Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

1932. márcus t. m játmvéK* mm Népművelési alkalmak a nyári időszakban ii. A nép egyik lelki szükséglete a szórakozás. Erre meg a legnagyobb munkaidőbe eső ünnepeken is sor kerüi a nyári időszakban. Ilyenek az arató és szüreti mulatságok. Ezek mind hagyományos népszokások, melyeket fenntartani és megfelelő tartalommal megtölteni szintén nép­művelési feladat lenne. Azt látjuk azonban, hogy e/eket a népünnepé­lyeket a legtöbb községben, a ha­szonleső korcsmárosok rendezik a falu leventeifjusága részére, minden erkölcsi felügyelet és irányítás nél­kül. A nép szívesen áldoz is szórako­zásra. Nézzük csak végig a vásá­rok, bucsuk haszontalan szórako­zást kináló kikiáltóit, mennyi pénzt szednek össze népünktől. Egy-egy ügyesen megrendezett és éftékesébb tartalommal megtöltött majálíssie­rü szabadtéri népünnepéllyel mennyi pénzt visszatarthatnánk nép jóléti, vagy kulturális intézmények­re, ha mi gondoskodnánk évenként egyszer, kétszer a nép nemesebb szórakoztatásáról. Kevés, inkább csak felügyeleti irányítás mellett mindezt maguk a levente egyesüle­tek szívesen elvégeznék. A népmüve"ésnek kell ránevelni a falusi elöljáróságokat is, hogy nagyobb körütekintéssel járjanak el a nép Szórakoztatását szolgáló en­gedélyek kiadásánál és ellenőrzésé­nél. Évről-évre csaknem minden községet napokon, sőt heteken át boldogítanak különféle vándor ku­ruzslók, jósnők, gondolatolvasók és egyéb népámitók, akik az elöljáró­ságok engedélyével sarcolják meg a hiszékeny, szórakozni vágyó és a misztikumok iránt különös hajla­mossággal viseltető egyszerű falusi népet. A szórakozási vágyat min­denesetre erkölcsileg is és anyagi­lag is hasznosabban kellene kielé­gíteni. A nyári időszakban községünk­be vetődő vándorszintársulatokkal is igyekezzünk megértetni, hctgy a falu népének erkölcsi szintje nem azonos a nagyvárosok orfeumi kö­zönségének fertőzöttségével és has­sunk oda, hogy az erkölcsrontó, sikamlós malacságok he 7yett, úgy­nevezett fehér számokat, családi mű­sort játszanak a falu lakosságának. Az ilyeneket aztán a rendelkezé­sünkre álló módon és eszközökkel még propagandával is támogassuk. Ideje volna e tekintetben az en­gedélyek véleményezését, mint eb­ben legilletékesebb tényezőnek, a helyi népművelési bizottságoknak jogkörébe utalni. Több községben a vezetők együttműködése ezt az eljá­rást már meg is valósította. Itt kell megemlítenünk a vásári ponyvairodalmi termékek ellenőrzé­sét is. Nem lehet közömbös előttünk hogy a vezetésünkre bizott nép mi­lyen szellemi termékekke^'táplálko­zik. Minden alkalommal hívjuk fei a közigazgatási hatóságok és a csendőrség figyelmét az erkölcsmé­telyező sajtótermékek árusításának szigorú ellenőrzésére. Tudnivaló ugyanis, hogy csak azok a sajtóter­mékek árusíthatók és terjeszthetők, amelyekre — névszerint — a "tör­vényhatóság első tisztviselője adott engedélyt. Ha egy razziát rendezte­tünk a vásárokon, búcsúkon, vagy a házalók árukészletének ellenőrzésé­re, meggyőződünk, hogy égyik áru­sítónak sincs engedélye azoknak a se.'ejtes sajtótermékeknek terjeszté­sére, melyeket a naptárra és rózsás levélpapirosra, ad — jó pénzért — ráadásul. £s ha ezek az árusok mindenütt zaklatva lesznek a s Z 0rg 0s hatósági I ellenőrzéssel, rá fognak térni a