Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-23 / 67. szám
1032. március 23. JsflrfRYIDÉK. ÜUMtMWS íjiá II Korlátolt infláció" A »nem tanult emberek kedélyének jól megmondja ÖnagymcUósága az igaz tennivalókat ! Nna...! Most legalább mar tudhatják ezek a tanulatlanok. Biztosan egy se lesz többé ilyen soha, m^rt ezt a szép jeizőt senki se vállalja. Inkább ő »tanult« iesz és ragaszkodik a »deflációhoz.« Igy »egy varázsütésre« megszűntek a >>nem tanult« emberek és most már mehet minden a maga utján tovább. Csodálatos mégis, hogy Debrecen város törvényhatósági bizottsága legutóbbi ülésén felirattá 1 ; fnrauit a kormányhoz, hogy a mai leheterien helyzet orvoslására javasolja a »devaiorizácíó« sürgős megteremtését, mert a gazdasági lehetetlenülés bekövetkezett már. Ugy, mint az infláció idején ézt a bíróságok is konstatálták. Példát is hoz fel Debrecen. Azt mondja, hogy lehetetlen az iooo pengős földár mellett felvett 500 pengős kölcsönt változatlan értékben kö- i ve lelnl vissza. Itt a »devalorizációt« nyilván 50 százalékosnak képzelj. és a kölcsönt 250 pengőben fennállónak találja helyesnek. Más ként nem érthető ez. Kitűnik, hogy a »Pengőtartás« semmi más, mint »igazságta(an adózás<t, mert az a gazda, aki 1000 pengős földár meílett vett fel 'kölcsönt, az most már 500 pengőt veszített, földértékben, automatikusan, deflációs uton, tehát »igazságtalan adózás«. utján,I mert földje most már csak 500 j jiengőt ér! Ezt »nem tanult embernek is könnyű megértenie, azt hiszem. Joggal tehetjük azonban! le 1, hogy Debrecen törvényhatóságában'' »tanu't emberek « vannak, akik nem hoztak oktalanul határozatot. »Tanuít emberek«, — ha kell' neveket is említhetünk, — azt mondják, hogy fizető eszköz nem cSupán a »készpénz«, hanem a hiteltömeg i s, amelyek: »valutáris«, »chartalis«, »gi'rális-. és cambíáus« pénztömeg néven neveztetnek és adott időpontban a közgazdaságban koexlstens módon »vannak je!en«. Ezek egy része »állan- ' dóan thesauráit állapotban van jelenít. Talán ugy képzelhető, hogy a nemzeti jövedelem totális összegét megközelítik ezek a fizető eszközök. A nemzetgazdasági termelés számára szükségesek és nélkülözhetetlenek. Akár az egyiknek, akár a másiknak mennyiségét > csökkentjük, »vacuum« keletkezik a gazdasági életben, ahol azután a iégüi'e s térben, mint ősszel a legyek kihullanak a gazdasági »egyedek.« sBeadják a kuíc'sote, ahogyan a »nem tanult e mberek:< j moniíani szokták. Tanult» módon ezt; fizetésképtelenségnek, -— ! kényszeregvezscgnek, csődnek szokták nevezni »szaktudományos<( i uton. Ha tehát a »nem tanult embereket.; röviden »laík usoknak nevezzük és ezek észjárásával meg-J kíséreljük a gondolkodást, — a : »tanu ;tság« fel nem tételezése mei- j lett, ugy azt képzelhetjük, hogy ha a v)giráiis«, vagy a »cambiáhs» J pénztömeget szűkítjük, akkor ezt| pótolni kel' a »vai utáris« és »chariaifs« pénztömeggel. Vagyis, ha megvonjuk a lütelt, akkor ezt pótolni keli ptinzzei, hogy. a ter| melésben fennakadás ne Jegyen, i Mert grót Széchenyi óta azt hiszszük, hogy a »hiteire« szükség van. Ha pedig ezt megvonják, — mint ahogyan ezt m a tesszük, akkor talán azoknak a »nem tanult ^m bereknek« ej,jj en a kauzális problémában igazat is lehetne némi »keggye'« adni. De, ha megvonjuk a hitelt is, és megszorítjuk a jegyforgalmat is, t ehát mind a négy »pcnztömeg;< területét megSzükitjük, akkor kezd igaza lenni Debrecen törvényhatósági bizottságának, mert ekkor bekövetkezett a »gazdasági lehetetlenülés*, ugy, amint azt a biróságok kifogástalan