Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

jrtímrifiáE. 1932. márcjus 1. Vagyonváltságot! Irta KÁLLAY ANDRÁS. Félremagyarázzák vagy félreértik a vagyonváítságTól múltkor írott cikkemet. Sokféle ember van t. olvasóm; van aki megért valamit, van aki meg tudná érteni, de nem akarja és vannak olyanok, akikre a Menyország vár. Dióhéjban megismétlem tehát cikkemben leirt 'elgondolásomat: Csonkamagyarországnák sem vagyona, sem jövedelme nincsen; ami van, az már le van kötve tartozásaira. A »Magyarság« pénteki számában leközli a »Times« világlapnak országunk pénzügyéivel foglalkozó cikkét; azt mondja a »Times« :. /.Magyarország túlságosan sok kölcsönt vett fel és a külföldi Tőke könnyelműen nyújtott 'hiteleket Magyarországnak, jóformán biztosíték nélküle. Ezt a lapot az- egész világon olvassák, a legnagyobb gyönyörrel az utódállamok. Hát elképzelhető az, t. olvasóm, hogy mi a külföldtő<, bármilyen drága teunatra is ujabib kölcsönt kapjunk i Utópia ! A 'külföldiek jobb üzletemberek, mint a mi bölcs, világhirü pénzügyi szaktekintélyeink, akik valahány, annyifelé húz a tűrhetetlen helyzet megítélésénél és a segítség módozatain. Node most már gyerünk haza a külföldről, ahol fekete Laput kaptunk útlevélnek, és nézzünk itthon széjjel a nyomortanyáin : Tönkremenés, éhség, kétségbeesés; érrefc. öngyilkosságok, gyilkosságok, rablás, munkanélküliség, kommunizmus, anarchia. Már itt vannak ! T-'.rre fel esetleg oláh megszállás. Nem ecsetelem én tovább az itthoni dolgokat; tulqn-tul ordítják.azt azok, akik szerencsétlen országúink' (.sonkaságát, nyomorúságunkat régi programmpontok kisajátításával, izgatással kihasználni, uralomra jutni .ijnzeretnének, szóval a vérből aranyat csinálni akarnának. — 1 ,,Dc pénzt keriteni muszáj az államnak, onnan, ahol van. Gondoltam hát arra a megoldásra., melyet még 1916-ban mint állami alkalmazott néhai Báró Kürthy Lajosnak elmondottam és hirlapiíag leközöltem . Akkor a hadikölcsön helyett ajánlottam a vagyonváltságot, újra megteszem most, amikor már ezerszer, nagyobb bajban- vagyujik, mint a háborúban. Hozzon az országgyűlés egy- törvényt 48 óra alatt, amely szerint minden számottevő ingatlanra, legyen az ház vagy föld, az á

1lam tulajdonjogát bizonyos hányadrészre. rákebelezi progressfeive. — Evvel a körülbelül 3000 roiiiót kitevő uj vagyonnal kérje meg a Népszövetséget arra, hogy e vagyon értékéig engedjen pengőt forgalomba hozni a régi pengővef egyenlő értékben; ha megadja az. engedélyt, jó;-ha nenradja meg, akkor- csinál a magyar állam ui vagyona erejéig, pénzt belföldi' forgalomra, és akj nzi el nem fogadja teljes értékében, azt lezárja, előbb megbotoz. látván. Akiknek ingatlanára az állam tulajdonjogot bekebelezett, tovább használják ingatlanukat; eladhatják, nem fizetnek az államnak semmit, csak az egész ingatlan adóját, - szóval semmi sem történt, • csak annyi, hogy az állam vagyonra hitelre tett sze

rt, anélkül, hogy e vagyont értékesiteni akartná, sót inkább az idők változtával lemond a kényszerhelyzetben szerzett tulajdonjogairól. T)e fedezetlen inflációt rendezni, becsapni a vi'ágot és magunkat, ez nem méltó a magyar nemzethez : kipróbált őrület ! Hiszen nincsen már bolond ember. Ennyi az én elgondolásom, kivitele se. pénzbe, se időbe nem kerül, uj szerv fölösleges, lopás kizárva. Ismétlem, megvagyok győződve, hogy a magas klérus, a főnemesség, bankok és kartelek, általában a gazdagok hozsannával fogadják e megoldást. Az ingatlan vagyon ilyetén gyors elintézése után, illetőleg egyidőbem vele iktassák törvénybe a ma 'isi életben levő francia törvényt. így szól: »Aki vagyonát és jövedelmét ha/nisan vallja be adó alól bármi módon elvonni akarná; államcsalást követ el; büntetése azonnali letartóztatás, vagyonelkobzás és 10 évi fegyház®. Ennek a törvénynek az alapján az ingatlanokon kivül álló, ingó vagyonokat eredményesen. lehet megvagyonváltságolni. De hát ez már a királyi bíróságok és rendőrség dolga. Oda se neki, tisztelt érdekeltség; az én elgondolásom annyira egyszerű, kézenfekvő, célravezető, azután, mondhatom, lopás is kizárva, hogy m

