Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-13 / 60. szám

Nyíregyháza, 1932. március 13. » Vasárnap TalII. évfolyam. 60 sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 L - Negyedévre 7 P 50 f. Egyes *y.am óra: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Széchenyi-út 6. szám. — Telefonszám: 1-38. Hirdetéseket az Ujságboh is felvesz. Bethlen-a. 2. Holnap választ elnököt a német birodalom I Nyírszőlősön elfogták a tanya1 fosztogatókat Betörőnek vélte saját kertészét és lelőtte Magyarország és a gazdasági koncentráció A világ tudósai, politikusai és diplomatái sorozatosan foglalkoztok már a »béke éveit« é'-6 Európa politikai és gazdasági helyzetével. Ha a diagnózis tekintetében felfogásaik eltéróek is voltak, egyben mindannyian megegyeztek: megkell mozdulnii Franciaországnak, mert különben Európa országai. Francia ország imperialista politikája miatt, még jobban elveszítik a talajt lábuk alól. Franciaország, a gazdasági világválság kitöréséig azt remete, hogy a nagy és kisantant összefogásával s a konferenciákkal sikerülni fog az európai államokat narkotizálni s azt gondolta, hogy a gazdasági katasztrófa Európa világgazdasága fölüt elhárítható íesz. Briand Páneurópája után, a középeurópai államok gazdasági öszszefogásának koncepciója lett kedvenc téma Párisban. Laval miniszterelnök azért ment amerikai útjára, hogy Washingtont megnyerje a francia kibontakozási terv részére. Laval utja azonban Amerika hangulatán hajótörést szenvedett s Hoover elnökkel és Borah szenátorral folytatott tárgyalásaiból megállapíthatta, hogy az európai gazdasági kibontakozásnak s a középeurópai gazdasági" "koncent'á iór.ak előfeltételei vannak. Borah szenátor, a külügyi bizottság elnöke, kifejezetten is értésére adta I-avalnak, hogy Amerika sohasem járulhat hozzá a francia imperialista politikához. Ha még csak rövid idővei ezelőtt is valaki azt mondta volna, hogy Laval bukását a sikertelen amerikai ut siettette és okozta, ugy ezt kételkedéssel lehetett volna fogadni; de ma. Tardieu miniszterelnök fellépésével és állásfoglalásával kapcsolatban mindjobban előtérbe tolul a valóság^ hogy Washington politikája végre Páríst is gondolkodóba ejtette. Tardieu, a preferenciális szerződések s a termelés és fogyasztás kontingemtálása mellett foglal á*Jást, de a Páris, London, Róma, Berlin négyszögből az állapitható meg, hogy a külpolitikai átlók metszőpontjában Washington áll! Tehát nemcsak gondolkodóba ejti Washington Páríst, hanem döntő hatást is gyakorol reá. A kicsiny Magyarországra nézve azért igen nagyjelentőségű Hoover és Borah állásfoglalása, mert Franciaországot kimozdította abbyi a hadállásából, amelyet a béke tizenhárom esztendeje alatt elfoglalt s amely hadállásból igyekezett a konferenciákon keresztül egész Európa sorsát intézni. Megmozdult Franciaország. Megmozdult és amit a. világ tudósai és diplomatái nyilatkozataikban és könyveikben hangoztattak, hogy csak akkor képzelhető el béke* változás Európa életében, ha azt Franciaország is akarja, ez az idő Tardieu állásfoglalásával beköszöntött. Francia o'dalról máris hangoztatják, hogy míg egyrészt az osztrák -magyar monarchiának gazdasági széttago'ása nem volt szerencsés, másrészt orvosszert is keresnek s már hangoztatják, hogy az orvosszert abbjan kell keresni és találni, hogy a gazdasági közeledést miként lehet végrehajtani olyan politikai priusok figyelembevételével, amelyek nélkül harmonikus összmüködést még csak elképzelni sem lehet. Franciaország pénzpolitikájával, kettős cé't szolgáit. Felfegyverezte szövetségeseit s egyben szövetségesei és volt ellenfeleit adósaivá tette. Ugy gondolkozott, hogy így, — gazdasági lenyügözöttségükben Európa országai örök vazallusai lesznek Franciaországnak. Ki merészkedett volna arra gondolni,hogy a világgazdaság ellehetetlenülése miatt még a legprímább követelések is kétesekké és behajthatatlanokká válnak ? A gazdasági leromlás láncszerkezetéből még Franciaország sem tudja kiszaliaditani magát. Megmozdult Franciaország. Megmozdult, hogy a preferenciális szerződéseket és a kontígentálást keresztül vigye s jzzzel az összeomlás előtt álló európai gazdasági rendet megmentse. Hogy a megmozdulás, nem az imperialista Franciaország megmozduása, rni'em igazolja jobban, minthogy O'aszország, amely államnak őszinte barátságában nem kételkedhetünk, a francia kibontakozási terv mellé ált. amit nem tehetett volna meg, ha éppen a középeurópai államok gazdasági koncentráció tervezeténél nem látta volna azokat a bizonyosságokat, amelyek Olaszország jövendő gazdasági életének é« mozgá