jogérzéke az >infíá<Tn« alkalmával, bár talán kissé késetten is megérezte és alkalmazta. Mert »mflácíóban« lassabban, de »deflációban« gyorsabban következik éi a »gazdasági lehetetlenülés. Ezt pedig a »nem tanult emberek« éppen ugy a saját bprükön érzik, mint a iázt, anieiy leven őket a lábukról. Az előbb emiitett pénztömegeknek a közgazdaságban kell, hogy »je ren« legyenek »koexistens<! módon, m en ha bármelyiket megvonjuk, ugy a másikat keli elasztikus módon kiterjeszteni, hogy a gazdasági élet stabilitása biztosittassék. Ma azonban n »girális« és »cambíális« pénztömegek energikus megszükitése mellett, még a »def'áció« utján is rontjuk a nemzetgazdasági termelés lehetőségeit. Igy be kell következnie, gyorsabb tempóban, mint azt a »tanu't emberek« hiszik, a »gazdasági lehetetlenülésnek'«, aanint azt Debrecen törvényhatósági bizottsága már meg is állapította! Talán Debrecennek se hiszik el a »tudósok«! VÁROSI MOZGÓ Ma kedden utoljára Willy Fritsch és Nagy Kató németül beszélő, táncos, énekes filmoparettje : A hercegnő adjutánsa Szerdától: A tenger démena Dr. Engonlatoi Kiss István: Ha már nem titok, hogy a kapitalizmus berkeiben ég a túz A nyíregyházi egyetemi és főiskolai hallgatók »Szaboícs Vezér)) Bajtársi Törzse 19-én szom baton délután 5 órai kezdettol tartotta meg kulturtáborozását a városháza dísztermében. A kulturtáborozás műsora. A törzsfői megnyitó után Baldenwegh Béla hatásos szavalata következett, majd ar Rugonfalvi Kiss István egyetemi ny. r, tanár tartotta meg ezután előadását, melyet a közönség nagy figyelemmel hallgatott végig. Rugonfalvi Kiss István nagytudá su, lenyűgözően közvetlen előadó. Ezalkalommai a mai é'et problémáiról beszélt. Egyik legnagyobb panasza a mai fiatajságnak — mondotta, hogy elszigetelve érzi magát. Ennek okáu' a háborút állítják. Pedig az ok a korszellem változása. Válságban vagyunk és az ifjúság a maga érzékeny felkévet jobban keresi a kiutat. A francia diákok általános emberi eszményekről, jó-étről. boldogságról irnak, akár a XVIII. század végén. Akkor is ezekért küzdöttek a szabadság jegyében. És mikor minden korlátot leromboltunk, akkor vettük észre ,hogy a szabadság nem boldogít. Ennek megértésére nézzünk visz sza a történelembe. II. József nyeivr endelete épen ellenkező hatást ért é:, felébresztette a »Nyelvében él a nemzet eszméjét ugyanekkor öntudatra ébresztette a nemzetiségeket is. Előnyomulnak a magyar leívilágosodottak, de velük egyszerre a nemzetiségek is. A nemzeti eszmévef együtt előtérbe lép tehát annak ikertestvére; a szabadság eszméje is.— Egyiket sem lehetett sikeresen, elintézni Sem 1848-ban, semií.67ben. Azután pedig még ugy sem m ert liberah'zmussaf akarják gyó-i gvitani annak ikertestvérét a nemzetiségi észmét- A kormányok, kivéve Bánffy Dezsőét, mind több engedményt akannak tenni a nemzetiségeknek. De komoly programúk nem volt. 1867-től kezdve viszont a nemzetiségek öntudatod programmai álltak elő. Ezzel párhuzamosan rengeteget ártott az alföldi "idegen származásit urainak az a felfogása, mely szerinti többet ér az ökör mint az ember. Az előadó ezután a nagytőke lehetetlen önző kilengéséről beszélt. A kapita]izm us Ietéteémnyezői jámbor protestánsok voltak — mondotta — ké sőbb azonban más kezekbe került a tőke. A szabad versenyben az atán a kapitalizmus nagy ví'ágrenddé nőtt. Önző erkölcsi felfogás párosult a tőke hatalmával. Ez az oka a gazdasági krízisnek. Milliók kizsákmányolója lett a tőke- A kartelek és trösztök lelketlen igája alatt nyög az egész emberiség. — A