Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-02 / 50. szám
1<>32. márcus 2. A következő iiev-elet kaptuk : Tekintetes Főszerkesztő Ur ! Engedelmet a régi módi megszólításért, de magam is amódi ember vagyok, — hát csak igy szóüthatom. . . V napokban utaztam a vicinálison s mint gazda ember a vetéseket nézegettem. Nem sok jót láttam. Mit tehettem, hamarosan ab1 *ahagytam a nézelődést, s egyedül lévén, ahelyett, hogy célszerűen vidám dolgokra gondoltani volna dúdolgatva: >.oh maga (mi a baja : -- énekli a komikus), hát a közgazdasági dolgok jutottak az eszembe; annak egyrészt biztosan az ókori eszmetársulati törvény az oka ilyen ókori embernél, másrészt a/, hogy ha uj módi vidám dolgokra nem is tudtam gondolni, any'nyira már fegyelmeződtem, hogy a magam gondjait el tudjam hessegetni, ha már megszüntetnem nem Lehet őket. Azonban fent akadtam. Tetszik tudni, még az osztrák-magyar monarchia idejében -nevelkedtem, megtanultam gazdálkodni: termeim, gondosan eladni, beosztani a garast s rendesen fizetni az adót. Sőt valami üzleti törvényeket és szokásokat, stb.-ket is tanulgattam. Akkor a köz- és nemzetgazdasági rész el \ olt rendezve, abl>a nekünk, magyaroknak nem sok beleszólni valónk volt — igy aztán a rrvai nap olyan szükséges és divatos önálló gazdálkodásra még nem lévén berendezkedve — az őseimtől öröklöm ilyet pedig annak .idején kinevelték belőlem. T. i. nem vagyok nyíregyházi telepes gazda fi, kiknek fiatal lévén itteni családfája, józan, természetes képességeik nem romolhattak el még s igy saját ügyeikben a maguk eszére hallgatnak — s ha. nem tudnak valamit, előbb maguk tanulják meg vs igy az esetleges leckejjénzt is lehetőleg a saját javukra fordítják (ámbár a magas kamatláb most őket is megzavarta egy lóss'é. 6| szemük is káprázván tőle, nem, tudják hirtelen, hogy a kamatláb helyett a magasságban táncos primadonnai térdkalácsot láttnak-c, vagy a saját ünnepi kalácsukat a közgazdasági forgószél által ' felragadva, amit, mint most mondatik, minden keresztény és keresztyén magyar léleknek jámbor megadással kell elviselnie. No de ők majd reálönnek az orvosságra maguktói — hozzá lévén szokva, hogy a maguk tejével gondolkozzanak); — tehát most látom, müyen öregesen előhozakodom mindenfélével, dehát erről már nem tehetek — tehác rövidesen szólva segítségre szorultam; mit tehettem egyebet: gazdasági szakértő után kellett néznem znekcm is. Szerencsém volt, a legközelebbii, állomáson beszállt a szomszéd falusi szeszfőző. Gondoltam, Mikes Kelemen is szükségesnek tartotta, hogy jól felszerelt gazdaságban szeszfőző legyen, a közgazdaság sem inás, mint óriás üzem, ecce: helyijén vagyunk. Felkértem: legyein gazdasági s zakértőm és gondolkozzon egy kicsit helyettem a gazdasági helyzettel. Jó szivve* "vállalta és a következőket mesélte : »Volt a faluban két derék jómódú gazdalegény. Volt ugyan elég teher 'is földjükön dehát bátran küzdöttek vele. Múld a kettőjüknek egy leány tetszett meg. Ennek édosfszü'ei n«m éltek már. Fogadon lánya volt egy gyermektelen nagy gazdapárnak. Szép is volt a leány, jövő is várt reá, nem csoda, ha a két legény vetélkedett érte. Azt mondja András Pistának: meglásd enyém lesz Julis, minden áron ! - Kedvében is járt András Julismak, ami nem volt könnyű, mert különös természetű leány volt az, — szeszélyt®, önfejű, legényektől kényeztetett. Ennek az lett a vége, hogy András nem nézvén utána a maga gazdaságának, az nem termett rendesen. Ami pénze volt, hiábavalóságokra költötte el, adósságának kamatját nem fizette, folyton azon iparkodván és töltvén idejét, hogy