m 11—

.",— nem lesz abbpl paszuj se. £n leszek az utolsó, aki az egységes pártot elhagyja. Jogom van hát azt kérvekémi, csináljanak már valamit. Elliatározó, gyors lépéssel, mielőtt a tavasz jön, mert különbeai az ellenzék e kis entente gunykacaja fogja kisérni a megsemmisülésbe, melyből feltámadás nincsen. A kormánynak, az egységes pártnak kell szociális érzéspei Jbimia, .és evvel megelőzni azt, hogy a földművé

1 ő nép váljék szocialistává, illetve ők egyenesen kommunistává! Ajánlom minden ankét, bizottság stb. mellőzésével a következőket azonnal : í. A francia adózási törvény és vagyonváltság életbeléptetését. 2. Moratóriumot minden vonaton, foglalás és végrehajtás kizárását. 3. Kamatláb leszállítását legalább egyharmadával. Mindenféle gyűlés betiltását. 4. Minden rendelkezésre álló pénznek a mezőgazdaság, kisipar fejlesztésére és a munkanélküliség megszüntetésére fordítását. De táviratilag l ki ipartestület rendkívüli közgvniéséa az iparosság megfiyngvássai fogadta Zombomky Dántel diszelnök és Tóth Pá! elnök felvilágosítását a piaci fselypénskérdés ujabb njsbb megoldásáról i tagsági díjakat progresszív alapon állapították meg A nyíregyházi ipartestület tegnap délelőtt tíz őrakor népes rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a városi iparhatóságot l'ásztor László képviselte, és amelyet ifj. Tóth Pál elnök A Hiszekegy imájával nyitoott meg. A rendkivüli közgyűlés legfőbb tár«ya a? *lapszaVáiyok módosifása VÓ"t, amWy^ek tervét Az elöljáróság elöntése alapján ifj. Tóth Pál elnök ismertette. A módosítást főként az tette szükségessé. hogy a tagsági dijak befizetése terén oly nagymérvű elmaradás mutatkozott, hogy a költségvetésben előirányzott 5000 pengő bevétel helyett mindössze 2300 pengő folyt be. Ilyen körülmények között az elnök nem Vál'athatti a /;•td&sséget az ügyek további vitelének biztosításáért, mert lehetetlenné vált a költségvetés reálitása. Az elnök Lakner BéLa alelnökkel és dr. Magéra József titkárral Miskolcon tanulmányozta az ipartestületi tagsági dijak kérdését és azt a javaslatot terjesztette az elöljáróság elé, hogy az eddigi alap helyett, amely szerint a segédek száma volt a tagsági dijak alapja, > ezentúl a káreseti adó ííapja ' legyen a kiindulási szám és •progresszív alánon óUapitfflk meg a tagsági dijakat. Ennek a javaslatnak elfogadása érdekében módosítani kell az alapszabályokat. A régi 9- pont helyére kerülő uj szakasz kimondja, hogy a tagok a belépés alkalmával "átvett ciijnyugtakönyv fejébein 20 aranypengőt fizetnek, májd akinek kereseti adóalapja 20 pengőnél nem több„ az két pengő tagsági dijat fizessen, 20 30 pengős alapnál négy, 30 40 pengősnél hat, 40 5° Pengősnél 8 pengő legyen a tagsági dij, majd minden 10 pengős többjét után két pengővel növekedjék. Ifj. Tóth Fái elnök rámutatott, hogy az uj tagsági dijak kedveznek az iparosság 80 százalékának, a legkisehh iparosoknak. Javasolja az elöljáróság azt is, hogy a mester és segédvizsgák bizottsági tagjait 3 évre a közgyűlés válassza meg, illetve az erre vonatkozó rendeletnek ezt az intézkedését is iktassák lkközé. •

,

7 alapszabályok el tg&zM ki az viőtjárósée; tagjainak számát 36-ról 40-re ex mondják ki, hogy ha Palamelyik elöljárósági tag háromizben indokolatlanul "távol marad az ülésekről, vesZilse elöljárósági tagságát és helyette a legközelebb? póttagot hívjak be az elöljáróságba. Aki egy evre elmaradt a tagsági dij fizetésvei, azt ne lehessen dőljárósiági tagnak megválasztani. Az elnök által előterjesztett javaslatok élénk vitát váltottak ki. Stibi József erős ellentmondást kivúlió szavakban indítványozta, hogy a tagiági diják ujib'b > megállapítására vonatkozó ja1 *aslatot vegyék le a napirendről, mert ma erre nem kedvez az általános gazdasági leromlás. A kéréséit adó túlságosan magas és nem alkalmas, hogy alapúi vegyék a tagsági dijak megállapításánál. "Egyébként volt idő, amikor az ipartestületben szabálytalanságok történtek és sajnálattal állapítja meg, hogy az elnökség nem tett kellő intézkedéseket. Tudomása szerint a mai előljárósági tagok közül "'többié}

