, kfvüirői'bezárta az Tstálfó aj"­taját, zsebrevágta a kulcsot és elhagyta megcsufoHatásának színhelyét, a tanyát. VÁROSI M OZGÓ Csütörtökön utoljára OLÓR Brigitta Helm, Gustav Fröhlich Péntektől Saöte© Sk&Is&H legújabb beszélő filmszenzációja a Péntektől Továbbá: Zoro-Huru Weekend hősök A lángok percek alatt elborí­tották az istállót és mire a tanya­siak észrevették a veszélyt a ne­mes páripák a tűz áldozatai letj tek. Pete pedig ezalatt valahol a határszélen tágranyilt, eszelős szemmel "gyönyörködött az égbol­tot vörösre íestő lángnyelvek po­koli lobogásában és kielégített bosszújának mámorában diadalma­san felkacagott. Miután Pete vallomásának való­ságát a csendőri nyomozás adatat is igazolták, dr Konthy Gyula tör-> vényszéki orvosszakértő megvizs­gálta elmeállapotát és megfigyelésé rői "többek között a következőket jelentette: A hat elemit végzett Pete mű­veltsége nagyobb kört ölei fel, mint ahogy azt iskolai képzettsége megkövetelné. Valláserkölcsi fo­galmai tiszták, a feladott ne­hezebb számpéldákat gyorsan és pontosan fejti meg. — Ez az eset — mondja Konthy dr — iskolapéldája annak, hogy faluhelyen a babona milyen rom­boló hatást gyakorol " a különben józan eszű, de kevés műveltségű emberek között. Véleménye szerint Pete könnyen befolyásolható és bi­zonyos lókban elveszti akaratának szabad elhatározó képességét, ezért szükségesnek tartja elmebeli állapotának megvizsgálását. — Lelkigyakorlaton hölgyek ré­szére az Angolkisasszonyok nyír­egyházi intézetében március hó 20. 2i- és 2i-én. Bevezető elő­adás márciu 3 hó 19-én délután féi 5 órakor a Széchenyi-utcai épü­letben. Résztvevőket minél na­gyobb számban szívesen lát az intézeti elöljáróság. 5X — A Cnevra Kadísa közgyűlése. Rendkivüi hagy érdeklődés mellett ment végbe a Chevra Kadísa 75. évi közgyűlése. Dr Bernstein Béla főrabbi ünnepi beszédben méltatta a nap jelentőségét. Schvartz ' Ede elnöki megnyitójában hálás kegye­lettel adózott azon érdemes elő­döknek ,akik megalakították a nyíregyházi Chevra Kadisát. A szárm izsgálóbizottság jelentésének felolvasása és a felmentvény meg­adása után Drucker Henrik alel­nök ismertette a Chevra teljesít, mériyeit és a még megoldásra vá­ró efladatait. A 75 éves jubileum megünneplésének és fényének ki­egészítésére örökös tiszteletbeli tagnak választották Schvartz Ede elnököt, aki immár 35 éve fárad­hatatlan buzgalommal" és önzetlen odaadással szolgálja a Chevra ér­dekeit, Bodor Zsigmond hitk. el­nököt, a választmány régi agilis tagját, a Szentegylet hathatós szellemi és bőséges anyagi támo­gatóját és Meskó Elek kincstári főtanácsost, a Nyíregyházi Taka­rékpénztár Egyesület nagyérdemű vezérigazgatóját, aki minden alka­lommal megértő jóindulattal, sok­felé elágazó, nagyarányú huma­nisztikus tevékenységet fejt ki. — Bodor Zsigmond hitk. elnök azon elhunytak érdemeit méltatta, akik filántrópikui alapítványokkal örök­ké fénylő emléket biztosítottak maguknak a hálás utókor kegyele­tes emlékezetében. Deutsch Adolf választmányi tag indítványára ki­mondta a ieözgyülés, hogy a közei jövőben Aggok Menházát létesít Nyíregyházán, mire az elnök a jubi­leumi közgyűlést ünnepi hangulat-­ban berekesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents