Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-24 / 68. szám

4 JNfYÍRYIDÉK. 1932. ötórclus 24. Este nyolc órakor az iparosifju- I ság társasvacsorán vett részt, ame- , Iyeii dr Garay Gyula elnök, ifj. Tóth Pál ipartestületi elnök, Mayer István ipartestületi alelnök, Szabó imre, Krecsák László. Korbéj Kálmán, Bálint Mihály, Biczák Lajos mondottak lelkes beszédet. Mayer István alelnök nagy fi­gyelmet keltő felszólalásában visz­szatért az Éber-banketten mondott beszédére, amelyet — úgymond — többen félreértettek. Azt hangoztat­ta akkor, hogy az iparosoknak össze kell jogaink. Megérti és helyesli, hogy az ipa­rosságnak világnézlet tekintetéljen egyezőbb csoportjai külön is tö- J möriilnek, enn< k semmiféle elvi | akadálya nem lehet, sőt az ilyen csoportosulások az iparosság lelki­világának mélyítése szempontjából igen jelentősek, azonban ha az iparosság közös érdekeinek meg­védéséről, vagy kifejezésre juttatá­sáról van szó, akkor el kell tünniók a csoport-falaknak és az iparosság­nak egy emberként bep a k&Zós cé­lok javára talpra áUaniok. A bankét hazafias. lelkes hangu­latban a késő esti órákig tartott. Az iparos ifjak egyesülete acélos akarattat és tettrekészséggel té­pett át egyesületének ötvenedik évébe. Jtíajzler Zoltán, nyíregyházi fold* bérlő tündöklése és bukása Majzier, amikor már a vállalat hírnevét ügyes fullajtárjai segítsé­gével megalapozta, amikor már si­került a meginduláshoz szükséges tőkét ravasz taktikával előtereraf­teiue, ' Miskolcra utazott, hogy a diósgyőri vasgyár vezetőségét meg­környékezze. A Diósgyőri Vasgyár intézője belekerül Majzier csapdájába Miskolci utazása alkalmával megismerkedett a Diósgyőri Vas­gyár gazdasági intézőjével, Pato­nay Istvánnal, akiben jó médiumra talált.. A vasgyár maga élelmezi munkásait és évente több ezer hízott ser­tésre van szüksége. Érthető, hogy Majzier ugy csa­pott az intézőre, mint héjjá a prédájára. Olyan kedvező áraján­lattal hozakodott elő, olyan pazar színekkel ecsetelte laskodi hizlal­dájának rentabilitását, hogy az intéző végre u hajlandónak mutatkozott a komolyabb ér­deklődésre. De óyatosan kijelentette, hogy mielőtt a gyár vezetősége elé ter­jesztené az ügyet, előzőleg szemé­lyesen óhajtja megtekinteni a las­kodi hizlaldát és a sertésáüv mányt. Matert azonban nem csüg­gesztette ei ez a kilátásba he­lyezett kellemet Jen látogatás. Agyában pillanatok alatt megszü­letett a terv, hogy az intézőt Las­koaou ne érje csalódás.. Volt ide­je a cselekvésre, mert hiszen az intéző ugy nyilatkozott, liogy csa^ pár hét muíva 6zakithat magán aK időt az utazásra. A szélhámos a íényes kilátás­tól megrészegült. Határtalan lelkesedéssel sietett ha­za, hogy előkészítse az intéző méltó fogadtatását. Ehhez pedig etső sorban j>énz kellett, hogy legalább vagy ezer darab sertésjt előteremtsen. Azt persze nem hitte egy pilla­natig s em, hogy annyi pénzt sike­'üi szereznie, amennyivel kifizet­hetne a s ertések teljes vételárát, elegendőnek találta, ha csak annyit tua felhajtani, amennyivel ieelölegeziiet: az állatokat. Fontps csak az voit, hogy a Diós gyön Vasgyár szállítását megkap­ja és ugy okoskodott, hogy ha ez sikerűi, a vállalat' fényes jövője biztosítva van. Színes, legendák a zseniális szélhámos személye korai Majzier nyíregyházi érkezése után futótűzként terjedt ei megye­sz.erte a hir, hogy a laskodi ser­téshizlaldának sikérült óriási ál­lami megrendelést kapni s hogy a jövőben Szabolcs vármegyében a sertéstenyésztés tesz egyike a legjobban jövedelmező ter­melési ágnak. A zseniális szélhámos személyét valósággal dicsfény övezte. A bir­tokosok, bérlők magyar Stinnes­ként emlegették, akinek tevékeny­sége áldás a megyére. A talaj te­hát meg volt puhítva és a ravasz szélhámosnak nem kellett soká várni, hogy a bő aratást igérő, elvetett mag kicsírázzék. A tuanoni szerződés Szabolcs vármegye állattenyésztését sújtot­ta a c'sonkaországban a l^gtiagiku­sabban. Az északkeleti, határszélt vármegyék vasúti lorgaimát az or­szág erőszakos megcsonkítása meg bénította i a szabolcsi gazda még ma is jóvai drágább vasúti tarita me.iett tudta szállítani álla­tán, mint a fővároshoz kö'ze­.ebb fekvő szerencsgsebo vár­megyék. Emiatt a földbirtokosság nem nagy sü'yt fektetett a költséges és sok veszéllyel járó állattenyész­tésre és ez a hajdan rvirágzó ter­melési ág erősen megcsappant. De a laskodi sertéshizlalda uj reménységet gyújtott a csüggedt lelkekben, mert