Julis szeszélyeit teTjesitse. Igy elúszott a földje önmaga meg a Tiszának indult. De tán nem ölte bece magát, mert teste nem jött elő. — Julis meg férjhez ment a szokásaitól el nem térő, jómódban maradt Pistához. Teltek az évek. Családjuk szaporodott, mikor hire jött, hogy .András tényleg nem pusztult el, hanem messzi külvilágban, iszonyú szetnvedések után a sors megkedvelte s amilyen kegyetlen osztályt váJasfctotr András magának, olyan dús sorba jutott a szenvedések után. Olyan dúsba, amilyenről az itthoniaknak fogalmuk sem lehet. Csak persze nem magyarba. Egyszer csak Pistát elviszi a spanyol láz. Mit tesz Jtüis, aki természetét korán elhunyt szüleMl örö költe : anyja idegen volt, idegen gondolkozású, apja könnyelmű; egyszerre elhagyta gyermekeit. Szónéíkül el kiutazott Andráshoz a messze távolba. — Az immár egészen árvákat megvénült nagyszüleire s az ő épp olyan agg ne vétó szüleire hagyva:;. Közben megérkeztünk. Megköszöntem a példázatot, - kiszáltoitunk. Azóta töröm a fejein. A szomszéd szeszfőző értelmes, tapasztalt, kellő tudásu becsületes és jóindulatú ember. Ilyennek ismerem az évek során tapasztaltakból. Nem mondom, kissé huncutkás, szereti a tréfát. Aztán más vessen magára, ha nerrf értette. — Már most tréfált, vagy nem tréfált ? Szakértő volt-e, vagy próféta ? —r A meséjében szereplőket valamennyire én is ismerem. Nem mondom, a régebbi adataikat csak hallomásból. - A szomszéd nagyapja kii'önben honvéd is volt 48 49-ben. Tessék hát , tekintetes Főszerkesztő ur megmagyarázni nekem a közgazdasági állapotokat, vagy a szeszfőző szomszédnak ezt a lei? meséjét, ha valóban ez volna a közgazdaság példázata. Hogy megérthessem, jó irányban jnegyünk~« ? Igaz tisztelője egy magyar ;yolg4f, aki közgazdasági szakértőre szórni. VAROSIMOZGÓ Kedd, szerda, csütörtök 16 éven felülieknek! Soinmerset Maugham világhírű drámája hangé* filmen <8 szent Ung Főszereplők: Dita Parlo — Gustav FröhUch Nyíregyházán sincs súlyos influenzás beteg A Kálvineamoi két hétre bezáratta a tisztiorvos Az influenzajárvány átterjedt az t az ország keleti felére is. Nyír- I egyházán is számos influenzás be- I teg van. Érdeklődtünk a városi 2 tisztiorvc ii hivatalban Demjén Jó- I zseí dr főorvosnál, aki etniondot- g ta, hogy eddig még nem jelentettek: be az. orvosi hivatalban egyetlen szövődményes influenzás esetet sem. Sok beteg van, de a nyíregyházi influenza muló és könypyü lefolyású az eddigi esetekben Az előrelátó védekezés igy is szükséges. Érdeklődtünk a nyíregyházi isko Iákban is, ahol mindenütt van egykét influenzás megbetegedés, de iömtges betegedéiről nesn tehet SÍÓ. A tanítás mindenütt rendesen folyik. A KáHíneum tanítóképzőjében néhány napos fennakadás volt a tanán karban előállott betegedések miatt, de xnáv ott is helyreállt a régi rend, .'.miikor influenza helyett sarlachos megbetegedések léptek fe'. .Amikor már a harmadik ilyen betegség jelentkezett, a tisztiorvos bezáratta két hétre a Káhiheumot. A két hét közvetlenül a huSvéti vakáció küszöbén járna le, azért a betegségszünetet az igazgatóság meghosszabbította a húsvét utáni tanítások megkezdéséig. Szokatlan nagy érdeklődés előzi meg a Benczúr Kor vasárnapi műsoros estjét < Az alig egynéhány hónap óta működő fiatal festők iránt mindinkább nagyobb szimpátiával viselkedik városunk megértő közönsége. Nemrégen rendezett kiállításuk óta 1.5 komoly alkotó munkát végeznek. Műtermükben állandó szorgalmas rfrunka folyik. Dolgoznak. kedvvei egymásért, tanulnak és fejlődnek. É<> bogy a szükséges tanulmányi eszközeiket előteremtsék, rendezik meg márciu° 