Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-24 / 68. szám

1932. március 20. JNÍYÍRYIÜÉ3K, 7 Az üzletbérek kérdése Irta: dr. Diczig Alajos, kamarai h. titkár. Az vizlítbérek magassága, sőt mondhatjuk úgyis, hogy elviselheted ensége kérdésében különösen a nyíregyházi kereskedelmi és ipari érdekeltség részéről hangzott el számos alkalommal panasz. Az érdekelt kereskedők és iparosok a bérbeadókkal szemben az érvelés, kérés, kapacitátás minden fegyverét kihasználták, sőt rolló-lehuzással kapcsolatos demonstratív nagygyűlést is rendeztek, sajnos mindhiába ! A közelmúltban Nyíregyházán járván, a nyíregyházi kereskedő világ egy vezető emberévei beszélgettem, aki ismételten felhívta a kereskedelmi és iparkamarának a figyelmét a nyíregyházi lehetetlen üzletbér-viszonyokra, Épen ezért talán némi érdeklődésre tarthat számot, hogyha tájékoztatom a Nyírvidék hasábjain a nyíregyházi érdekeltséget arról az előterjesztésről, amelyet a kereskedelmi és iparkamara az üzletbérek kérdésében legujabbjan tett. A IV-ik német szükségrendelet, amely megjelent 1931. évi december hó 8-án második rész 3-ik fejezetében foglalkozik a békeszerződések rendkívü li felmondásástak lehetőségével és erre vonatkozólag azt rendeli, hogy mindazon bérszerződések, amelyeket 1931 évi julius hó 15-ifce előtt kötöttek, a bérlő részérői 1932. évi "március hó 31-ére te'iaondhatók, még abban az esetben is, hogyha különben a felmondást sem törvény, sem a szerződés nem engedné meg. A felmondásnak legkésőbb 1932. évi január hó 5-ig kell bekövetkeznie. Abban az ezetben azonban, hogyha a bérbeadó 1931. év folyamán a bérösszeget tartósan legalább 20 százalék erejéig mérsékli, a szerződést felmondani nem lehet. — Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak az üzlethelyiségek bérletére. A kamarai érdekeltség részéről befutott adatok azt bizonyítják, hogy azok a bérlők vannak az üzletbérek miatt nagy bajiban, akik az üzlethelyiségre vonatkozó bérleti szerződést még jobb viszonyok között 1926 30-as években megkötötték határozott időre. Ebben az időben ezek a bérlők nem láthatták előre a helyzetnek azt a katasztrofális alakulását, ami 1931 és 1932-ben bekövetkezett. Abban a reményben vállalták a szerződésit kötelezettséget, hogy annak eleget is tudnak majd tenni. A bekövetkezett gazdasági válság következtében azonban mind számosabb azoknak a kereskedőknek és iparosoknak a száma, akik a határozott idő re kötött bérleti szerződésnek eleget tenni nem tudnak, vagy ha azoknak eleget tesznek, az őket existenciájukban ingatja meg. Tagadhatatlan, hogy nagyon sok azok nak a háztulajdonosoknak a száma, ;akik belátják a helyzet rosszra fordulását s a bérleti szerződést hajlandók módosítani. De viszont vannak olyan bérbeadók is, akik a bérleti szerződés adta jogokkai teljes mértékben élni kívánnak, akik nem hajtandók a bérlők kérésének, könyörgésének engedni és ragaszkodnak a liérleti szerződés teljesítéséhez. Az érdekeltség részérőt épen ezért a legkülönfélébb javaslatok hangza •nak el. Vannak olyainok, akik azt kívánják, hogy a kormány rendelettel szállítsa ie az üzletbérek összegét. A kamara részérőt már felterjesztésben mutattunk reá arra, hogy ennek az álláspontnak nem vagyunk hívei, mert ugyanazok, akik ezt a kívánságokat hangoztatják, a másik oldalon viszont az építkezések megindításáért harcolnak, már pe-. dig a tulajdonjog óhajtott korlátozása ennek az utóbbi kívánságnak a legélesebben ellent mond. Vannak olyanok, akik az u. n. üzletbéregyeztető