Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-23 / 67. szám

4 JsdrÍRYIDÉK. 1932. máSrdus 23. Jtfajzler Zeitén, n^íreg^hasi föld* bérlő tündöklése és bukása E'őzó számunkban nagyjából vá­zoltuk Majzler Zoltán lendületes vállalkozásának, bukásának és szökésének történetét, most a "Szélhámos portréját és raffinált egyéniségét rajzoljuk meg, hogy az után rátérjünk szélhámosságai­nak részletes ismertetésére. Ki hát tulajdonképpen .Majzler? — kérdezhetik teljes joggal azok az olvasók, akiket végzetük nem sodort hozzá, vagy mondjuk ugy, akik ne 0 1 voltak olyan szerencsé­sek, hogy a vele való ismeretség­hez ' szükséges tőkévei rendelkez­tek volna. Hogy ki tulajdonképpen Majz­ler, erre nehéz válaszolni. J)flég a legprimitívebb ember is rejtély, megfejthetetlen c soda, hát még egy uyen komplikált Aélek, akiben tervek, vágyak,, esz­mék iobogtak, mint olthatat­lan fáklya. Azt sem merjük határozottan állítani, hogy vérbeli szélhámos, mert hiányzott benne a kalandor józan és hideg tervszerűsége, a megkárosítás gondolatának foly­ton élő tudata, Ö az a tipuS' aki ioo százalékig hisz nagyvonalú terveinek 'feltétlen síkerében, akt nem áldozatokat, hanem' sze­rencsés üzlettársakat lat ma­ga körűi, s akit csak a könyörtelen esemé­nyek kényszerítenek a Btk.-be üt­köző cselekedetekre. Igaz, hogy ezek a cselekedetek az­után már a zseniális szélhámosra vallanak. A »huzm az időt, amed­dig lehet«, a »iepiezni a rom­lást« kétségbeesett elve érvénye­sül nála és ha.Iatian energiávaí olyan gö­rögtüzet gyújt maga kŐrüi, hogy a legélesebb szem ts be­lekáprázik. Majzler portréja Nézzük meg hát, hogy ennek a rendkívüli embernek xm Volt tu­lajdonképpen a foglalkozása, hány éve s, milyen képzettséggel rendel­kezik; és ígéretes csecsemő korá­ban hoi ringatták'bölcsőjét. Már a száraz személyadatai is sokat mondanak: Majzler Zoltán 48 éva s, róm. kat. gazdálkodó. A he­ve smegyei A^ány községben szü­letett, gímriáziymi érettségit vég­zett. Bméi hat nyelven és pedig; magyaruí, néniéKW, franciául, spanyolul, olaszul és angolul. Katona nem volt, büntetlen elő­életű és azt állítja, hogy vagyon­talan. Majzier elhagyta ősei hitét, hogy ezáltal könnyebben, férkőzhessek üzletfelei bizalmába. Társaság­ban, üzleti tárgyalásai során so­hasem mulasztotta ei finoman és észrevétlenül becsempészni a be­szélgetésbe keresztény voltát. — Mi keresztény földbirtoko­sok... ná'u'ik keresztényeknél... ve­tette oda könnyedén, hogy ezzel e'oszlassa a kételkedők gyanakvá­sát. Külső megjelenése, fizikai adott­sága azonban a felületes szemlélő előtt nem tan uskodík valami kü­lönös egyéniségről. Ugy néz ki, mint egy becsületes •szatócs, aki a pu't mögött a Pester Lloyd-ot olvas 3a és udvarias mosofiyaiug­riic fei, ha valaki benyit a boltba és két krajcárért köménymagot kér. Középtermetű, tömzsi ember, a potgán jólét hagyományos pocak­jával, nagy, hirtelen görbülő or­rai, mindig töprengőéh összerán­colt magas homlokkal, ameiyen közvetlenül az orrnyereg fölött két dudor domborodik. Kerek, meg­nyerő arcánaii dupia ráncokba ol­vadó tokája simára borotvált, nug ősz, sörtékkel teletűzdelt bajusza, hetykén stuccott. A szellemes, udvarias szélhámos a társaság kedvence Nyiregyliázán, ha megjelent vala­h<~> I CvpriAmoccárT^wall Ez a külső valóban nem árui e 1 Sémim r®ndkívűlíséget, de a mé­lyen bentülő két apró és élénk szemében ravasz ténnyel vihog az érte­lem és szellem fenek frissessé­ge fölényes intelligenciát, vil­lámgyors ítélőképességet sejtet. Modora behízelgő, simulékony; udvariasságot, előzékenységet árui ei minden mozdulata. Azok közé a szerencsések közé tartozik, akik. néhány perces beszélgetés után — sajátságos tehetséggel — feltétlen megnyerik bizalmunkat. Majzier közkedvelt ember volt hoi, szellemességével, sziporkázó élceivei, aiapo's t udásávai való­sággal lenyűgözte társaságát. — Amellett kitűnő, modem gazdá­nak, jói szituált embernek ismer­ték s talán e jót ulajdonságainak köszönhette, hogy nemcsak a zsidóság, hanem a zárKőzott szabOicsi gentri töltíhirtokosság bizalmat is si­került megnyernie. A legjobb körökben is szívesen látták s később megnyíltak előtte a minisztériumokhoz vezető rej­tett utak is. Majzler, mint birkatenyésztő leveleki A hevesmegyei községből, ahol apja ^fiéhai Majzler Ignác bérgaz­daságában