abban reményked tek hogy az állammal üzleti nexusba kerülő Majzlemek, stKerü.ni tog a vasúti szállítási kedvezményt keresztül vinni. A laskodi hizlalda tehát már nem Majzier privát ügye volt, ha­nem egy egész vármegye v állalatá­vá emelkedett. Felbukkan az első nemesebb vad és Majzier iepnifantja Alig töltött néhány napot Nyír­egyházán ,már a sok apró csendes­társon kivüt felbukkant az eisó nemesebb vao, amelyikre mar érdemes volt vadászni. £s Majzier nem voft szentimen­tális ember. Irgalmatlanul ' lepuf­fantotta a puskavégre kerülő va­dat. Ez az eset 1927 végén törtóit. A sertéshizlalda megindulása után néhány hónapra, ügynökei ré­vén megismerkedett Mandei Her­mán nagyká'lói bankigazgatóval, aki élénken érdeklődött a vállalat sorsa iránt. Majzier a bankigaz­gató előtt már mint kész tényt tárta te' a diósgyőri vasgyár szállí­tásának elnyerését. Ez a nagyszerű üzlet szédüle­tes lehetőségeket csillogta­tott s a bankigazgató nem habozott, kezei 20 ezer pen­gői bocsajtott Majzier rendel­kezésére. Azonban Mande<- is kíváncsi vo-t a laskodi modern sertéshizlaldára és az oda felhajtott prársa ser­tésállományra. Egy napon eluta-. zott I.askodra, de Majzier ,aki mát előre értesült szándékáról, felké­szülve várta. A bankigazgató pén­zébői sietve összevásárolt néhány száz sertést s mire Mandei meg­érkezett, a telep már nyüzsgött a rengő hátú kocák tömegétől. A bankigazgató megnyugodott és meg volt róla győződve, hogy a 20 ezer pengőt kitűnő vállalkozás­ba fektette be . Megindul a sertésvásár, nagv a bizalom Majzier iránt Majzier ezután a vasgyár inté­zőjének méltó fogadtatását készí­tette elő. Megindította nagyarányú sertés vásárlásait a vánmegyében, hogy mire az intéző megérkezik, néhány ezer sertés birtokában Je­gyen. Természetesen nem volt any­nyi tőkéje, hogy a sertések "vétel­árát teljes összegében kifizethet­te volna, de hát erre nem is volt szükség, elég vort, ha pár ezer pengő előleget adott a birtokosok­nak ,akik rendíthetetlen biza­icmmai hittek 6enne. Klein Ferenc székelyi gazdál­kodó 200 süldőt adott át Majzler­nek és annyira hitt a vállalat ra­gyogó jövőjében, hogy még előle­get sesm kivánt a szélhámostól. — Ebben az időben a laskodi hizlal­dában már nem volt hely, az épü­letek már tömve voltak hasonló módon szerzett állatokkal. Klem sertései tehát a tétényi hizlaldába kerültek, ahoi Majzier tekintélyes lorabara­kelesönt "vett fei rájuk. Hasonló módon károsította meg a ravasz szélhámos Rácz Jáno^ debreceni földbérlőt is, akitőt szín tén mintejjy 200 sertést konfiskáit el. Igaz, Rácz szerencsésebb volt, mint sorstársa, mert neki sikerült nagy nehezen 8OO1I pengő előleget kicsjkanu Majzier tői. á többi áldozatok Elképzelhető, hogy az agyafúrt szélhámosnak ebben a nagyszerű atmoszférában nem volt nehéz tervét végrehajtania és nem so­káig kellett szaladgálnia, hogy a szükséges tőkét megszerezze. Ugyanez a sors érte Klein Ru­dolf nagykáüói földbérlőt, Berko­vics József és társait, de a legalapo­sabban a három Harstein-iestvért E rnőt, Sándort és Endrét csapta be. Harstein "Ernő mintegy 400 sertést „ Sándor közel 200 darabot, mig Endre 150 darab mangalicát adott át Majzlemek, de egyetien fillér előleget sem Kaptak és jóhiszeműen beér­ték a nagyúri gesztussal át­nyújtott fedezeti váltóval. Hartsteinék később futhattak a pénzük után, mig a szélhámos a kőbányai sertéshizlaldától, ahol az állatokat elzálogosította, tekinté­lyes összegeket vett feí. De ezéken kivü' még számtalan kisebb nagyobb bünpk terhelik Majzier lelkét. Megkárosította még Friid Dezső kisszekeresi föld­birtokost, akitől 100 "sertést vá­sárolt hitelre, Kun Mátyás nyir­lugosi földbirtokost, aki 200 ser­téssel lett szegényebb, — Kupferstein Ármin nyirbog­dányi földbirtokost, aki 2000 pengő előleg után ugyancsak 200 sertést adot t a szélhámosnak, Klár Zoltán földbirtokost, akitői mint­egy 150 sertést hajtott el és még SOK kisebb gazdálkodót, akiktői 50—60 süldőt csalt ki hasonló •módon. Csütörtöki számunkban cikkso­rozatunk utolsó részét, Majzlemek a diósgyőri vasgyárral létesített kapcsoia-tát, a vállalat hirtelen bu­kásának következményeit s a vas­gyár intézőjének tragikus halálát ismertetjük. W. E. — Húsvéti ajándéktárgyak, em­lékkönyvek, fényképalbumok, töl­tőtollak, levélpapír kazetták nagy választékban az Ujságboltban kap­hatók. — Húsvéti képesiapoK nagy vá­lasztékban az Ujságboltban kap­hatók.

Next

/
Thumbnails
Contents