bíróság megvalósítását kívánják, mely bírósági ülnökök bevonásával állapítaná meg jogvita esetén az igazságos béröszszeget. Ennek azonban ellene szói az a körülmény, hogy egyfelől rend kívül megszaporítaná a perek számát, másfelől pedig akárhogy is tagadjuk, tulajdonképen ez a szabályozás is a háztulajdon igen jelentős korlátozását jelentené. A helyzet megoldásának a kulcsa, véleményünk szerint abban rejlik, hogy vissza keh adni — elismerjük a viszonyok változása miatt csak egyoldalúan adhatjuk viszsza — a szerződési szabadságot. Módot kell nyújtani arra, hogy a szerződő felek a szerződés feltételeiben a változott viszonyoknak megfelelően szabadon állapodjanak meg. Nem megyünk odáig, ebben a kívánságunkban, mint ameddig a magas kormány a földhasfclonbéreltekre vonatkozólag 1400—1932. M. R. számú rendeletben elment, amikor az uj haszonbér megállapítását bírói hatáskörbe utalta. A kamara részérőt hangoztatni "kívánjuk, hogy még fentebb emiitett javaslatunkat is nehéz szívvel tesszük meg, hiszen ha valakinek, éppen a kereskedelmi és ipari érdekeltségnek keli a szerződések szentségének elvét vallania. Azonban a tárgyilagosság és a minden eíőreíátást felborító gazdasági helyzet alakulása arra késztet bennünket, hogy a miniszter úrhoz azzal" a tiszteletteljes javaslattal forduljunk, hozza javaslatija azt, hogy az üzlethelyiségekre vonatkozólag a fentemiitett német minta nyomán egy olyan kormányrendelet jelenjék meg, amely kimondaná azt, hogy minden olyan szerződés, amely 1931 julius hó 15-ike előtt több mint 3 évi tartammal kötöttek 1932. évi. november hó i-ére felmondható. A felmondásnak azonban 1932. évi május hó i-ig be kell következnie. Abban az esetben azonban, hogyha a bérbeadó a bérleti szerződésben meghatározott bérösszegből 20 százalékot enged, a felmondás hatálytalan. Reméltük, hogy ennek a kívánságnak á teljesítésével 'a panaszok orvoslása sikerülni fog. VÁROSI MOZGÓ Szerda, csitőrtök A tenger démona •tonstöl bntélő, nagyszabású Ungeréstdráma 12 felvonásban Főszereplők: Wilheim Dieterle, Lissy Arna Szerdán a legújabb hango3 Magyar Híradó A Nyíregyházi Iparosifjak Önképzé Egyesülete öi?ené?es fennállásának megünneplésére készül Az egyesület 49. évi közgyűlése A Nyíregyházi Iparosifjak Önképző Egyesülete vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta 49. évi közgyűlését dr. Garay Gyula elnök vezetésével. A nagy érdeklődéssel' fogadott gyűlés megkezdése előtt küldöttség hívta- meg ifj. Tóth Pált, az ipartestület elnökét és Mayer István alelnököt, akiket lelkes éljennel fogadtak. Garay Gyula dr a Hiszekegy imájává*-' nyitotta meg a gyűlést és meleg hangon üdvözölte az ipartestölet. a s&jtó képviselőit, majd mély meghatódotts^ígot keltő, színes, avatott tollal irt jelentésben világított rá a nemzeti erő ébrentartása szempontjából olyan jelentős ifjúsági egyesület működésére. Negyvenkilenc eszlz idő vihara zúgott ei az egyesület fölött, de ennek, a nemzeti fellendülés, az iparos középosztály kialakulása idején alakult egyesületnek fája rendületlenül állta a vihart s ma is félszázados múltját jellemző nagy erkölcsi vitalitással áll a nemzeti társadalom, közelebbről Nyíregyháza város kultúréletének', javára. A, világháború és a jorradsumak pusztitásp nem tudta kikezdeni n büszke, erős ja acélkérgét s a rombolás éveibpn is át tudta menteni a feltámadó uj magyar élet számára nagy erkölcsi értékeit. Régi eszményekért és célokért, a régi munkakedvvei, alkotásokra készen áll ma is a Nyíregyházi Iparosifjak