ma­gyar népi irodalom terjesztésére és az Elátkozott kastély titka. Rinaidó Kinaldini és a többi kalandor törté­net helyett Arany Toldijával. Petőfi János vitézével, valamint Gárdonyi Mikszáth és Jókai regényeinek nép­szerű kiadásaival találkozunk majd a ponyvákon is. Ez a munka is népmüvelés. Összegezve az eddigieket, a nyári időszak népmüve'ési munkaköreit a következőképen csoportosithatiuk: 1. Tainfmányi kirándulások. — (Történe'mi, földrajzi, néprajzi, gazdasági, egészségügyi, turisztikai, szórakoztató stb.) 2. Hazafias ünnepélyek rendezése. (Március 15.; Hősök ünnepe, má­jus utolsó vasárnapján; trianoni gyászünnep, junius 2-án; Kormány­zó születésnapjának megünneplésé junius 18-án; Szent István napja, aug. 20-án; aradi vértanuk ünnepe, október 6-án.) 3. Népünnepélyek rendezése. — (Arató ünnep, szüreti mulatság). 4. Ünnepi térzene rendezése. (Le­vente zenekar, dalárdák közreműkö­désével.) 5. Dalos ünnepélyek, dalverse, nyek rendezése. 6. Kiállítások rendezése. (Gazda­sági, néprajzi, régészeti, hadtörté­nelmi, ház.iipari, kézimunka, stb.) 7. Vándorszínészek, komédiások műsorszámainak e'lenőrzése. 8. Sajtótermékek terjesztésének ellenőrzése. Kik végezzék ezeket a feladato­kat ? Mindazok a faluvezetők, akik a magyar falu népében fajtestvéreiket ismerik, szeretik és az ő előhaladá­sükban látják a szebb és boldogabb magyar jövőt. (Vége.) VÁROSI MOZGÓ Héttőre prolongalva a Kedd—csütörtök Sommerset Maughatn világhírű drámája hangos filmen Dita Parlo — Gustav Fröhlich Dr. Erdőhegyi Lajos főispán a nyíregyházi mezőgazdasági téli tanfolyam záróvizsgáján az állat­tenyésztés intenzívebb felkarolására lelkesítette a gazdaifjakat A magyar mezőgazdaság nagy átalakulásának napjait éljük. Uj tanítások ereje árad a gazdalel­kekre. Termeljünk többet is, job­bat is ( tegyük okszerűvé, modern­né terrne:ésünket, törjük meg a. maradiság makacs effená Iá át az uj eszmékkel 'szemben. Tanítsuk a föld tlépét, hogy az agrárország uj a'apvetésé, el vihJrtá Ió\á tegyük a magyar gazdatársadalmat és uj honfogiálással biztosítsuk a ma­gyar jövőt. £s az uj törekvéseknek vannak apostoli íélkü vezérei és vannak virágzó intézsményei. — Nyíregyházán a Mezőgazdasági Kamara és a város közös áldozat­készségével létesített homokkisér­leti telepen évek óta folyik a szí­vós. cétudatos munka, amelynek kibontott zászlójára az uj haza­fiság szent igéit írták. Szinte hi­hetetlen energiával és áldott taní­tói Mküette'i ál' az intézmény élén Vestsik \*iimo s tanár, a gazdape­dagógu-sok mintaképe, akinek íei­kesedé'e csodákat teremtett a sí­vó homok meghódításában a ter­mesztésre alkalmas időben és aki­nek kezenyomán gazdag virágzás mdu't meg a nyíregyházi határ­nak ebben az oázisában. Téli na­pokon, amikor a hóvihar totmbot át a jeges föld felett, a telep tan­termében messze fö'dről egybese­regíett gazdaifjak jelentek meg napról-napra három hónapon át és megihleti leiköket az inspiráció tüzes lelke, ame;y a mester szavai­bó>, szemléltető tanításából árad. Ma már ebből az intézménybői a legtávolabb.' tanya mélyébe is be­áradt annak a meggondoásnak és hitnek tavaszos fuvalma, hogy igenis többet keli tudnia az uj" gazdának, mint amennyit nagy­apái 'tudtak és az ősök drága örökségeként megtartott erények, a szorgalom, a becsületes mun­ka, a föM