Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-19 / 64. szám

:S38SSE m jníyíryidek. 1932. március 19. MMHMgaHMMMBI Eber ántai dr.: Magyarországnak az az érdeke, hogy vámmentesen tndjon kimenni borával, terményeivel, állataival £be r Antal dr Nyíregyháza város országgyűlési képviselője tegnap délután 6 órai kezdettel tartotta meg történelmi tudományos elő­adását »Szlz év előtt« cimimel az ipartestület székházában. A mmd végig érdekes előadást nagyszámú közönség hallgatta végig. A hall­gatóság soraiban ott láttuk a ható­ságok "képviselőit is. A közönség lelkes tapssal honorálta a nagysze­rű előadó alapos mély tudásu be­szédét. Éber Antai dr előadásának meg­nyitójában ismertette a száz év előtti kornak mezőgazdasági vi­szonyait majd többek között a kö­vetkezőket mondotta; A török uralom során elpusztult az ipar és amikor az alvidék megtisztult a törököktői, alig le­hetett ott a legszükségesebb kéz­műveseket találni. Az ország észak nyugati részében érezhetővé vált a megmaradt német városok ha­nyatlása és a régi virágzó iparnak és kereskedésnek csak maradványai vannak meg és a sorvadás jelei t agadhatatlanok. Az ipar hiányát észreveszik a 18. század elején és az 1723-i ország­gyűlés idegen kézművesek behivá-v sát r endeh "el, kiknek 15 évi adó­mentességet biztosit. A 18-ik század végén eszközölt összeírás szerint összesen 31.000 iparos van az országban, beleértve a legényeket és inasokat is és ezek­nek^nagv része is inkább földmtve­Iésset foglalkozik és az ipart mel­lékfoglalkozásnak tekinti. Az ipa­rosok céhekbe állottak össze és Mária Terézia korában a céh-rend­szerrei járó visszaélések tapasztal­hatók. A céhek a mesterek felvé­telét megnehezítik, hogy a ver­senyt kizárják és a nyereség minél kevesebb iparos között oszoljék m eg; az ár uk árát mlagasra csigáz­zák és bírságot szabnak azokra, akik olcsóbban adják készítményei­ket. Igy azután a z önálló iparosok száma nem 1 szaporodhatik, a kéz­művesek a versenytői nett* tartva, nem haladnak, a honi iparcikkek hiteie csökkan, és aki teheti idegen országból jött készítményekkel elégíti ki 'szükségletét. Ezek a visszaélések kényszerí­tik a fogyasztókat a védelemre és a nemesség, mint uralkodó osztály, a megyei árszabásokban tatálja a véde'em leghathatósabb eszközét, ahelyett, hogy a céhek megszűnte­tésére törekedett volná. II. József eltörli a ^éheket, de a rendi reakció 1790-ben vissza­állítja őket és ezzel a kisipar fejlő­désének főakadáfyát is. A kisipar nem fejlődhetik és alacsony fokon marad. Annikor II. József az Észak amerikai" Egyesült Államokkal ke­reskedelmi szerződést akar kötni és m eg akarja tudni, melyek a magyar főteimények és gyártmá­nyok Győry Ferenc udvari taná­csos azt feleli, hogy a magyar gyártmányok sorát összeállítani sem érdemes, sem illő nem volna, legfeljebb besózott hust vihetnénk Amerikába. Az előadó ösmerteti ezután az akkori kornak a felfogását. Az uralkodó osztály, a nemesség le­nézte az iparosságot — mondotta — Magyarországon olyan "kevés gyár van ebben az időben, hogy nem is érdemes megemlítem. Ezért irja Berzeviczy: »AIfg van tisz­tességes személy az országban, aki belföldi termékkei ruházkodnék, kinek bútorai ne volnának külföl­diek...« A kereskedelem ís idegen kézen van ebben az időben — mondotta. — Magyar nem foglal­kozik kereskedéssel, a "kereskedés a görögök kezébe jut. A »görög« szó kereskedést jelentett a nép nyelvén. Ha valahol'görög keres­kedő ímeghaít vagy elköltözött — irja Grünwald Béía — magyar ember nem vállalkozott az üzlet folytatására . Az elmaradottság főokaa 18. szá­zad végén és a 19. század elején a magyar nemesség adómentessége volt. Ehhez az adómentességhez a nemesség görcsösen ragaszkodott, ennélfogva azután a birodalmi kor­mány vámokkal sújtotta a magyar terményeket, igy a magyar iparter­mékeket, ha azok az osztrák tarto­mányokba vittek be árut, 30 szá­zalékos vámmal terhelte, míg azi