6-án, vasárnap az Ipartestület Székházának. nagytermében rendkivü 1 gaz dag műsoros estjüket, Előadás köz ben h ároni darab szép berámázott olajfestményt is kisorsolnak, am-e-. lyek megtekinthetők Székely-Győri és Morvái és a Ljchtenberg cégek kirakataiban. Már említettük, hogy a megmitó beszédet Szohor Pál főjegyző mondja, és a műsor szántait Nagy ' Fndre konferálja be. A niü;or kiemelkedő szamaikét* klasszikus zenekari szátti, hárcan kitűnő egyfelvonásos vígjáték, ílágerdalok és gyönyörű táncszámok. A. részletes műsort később fogjuk közölni. Az előadást mái' is szokatlan nagy érdeklődés előzi meg, mely nél-- Sikere annái is inkább biztosított, mivei belépődíj nincsen s csupán a műsor srategváltásáv.u kén a város közönségét a vezetőség, — nemes munkáját tám'ogatro' Itt említjük meg, hogy a Bení-zur' Kör szombaton délután (4 órai "kezdettel, 20 filléres Wópődijjal előadást tart, hogy a, tanufóifjuság, katonaság és a keVésbbé. tehetős közönség részéi* is lehetővé 'egye az előadás megtekintését. A magyar bor válsága Évek 'hosszú sora óta egyebet som haQa.nl, mint a magyar bortermeléáj a magyar borértékesítés \ál3ágát panaszolni. A kg sajnálatosabb az egész kérdésben, hogy ugy a termelés, mm'r az értékesítés \ álsága tényleg fennáll, tényleg tétezik ás hovatovább akuttá válik, anéöcii 1. hogy valamelyes komoly Jépé» történne a 1>aj maggitJására, vagyis a magyar l>or értékesítésére a termelők érdekeinek figyelembevételével. Ha a fogyasztó szemszögéből é? felüieteswi nézzük a dolgot, ugy látszik mintha a bortermelők jerermádáía me^terkéH vofcia^ Hpzen a fogyasztók ma is meglehet drágán jutnak a borhoz és nag>o« sofc ecetben áll a borra js a tjükevéfi tétele: a paraszt akkor«sso.A; vyukhust, ha vagy ő, vagy pedig a tyúk beteg. Bort 1* akkor iszunk sokan, ha betegek, náthásak, wiHucnzáíaK vagyunk, vagy pedig u ssoroszéd elpacssn&goAta a borát <íü hamarosan meg akarván td«szabadulni, olcsón. j>otom ázott ,^0—70 fillérért) igyekszik tőle megszabadulni s aröot saját termésű bort kicsinvben mércsegé-. 1' fej. A nagy általánosságban azonbaw az a helyzet ált fenn, fiogy a termelő pár fülért kap drágán tejuselt boráért, a fogyasztó ormt*. dacára nem ihat olcsó bort.. A borpiac helyzetéről szóló jelentésben olvastam a napokban, hogy például'a gyöngyösi bor,, amelynek k\^»Iitása az' eiső k közön szerepei 11 — 16 filléres áron cserélt gazdát. Ugyancsak a napokban fokolt a le égyik fogyasxtó a jő bort, amefyifc 40 filléres áron került hozzá s melynek foktartalma nagyon ingadozó, awenynyiben 4—5 fok között várakozott esetenként. Ha most ö i szeha*a<».íitjuk a n« 12 fokos gyöngyösi bort kvalitás és ár tekintetébeji a Cmi telepe 4—5 fokcö borunkkal., arra a megállapodásra ke]l jutni, hogy itt •-alahoi föltétlen hiba van, mopedig nagy. A 40 filléres telepi boi" kicsiny bei u ár, amennyiért csak a termelőtői lehet venni. A 11 — ló filléres gyöngyösi borát angro ár és mire az a fogyasztóhoz ér, 80—120 fillérre nő. Közbe tehát különféle címeken hét-nyotcszorosra emelkedik az ára. A fogyasztó tehát az látja é s tapasztalja, hogy a nag> siránkozás dacára ó nem iszik olrsó bort, bármennyire szidja is a íctanelő a szegény fogyasztó beleit azért, ámiért d csak alannzsnát kap verejtékes munkájáért és viszont a fogyasztó hiába emlegeti áz uzsoráiknak kijáró tisztelettel a termelő nevét* mert OTndketfojük más—más ke^ Íven iceresi'a hibát, mint a hot van. Közös érdekük volna, hogy né egymást szidnák, han<a» együttesep keresnék meg az okokat, agjr ezt a. nagy eltolódást előidézi. liánneiyik ipari teaaéket vesz Példabeszéd