c* szabadságának előfeltételei. Ezek pedig maradéktalanul azt jelentik, hogy az európai gazdasági kibontakozás másképpen el sem képzelhető,- csak ugy, ha a gazdasági kibontakozás útját a népek lelki harmóniája, megértése és kíengesztelődése készíti elő. Magyarország, kis függvénye a nagy európai politikának. De gazdasági jelentősége és értékállandósága elvitathatatlan. A magyar társadalom élénken emlékszik ami, hogy az európai politika — fent. vázolt — útirányaira már Bethlen István reámutatott, ame'yeket most Károlyi Gyula egyenget s "folytat, amikor a gazdasági koncentráció előfeltételéül állította oda a kellő politikai atmoszféra megteremtésének szükségét. Konstatálnunk kell, hogy Mussjblíni és Bethlen István már a kérdés indulásakor tisztában vo'tak az események rugóival s államférfiúi bölcseseégget látták azt az eredőt, amelybe a problémák betorkolnak. Egy olyan gazdasági kibontakozás, amely csak a további lenyügözöttség állapotát — s apaiak esetleges megkövesedését jelenti; ujabb Trianont hoz Magyarországra. Nem lehetünk oly tág lelküsmeretüek, hogy nyolcmillióhatszázezer magyar sorvadásáért, lassú elvérzéséért, a 15 milliós magyar nemzetet áldozatul dobjuk. Áldozatul dobjuk egy olyan gazdasági kibontakozásnak, ahol Magyarországnak ép ugy fognak diktálná, mint Trianonban diktáltak. Hiivnünk kell hogy Franciaország megmozdulásában nemcsak a magyar nép kálváriáját, hanem a magyar nemzet igazságát is meglátta s meggyőződött arrói is. .hogy a pá~ riskörnyéki békékkel Európát gazdaságilag talpraállitani nem lehet. „Ha Hindenburg már 1916 előtt is az egész német hadsereg vezetője lett volna, akkor sok dolognak nem kellett volna megtörténnie" Berlinből jelentik 3 A Hindenburgbizottság tegnap e=te nagygyűlést rendezettj a szónokok beszédei e'őtt Hndenburg különböző beszédéibői Vett részleteket vetítettek vászonra, miközben a zenekar játszott. Az első szónok Gereka tanácsos volt. Utána Brüning kancellár beszélt. Beszédét szűnni nem akaró percekig tartó taps és éljenzés fogadta. A kancellár erőteljes szavakban utasította vissza a birodalmi elnök személye ellenelhangzott támadásokat és rágaU makat, majd igy folytatta; — Ha Hindenburg nem 1910ban, hanem már előbb lett volna vezetője az eg'ész német hadseregnek, akkor a német "nép története vatószjnüleg egészen másként alakult voln

a, akkor valószínűleg sok dolognak nem kellett volna megtörténnie a legutóbbi évek eseményei körül. Hlndenburgnak az elnökválasztáson győznie keíL rtesités Van szererencsém a t. vevőközönség szives tudomására hozni, hogy a legújabb párisi modellek szerinti Női kabátok, qyermek kabátok* ruhák, blousok minden kivitelben a a tavaszi idényre óriási választékban megérkeztek. Ugyancsak saját műhelyemben modellek szerint készitek akár kozott anyagból Kabátokat 30 P, angol kosztümöt 35 pengőért. S193—4 nélkül, hol meggyőz legolcsóbb árakról. Kérem a t. vevőközönséget, tekintse meg áruraktáramat, minden vételkényszer ődhetik az árum jó minőségéről és a ^retser ^\áor confektió és ruha áruháza fte\ser Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 4. Telefon 5-52 Ara 16 fillér