osztrák terméket, ha Magyarország­ba hozattak, belföldieküt voltak te­kintendők és ezekért csak 3 száza­lékos vám volt fizetendő. II. József megkínálta Magyar­országot a szabadkereskedésseí. s az iparelőmozditással, ha a. nemes­ség lemond az ajdómentespségről ésí ha a nemesség a közterhek vise­léséhez megjelelő arányban hozzá­járul. Ezt azonban a memessjgg visz­szautasftja és igy minden marad a régiben. Pedig igaza van Grün­wald Bélának, amikor azt állapítja meg, hogy »az az összeg, melyet a nemesség adó fejében fizetett vol­na, csekélység volt ahhozí képest, lamit a nemzfet a feninálló vámrend­szer következtében vezetett«. Hozzájárul ehhez, hogy a magyar ság abtyan az időben nem tekintette az ipart és kereskedést hozzá méjtó foglalkozásnak. Megemlíti ezután az előadó azt; hogy az egész birodalom közterhe abbjan az időben 83 mjllió forimt volt, a magyar birodalom no mil­lió pengővel járult hozzá a terhek viselésiéhez. Természetesen ez fqe­vés volt, i^gy hogy a monarchia más bevételi forrásokhoz folyamo­dott. Vámokkal sújtotta a ma(gyar termékeket. Ennek persze vissza­hatása volt s az egész gazdasági élet lasáu sorvadásba ment át. Éber Antal ezután párhuzamot vont a mai és az akkori állapotok között s azt. a megállapítást szűrte le, hogy nagyon hasonlítanak a mai lehetetlen állapotok a rmut emlékei­hez s leszögezte azt a véleményét, hogy a mai helyzetből csak egyet­len kivehető mód van: a gazdasági liberalizmus. Már Széchenyi rámu­tatott ennek szükségességére. Le­gyen szabadkereskedelem ! Szűnje­nek meg a vámhatárok. Magyaror­szágnak az az érdeke, hogy ki tud­jton menni borával, terményeivel, állataival vámmentesen. Az állam­nak is ez az érdeke. Hisjzen ha ez megvalósulna, akkor nem voiffiá­nak ezek a nagy közterhek, melyek nyomasztólag hatnak az egész köz­gazdaságra. Ne ijedjünk meg a gazdasági li­beralizmustól, a józan ésíznek ter­mészetes követelménye ez, mely elől nem Jehet kitérni. Ez az egye­düli lehetőség az egészséges kibon­takozásra. 'f'lfij Meleg taps fogadta Éber Antal dr magas szellemi nivón jUló elő­adását, mely tagadhatatlanul érdé- " kes és figyelmet lekötő voft az utol­só szóig. A nagyszerű előadás után társasr vacsora volt az ipartestület szék­házában. A fehér aszta!" melleti so­kan felköszöntötték az illusfctris vendéget. Az ipartestület vezetőségét dicsé­ret és elismerés illeti azért,' hogy Éber Antal dr.-t megtudta nyerni ennek az értékes előadásinak a meg­tartására. Sóváry Ferenc gondnok e?uttai is remekelt kitűnő konyhájával. Ma érkezem Jegyelővétel d. e. 10—1 -ig, Diadalba Hyppolit Szőke Szakáll vígjátéka, Zoro és Horn ni bnrleszkje a Városi Szinház mai benmiatéján A Városi Mozgó ma Szőke Sza­káll kacagtató 9 feívoMsos bohó­zatát mutatja be, címe v>A lebegő szüze, és .főszerepeit rajta kivüi Dina Gralla, Fee Malten, Heieina Stell, Adele Sandrock, Fritz Schultz Paul Kemp játsszák. A rendkívül mulatságos darabban Szőke Szakáll egy esetlen, csetlő-boitló öreg fi­gurát játszik, — minden gesztusa viharos kacagást vált ki. A másik attrakció Zoro és Huni uj beszélőfilmje: »A weekend hő­sök';.. A két állástalan cimbora most leányokat szóktet, lakatlan szigeten él, banditákkal harcol, vé­gül pedig a hepiend kedvéért még egy csekket is kapnak. A pompás műsor vasárnapig be­zárólag kerül szinre. A Leánygimnázium márcins 15-i ünnepe Az ev. Leánygimnázium d. u. 5 órakor a Kossuth Lajos gimnázium dísztermében ünnepelte a szab|adság ünnepét. A zsúfolásig megtelt te­rem ismét kicsinek bizonyult. A tar­talmas műsort az énekkar vezette­és' fejezte be a HimnusjSzal és Szó­zattal. Legkiemelkedőbb szám dr. Kovách Lászl^né ünnepi beszé­de volt, mely magas szánnya/ásu szavakkal tárta az ifjúig elébe nagy elődeink érdemeit és mé­lyenszántó golndolatokkai világí­totta meg a nagy nap jelentőségét. Kedves egyéniségének minden me­legsége benne volt finom mondatai­ban. A szavalatok az önképzőköri munkának