töltötte ifjúságát, 1924 évben tette át székhelyét a sza­bolcSvármegyei Levelek község­be, ahoi 800 magyar holdat bérelt Leveleki Juliska földbirtokostól. Már Itt is kisér/etezett sertéste­nyésztéssel s volt olyan lüó, amtKor 1000 darab vaiasztofi maSacot n«­veft. Azonban ugy látszik liem sok e redménnyel, mert f ^rom év mul­ya felbontotta leveleki bérletét és a közeli Laskodra költözött át, ahol Jármy Béla és Okoíícsányi Józsei földbirtokosoktól bérelt ki mintegy 1000 magyar holdat. De gazdálkodása itt sem volt szerencsés. A bérgazdaság nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket és Majzler ismét az állat­tenyésztésre szánta rá magát. Most azonban (nem a sertés, hanem a jóval veszélytelenebb birkatenyésztéssel próbálkozott meg. Jtjhá szávai felesben, aránylag olcsón nagyobb mennyiségű bir­kát vásárolt össze gs a szépen fej'­lődő, igénytelen átlátok nevetése e'ég jó üzletnek mutatkozott. araoE Majzler erkölcsileg"megindnlia lejtőn, anyagilag felemelkedik De Majzl ert tulajdonképpen ez az ujabb kísérletezés lökte a lej­tőre. Ekkor vette észre, hogy egy tís vakmerőséggel, bátor fellépés­sel, mint szabolcsi földbirto­kos, nagy üzleti lehetőségeket aknázhaf Rí. Abban az időben ugyanis, a jó bonitásu emberre a kereskedők és gyárosok szinte ráoktrojálták a hiteit és nem zárkóztak el attól sem, hogy a még zöld vetésre' vagy az állatállományra tekinté­lyes előleget adjanak. ^Majzler rá­jött erre és sietett is a kedvnző alkalmat kihasználni, hogy »gy kis tőkét szerezzen. Nem lehetetlen, hiogy ennek a nagyszerű lehetőségnek felis­merése adta meg későbbi ter­vejneK elgondolására az im­pulzust. Majzier felutazott Budapestre gs az Eiső Magyar Gyapjumosó Rt­gai keresett összeköttetést. áz első érvágás egy pesti cégen A cég vezetője előtt ugy mu­tatkozott be, mint több ezer hold birtok tulajdonosa és felajánlotta je :enté'keny birkaállománylnafc gy aPjuhozamát, de természetesen előleget kért. Fölényes fellépéséve 1 nyomban sikert aratott. A pes­ti cég Laskodra küldte megbízott­ját, aki bizonyára kedvezően számolt be tapasztalatairól, mert 4500 pengő előleget utaltak ki Majziernek. A szélhámos az első sikertől felvillanyozva, merészen folytatta manővereit. A gyapjú szállításár* kitűzött terminus már régen el­múlt, azonban a Gyapjumosó Rt. hiába várta a beígért és Jeelőlege­zett árut. A iasftoai »fnrfokon« mái aKKOr egyetlen birka »»ni bé­geteti. Majzler ahogy felvette a cégtői az előlegét, első dolga volt riadni a birkákat. Feiépü! Laslodcn az első szabolcsi modern sertéshizlalda Ezen a réven most már jelentő­sebb összeg állott rendelkezésére és hozzáfoghatott nagyvonalú ter­vének végrehajtásához. A köny­nyen szerzett tőke biztosította a meguiQu'ás lehetőségét s most már lelkes ambícióval fogott a mun­kához. Tanyáján néhány deszkaépiife­tel emeltetett, amelyekbe í*a­tórneacncét, etetövaiyui állít­tatott és ezzei Részen is volt a iasKoúi modern sertéshizlalda. Azután ügynökeivel megyeszerte elhíresztelte,'hogy a fényes jövőjű vállalatnak tekintélyes tőke áll a hátamögött s vásárlásaival rövi­desen fei fogja lendítem a halódó szabolcsi sertéstenyésztést. Már említettük, hogy abban az időben a húspiacon nem voltak rosszak a viszonyok és a jövő ki­látásai is kedvezőnek mutatkoz­tak úgyhogy a laskodi sertéshiz­lalda körül keletkezett ragyogó hírek, nem tűntek fel fantasztikusaknak. Igy érthető, hogy Majzler vál­lalata egyszerre az érdeklődés köz­pontjába' k«rüit és tömegesen je­lentkeztek a bőséges haszon után szimatoló csendestársak. £s a szélhámos ezalatt nett; pihent; a befolyó pénzen sertéseket vásá­rolt össze, amelyeket egyelőr* Laskodra hajtatott, azután vevőkörének megterem­téséhez fogott. A laskodi sertéshizlalda kitűnő híre már a megye határait is át­lépte és a szerencséskezü Majzier­nek nem volt nehéz dolga. Legközelebbi számunkban azo­kat az izgalmasan érdekes rész­leteket közöljük, amelyek Majzier zseniális taktikájára világítanak. Hogy milyen eszközökkei sikerült a nagystílű szélhámosnak pénzt szereznie, kik voltak azok az áldo­zatok, akiket beugratott és mi­képpen sikerült neki, a diósgyőri vasgyár intézőjét félrevezetnie. W. E Passepartoukat Ízléses kivitelben készít a íóba-nyomda Könyvkötészete Nyíregyházán, Széchenyi-út9.sz.

Next

/
Thumbnails
Contents