tőke túlkapása már korán létrehozta a szocializmust. Ma már nem titok, hogy a kapitalizmus berkeiben cg a tüz. A mult generáció szabadságának befellegzett. Görgey Artúr mondta; hogy ők kivívják a szabadságot, ae « harmadik generációtól már el kellett venni. És mi a harmadik generáció vagyunk. Ez a mai -helyzet képe. A fe'adatunk elsősorban ke-, i'esztyéni szemm* 1 a biblia alapján tisztán íítni. A szociáldemokrácia Sok igazat és jót is hirdet ,oe s Qk dolog miatt el nem fogadható. Mert az ige és eszme helyére a durva öklöt helyezi,, mert szakit Krisztus örök tanaival. Érdeke 5 dolog, hogy amint á zsidóság termelte ki Knsz'tust, ugy az termelte fel a modern antikxiszt ust is a szociáldemokráciában. Pedig a kettő között nagy a különbség. Szemben áll egymással & mindenki Krisztusa és a bérmunkások Antikrisztusa : szembenáll egymással a ölj!» parancs a durva osztályharccal és ököljoggal. A szociáldemokrácia felvetődésének lehetősége már ott kezdődik, amikor a megalakuló keresztény egyház koncessziókat tett a pogány : államrendnek. Ejmiatt nem alakulhatott kezdettői fogva Krisztus elgondolása szerinti állam. Mert csak részszerint való az igazság. Igy Kriszt ust is csak rész szerint látták meg. A hit, a szeretet, a cselekedetek Krisztusát látták, csak az igazit nem és ez a szegények Krisztusa. £s most teljesen lehetetlen állapotba jutott a kereszténység. Az Antakriszt us a Mammon szolgálatába áüt egyházakat is megtámadta. Tehát első kötelesség összefogni a keresztény egyházaknak és megszabadítani őket a Mammon szolgálatától. Semmi vei sem «zab ad közösséget vállalni, amit nem tölt be a krisztusi gondolat. Egy kor gyermekei vagyunk — mondotta. Egyformán neveltek minké 1. Kevés vallásosságot tanu 1tunk. De amikor eljöttek a nagy megpróbáltatások, mikor kétségbeestem elővettem a Bibliát és megvigasztalódtam, mert megtaláttam az igazi Krisztust, a szegények Kriszt Uoát. Vegyétek elő a bibliát ti jS — mondotta befejezésül az előadó. — Mert Uj betlehemi csillag jön, csak még nem merik kimondani. De éli hirdetem ezt és az apostollal együtt mondom: ^Dicsőség a magasságban az Istennek, békesség és jóakarat a földön az embemek.« Me'eg tapssal jutalmazta hallgatóság dr Rugonfalvi Kiss István előadását. Mindnyájan átéreztük azt } hogy mély örök igazságok é--> megszívlelendő gondolatok vannak az elmondottakban. A műsor a törzsfői zárószóval E a magyar Hiszekegy imájával ért véget. — Dugulás és aranyere* bántalmak. gyomor- és bélzavarok, máj" és íépduzzadás, hát- és derékfá', jás ellen a természetadta » Ferenc József« keserűvíz, naponként többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc Jázsel viz alhasi megbetegedések €SCt Cl"" ben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc Józs«f keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban in túszerüzletekben kapható. — Huívétl ajándéktárgyak, emlékkönyvek, fényképalbumok, töltőtollak, levélpapír kazetták nagy választékban az Ujságboltban kaphatók. . 2 éves 1,0. gyökeres O. Rizling stb. Szőlővesszők ezre 25 P Porhajas vesszők drb. 2 f. Szőlészeti felügyelőség Szinház- u. U>. Uil-i Irta: Pisszer János .Nagyon fogékonyak a kedélyek, kfi öuöaen a nem tanult emberek kedélye arra, hogy minden bajt fsztán a kormány intláció ellenes poliükájinak fadjon be és nagyon terméízelea, hogy kedviző talajra, nyilt felekre találnak azok a c*ábitó sróUuiök, amelyek korlátolt inflációnak jelszava alatt... ugy tüntetik fel a dolgot, mintha mindezek a bajok mint egy varázsütésre megszűnnének . .