Önképző Egyesülete. Ez az eleven életerő biztosítja fennmaradását és fejlődését ma aránkviharzó, az iparosok homlokára a nyomor redőit véső gazdasági válság napjaiban is. Ez a borús ieien amely annál sötétebb, minél kilátástalanabb a jövő, amely annyira kedvezőtlen a közügyek önzetlen szolgálata szempontjából, ebben az egyesülőiben mm lohasztotta az aktivitást, az önzetlen munka lendületét. Az Az erkölcsi és anyagi eredmények, amelyek az egyesületnek tovább^ akcióképességét biztosították és kifelé is hatalmas fökő erőt adtak, elsőstorban a tisztikar és a tagok eredményes, alkotó munkásságáinak köszönhetők. Garay dr elnök arra kéri az egyesület vezérkarát és tagjait, hogy az áldozatos munkásságban tartsanak ki továbbra is. Az

1 egyesület a jövő évben ünnepli félszázados jemállását, amelyet a dicső mult nagy eszményeihez méltó keretekből retnderz meg az ifjúság. Garay Gyula dr elnök ezután az együvétartozandóság érzésének jelentőségére, a széthúzás átkára mutatott rá. Egységbe tömörülve erőál falanxként áll az egyesület a nemzett célkitűzések zászlaja alatt a kívülről leskelődő egységbontók minden kísérletével szemben. Ez az egység, ez az áttörhetetlen gát ad erőt az elnöknek is, — amikor az iparosifjuság kulturális elhaladásának zászlóját kezében tartva egész életét az egyesület bo/dogitásának igyekszik szentelni. Az elnöki jelentés ezután számadatokat közölt az egyesület elmúlt évi munkásságáról. Az iparosifjak 40 ülést tartottak, két izben résztvettek az ipartestületi gyűlésen, 67 dalköri összejövetelük volt, egy szüreti mulatságot, három műkedvelő előadást rendeztek igen jelentős erkölcsi és anyagi sikerrel. Az elnök arra kérte az ipartestület elnökségét, hogy a műkedvelő előadások rendezését tartok fena az ipar&sijjaknak és az ipartestület az ismeretterjesztő előadások rendezését vállalja csupán. Az egyesület három jól sikerült kirándulást rendezett. A kitűnő eredménnyel zárult bilüárdverseny rendezésért vitéz Dévényi Sámuelnek jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés. Az elnöki jelentéshez a méltatásé meleg hangján Koh 1 J. Ignác szólt hozzá, aki 43 éve hogy tagip az egyesületnek, amelynek sokáig tiszt je is volt s most örömmel látja a kitűnő elnök vezetésével elért sikereit. A felszólaló indítványára az elnök jelentését jegyzőkönyvbe iktatták. Ifj. Tóth Pál ipartestületi elnök felszólalásában hangsúlyozta hogy az ipartestület nem lehet 'A.éggé hálás az ijjusWg nevelését nagyszerű céltudatos'sággal intéző elnöknek és a műkedvelő előadások rendezését szívesen átengedi az egyesületnek. Garay Gyula dr kijelentette, hogy az ipartestületi elnök részéről mindenkor a legnagyobb jóindulatot és megértést tapasztalta, s ezért ezutta/ is hálás köszönetet mond. A közgyűlés ezután megejtette 0 tisztújítást. Elnökké lelkes szeretettel újra Garay Gyulát választották meg. Ügyvezető alelnök Babi cs János lett ismételten. Alelnökök; Mayer István, Kecskés József, Karasz János, vitéz Dévényi Sámuel. Kiss-Andor volt főtitkárt sok évtizedes lelkes munkásságának hálás mMtányútsphánl a közgyűlés örökös főtitkárrá választatta. Titkárok Bajdik András, Heifing Károly, ifjúsági vezér Biczák Lajos, jegyző Báiint Mihály, pénztáros Czigler János, ellenőr Fábián Pál lett. A tisztújítás után Garay Gyula dr. kiosztotta a billiárdvers«ny dijait. különösen nélkülözhetetlen a rádió. A 3 fi lámpás hangszóróval egyboépltett 7033-as Orion EÚrópave*őt bármely rádlókereskedö készséggel bemutatja. ioti Gyártja Orion Izzólámpagyár-