igazájn díszére váltak. Pecsenye Lenke Petőfi: Talpra magyarját szavalta nagy lelkesedés­sel, jó hangsúlyozással, Oláh Sá­ra Jókai: Ércleány c. költeményét tolmácsolta mély átérzéssel, tehet­séggel. Majd néhai'dr. Prok Gyu­la emlékére alapított pályázat tör­ténelmi vonatkozású tételének ér­tékes kidolgozása világított be élén­ken abba a efjlett intellektuális életbe, melynek a leány minden nyilvános szereplése megannyi bi­zonyságtétele. A pályatétel a magyar nemzeti történelemből vette tárgyát: »A magyar nők szerepe a szabadság­harcban volt. A pályadíj nyertese Oláh Sára VIII. o. tanuló. Dicséretet kaptak még: Hartstein Livia VIII. o. t., Fráter Viola VII. és Mikler Anna VII. o. tanulók dolgozatai. A pályadíj átadója és a dicsére­tek tolmácsolója Szohor Páí, az intézet felügyelője meleg elismerS és buzdító szavakban fejezte ki örö­mét a nivós munkáért! A nyíregyházi cserkészcsapa­tok fáklyás-zenével köszön­tötték báró BntUer Sándort névestéje alkalmából A nyíregyházi cserkészcsapatok és cserkésztisztek tegnap este fák­lyászenével köszöntötték fel szere­tett elnöküket, báró Buttler Sándor ur őméltóságát, névestéje alkalmá­ból. Minden évben megtették ezt| már eddig is-, most azonban na­gyobb jelentőséget adott az ünnep­íésnek az a körülmény, hogy az ün­nepelt csak nemrég épült fe( súlyos betegségéből s igy az üdvözlés an­nak az örömnek is kifejezést adott, amelyet minden nyíregyházi cser kész érez, amidőn ujbóHáthatja ősi hajú, de fiatalosan lelkes vezérét. A z öregcserkészek részérő' Szauder Ferenc a 952. sz. Baros|fe Gábor csapat öregrajának tagja, a csferfcé­szek részéről Mauritz Sándor a 88. sz. Szabolcs csapat cserkésze, az apródok részérő 1 mádi' Szabó Gá­bor 985. sz. T§ss vezér csapat­be'i tpródcSerkész üdvözölte. A' vármegyei cserkéslztisztikar s a nyíregyházi cserkésztiszték jókíván­ságait Köllonay Zoltán vm. veze­tőtiszt tolmácsolta. Üdvözletében arra kérte a magyarok Istenét, áld­ja meg szeretett, ősz vezérünket még hosszú éveken át egészséggel, hogy még soká vihesse Szaboícs­megye cserkéspeí előtt a liliomos lobogót. Meghatottian köszönte meg az ősz vezér azt a gyermeki ragasz­kodást, melyet szeretett cserkész^ fiai iránta tanúsítanak s igéri, hogy ameddig csak . ereje engedi, mindig az ő cserkészeire fog gon­dolni s mindig érettük fog csele­kedni. Ehhez kéri a jó Isten se­gítségét és a tisztikar támogatását­Az egyes üdvözlések között a Baross Gábor cserkészcsapat ze­nekara alkalmi darabokat -játszott kifogástalan készültséggel Itt említjük meg, hogy a vm. Tn­tézőbizottság tisztikara a követke­ző: Elnök: báró Buttler Sándor, ügyv. elnök: Tamáska Endre, fő­titkár és pénztáros: Tiefbruniner Ernő, vezetőtiszt: Kollonay Zoltán ker. vezetőtiszthelyettes: Péczeli Imre, titkár : B'izmann László cserkésztisztek. í -1 ! : 1 [. i "l' ' w. e* Greie Theimer, Nagy Eaió Szőke Szakáll, Halmay Tibor az Apollóban Sikerrel mutatta be tegnap az Apolló az évad egyik legpompá­sabb) operettfilmjét, »Űfelsegs a szerelem® cimmel. Rengeteg kitű­nő színész, az élen "Halmay Tibor­ral, Nagy Katóval, Szőke Szakál­lal és Gretl Theimerrel. Nagysze­rűek a magyar dalszámok és pár­beszédek. A kitűnő fiTm vasárnapig marad műsoron, rendes helyárak­kal. _J TÖZSDB (A Nemzeti Bank hivatalos árfolyama) A pengő Zürichben 90*02 és fél. Valuták: Angol t 20*55—20*95 Leu 3*48—3*54 Cseh kor.16-94—17*04 Líra 29*35 -20*65 Dinár 10*01-10*09 Márka 135*45-136*25 Dollár 570*50-573-50 O.schill.SO-454 olearlil Frank 22*30-22^0 Svájci fr.tl070-Ul*40 Terminypiac BuzaT7 kg. 12.60-12*80 | SSrárpa.I. 18fl9-2W0 Buza79 kg. 12*90—13*15 Buza 80 kg. 13*00-13*30 Rozs 15*40-15*50 Tak, árpa L 17*00—17*50 , IL 16*25-17*75 IL 17*50-18*25 Zab" 1. 22*65— 23*00 , II. 22*00—22*30 Tengeri 15*80—1600 Korpa 13*60-13*75 Határidősök: Buzamárc. 12*60—12*70 Buza máj. 13 30—13*32 ROZS máre. —* Roza mái. 16 30-16 35 Teng, máj. 15*00-15-04

Next

/
Thumbnails
Contents