1 vannak, ákik elmaradtak a tagsági dij fizetésében, azért véleménye szerint unnék az elöljáróságnak nincs erkölcsi alapja, hogy mos? a tagsági dijak emelésér,:- vonatkozólag indítványt tegyen. Stibi józsei felszólalása élénk visszhangot keltett. Több felszólaló, mtnt Kampi Ignác, Engier József, Kohn Ignác kifogásolták a beszédnek éles hangját és egyesek már azt kívánták Stibi Józseftői, hogy kövesse meg a sértett elöljáróságot é5 elnökséget. Stibi erre nem volt hajlandó csak abban az esetben, ha felolvassák, kik az elmaradt eiőljárósági tagok, mert, amint mondta, akinek nem subája, ne vegye magára. A javaslathoz érdemileg hozzászólók közű' egyesek ellenezték az uj tagdij'megáüapftást. Így Kubala Ferenc.,aki, igazságodnak tart£a a régi alapot, mert a progreszszn alap, ugy. ahogyan javasolták, többekre sufyos, amikor mások terhé* keh vállalniok. Vatkó Pái, "Kampf Ignác és mások ellenből kifejtették, hogy az ipartestület nem tartható tenri, ha nem rendezik a tagsági dijat 1 és az uj alap szociális. Simomes Józsei az iparosnyomor s

ulyos téw nyeit tárta fel Ha kereseti 'lehetőségek nyílnak meg, szívesen fizet, bárki js, de ma kenyérre sem telik a fűtetlen műhelyében dolgozó kis iparosnak. Zomborszky Dániel diszelnök megértést és békét hirdette és megokolta az uj tagdíjfizetés szükségességét. Ifj. Tóth Pái elnök több felszólalónak arra a megjegyzésért, hogy nem kajmak az ipartestülettől '.emmit, tényekre hivatkozott és kimutatta, hogy- állandó gondja volt az'iparosérdekek .védelme. Amikor felhívta a szakosztályokat, hogy jelentsék be, kik kívánják adójukat felmondani, az 1300 iparos közöl mindössze 70 törődött a to.itos öggytf, így tehát egyesek: neintörődöíDjS.ége a bajok "oka. Hangsúlyozta ismételten hogyaz uj tagfizetési rendszer a kisiparosoknak kedvez elsősorban. « A közgyűlés hosszas vita után névszerinti szavazással döntött és SV'tag 20 szavazattaf szemben az etnöR. javaslat elfogadása meített döntött Több felszólaló a piaci iiefypénzek ügyének rendezését sürgette mert attól "tartanak, hogy március elseje után, tehát mar s'zérdán eset ieg u]ra kérik a helypénzt. Zomborszky Dántet diszelnök és ifj. Tóth Pál elnök .smertették az eddigi tárgyalásos eredményét, amely szerint kedvező megoldásra van kilátás é' dr Bencs Kálmán polgármester ilyen irányban fárá-. dozik az iparosság nehéz helyzetének tudatában. A felvilágosításokat az iparosok megnyugvással fogadták. ffla: A Denevér utolsó Előadása, holnap a Szent láng bemntaiója a Városi Mozgóban A »Denevér. mindent felülmy'ó nagy sikert^ aratott a Városi Mozgóban és á közóhajnak engedve, az igazgatóság mára prolongálta a nagyszerű filmet. Kedden Somerset Maugham. drámája kerül színre, amelyet BBerthold V

7ie

rtél irt filmre és WiJhelm Dieterle a kitűnő színész rendezett. A kedden, szerdán és csütörtökön színre kerülő grandiózus dráma főszerepeit Dita Parlo, Gustáv Fröhlich, Hans von Twardowski, Chariotte Hagenbruch Salka Steuermann, Anton Pointner •és Wladimir Sokoíoff játsszák. A szent láng sziinmü formájában a budapesti Vígszínházban emlékezette sikert aratott és igen. nagytetszéssel találkozott nyíregyházi előadásai során is. A sok vidám, tarka operett után jól esik a mozilátogató közönségnek egy komoly, értékes sznimü megtekintése és meghallgatása. — Maugham drámájának mégtekmtés«£ komoly élvezetet jelent.