szeretete ném elég: el ke'i sajátítania a gazdáknak azt a tudástöbbletet, amellyer a külor­szágok műveltebb gazdanépe ter­ményéneK kvantitatív és kvalita­tív teiső :égéveí Veri a magyar ter­meivényeket. Világos látás gyúlt ki a tanyák népében annak felis­merése, hogy az ismeretszerzéssel elsősorban önmaguk anyagi érde­keit szolgálják és mélyen átérzik azt is, hogy a haza szolgálatárai történik, a közösség javára van, ami az egyén gyarapodását bizto­sítja. Három éven át rendeztek a homolfkísérleti telepen téli tanfo­lyamokat és most zárult íe a há­rom éves ciklus. Évről-évre mind széle sebbkörii érdeklődés nyilvá­nult meg a tanfolyam iránt, mert terjedt a tanítás fénye és áldó melege. Elmúlt az idő, amikor kéz­legyintéssel intézték ei gazdáink a tanu'ásra felhívás ügyét és ami­kor a boldog emlékezetű Paulusz MártonnaK a Nyirvidék vezércik­keiben ke lett korholnia a nyíregy­házi gazdákat, mert mosolyognak azon, hogy az ő fia tanfolyamra iár. Befejeződik a nyíregyházi gazdaifjak három évi tasfolyamsorozata Az első évben az okszerű nö­vénytermesztés prob'émáivai, a kö­vetkező esztendőben az állatte­nyésztés uj tudnivalóival és most, ezen a télen, három hónapon át az' üzemvezetés, a számvitel nehéz is­meretévei 'foglalkoztak a tanyák fiai. Vestsik Vilmos szuggesztív erővel hirdette az élet igéit, az az anyag kiválasztásában, a mód­szerben, a nevelői tervszerűség­ben kiválóan állt a mezőgazdasági újjászületés szolgá atában ezeken a tanfolyamokon. A Mezőgazda­sági Kamara odaadó figyelemmel és állandó támogatással kísérte ezeket a kurzusokat, de a siker biztosításának egyik legfőbb erős­sége a közigazgatás érdeklődése volt. Most, amikor a tanfolyam záróvizsgáját tartotta, a földmi­velésügyi "miniszter kiküldetésében megjelent Torday László dr igaz­gató és a Kamarát képviselő Hank Olivér dr titkár mellett ott láttuk a szombat délután megtartott vizsgálaton dr Erdőhegyi Lajos fő­ispánt, Virányi "László alispánt, dr Vietórisz István városi fő­ügyészt, Nyíregyháza város pol­gármesterének képviselőjét, Kau­say Tibor, Zboray Bertalan gaz­dasági főfelügyelőektj Rick Ernő gazdasági felügyelőt, Gyu­rikovics Lajos gazdasági in­tézőt, Süé Dénes népművelési tit­kárt Pápai Mihály ga zdaelnököt számos érdeklődő élén. Záróvizsga a homokkisér­let. telepen A homokkisérleti telep tanter­mében 36 gazdaifju üi és izgatot­tan várja a vizsga akt usát. Van kö­zöttük, aki "húsz kilométert tett meg naponta kerékpáron, hogy Vestsik tanár ur előadását hall­gathassa. A terem képei, grafikon­jai a pedagógus gondosságát hir­detik, az asztalokon a kísérleti te­lep eredményeit bizonyító termé­nyek mintagyüjteménye, a mütrá­gyafé'éket szemléltető kollekciók, a növendékek á'tai készített szám­viteli iratok kötik íe a látogatók figyelmét. Pénztárkönyvet, tej­naplót és egyéb gazdasági üzemi iratot készítettek, utalványt, csek­ket állítottak ki a gazdaifjak. — Délután három órakor Torday László, a miniszter kiküldötte, a vizsga elnöke üdvözölte ar Erdő­hegyi Lajos főispánt, Virányi Sán­ádűte dmmúkm hangszóró előnyei kis készülékeknél ugyanugy kifeje­zésre jutnak, mint a'nagyobbaknál, ós az eddigi hang­szóró átadása esetén bármely szaküzletben 30-40 P árengedménnyel beszerezhető. 1071 Gyártja Orion tzzólámpagyár.

Next

/
Thumbnails
Contents